Kedves Takacs Feri!

Nagyon koszonom a valaszodat!

> Az ivarsejtek az ossejtekbol jonnek letre, egy sejtbol ket ivarsejt, es az
> ivarsejtekbe mar csak 23 kromoszoma kerul. A kromoszomaparok eloszlasa
> teljesen veletlenszeru, es gyakorlatilag mindenfele kombinacio elofordul a
> kulonbozo ivarsejtekben. Ebben a kettevalasi folyamatban csak teljes
> kromoszomak vesznek reszt, tehat a kromoszomak reszei nem cserelodnek, es
> nem valtoznak, igy ilyenkor nem keletkeznek mutans genek sem.

Aha! Szoval kijelenthetjuk, hogy ilyenkor (meiozis soran) egy adott 
kromoszoma teljesen vagy az apatol, vagy az anyatol szarmazik, de soha nem 
kerverten. Azaz egy egyed adott ivarsejtjenek egy adott kormoszomaja 
teljesen meg kell, hogy egyezzen a papa, vagy a mama adott 
kromoszomajaval.

> A mutaciok korabban, meg az ossejtek teljes osztodasakor, szaporodasakor
> keletkeznek, amikor is minden egyes kromoszoma megketszerezodik, majd
> kulonvalva ket teljes ossejt keletkezik. A mutaciok alapvetoen ennek a
> kromoszoma duplikacios folyamatnak a tokeletlensegei, vagyis masolasi
> hibak, hibasan helyreallitott masolasi hibak, stb. Az egyszeru masolasi
> hibanal feltetelezem, hogy nem illeszkedo bazisok kerulnek egymassal parba,
> ami egyreszt meggyengiti a DNS lancot, masreszt elrontja a kodot. A hiba a
> DNS-ben is detektalhato, illetve a hibas kod hatasa is eszlelheto lehet,
> igy ezek akar javithatok is.

Mint ahogy bizonyos enzimek javitjak is (tudtommal).

> A javitasi procedurakrol nem sokat tudok
> sokat. Azok segitenek is, de neha esetleg megtobbet rontanak. A hibas DNS
> lanc ujabb osztodasanal a nem illeszkedo parok megszunnek, viszont
> kulonbozo lesz a ket masolat. Ekkor mar csak a kodhiba eszlelheto. DE az is
> lehet, hogy nem illeszkedo bazisparok egyaltalaban nem kerulhetnek
> egymassal szembe a DNS lancon, mivel ezt nem birna ki a lanc, igy a
> pontmutacionak egyetlen lepesben kell tortennie. Ehhez azonban az eredeti
> bazisnak le kell szakadnia, es egy masikkal potlodnia. Ennel mar csak az
> lehet drasztikusabb, ha elszakad a DNS-lanc, majd ujra egyesul valamely
> masikkal. Innen kezdve a sejt sorsa mar tiszta gensebeszet. Csak a fantazia
> szab hatart, hogy mit mivel keverunk. Azt mindenesetre nehezen tudom
> elkepzelni, hogy kulonbozo kromoszomak reszei altalaban keveredjenek
> egymassal,

Es az egy kromoszoman levo apai es anyai reszek keveredhetnek? Nem ez a 
crossing-over? Az hogyan zajlik?

A rossz DNS szakaszok felismereset segiti a metilacios mintazat is (ez egy 
volt orvostanhallgato baratomtol hallottam). Itt a DNS "kulso" reszerol 
metilgyokok segitik a reparalo enzimeket, hogy felismerjek ha valami gond 
van. Ez segit a virusok altal beultetett kodsorok felismereseben is.

> kezdodott meg a strukturalis mutacioval. Arrol, hogy ebbol a fantazialasbol
> mi lehetseges a valosagban, arrol nem sokat tudok, igy ne vedd tul
> komolyan, amit a mutaciokrol irtam. A mutaciok lehetosege persze mar a
> megtermekenyitett petesejt osztodasakor is fennall, es minden ezt koveto

A kovetkezo honlapra akadtam, ahol le van irva, hogy milyen mutaciok 
vagynak:

http://www.genetichealth.com/G101_Changes_in_DNA.shtml#Anchor2

Nagyon erdekes peldamondatokat is mutat:

Legyen az eredeti mondat: The fat cat ate the wee rat.
Pontmutacio_____________: The fat hat ate the wee rat.
Frame-shift mutacio_____: The fat caa tet hew eer at.
Törlés__________________: The fat ate the wee rat.
Beszuras________________: The fat cat xlw ate the wee rat.
Inverzio________________: The fat tar eew eht eta tac.

Olyan mutaciokat is ir, ami nem a lekodolt feherjet valtoztatjak meg,
hanem a mennyiseget, vagy hogy mikor kepzodjon.

> A petesejtben levo mitokondriumok ezzel szemben csak az anyatol
> szarmazhatnak, mivel a him ivarsejt nem tartalmaz mitokondriumot. Ezeknek a
> sejtszervecskeknek szinten van (joval egyszerubb) kromoszomaja, de mivel
> egy sejt szamos mitokondriumot is tartalmaz, igy ezekbol a mitokondrialis
> kromoszomakbol is sokfele van egyetlen sejtben is. Mivel ezek csak anyagi
> agon oroklodnek, igy itt is csak elagazo mutaciok elofordulasa lehetseges,
> kulonbozo szarmazasi agak ujrakombinalodasa nem.

Azt olvastam egy oldalon (
http://psyche.uthct.edu/shaun/SBlack/geneticd.html ), hogy a 
mitokondriumban meg a bazis-harmasok is egy kicsit mast jelentenek.

> Az ivarsejtek letrejottekor is lehetsegesek hibak, amikor is nem sikerul
> rendesen ket csoportba osztani a kromoszomakat. Az ilyen ivarsejtek
> tobbnyire eletkeptelenek, de van olyan betegseg, ahol a kromoszomak szama
> nem stimmel, mivel az egyik kromoszomabol 3 is van (Down-kor?).

Tenyleg! Hogyan johet letre egy uj kromoszoma? Veletlenul megkettozodik 
egy a meioziskor? Az ivarsejtekbe bekerul es egy darabig akkor ugy 
viselkedik, mint az Y, azaz mindig o szaporodik, majd amikor talal egy 
olyan masik ivarsejtet, amelyikben szinten tobb kromoszoma van, akkor mar 
"rendesen" (50% esellyel) masolodik az ivarsejtbe? Van egy szegedi no, aki 
pont ezt kutatja es ok egy plusz kromoszomat csinaltak es ez oroklodik is.

Kosz && udv From:, az o:ro:ko:s tag

Kedves Jozsef,

<<<MM jellegu, de hanggal vegzett kiserlet szelben 
elvegezve, termeszetesen
szelsebesseg fuggo eredmenyt ad, az oda-vissza futasi ido 
valtozik a
szelsebesseggel. Te _ezt_ nem igy gondolod?! A hossziranyu 
karra a szamolas
(newtoni alapon, ilyen kis sebessegen nem erdemes 
specrellel varazsolni):
t =  l / (hs+v) + l / (hs-v)
ahol t az oda-vissza futasi ido, l a kar hossza, hs a 
hangsebesseg a
levegohoz kepest, v a szelsebesseg a meroeszkozhoz kepest.
Ez nyilvanvaloan v fuggo idot ad, csak ra kell nezni. Pl. 
v=hs/2 eseten az
elteres mar 33 %.>>>>

Igaz, de nem egeszen.
Vezessuk le a kepletet a kiserletbol.
A detektor  (mikrofon) elszalad a fenyforrastol 
(hangforrastol), es forditva.
1.)  az oda uton megtesz a hang (l+x1) tavolsagot, a 
visszavero feluletig
 Az x1 = v. t1, A t1 az odafutasi ido.
 2.) a visszauton a hang megtesz (l-x2) utat, Az x2 = v. t2
3.)  az oda-vissza ut; (l+x1)+(l+x2) amely egyenlo 2l+ (x1 -
 x2).
vagyis; t = 2l + (x1 - x2)/hs, valamint ; t = 2l + (x1 - 
x2)/c 
Ha a kepletet tovabb alakitom, megkapom az altalad leirt 
format.
Hogy ismered, mert az oda uton a t1=l/(c-v) es forditva.
Nulla sebessegnel a keplet; t = 2l/hs vagy t = 2l/c.
Ha a rendszer sebessege c/2,  az l = 1 m, akkor az 
idoelteres , 2,2e-9 mp.
Ez valoban 33%-os idoelterest jelent.
S ha a rendszer sebessege 30 km/s , az elteres  6.67e-13 mp,
220 km/s -nal az idoelteres 4.99e-12 mp
Ha bebizonyitod, hogy ezt az idokulonbseget megtudtak merni,
akkor kenytelen vagyok elfogadni az elvet, mert a MM 
kiserletnek
1e-8 mp a meresi lehetosege, a  fenyhullamhossz miatt.
Ha a rendszer sebessege hs/2, l = 10 m, akkor az 
idoelteres, 0,19 mp.
Ez is valoban 33%-os valtozas. A meresbol nem lehet 
eldonteni, hogy
a szel viszi-e el a hangot vagy elszalad-szembeszalad az 
erzekelotol.
Ugyanezt a fenynel, nem vitatjak.
Ha ezt a kiserletet, zart vonaton vegezzuk, vagy 
tranzverzalisan a
 nyitott vonaton, akkor is ilyen eredmenyt kapunk, a hangra 
is.
 Nincs kulonbseg  a ket jelenseg kozott.
Ha a sebesseget ellnorizuk, akkor
t1 = l/(hs-v)   vagy   t2 = l/(hs+v), tovabba,
hs = l +(t1.v)/t1 vagyis hs = (l +x1)/t1.
A hang-, fenysebessege  nem fugg a rendszer sebessegetol,
Az utnovekedes fugg a rendszer sebessegtol.
Az amit sokszor kerdeztem, itt van. Hol kerul be a c+v vagy 
c-v
a kepletbe.  Mi az, ami  lehetseges maximalisnak mondja ki 
a c-t?
Nincs sebesseg kumulacio, a hangnal sem.

<<<Rendben van, hihetsz ebben, miert ne. En inkabb ugy 
tekintem a kerdest, hogy
van-e ertelme allitani ennek az abszolut sebessegnek a 
letezeset, ha elvileg
se tudjuk, hogy lehetne megmerni?>>>

En is feltettem a kerdest; miert adtak nevet valaminek, ami 
nem letezik?
Tudtommal az abszalut sebesseget arra ertik hogy mekkora 
pld. a Fold
sebessege a terhez viszonyitva. Mast nem tudok elkepzelni.
 Ez ertelmes elgondolas, mert a Fold a terben
mozog, a terhez viszonyitva kell merni, de az auto nem a 
terhben mozog,
hanem ahhoz viszonyitva kell merni, amien halad, lehet 
vonat, hajo.
Tegyuk fel, hogy megmerjuk az abszalut sebesseget. Az minek 
lenne a sebessege?
 Az auto abszalut sebesseg, a Foldhoz viszonyitva. Ezzel  
szamolunk a gyakorlatban, 
A feny sebessege a terhez viszonyitott,
valtozatlan, miert nem abszalut sebesseg? A Folde, az 
lenne. ?
A puskagolyo viselkedese is azert tunik furcsanak, mert az 
is
a terben mozog, 
Nem biztos, hogy nem lehetseges a Fold sebesseg merese.
Ha sikerulne, milyen sebesseg lenne?
En egy elvet felepitettem, a vitak folyaman. A nehezseg a 
rovid ido meres
de sokkal nagyobb nagysagrendu,  mind a MM-ben.

<<<Keveredes. A futasi idot egy adott hosszusagu meterrud 
mellett merem. _Ez_ a
futasi ido nem valtozik. A forrastol detektorig tavolsag 
csokken, ha a
forras kozeledik. Es a forrastol detektorig futasi ido is 
csokken,
termeszetesen. De ez nem az a futasi ido...>>>

Ezt mar nem ertem!  A fenysugar elol fut el a detektor es 
nem a fenyforrastol.

<<< Sebesseget mindig valamihez kepest merunk. A jelek 
szerint
szeretsz autokkal szemleltetni. All a rendor az ut szelen, 
mellette a rohadt
merokeje. Megmeri az autodat, es jol megbuntet. Mit mert? 
Az autod
sebesseget a merokejehez kepest.>>> 

Pontosan, mindig azt handsulyozom, hogyha egy masik 
mozgashoz viszonyitasz
 egy mozgast, nem tudsz helyes kovetkozteteseket levonni.
Azert adtam a Trabantos peldat is, hogy mondjatok egy 
gyakorlati
peldat, hogy es hol lehet alkalmazni a relativ sebesseget 
onmagaban,
ugy mint az egyedi sebessegeket., relativ sebessegek 
nelkul? Mi nem ertheto?
A  sebesseg osszegzesnek alkalmazasi lehetosege akkor van, 
amikor az egyik mozgo testen,
mozoghat egy masik test (hajo a folyovizen, anyahajon a 
repulo). 
Nem lehet altalanositani. Ez a lehetoseg nem all fenn sem a 
fenynel sem a hangnal.
A gyakorlatban, legtobbszor ,nem mindegy, hogy melyik es 
hogyan mozog
a masikhoz viszonyitva..
Az urhajon mozgo embernek is a sajat mozgasaval szamolnak.
A rendor, ha mozgasban levo autorol meri a sebesseget, 
akkor is
visszaszamolja az auto valos sebessegere. Ez a gyakorlati 
ertek,
erre fizetunk mindent; buntetest uzemanyagot, stb.

<<<Egy iranyba mert altalam ismert legpontosabb kiserlet: a 
GPS (Global
Pos>>

Ismerni ismerem, nem ennyire reszletesen, de alkalmam volt 
latni is..
Koszonom, hogy reszletezted.

<<Kulonosen pontos a kiserlet abbol a szempontbol, hogy a 
forras sebessegetol
nem fugg a fenysebesseg.>>>

En, minden relativitas nelkul  is igy tudom.

<<<Igen, igen, csak ne gondold, hogy amire itt celoztak, az 
ugyanaz, mint amit
te mondasz. Egyelore tisztan latszik, hogy nem erted a 
lenyeget...>>

Ez  Szentiras! Csak a beavatottak ertik!
Horvath Pista mar megint maskep magyarazza a MM kiserletet,
mint amit eddig olvastam. Csakugyan Szentiras. 
Ki, hogy ertelmezi!.

Udvozlettel, Szocs.

Sipi:
>> -Forro etelt gyorsan lehuto keverokanal.
>Fagyasztoban tarolt fem kanal?
Novelne a komforterzetet, ha csak le kene emelni a helyerol,
es gegecsovon aramlo hutofolyadek hutene. 

>> -Szivocsoves evokanal, mellyel a hosszu cernametelt felszippanthato
>Ha te fozod, meg szarazon tordeld ossze egy kicsit a tesztat. 
>Rovidebb, Us kezelhetobb lesz.
Ugy szoktam, de nem ertem, miert nem gyartjak eleve rovidre mindet ?
Van erre tudomanyos magyarazat ? 
A tordeles eleg korulmenyes. Szetszorodik kozben.
Kene olyan keszulek, melybe benyomunk egy csomag tesztat, es
a kivant meretre tordeli.
>> - Felfujhato, frissnek latszo alhulla, mely megremiti es elriasztja
>> az eppen behatolo betorot.   
>Hat hasonlo van, de ... :-)
TV-ben lattam, annyira gyatrak, hogy semmire nem jok. 
Talan va'lo-oknak igen, vagy strandon a vizben kapaszkodonak, 
de eddig meg nem lattam kulteri alkalmazast. Gondolom eleg sokba 
kerulnek ezek, es a tulajok feltik, nehogy valaki elszeresse toluk. :)
Murendoroket viszont alkalmaztak mar az USA-ban, gyorshajtas
korlatozasara. Ahol murendor volt lecovekelve, ott legtobben 
fekeztek es betartottak a szabalyokat.
(Azt nem tudom, hogy mu-rendornokkel is mukodne-e dolog, vagy azokat
 elrabolnak ? )

>Tovabbi jo feltalalast!
Rendben. Hol kesik a borsofejto gep ?
Vajon a konzerviparban a borsot kezzel fejtik ?
Elkepzeltem olyan gepet, melyben mikozben haladnak a 
borsohuvelyek, egyedi alaktani vizsgalatuk folyik, majd
gorgoparok kozott atfutva szikek vagjak fel oket a geometriai
sajatossagaikat figyelembeveve, a borsoszemek megsertese nelkul,
mintha csaszarmetszest vegeznenek.
( Ez nem lehet gond, ma mar leteznek sebesz-robotok is, a 
feladat pedig kb. ugyanaz.)
Vagy pneumatikus tapadokorongok lekapjak a borsokrol 
a kabatot, es a szemek kiperegnek ? 
Hamozott napraforgomagot is lehet kapni kilora. Keptelenseg, hogy
azt is hagyomanyosan, kopkodve foggal szotyolazgatva allitjak elo
nagyban.
Vagy a gentechnologia mar ott tart, hogy a magok eleve meztelenul 
teremnek ?
Ez a szotyolas dolog szamomra a nagyobb rejtely, mar regebben is 
akartam kerdezni elelmiszeripari tudoroktol. Esetleg valami 
malomfelesegben lekoptathato a hej ? Nincs ra mas otletem.

Udv: zoli

Sziasztok!

Jozsef, nagyon szepen koszonom a kimerito peldamegoldast, kezdenek
osszerendezodni a dolgok az agyamban. Ezt eddig sem a Gamow-fele konyvnek,
sem pedig Horvath Pista irasainak nem sikerult az osszes tv-s
ismeretterjeszto magazinnal egyetemben. Mert mindenhol vagy gorbulnek vagy
egyfolytaban orakat szinkronizalnak. Viszont sehol nincsenek egyszeru
peldak a-tol z-ig kiszamolva, ahol latni is lehetne keplettel es szamokkal
a mechanizmusokat. Ugyhogy fogadd ha'la's koszonetem a felvilagositasert.

###

Zoli, a forro e'tel lehuteset celzo talalmanyodat kivaltanam egy masikkal:
egy tuzhely, amin langyosan fo" az e'tel. Ez az en a'lmom mar kb. 10 eve.
:-))


Udv,
marky

Sziasztok

Szeretnek feltenni nehany kerdest, ha valaki tud nyilatkozni roluk, kerem ne
kimeljen:-))

1., Tud valaki tobbet a Pioneer 10 -el kapcsolatos furcsa tapasztalatokrol?

2., Tud. cikkben olvastam, hogy a magneses terero a gravitacios terero
terido-gorbitesi hatasa ellen hat. Tud errol valaki tobbet?

3., A nemregiben igazoltnak latott neutrinooszcillacio, tudomanyosan
elfogadott lett -e, avagy nem? Maskeppen: elfogadott lett -e, hogy a
neutrinoknak van nyugalmi tomeguk?

4., Van -e valamilyen magyarazat az NGC 4622 es galaxis "abnormalis"
forgasara?


Elnezest a sok kerdesert:-)

Fotiszteletem

Voland

> Felado :  [Non-Profit Organization]
> mivel en mar picit unom a jelenleg folyo (mit folyo, hompolygo:)
> pengevaltas(oka)t, bedobok egy masik temat. Azert a tieteket csak

Oszinten szolva en is meguntam, csak rajtam ragadt aztan nem tudtam
abbahagyni - rel ugyben a jovoben probalom Mizsei stilusat utanozni...

> Egy tudomany-technikai szemleben megjelent cikket probalok leforditani,
> velemenyt kerve.

Ez engem nagyon erdekel. Csatolt reszecsek, EPR, Bell egyenlotlenseg, ket
res kiserletek, interferencia tobb forrassal stb. A leirt kiserlet ennek a
jelensegcsoportnak lehet egy variacioja. Nem ertettem meg pontosan a rovid
leirasbol, mit is csinaltak, ha megadnad a nevuket, konnyebb lenne
megkeresni.
Azert erdekel, mert annak ellenere, hogy a QED ezeket jol leirja, nagyon
nehez akar kezdetleges elkepzelest is kialakitani, hogy miert pont igy
tortennek a dolgok. Mindig olyan erzesem van, mintha valami egeszen alapveto
dolog csak felig lenne megertve, es egy ugyes modellel esetleg hirtelen uj
megvilagitasba kerulne az egesz.
Mindenki elso ranezesre (masodik, sokadik...) azt gondolja, hogy
informacioatvitel kell a csatolt reszecsekek kozott a jelensegek
magyarazatahoz, es szo sincs rola.

Udv,  Jozsef

Udv. Tudosok!

Volna egy kerdesem. Nem tud valaki egy csillagaszat (urkutatas stb.)
temaju forumrol (lev. lista)? Lehetoleg magyar nyelvu, de ha nincs,
akkor jo angol es nemet is. Sajnos ami itt jelenik meg, az nem eleg. :-)
Esetleg johetnek jo kis site tippek is, de nem a NASA. Tudom, keresni is
lehet a net-en, rengeteg van, de eddig egyikkel sem voltam elegedett.

Elore is koszonom.
Udv. Athos.