> Az erdekelne, hogy asm-bol hogyan tudnam lekerdezni, hogy hogy nez ki
>egy character? Unalmamban probalok valami big-scroll-t csinalni, es
>ahhoz kellenenek a karakterek kinezete, hogy fel birjam nagyitani....
>szoveges modban gondoltam az egeszet.
EGA/VGA adaptereken a INT10/AH=11h funkcion keresztul erhetok el a
karakter-generator funkciok. Ezekkel - tobb kozott - le tudod kerdezni a
8x14, 8x8 ill. 9x14-es fonttablazatok cimeit is, ahonnan mar ki tudod
fejteni a szukseges informaciokat. Az egyes funkciok konkret parameterezeset
es hasznalatanak leirasat megtalalod az elterjedt alacsony szintu
programozasi referenciakban (pl. Ralf Brown's Interrupt List, TechHelp,
stb.)

> Ja meg az is erdekelne, hogy a speakeren keresztul hogyan tudok valami
>hangot asm-bol kiadni. Tnx!
A dolog lenyege, hogy az idozito megszakitasra raulve (es persze az
idozito-aramkort (PIT) elotte megfeleleloen magas ratara atprogramozva) a
kiadando hang frekvenciajanak megfeleloen rezonaltasd a speakert. Ti. a
speakert alapvetoen csak ki- ill. bekapcsolni lehet, azaz az elektromagnesre
feszt lehet kapcsolni, vagy eppen levenni azt rola (az erosseget nem lehet
szabalyozni), es igy lehet rezgest elerni. A kulonbozo frekvenciaju rezgesek
generalasaval pedig kulonbozo magassagu hangokat lehet kicsikarni a
szerkezetbol... (Ha kell maganba tudok egy picit reszletesebb leirast
kuldeni a dologrol...)

Gabor

>Szeretnem megkerdezni, hogy a tárgyban szereplő (HP 4L) nyomtatót fel
>lehet-e használni - és ha igen hogyan - olyan DOS-os nyomtatásokra,
>amelyekbe a nyomtatás vezérléséhez ESC karaktersorokat használtunk ? a
>Remote beallito csak a kodtabla, a sorok száma, papir méret, betutipus
>változtathato es ez igy nem mukodik.

>Van-e valamilyen driver, (egyszeru DOS) amivel az ESC sorozatokat a nyomtato
>ertelmezni tudna ? (pl vastagitas, betu szelesseg es magassag beallitas,
>betu surites) ?
Szeretnem elorebocsatani, hogy nem vagyok igazan nagy nyomtato-guru, de
azert leirom amit tudok a dologrol.
Szoval ha minden igaz, akkor a fenti nyomtato kizarolag PCL ill. PS
(PostScript) "nyelven irodott" dokumentumok ertelmezesere es nyomtatasara
kepes, igy az Epson vezerlokodokra (gondolom erre gondoltal amikor ESC-et
irtal, bar ha jol tudom, akkor speciel a PCL is ESC-kel vezeti be a
vezerlokodjait, csak eppen azok teljesen elteroek az Epsonoktol) mindenfajta
szemetet ir ki, es nyilvan nem is ertelmezi oket (helyesen).
Bar en konkret programrol nem tudok, de nyilvan nem tul nagy ordongosseg egy
Epson->PCL kodot atfordito program elkeszitese, ha pedig sajat programbol
szeretnel nyomtatni akkor ugye meg egyszerubb a dolog.
A PCL kodok leirasat amugy meg (kellene) talal(n)od a nyomtato kezikonyvenek
vegeben...

Gabor

>> >> D.E. Knuth-nak van egy sorozat "A programozas muveszete"
>                                      ^ szamitogep
>> >> cimmel. Ennek 3 v. 4 kotete a rendezesekkel es
>> >> keresesekkel foglalkozik.
>
>A harmadik. Tobb kotet jelenleg me'g nincs is :) (csak igeret,
>hogy majd 2000 utan..)
Lehet, hogy rosszul emlekszem (pedig szorgalmasan szedem a Cavintont-t...
;)), de en mintha meg 7. kotetet is olvastam volna. (Konyvtarbol vettem ki
es gondolom jo regi kiadas volt. Ugy emlekszem bordo boritoja volt, az uj
kiadasoknak meg mintha drappos/sargas lenne... Vagy tevedek?)

Bocs, ha mar megint hulyeseget beszeltem ossze...

Gabor

>1.
>hogyan lehet delphi-ben egy string-ből
>például az 5-20 karakterig kimásolni?
S:=copy(S,5,16); (tehat a copy() fuggvenyt kell hasznalni)
(Ajanlom egy Delphi v. Pascal konyv megvetelet es surgos elolvasasat!)

>2.
>adatbáziskezelésnél az SQL-el kiszűrt/rendezett adatokat hogyan lehet
>módosítani?
Leginkabb sehogy. Probalkozhatsz azzal, hogy a query RequestLive
property-jet true-ra allitod, es ilyenkor a BDE megprobal un. elo
lekerdezest visszaadni, ami a tablakhoz hasonloan modosithato is. Persze
csakis akkor lesz elo a query, ha az adatbaziskezelo is tamogatja es ha eleg
egyszeru a lekerdezes (pl. legyujtes egyetlen tablabol). Tehat a RequestLive
csak keri ezt, de az eredmenykent kapott tabla nem feltetlenul lesz elo.
Raadasul mivel ez fugg az alkalmazott kifejezestol es az adatbaziskezelotol
is, ezert erre nem nagyon erdemes epiteni. Celszeru inkabb vagy
SQL-parancsok hasznalataval (INSERT, UPDATE, DELETE), vagy kozvetlenul a
forras-tablakon elvegezni a megfelelo muveleteket es a query-t ujrakeresevel
(Active:=false; majd mindjart utana Active:=true) frissiteni...

>3.
>hogyan lehet olyan átlátszó formot készíteni, amire ha rárakok egy képet és
>a transparent tulajdonsága true, akkor az tényleg átlátszó+az ablak mögötti
>rész is frissítődik a form mozgatásakor?
Igazi atlatszo formot (ami mozgatas kozben is korrekt lesz) sajnos nem
nagyon lehet kesziteni. (Lattam mar egeszen jo probalkozasokat is, de egyik
sem volt tokeletes, tehat neha "maszatolt", nem jelenitett meg a hatterben
torteno modosulasokat, stb.) Amit meg lehet viszont csinalni az az, hogy az
ablaknak nem feltetlenul kell teglalap alakunak lennie, hanem tetszoleges
alakzatot vehet fel, igy bizonyos reszeken tenyleg szo szerint atlatszova
valhat. (Ez ugyben nezd meg a SetWindowRgn() fuggvenyt!)

>4.
>Hogyan lehet html dokumentumot megjeleníteni saját programban (tehát nem
>böngészővel)?
Ha Delphi C/S valtozatod van, akkor az Internet fulon a komponens-paletten
kell lennie egy HTML komponensnek is. Ennek hasznalatat azonban nem nagyon
javasolnam, mert ez eleg limitalt kepessegekkel rendelkezik, raadasul mivel
kulon .OCX-ben foglal helyet, ezert eleg sok macera van telepitesevel.
Ha nem C/S valtozatod van vagy nem tetszik a fenti komponenst, akkor
hasznalhatod magat az IE-t a programodba beagyazva. Ehhez eloszor is ugye
telepitve kell lennie egy bongeszonek (IE) a gepre. Ha fent van, akkor nincs
mas dolgod, mint hogy a Delphi Component menujenek Import ActiveX Control
menupontjaban kivalaszt a "Microsoft Internet Control" csomagot es
keszittess vele egy import-unitot. A unit elkeszulte utan az automatikusan
bekerul az importnal megadott komponens-palettara, ahonnan barmikor
radobhatod a programod akarmelyik formjara es ugyanugy hasznalhatod, mint
barmely mas komponenst. Ennek a megoldasnak a hatranya, hogy a programod
csakis olyan gepek fog mukodni, amelyeken telepitve lesz az IE (de ugye ez
manapsag nem igazan nagy problema).


>5.
>Honnan lehetne letölteni olyan programot, amivel HTML-help készíthető
>(olyan, mint a Win98 help-je). Tuti van ilyen, de nem találtam sehol.
Most mar tenyleg nagyon unom, hogy ketnaponta el kell kuldenem az URL-t...
Ideje lenne figyelni mar egy picit!
HTML Help Workshop
http://msdn.microsoft.com/library/tools/htmlhelp/wkshp/download_main.htm

Gabor

Üdv mindenkinek!
 
A múltkor kiment tőlem egy zagyvaság, valószínűleg az volt a baj, hogy
bekapcsolva hagytam a digitális aláírást. Íme az eredeti szöveg.

Most írok először ezeken a hasábokon. Régi programozó vagyok pascal, delphi
stb. téren, és eddig általában nem volt olyan problémám, amiért segítséget
kellett volna kérnem. Most viszont beletrafáltam. Nem tudtam erről a
levelező csatorná ról, csak most bukkantam rá.
 
Az a gondom, hogy a Borland Pascalnak van egy forráskódos adatbáziskereső rends
zere, a Turbo Access.
 
Elkövettem azt a hibát, hogy sok progit írtam ennek a segítségével, amik közül 
néhányat át akarnék írni Delphire. 
Igen ám, de a Delphi nem tudja kezelni sem a forrást, sem az adatbázisokat.
 
Persze tudom, írhatnék modernebb adatbázisos progikat is, de mit kezdjek a
régi, turbo access adatállományaimmal? Vagy mit csináljak, ha ugyanazt a
progit Win dows és DOS alatt egyaránt futtatni akarom?
 
A forrás delphibe fordítása azért nem megy, mert megszakításokat is kezel,
és ezt a Delphi nem szereti. A megszakítások hívása helyett API hívások sok
törpölé ssel járnak, és annyira nem is publikusak a hozzáférhető
szakirodalomban.
 
Hallott, vagy látott valaki Turbo Access forrást vagy fordítót  Delphihez?
 
Köszi a választ előre is
 
WoodySoft® Creative Labs
 

On Tue, Apr 18, 2000 at 02:10:19PM +0000,  wrote:
> Az alabbi kerdesekre szeretnek valaszt kapni:
> 1. Adott az alabbi C program:
> #include <stdio.h>
> #include <stdlib.h>
> void foo1(void);
> void foo2(void);
> void main(void)
> {
>  foo1();
> }
> 
> void foo1(void)
> {

>  int *bar=0;
>  *bar=0;

Itt ennek meg kene halnia. Az utolso sorral a 0-as memoriacimre
irsz egy nullat.

(Ja, Dos alatt nem feltetlenul hal meg, de akkor sem legalis.)

>  printf("&:%d \n", *bar);
>  foo2();
>  printf(":%d,\n",*bar);
> }
> void foo2(void)
> {

>  int *bar1=0;
>  *bar1=1;

Ugyanaz.

>  printf("&:%d \n", *bar1);
>  printf(":%d,\n",*bar1);
> }
> lefuttatva az alabbi kimenetet adja:
> &0
> &1
> 1,
> 1,
> ami vegso soron azt jeleni, hogy amikor *bar-nek 
> erteket adunk, akkor ezzel *bar erteket is 
> megvaltoztatjuk. Annak ellenere, hogy az egy masik 
> fuggveny valtozoja.

Pontosan ez tortent :) bar es bar1 ugyanarra a cimre
(0x000000-ra) mutato pointerek, igy *bar es *bar1 ugyanazt a
teruletet modositja.

> Kiprobaltam ugy is, hogy mind 
> bar1-nek, mind bar-nak lefoglaltam teruletet ahova 
> mutat (malloc-al) ekkor a program rendben mukodott 
> (nem akadtak ossze a valtozok).

Mert a malloc() kulon memoriateruletet foglal mindkettonek.

> Ezek szerint a hiba a 
> ket mutato inicializalasanal lehet.

Touche` :)

> 3. Miert nem lehet C++-ban rekurzivan hivni a main() 
> fuggvenyt? Kiprobaltam, C-ben ment, C++-ban 
> nem.(gondolom nem azt akartak elkerulni vele a nyelv 
> megalkotoi, hogy valaki veletlenul elirva valamit 
> programhibat okozzon.)

Nekem unixon mukodik:


#include <stdio.h>

int main(void)
{
        printf("called\n");
        main();
}

Fel masodperc utan segfaulttal kiakad (nem terjedhed tovabb a
stack)

:-* :\n_tgz\n-- \nPremature... de ugyis tudjatok. <-- ez egy 0soros .sig

> ami vegso soron azt jeleni, hogy amikor *bar1-nek 
 > erteket adunk, akkor ezzel *bar erteket is 
 > megvaltoztatjuk. 
 
Ez igy van es igy is kell legyen.
 
 > Annak ellenere, hogy az egy masik 
 > fuggveny valtozoja. 
 
Ez viszont nem igy van. *bar es *bar1 ugyanarra az objektumra
hivatkozik, az objektum maga viszont semelyik fuggvenyhez nem 
tartozik.
 
 > Kiprobaltam ugy is, hogy mind 
 > bar1-nek, mind bar-nak lefoglaltam teruletet ahova 
 > mutat (malloc-al) ekkor a program rendben mukodott 
 > (nem akadtak ossze a valtozok). Ezek szerint a hiba a 
 > ket mutato inicializalasanal lehet. De mi?

Hat, az 

int *bar=0; majd foo2() -ben az int *bar1 = 0; a ket pointert ugye
ugyanoda allitja, azaz *bar es *bar1 ugyanazt az int-et cimzi.

Ugyanarra a memoriara akarhany pointer is mutathat es termeszetesen ha 
barmelyiken keresztul az adott memoria megvaltozik, az osszes tbbin
keresztul ez a valtozas lathatova valik.

 > 2. Dos operacios rendszer alatt 
 
Azt a DOS csak szeretne :-)
 
Zoltan

Udv Coderek, Udv Alien!

 wrote:

> Aki profi Pascal-os, annak lenne itt egy 15 perces szorakoztato feladat. Aki
> nem profi, lehet akar 25 perc is. Megigertem egy kis ismerosomnek, hogy itt
> a programozo guruk kozott biztos akad egy-ket segitokesz ember, aki reagal a
> keresunkre. Szoval a feladat:

Szoval megint egy hazi feladat es lustanak is tetszik lenni (vagy borzaszto
elfoglaltnak).....

Ha Guinness-ben is jo az elszamolas egy tatarbifsztek mellett, termeszetesen
megoldhato (a helyet en valasztom), hiszen ertekes idodet takaritom meg a
feladat megoldasaval, tovabba az elkovetkezo evek  egy konkurrenciajatol
szabadulok meg azzal, hogy Te nem tanulsz meg programozni.:-)))) (Ezert persze
en nem fizetek neked, ez az en kulonbonuszom)

Istvan

Delphi 3D levelezo lista itt: 
Te'ma foleg a D3D de barmi 3D-s dolog elofordulhat.

Szia!

> az ESC sorozatokat a nyomtato
> ertelmezni tudna ? (pl vastagitas, betu szelesseg es magassag beallitas,
> betu surites) ?
Anyomtato tudja ertelmezni az ESC sorozatokat. Nezz utanna PCL es HP-GL temaban
a neten. Regebben irtam QBASIC-ben kazettaborito nyomtato programot (es nast is)
ezeket a parancsokat felhasznalva egy LaserJet III nyomtatora.
Annak a parancsait egy HP LJ 4L is ertelmezni tudja, de gondolom egy kicsit
tobbet is. Ha Windows-bol beallitod, hogy ne az LPT1 portra, hanem
fajlba tortenjen a nyomtatas, akkor ebben a fajlban lathatod, milyen
vezerleseket hasznal a nyomtato (persze itt rasztert nyomtat, de ESC parancsokk
al).
PL.:
nyomtato reset  ESC E


Udv: Szabolcs

Pointereket deklaraltal. A fuggveny hivasakor a valtozok a STACK-en epulnek
fel. Inicializalas tortent memoriafoglalas nelkul es igy a pointerek
"veletlenul" a stack-en ugyanarra a helyre mutatnak és az ugyanoda
iras/olvasas eredmenye az, amit leirtal.
Rejtett, nehezen felderitheto programhibat is okozhat.

Feri