Hello!

>Adott egy allo test, mondjuk gyurmabol. Es adott egy mozgo puskagolyo, ami
>>a korong fele tart (nem a sulypontjanak, hanem valahova oldalt). Ebben a
>>rendszerben nincs perdulet.
>Nem, ebben a rendszerben is van perdulet:
>Ha a gyurma az origoban van, a puskagolyo pedig - tegyuk fel,
>hogy egyenesen mozog - v(v_x, v_y) sebesseggel
>(ket dimenzio eleg lesz), akkor a t idopontban
>a puskagolyo helye (x, y) = (x_0, y_0) + (v_x, v_y)*t
>az utkozes elott.
> stb.

 Igen, igazad van. Nem itt keletkezett a perdulet. Menjunk egy lepessel
elobb az idoben, oda ahol a puskagolyo elindul. Amikor meginditom egy
egyenes vonalu lokessel akkor egyben perdulete is keletkezik. Igy van? Vagy
nem? De akkor honnan lesz perdulete mire a gyurmahoz er? Es mihez kepest
van perdulete? Csak akkor keletkezik perdulete ha ott all elotte a gyurma?
Ha nem all ott a gyurma akkor nem? Ha sok gyurma all ossze-vissza a terben
akkor mennyi lesz a puskagolyo perdulete? Ez nem teljesen tiszta a
szamomra. Segitseg kellene.
 Viszlat!


     Barna Janos

Na ne vicceljetek maaan. Ezek szerint a perdulethez nem is
kell tengelykoruli forgas, avagy forgomozgas??? Na neeee.
Na es mi van ha az az agyag(galamb) elugrik a puskagolyo
elol akkor is van perdulete???. A perdulethez kell forgas,
es a forgasi energia (ami a perdulet velejaroja) az a 
mechanikai energia egyik fajtaja. Es mivel az energiak
kepesek atalakulni egymasba (ha annak megvannak a feltetelei),
keletkezik perdulet es mozgasi energia is valamilyen masik
energiafelesegbol. Az auto eseten a kemiai energia alakul at
mechanikai energiava (persze ho/energiaveszteseggel).
Masikfele ervelesem. Tegyuk fel, hogy az az agyaggolyo ket, egy-
massal parhuzamos siklap kozott meg van lapitva. Tahat ket szemkozti
oldalan van egy-egy sik felulete is. Ha a puskagolyo pontosan
a lapitott feluletre merolegesen erkezik es egyben az agyaggyolyo
sylypontjaba iranyul (ez egyben azt is jelenti, hogy az agyag-
golyo (egyik lehetseges) sulyvonalan erkezik es csapodik be,
akkor a rendszer nem fog porgesbe jonni. Csak kap valamekkora sebes-
seget az impulzustorveny (es a vesztesegek) alapjan.
viszont ha a puskagolyo egy olyan lehetseges sulyvonalan haladva
eri el az agyaggolyot azon a sikra lapitott feluletreszen, amely
nem meroleges arra a sikra, akkor kap perduletet az agyag.
Pedig az ero (avagy a puskagolyo impulzusvektora) es az agyag
sulyvonala kozotti tavolsag zero, hiszen egybeesnek, vagyis r=0.
Tehat keletkezik perdulet, pontosabban a puskagolyo mozgasi
energiajanak egy resze atalakul forgasi energiava. Egyszeruen
abbol az okbol, hogy a becsapodas nem az agyaggolyo feluletere
merolegesen tortent, es ezert a lovedek impulzusvektora ket vektorra
"bontva" adodik at az agyaggolyonak, es ez egyik vektorkomponens
forgatonyomatekkent hat az agyaggolyora.

Jano: A Te gondolatmeneted szerint mar a benzinben es a levegoben
is benne lett volna az a perdulet, amit az auto kerekei kaptak????

Kalman: Teljesen mindegy, hogy en hasznos munkavegzes celjabol
akarok atalakitani mechanikai (pl. mozgasi es forgasi) energiakat
vagy azok "csak ugy" atalakulnak egymasba - veszteseg az energia-
merlegben mindenkeppen keletkezik es joreszt hosugarzaskent
"megszokik".
Udv: S. Zoli

Kedves Peter !   

>...  a szerelem, ahogy azt ma a nyugati vilag ismeri 
>(nevezzuk "romantikus szerelemnek") egeszen ujkori talalmany, 
>a romantika kora elott nem volt ismert.
>Halvany elokepei lehettek meg a kozepkori trubadurok. De korabban,
>peldaul a gorog-romai vilagban, udvarlas mint olyan nem letezett...

Az a valtozas is erdekes, hogy kb. a XX. szazad  60-as eveitol a mozikbol
zokogva tavozok aranya rohamosan csokkenni kezdett.
(erre egyszeru es egyertelmu magyarazatot nem tudnek adni.)
Idosebbek is ugy aradoztak regi nagy-nagy filmekrol, 
hogy sirva jott ki a kozonseg. 
Ma pedig mar meglepetest keltene, ha egyvalaki felzokogna, es
meg talan orvost is hivnanak. :)

>Ha pedig az erzelmek vagy vagyak elnyomasarol beszelsz, hat szvsz ez
>sokkal inkabb a mi nyugati kulturankra jellemzo, mint mondjuk az
>indiaiakra...

Nem egyertelmuen. Inkabb hangsuly-eltolodas van. Pl. a szerzes es 
a fektelen halmozas orome iranti va'gy kifejezetten eloterbe kerult, 
s ennek sokan alarendelik a maganeletuk egyeb oromeit.
A kulcsszo asszem a hiusag. Ha az egyen tobbnek tartja onmagat  
masoknal, hajtani kezd, hogy ezt bebizonyitsa maganak, vagy a 
csaladjanak, vagy valamely  csoportnak. 
Ez aldozatok es maganeleti konfliktusuk nelkul nehezen megy,
ezert sokan bekemenyitenek, azaz megtanuljak elnyomni es el 
is nyomjak azon humanus erzelmeiket - ha voltak egyaltalan - 
melyek akadalyozzak a hiusag vezerelte celok mihamarabbi elereset. 
Asszem manapsag elegge egyertelmuen eloterbe kerult a hiusag, hiszen 
a fogyasztasi cikkek minoseget legtobben mar nem a 
praktikumban, vagy a tartossagban keresik, hanem - azt vizsgaljak 
beszerzeskor - megfelelo statusszimbolum e ez az ize', vagy 
meg elokelobbet kene keresni ? 
Mikozben keleten meg mindig tartja magat a konzervativizmus, es 
lelkisegben valamint kulsosegekben is gorcsosen ragaszkodnak sokan 
evezredes hagyomanyaikhoz - addig a politikai diktatoraiktol 
(a jol lathatoktol) megszabadult, felszabadult joleti tarsadalmakban 
a hiusag diktalja a fejlodes eroltetett tempojat.
Ez az erzelem szabadult fel, a tobbi rovasara. Megengedettsege 
tomegesse valo irracionalis pazarlast, fenyuzest hozott, es azelott 
sosem latott szemethegyek ill. erzelmi egyoldalusag, hamissag, alcak, 
es kimeletlenseg a mellekhatasa. Sajnos ez van - ezt kell szeretni,
vagy - nyomjuk el inkabb ezt az erzelmet ? :)

>> Rovid lefolyasu gyulolet nelkul karokat szenvednenk...
>> ha potencialis rablogyilkos maszik be

>Ne keverd ossze az agressziot a gyulolettel. A gyulolet szinte mindig
>agressziot szul, es az agresszio is sokszor gyulolettel jar, de azert a
>ketto nem ugyanaz. 

En csak arra gondoltam - mire is jutna, aki ablakon
bemaszo idegennel szemben a modern pszichologia fegyveret
vetne be: Uljunk le, es okos, ertelmes emberek modjara higgadtan
beszeljuk at a problemat, jo ? :)
Van ilyen is, persze. Tuszejtokkel szoktak igy banni, de ez
tulajdonkeppen mar vesztes poziciobol adodo kenyszerhelyzet. 
Amig a vesztes helyzet nem alakult ki, a gyulolet arra valo, hogy
a velejaro adrenalin-szint megsokszorozza az erot, es johet a *legjobb 
vedekezes a tamadas* - lehetoleg villamhaborukent.
Szerintem az ember veszhelyzetben csak akkor kepes megorizni 
a nyugalmat, ha elore felkeszult ra, es elhatarozta -
uralkodni fog magan.
Vagy, van fegyvere, melynek elrettento erejeben bizik, vagy masok
segitsegeben bizhat, illetve nyugodtabb, ha tudja, hogy az ellenfelet 
kepes valamilyen csapdaba csalni, mielott komolyabb kart okozna.
Mondok peldat: Eger van az irodaban. Egyesek sikoltva ugranak
az asztalra, es hiszterikusan kovetelik azonnali kinyuvasztasat,
mert rettegnek meg a latvanyatol is, mig mas - mindenkit csendre int,
hogy ne zavarjak az eger ovatos becserkeszeseben.
Aki az egeret nem gyuloli ilyenkor, annak talan meg a reflexei sem mukodnek
megfeleloen ahhoz, hogy agyoncsapja, amikor elobukkan.
( Esetleg futni is hagyja es titokban meg fel is sohajt: 
- Fuss, fuss, menekulj e videkrol kicsiny Hoszurkecske ! 
 Fuss, ahogy a labad birja, nehogy ezek a gonosz boszorkanyok 
 mergezett almaikkal... :)

>De nalunk mar reg nem mukodik a csoportszelekcio, igy 
>a gyuloletnek csak a hatranyait elvezzuk. 
Olvastam egy erdekesseget. Jonehany hires nagy szemelyiseg a 
karrierjet nem kimeletlen tortetesnek koszonhette, hanem 
a nagylelkusege es bizalomkelto baratsagossaga - mely persze
kiemelkedo tudassal is parosult - vitte elore.
A harciasan eloretorok idovel osszegyujtenek annyi ellenfelet,
hogy szovetsegre lepve megkeresik megbuktatasa modjat.

Egy erdekes szelekcios eseten gondolkodtam el a napokban:
Aki vagyonos, lehet buta es tehetsegtelen  de ha kepes jo szakembereket 
megfizetni, azok egyengetik az utjat. A siker pedig vonzza a toket.
Igy az emberi evolucio sajatos modon folytatodik.
Ez a dolog persze mar regota igy megy, legalabbis amiota 
letezik fizetoeszkoz es vannak raszorulo szakemberek.
Ez meglehetosen abszurd iranyvonal. Ez majdnem olyan, mint
meregdragan vett mesterseges intelligenciat hordani zsebben,
hogy sugjon, amikor donteni kell...  :)

>Es ha valaki fenyegeti az eletunket vagy a
>javainkat, lehet vedekezni anelkul is, hogy gyuloletet ereznenk iranta.
>Ez szvsz jobb is, mert pl. akkor szem elott tarthatjuk azt is, hogy csak
>a minimalisan szukseges kart vagy szenvedest okozzuk neki.

Igen, de ehhez kulon erteni kell, viszont valszeg ezt csak 
specialistaknak okitjak. 

>>>Nem kell, hogy racionalisan dontson, eleg ha helyesen
>> Akkor meg MI-kra nincs is szuksegunk ! :)
>> elkezdik megideologizalni, hogy jol cselekedtek. :)

>Miert, mi emberek nem ugyanezt csinaljuk? ;-)

Igen, de vigyazzunk - mi vegso esetben hivatkozhatunk az evulucio 
vetkessegere, hogy elfuseralt. Ok viszont szorongatott 
helyzetben kikre is mutogatnak majd ?  :)

Udv: zoli

Sziasztok!

Janos, koszonom a valaszt, mindenben egyet is ertunk (ez talan
nem feltetlenul latszik az irasaimbol ;) ). A Gilbert-cellas keveronel a
konstans frekvencia kivonasat 4 idealis kapcsolo
vegzi, amik a kimeneti kulonbozeti jelet hol egyszeresen, hol
pedig (-1)-szeresen erositik (megcserelik a 2 kimenetet). Tehat
linearis, de idovarians. A kevero erdekessege, hogy egyforman
targyalhato matematikailag idovarians linearis halozatkent es
idoinvarians nemlinearis halozatkent [a 2 ket bemenetet osszeszorozza],
ha nem erdekel a belso felepitese, hanem
"fekete doboz"-kent kezelem.

Mi itt Cottbusban kikotottuk, hogy "idoinvarians, folyamatos
mukodesu, koncentralt parameteru linearis halozatokkal" fogunk
foglalkozni, es azt is megtanultuk, hogy idovarians linearis
halozattal lehet a kimeneten mas frekvencia is lehet, mint a
bemeneten. A baj ott van, hogy ez a Csaki-fele konyvekbol nem
derul ki, tehat az ember hajlamos hibasan altalanositani.

Az y=x+1 -rol irod:
: Hatigen. Mint egyenlet linearis, mint fuggveny...arra mar nem 
: eskuszom.

Mert pongyolan fogalmazunk. Van linearis lekepzes, linearis
algebra es linearis fuggveny, en is osszemostam a fogalmakat. :(
Linearis algebra az, amikor n-edfoku polinomokat ossze lehet adni, azaz
igaz, hogy (2*x^2 + 3) + (4*x^2 + 2) = 6*x^2 + 5. A linearis lekepzesnel
igaz a szuperpozicio. A (nemet kiadasu) Bronstein-matekkonyv szerint
linearis fuggveny az, amikor
y=ax+b es a<>0.

: Szoval van meg ketseg.

Erre is mondtam a letolt gatyat. Elvegre a fentieket legkesobb az
egyetem 1. feleveben tudni kellene, mi meg itt tokoreszunk mar 3 hete.
:-(

Udv,
marky

Felado :  [Hungary]
   Temakor: relativitas
    TUDOMANY #1715

>A relativitaselmeletnek pedig van egy figyelemre melto elonye
>a vele szemben allo hiedelmekkel szemben - ami abban all, hogy
>Einstein elmelete - hasznalhato ! :)
Ebben nem ketelkedem, viszont:
>Nem csak megmagyarazni lehet vele jelensegeket, hanem elorejelezni is.
  Erre egy kis magyarazatot kerek. Peldaul mit es hogyan lehet elore 
jelezni?  Remelem nem a hihetetlen idoutazasrol esik szo, ahol elvileg a 
me'g megnemtortent esemenyeknek elorelatasarol esik szo.
Szerintem minden hasonlo lehetosegek ki vannak zarva. Egy adott pillanatban 
az esemenyek csak egyszer tortennek meg. Hogy ugyanazt az esemenyt az adott 
pillanatban tiz ev mulva is el tudjam erni, teljesen lehetetlen.
  Habar egy amerikai fizikus elhunyt apja utan keresgel, es be akarja 
bizonyitani az idoutazas lehetoseget.
  Megegy regenybeillo megtortent esemeny, habar veletlenek vannak, de nem 
ide sorolhato, talan nem is a parafenomenekhez. Nem tudom egyaltalan idovel 
talalunk e erre tudomanyos magyarazatot? Elgondolkodtato:
Egy vallasos kozepkoru holgy a sajat vejenek a halalat almodta meg, mint 
autobaleset. Ez egy honapja sincs hogy tortent Nagyszalonta melett(marmint 
maga a baleset, negyen haltak meg). Almaban a holgy latta a tirkocsit melyel 
utkoztek, elore szolt a vejenek, hogy ne uljon kocsiba mert.. elmeselte az 
almat, a fiu csak annyit mondott, hogy 'anyuka mar profeta is lehetne'. 
Aznap ejjel megtortent a halalos baleset.

A tenyekre visszaterve mindenkinek ajanlom Sarkadi Dezso fizikus uj 
honlapjat, ahol tobbeves kutato munkajanak eredmenyeit ismerteti.            
         FIZIKA SARKADI DEZSŐ HONLAPJA.url)
          http://www.geocities.com/fhunman/main.html
Kulonos figyelmet erdemel a honlapon bemutatott Bodonyi Laszlo tobb huszeves 
munkajanak eredmenye, meresz gondolatai a fizikarol kicsit mas szemszogbol 
nezve.

    Udv mindenkinek, Csaba.