A csuklik és a vedlik igéknek nem tudok felszólító módú alakjukról. Azt
hiszem hiányos ragozású igéknek hívják õket. Tudtok több ilyet?
ivan

ÁMON CSABA

> írni: karácsony, húsvét, stb., DE kivételként: November 7., Május 1.
> A rendszerváltás óta: november 7., május 1., DE: Pünkösd, Karácsony.

  Tévedés: az ünnepek kisbetûsek. A magyar helyesírás szabályai:

 145. Kis kezdõbetûvel írjuk az ünnepeket, a nevezetes napokat, a
 rövidebb-hosszabb idõszakokat, a történelmi eseményeket jelentõ
 szavakat, szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi
 töltésük): _március tizenötödike, a felszabadulás napja, május
 elseje, az alkotmány ünnepe, karácsony, húsvét, anyák napja,
 nemzetközi nõnap, pedagógusnap, vasutasnap, ötéves terv; a
 honfoglalás, a mohácsi vész, a szabadságharc, a debreceni
 országgyûlés, a francia forradalom; a nagy októberi szocialista
 forradalom, a nagy honvédõ háború;_ stb.

  Hogy mi ünnep, az kétségkívül politikai kérdés, de akár ünneplünk egy
napot, akár nem, kisbetû.

SÜCY

> Pl.: Ha a fiukat kuldom haza, akkor a palik_a_t kuldom haza, ha a
> Palik Lacit, akkor a Palik_o_t...

  Ez nagy volt... :))) Tényleg, miért?

SZEGEDI GÁBOR

> Nyajas akinek van egy (esetleg tobb) nyaja. Vagy megsem? :-)

  Az a juhász. Mindazonáltal a kérdés jogos, de nem tudom a választ.
Errõl a pajtás jut eszembe, amely szót legalább annyira utálok, mint
Holden Caulfield a pompásat. Nem tudom felfogni, miért lennének
valakik jóbarátok attól, hogy van egy pajtájuk. Úttörõmozgalmi
használatáról nem is beszélve, amikor a gyerekeknek ezzel az általuk
egyébként soha nem használt, de gyerekközpontúnak kikiáltott szóval
kellett hivatalosan szólítani egymást. Már a gondolat is elborzasztó,
hogy gyerekek hivatalosan szólítsák egymást. De enélkül se látom az
összefüggést a pajtával. Még annyira se, mint a nyájjal, mert ott
legalább tudok magyarázatot csinálni: akinek volt nyája, az gazdag
ember volt, tehát megengedhette magának, hogy kedves legyen...

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
ORMANSAG = Okori elefanttemeto Magyarorszag teruleten.

A NYELV 0030-ban írta :
>A dolog egyszeru: aktualpolitikai besorolas alapján: gondoljatok 11. hó
>7-re: ezelõtt húsz évvel is az ünnepnapokat kisbetûvel kellett írni:
>karácsony, húsvét, stb., DE kivételként: November 7., Május 1. A
>rendszerváltás óta: november 7., május 1., DE: Pünkösd, Karácsony.
Csak az a baj, hogy ez itt mind nem igaz. november 7., május 1., pünkösd,
karácsony mindenkor kisbetûs. Az igaz (lenne) viszont, 1954-ben
kimondatott, hogy minden eseménynév (kivéve az intézménynévszerûek, de az
most nem zavar ide) és ünnepnév kisbetûs, kivéve a Nagy Októberi
Szocialista Forradalmat és a Nagy Honvédõ Háborút, ezt a két kivételt
szüntették meg 1984-ben (tehát a rendszerváltás elõtt).

Üdv: Attila

Kedves Attila!

hix.nyelv #29, Láng Attila D.:
> Birota ignifero latice incita -- motorkerékpár!
Érdekes, hogy ez ilyen terjengõsere sikeredetett, ugyanakkor a modern 
európai nyelvek azért használnak grékolatin mûszavakat, mivel nagyon tömör 
kifejezésmódot tesz lehetõvé. Kissé abszurd, hogy a latin "motorbicikli"-t 
le kellett fordítani a fentire. Persze azért nincs a dolog még eldöntve, 
gondolom, most folyhat a latint használóknál ortológus-neológus duellum: 
elvégre Györkössy a 'motorkerékpár'-t egy szóval is hozza: "autobirota".

Kedves Hunter!

hix.nyelv #29, :
> Szerintetek honnan a francbol lehet felhivni a legyenonismilliomos
> telefonszamait? Ugye pl. 06 81 820821 lenne. Na igen am, de nem sikerult
> felhivni: 
Matáv körzetbõl kell hívni. Pontosabban, ahány primer szolgáltató, annyinál 
kell megvenni a speciális körzetszámokon ("40", "51", "80", stb.) belüli 
telefonszámokat. Ha olyan körzetben vagy, ahol ez az alku nem történt meg, 
akkor keresned kell egy alternatív "rendes" telefonszámot.

Kedves Gábor!

hix.nyelv #30, :
> Nyajas akinek van egy (esetleg tobb) nyaja. Vagy megsem? :-)
Sajnos, nem ismerem a jelentésatvitel alapját, de a "nyájas" eredetileg 
"kedvelt"-et jelentett, vö. Debreceni Legenda: "a zsidó nép õ felségének 
[ti. az Úrnak] tulajdon és nyájas népe volna". Igeként ("nyájaskodik") 
viszont értelme 'társalog' volt: vö. Bécsi Kódex: "ezek után a földön 
láttatott és emberekkel nyájaskodott". Ezekbõl a jelentésekbõl viszont 
inkább az következne, hogy "nyájas"-nak lenni, annyi mint egy "nyáj" (vi. 
a társadalom) tagjának lenni.

Kedves Sücy!

hix.nyelv #30, :
> Miert van az, hogy bizonyos szavaknal, az irott alak es a kiejtett
> hangsorozat ugyanaz, megis, ha toldalekot teszunk hozzajuk, ket mas
> jelentes eseten mas segedhangot teszunk bele? Pl.: Ha a fiukat kuldom haza,
> akkor a palik_a_t kuldom haza, ha a Palik Lacit, akkor a Palik_o_t... 
A "fõszabály" az, hogy az elsõ rag elõtt fõneveknél "o"-t, mellékneveknél 
"a"-t használunk. Ez egyben szófaji megkülönböztetésre is alkalmas, pl. "Az 
óriások óriásak". A fenti szabály alól -- nyelvtörténeti okok miatt -- van 
viszont számtalan kivétel, amelyeket meg kell tanulni (pl. "ház"-"házak", 
ill. "nagy"-"nagyok"). 
A "pali-k-a-t" szóban az elõhangzó a második rag elõtt áll, ebben a 
helyzetben mindig az "a" a "szabályos", pl. "Látom az óriásokat, amint 
ugranak óriásakat". A "Palik" vezetéknév "k"-ja viszont nem rag.

Kedves Gábor!

hix.nyelv #28, :
> Szinten csak kérdezem, igaz-e, hogy a mai román alig több mint egy
> évszázados nyelv, a francia alapján alakult (át gyökeresen) a nemzeti
> törekvések erõsödésével? Van ennek alapja? 
Nincs alapja. Az elsõ románnak minõsíthetõ nyelvemlék -- Neacsu bojár által 
Brassó bírájának a török haidkészületekrõl írt levél -- 1521-bõl származik. 
A Romániában és Moldáviában beszélt nyelv (melynek neve a lingvisztikában 
"dákoromán") egyébként csak az egyik román nyelvi tömböt alkotja. Ezen kívül 
a Balkánon több román népcsoport él: a "grékorománok" a görögországi Pindosz 
hegységben; az "arománok" vagy "macedorománok" Dél-Albániában és 
Macedóniában; a "meglenorománok" a Vardar folyó völgyében (a macedón-görög 
határon); és az "isztrorománok" az Isztriai-félszigeten Trieszt környékén. 
A román legközelebbi rokon nyelve a dalmát volt, melyet a dalmát tenger- 
parton beszéltek Fiume és Cattaro között, valamint Veglia szigetén. Ez a XIX. 
sz. végén halt ki. A román nyelv tehát teljesen önállóan, "beavatkozás" 
nélkül fejlõdött ki Moesia, Pannonia Inferior és Dalmatia tartományokban élõ 
romanizált lakosság nyelvjárásaiból. Az persze igaz, hogy a kancelláriai 
nyelv a XVII. sz-ig az egyházi szláv volt, utána a XVIII. sz-ig görög (a 
fanarióták révén). Így, amikor a román nemzet az emancipálódás szakaszába 
ért, a román népi nyelv volt, nem volt alkalmas a modern államnyelv 
szerepére: de ezidõtájt ugyanez volt elmondható a magyarra is. Ez montiválta 
mindkét nyelv XIX. szi-i nyelvújítási mozgalmát, amely mindkét esetben csak 
a modern élet szókincsére vonatkozott: az alapszókincs és a nyelvtani 
struktúra érintetlen maradt. A szükséges szavak egy részét a román 
nyelvújítók a rokonság okán franciából kölcsönözték, pl. ilyeneket: "credit" 
'hitel', "industrie" 'ipar', "inginer" 'mérnök', "secretar" 'titkár'...

Apropó román: egy korábbi szálon volt szó a magázásról. A románban az 
udvarias stílusban a "dumneavoastra" (tul. 'tiuraságtok') névmást használja 
a "szokásos" T/2. igealakokkal mind egyes, mind többes számban. Azonban egy 
fokkal bizalmasabb stílusban lehet egyes számban a "dumneata" (tul. 
'teuraságod') névmást használni: ehhez azonban E/2. igealakok járnak.

Kedves Attila!

hix.nyelv #29, Mártonfi Attila:
> Az Elekfi-féle A magyar nyelv ragozási szótára jóval akkurátusabb (sokszor
> annyi munka van benne, és egy ember készítette, aki ráadásul a világ egyik
> legprecízebb embere). Beszerezhetõ a Nyelvtudományi Intézetnél (ha még van
> belõle), hibajegyzék a következõ Nyelvõr-számban. 
Küldenek utánvéttel is? De egyébként a magyam szintjén megfelel a 
Szóvégmutató szótár is: a ragozási részét csak ilyen fórumokon folyó 
vitákban szoktam forrásként elõvenni.

>Nyajas akinek van egy (esetleg tobb) nyaja.

Valakinek a pajtása pedig az a személy, aki a pajtáját kezeli... :-))

Ferenc

A nemet gyenge/eros ragozastol szedulok, mar igy keet levelvaltas
utan is. Sajna a memoriam mar nem a regi: "in memoriam memóriám". :-)
Nincs mar meg a nyelvkonyvem, amibol a gyenge/eros/vegyes dolgokat
tanulgattam, meg utoljara az erettsegin kellett tenyleg nemetul
makognom, annak meg mar vagy tizenegy eve, szoval inkabb neked
hiszek. Egyebkent valahogy ugy emlekszem, arra vezetteek vissza az
elnevezest, hogy az eros azert eros, mert ellenall a ragozasnak, a
gyenge pedig nem, a vegyes pedig csak felig-meddig. Egyebkent az
_igazi_ eros melleknev, tehat a te kategoriaid szerint, nem csak a
nemeket, hanem az esetragozast is kifejezi, ami talan meeg fontosabb.
Engem mindig az bantott melysegesen, hogy ezek a ragozasi modszerek
nem konnyitik meg a helyzetunket, hisz a sima -e vegu mellekneveket
csak akkor hasznalhatjuk a fonevek elott, ha a hatarozott nevelo is
ott van, tehat mindenkeppen tudni kell a szo nemet, ha viszont
elhaggyuk a hatarozott nevelot, akkor a melleknev (vagy nevmas)
vegere vandorol a nemet, stb. kifejezo vegzodes. Milyen jo lenne, ha
ez pont forditva volna, mennyit lehetne akkor lezserkedni. Ez olyan
kivansag, mint az egyik baratome, aki azt fejtegette, hogy milyen jo
lenne, ha a kellemetlen rovarok telen rajzananak, akkor ugyanis hideg
van, az ember jol fel van oltozve, az ablakokat, ajtokat zarva kell
tartani, ugyhogy szinte nem is kene vedekezni ellenuk "kulon", nyaron
meg szepen beken hagynak az embert. :-)

Na itt, a nyomdasz Attilaktol szepen megtanulunk nyomdaszul. Nem lesz
semmi! :-)

Ha 1984 ota tenyleg ilyen keves valtozas volt, akkor een most azonnal
akarom azt a helyesirasi osszefoglalot vagy szotarat vagy mi a
szoszt, mert nagyon bant, hogy mindent rosszul irok. Amikor ugyanis a
fejembe verteek ezeket a dolgokat, akkor eppen tanari generacios
valtas zajlott, es maig se tudom, hogy pl a tobbtagu foldrajzi
neveket hogy kell irni:

Kelet-Europa, Kelet Europa, Kelet-europa, Keleteuropa???

Ugyanez Margit-Szigettel es mas hasonloval is borsot tor az orrom
ala, de vannak ennel kellemetlenebb dolgok is, mint a "bûn, bûntet,
bûntetés, vagy büntetés", "hûl, hûledezik vagy hüledezik".

Es meeg ezer ilyennel gyulik meg a bajom nap mint nap. Vagy peldaul
ez a "nap mint nap", na ez peldaul hogy irodik? "nap-mint-nap",
"napmintnap", vagy teljesen kulon?

Inkabb nem terhellek titeket tovabb!

Udv:

Norbert.