1. |
muFEJhallgato (mind) |
23 sor |
(cikkei) |
2. |
forrashuseg-terhatas (mind) |
117 sor |
(cikkei) |
3. |
Karmesterverseny 2. (mind) |
81 sor |
(cikkei) |
4. |
Ez - az (mind) |
9 sor |
(cikkei) |
|
+ - | muFEJhallgato (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Agoston irta:
>>>Otthon aztan a villanyt leoltva az agyamon ulve komolyan
megijedtem, amikor azt hallottam, hogy valaki tolem balra 30-40 centire
elkezdi kicsomagolni a negro cukorkajat. A hatas tokeletes volt. Ugyanezt
hangdobozokon visszahallgatva nem mondhatom el. A felvetel laposkas lett.<<<
Hat igen, EZ az eljaras alkalmas az _eredeti_ informacio visszaadasara. Sajnos
kenyelmetlensege miatt (is) nem terjedt el. (A melyeket sem erezzuk igy, bar
egy sub ezen segit)
A hangdoboz (altalaban) ket darab membranja eli a sajat kis maganeletet
(legjellemzobben talan az impulzusvalaszokban es a fazisokban kalandoznak el)
a hang meg verodik osszevissza dobozrol, falakrol, plusz szep kis allohullamok
kelnek eletre a szobaban.
Nade mindez valodi, mozgo fizikai objektumokkal tortenik, es halla' a fu:l,
hogy ez sze'p. :) (es termeszetes) Igaz, hogy kozben az eredeti informacioba
beleszove a szoba+doboz rendszer sajathangjat is hallgatjuk. Teljesen
semleges, "absolute fidelity" rendszernel a legkisebb erofeszites nelkul
bekerulnenk az _eredeti_ akusztikaba, azert errol meg szo sincs.
Szerintem a vinil se hordoz tobb/jobb informaciot, mint a CD, vagy foleg a DTS
(hiaba analog, azert behatarolt az LP felbontasa) hanem mechanikus mukodesi
elvebol fakadoan segit a fulnek. (persze egy bizonyos minosegi szint felett)
udv, Sanyi
|
+ - | forrashuseg-terhatas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Felado : [Hungary] irta:
>> Gondolod, hogy osztonosen csinaltak? :-)
>Empirikus megfontolasokbol, amire raontenek valamilyen muszaki szoszt.
Dehogy is. Csak a tudatos muszaki fejlesztesi elveket piacvedelmi
szempontokbol nem tehetik kozze. :-)))
>> 3./ A forras gyengebb a valosagnal, ez nyilvan eletszeru, es vegul
>> is ez az egyetlen eset az erdekes a tema szempontjabol, mivel a
>> masik kettot kizartuk.
>A forras mindig megegyezik a valosaggal, csak szukebb meghatarozas.
Bocs, tudhattam volna a honlapodrol, hogy Te "forrasnak" a
felvetelkori elo zenet tekinted. En, mint szovegkornyezetbol
kiderulhetett volna "forrasnak" a musorforrast, azaz a hanglemezt
ertettem. Erre is vonatkozott minden froclim, hogy honnet lehet
tudni, hogy mi van a lemezen? Mert azt, hogy hogyan szol egy kurt a
Zeneakademian, azt lehet tudni, ha neha elmegy oda az ember.
>En azt is tagadom, hogy jo felvetelrol valosaghu hangot kapjunk. Hiszen az
>eszkozok lehetosegei nagyon alulmuljak a hangforras masolasahoz valo
>szuksegletet.
Az eszkozok lehetosegeirol leginkabb onnan tudunk, hogy nem szol ugy
a hangszorobol a zene, mint az eletben. Igy kisse korbenforgonak
tunik a hivatkozas. Vagy masvalami, muszaki lehetosegekre gondoltal?
Fenti kijelentesed korrekten ertelmezve tamadhatatlan, de nem allom
meg mindig hozzafuzni, hogy a valosag elegge megkozelitheto. Ha a
pilota nekem adna a cuccat, hat nem nagyon rohannek jobb hangert.
Nota bene a Danko Peter volt nemregiben a vendege, es abbeli
velemenyenek adott hangot, hogy operara, enekhangra a Martin Loganja
jobb, mint azok a sokmilkos ProAcok, amiket o arul, de zenekari
muvekre a ProAc jobb. Imho teved. Ketsegtelenul "hifisebbek", de az
imho szinezes. A Zeneakademian ugy szol a zenekar, mint a ML-on
hallani. Siman, kellemesen. Bar elismerem, hogy kis probateremben a
zeneszek [egeszen kozelrol] a ProAc hangjahoz kozelebbi hangot
hallhatnak. De ennekem nagyon megfelelnek a nezoteri kozeli szekek.
Nem beszelve a Vigadorol, ahol kifejezetten tompa a hang.
>> De ismetlem: honnan a fenebol lehet biztosan tudni, hogy mi van a
>> lemezen?
>Nem azt kell tudni, hogy mi van a lemezen. Hanem azt kell elerni, hogy a
>lejatszo rendszer a leheto legtobb informaciot adja vissza a felvetelrol.
Ez imho konnyen abba a csapdaba vezet, hogy minden pluszinformaciot
hasznosnak veszunk. Pedig nagyon konnyu olyan cuccot csinalni,
amelyik olyan informaciot "ad vissza", ami rajta sincs a lemezen.
[Kiemelt tranziensek, zorejek, stb.] Nem Alisca termekekre gondolok
itt, tehat ne vedd tamadasnak, csak elmeletileg irom.
> Imho a "hangzas" csak azert nem merheto, mert _meg_ nem talaltak meg
> hozza a szukseges meresi modszereket. Minden eddig ismert meresi
> modszer csak egyszeru jelekkel, [szelso esetben szinuszjelekkel] dolgozik,
> ami nagyon messze van a zenetol, nagyon rossz modell.
>A konzervativ makrofizikai meresi modszerekkel nem is fogjak soha merhetove
>tenni.
Es szerinted mivel lehetne?
>Milyen modszerrol van itt szo?
A kontraszt tesztrol. Roviden vazoltam. Par napja javasolta a listan
valaki az URLt.
>Nem ezt irtam. A jobb berendezesen a gyengebb felvetelek is
>meghallgathatobbakka valnak. Viszont a jo felvetelek meg jobb hatasuak.
Ketsegtelenul.
>Sot a kulonbseg novekszik a jo es kevesbe jo felvetelek kozott.
Hat ez az ami ertelmezes kerdese. Szubjektiv. Szerintem nem. Egy
hallgathatatlan lemez, ha elvezhetove valik, akkor az nekem nagyobb
minosegjavulas, mint hogy a jo lemez meg jobban szol. Tehat a
felvetelek kozotti kulonbseg csokken. De ismetlem, errol nem lehet
vitazni.
>> Azt sem igazan ertem miert a kulonbozo lemezek kozotti kontrasztra
>> kell figyelni. Egy koplexebb zenemuben annyi kontraszt van a
>> rengeteg hangszer hagja kozott, hogy imho eppen eleg arra figyelni.
>> Mennyire kulonbozik a hegedu a bracsatol, a klarinet a flotetol,
>> stb?
>Ezt sem allitottam.
Ez is a hivatkozott tesztben volt, nem Toled ideztem.
>En jelentettem ki, hogy valodi haromdimenzios terlekepzest elvileg ket
>csatornaval nem lehet realizalni.
>Zozo is irta:
>Mindezek helyett talan ujra kellene gondolni a megkovesedett sztereofonikus
>felveteli es reprodukcios rendszer terlekepzesi alkalmassagat, marcsak azert
>is, mert anno a kifejlesztesekor sem a _teljes erteku_ terlekepzes volt a
>celja, hanem egyfajta mu"terhatas, amolyan jopofa trukk, amit azota is csak
>pofozgatnak, toldoznak-foltoznak, oriasi haszonnal!....
Nem kellene ujragondolni imho. Mert azert a sztereo elsosorban
zenehallgatasi celokat szolgal. Es arra, ha a cuccok jok,
tokeletesen megfelelo. Minden elmeleti pontatlansaga ellenere. A
zenehallgatot nem nagyon zavarja, ha egyes hangszereket fel meterrel
"arrabrol" hallja, mint ahogyan azok a felvetelkor elhelyezkedtek.
[Ezt egyebkent felvetelkor egyszeru odebbultetessel prekompenzalni
lehet.] Raadasul sok hangszernek, meg az elo koncerten sem hallani a
pontos helyet. Foleg egyes fafuvosokat. Es a nagyon melyhangu
rezeket. Hatarozottan figyelni szoktam erre. A nagy terbol jovo
hangokat, mint peldul negyven hegedust, meg vegkepp nem lehet
lokalizalni. [Elo koncerten is sokszor behunyt szemmel [azaz kettos
vakon :-)] hallgatom a zenet. Egyszeruen nincs szukseg arra a pontos
helymeghatarozasra, amire a ketcsatornak sztereo nem alkalmas. Udv,
Peter.
|
+ - | Karmesterverseny 2. (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hallo, hallo!
A karmesterverseny folytatodott hetfon es kedden is, ugyhogy szerdara, az
eldontokre mar csak hat jelolt maradt talpon: Olari Elts Esztorszagbol,
Stefan Solyom (egy magyar?) Svedorszagbol, Kiyotaka Teraoka es Yasuo
Shinozaki Japanbol, Tuomas Rousi Finnorszagbol, es Ya-Hui Wang Tajvanrol. Mi
megint csak az esti fordulot hallgattuk meg, amelyen Rousi, Kiyotaka es
Yasuo szerepelt.
A musor: Mahler 1. szimfoniajanak elso tetele, valamint Sibelius 7.
szimfoniaja. Mindharom versenyzonek 60 perc allt rendelkezesere.
Rousi ugyanolyan benyomast tett ram, mint vasarnap. A merev, konyokbol
vezenylos stilusa hellyel-kozzel komikus, de a ficko erti a dolgat. Viszont
a zenekarral valo kommunikacioja nem tetszett, kulonosen az utana kovetkezo
japanokkal osszevetve. Persze ez nem feltetlen az o hibaja: udvariassagban
es sima modorban egy finnek eselye sincs egy japannal szemben. De
mindketten, Gabriella is meg en is azt ereztuk, hogy Rousi valahogy nincs
tokeletes egysegben a zenekarral es a zenevel. Tul sokat magyarazott nekik,
meg-megszakitva az eloadast, es valahogy az volt a benyomasom, hogy noha
minden benne van az interpretaciojaban ami kell: zene, ritmus, erzelmek,
lelkesedes, de ezek nem olvadnak egybe, kulon-kulon kezeli oket, es igy az
eloadas nem eri el a legmagasabb fokot.
Az utana kovetkezo Kiyotaka egeszen mashogy viszonyult a zenehez. Most en
is jol megneztem magamnak, es tenyleg, Gabriellanak igaza volt, ami a
"magikus szemeket" illeti. Hatarozottan volt valami azokban a szemekben. Ha
Yasuorol egy szerzetes jutott az eszembe, Kiyotaka meg szamurajra
emlekeztetett. A pulpituson nem tett egyetlen felesleges mozdulatot, nem
ejtett ki egyetlen felesleges szot sem. Amikor korrigalt valamit, mindig
csak nehany szoval fejezte ki magat, halkan es udvariasan, de hatarozottan.
Nem utasitotta a zeneszeket, hanem kerte oket, mint egyenrangu partnereket,
ahol o megis "elso az egyenlok kozott". Nagyon osszeszedett eloadast
produkalt.
Vegul kovetkezett Yasuo, kozos kedvencunk. A multkori "bolond bolcs"
megjelenesere ratett meg egy lapattal, mivel lathatolag elfelejtett ovet
fuzni a nadragjaba a koncert elott, igy az inge szabadon kilogott, o meg
idorol idore, oda se figyelve, feljebb rangatta a lecsuszni igyekvo gatyot.
Ami viszont a vezenyleset illeti, abban nem volt semmi csuszas. Ugyanugy,
mint vasarnap, most is valami csodalato lelkesedessel elte bele magat a
zenebe, es ez a lelkesedes a zenekarra is atragadt. A Mahler-tetel utan,
egyedul az esti fellepok kozul, spontan tapsot kapott. A Sibeliust is
hasonloan kezdte el, mar javaban epult felfele a mu, gyonyorusegesen, amikor
megallitotta es magyarazni kezdett. Aztan visszament a legelejere es
elkezdte vegigvenni, minduntalan megallva, aprolekos magyarazatokba
bocsatkozva es ujra meg ujra elprobalva az egyes reszeket. Erezheto volt,
hogy - joreszt a nyelvi korlatok miatt - nem tudja igazan szoban atadni az
elkepzeleseit a zenekarnak. A vezenyles kozbeni varazs megtort, o pedig
egyre jobban elmerult a reszletekben. Talan a zsuri is ezt akarta
meggatolni, mert noha ideje meg volt eleg, felszolitottak, hogy innentol ne
bibelodjon a reszletekkel, hanem vezenyelje vegig az egeszet megallas
nelkul. Igy is lett. Es amint belelendult, ujbol - ha nem is olyan
eroteljesen, mint eloszor - atsugarzott mindenkit az a gyermekien varazsos
hangulat, ami a fellepok kozul egyedul az o sajatja volt.
Az ertekeles soran ketszemelyes zsurink nem jutott teljes egyetertesre.
Gabriella szerint ezen az esten Kiyotaka egyertelmuen jobb volt, hibatlan
teljesitmenyt nyujtott, mig Yasuo a szorozesevel elrontotta dolgot, es
lathatoan nem volt kepes hatekonyan kommunikalni a zenekarral. En ugyan
reszben egyetertettem vele, de szerintem meg igy is Yasuo volt a jobb.
A hivatalos zsuri vegul - megdobbentoen rovid tanakodas utan (Esa-Pekka
Salonen kommentarja szerint "The jury is hungry") salamoni itelettel mindket
japant tovabbengedte a dontobe, ahova a masik fordulobol bejutott meg Stefan
Solyom es Olari Elts.
A csutortoki donton nem voltunk jelen, de csak hogy a kedves HANG olvasok
turelmetlensegukben meg ne lincseljenek, leirom az eredmenyeket, ahogy az
ujsagbol kiderult.
Minden resztvevo egy szabadon valasztott Sibelius-szimfoniat adhatott elo.
Olari Elts az 1.-t, a tobbiek egyontetuen a 2.-at valasztottak.
A gyoztes vegul Olari Elts (Esztorszag) lett, masodik Yasuo Shinozaki
(Japan), harmadik Stefan Solyom (Svedorszag - azt hiszem, 21 evevel o volt a
legfiatalabb a 30 koruli mezonyben), negyedik Kiyotaka Teraoka (Japan).
Salonen szerint Elts hihetetlenul rugalmas karmester. A szimfonia elso
teteleben elkovetett egy "regivagasu" hibat, a zavaron azonban - nemi
segitseggel a zenekartol - kepes volt rovid ido alatt urra lenni. Biztosan
hallunk meg rola, tekintve hogy ott helyben a zsuri osszes tagja meghivta a
sajat zenekaraba vendegszereplesre, igy tobbek kozott fellep majd a London
Philharmonic, a Los Angeles Philharmonic, a Barcelona Symphony Orchestra,
valamint termeszetesen a HKO es az RSO elen is (az utobbival negyszer is).
Tehat, barataim a HANGban, figyelmezzetek ezekre a nevekre; bizony mondom
nektek, nem fogjatok megbanni!
Udv,
Peter
|
+ - | Ez - az (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Eppen errol van szo azokban az irodalmi hivatkozasokban.
OK, akkor legy szives ujra kozolni oket!
> Nem hinnem, hogy egy ilyen beavatkozas befolyasolna pl a CD
> ratet hatasat, de Pista biztosan ki tudja probalni. (ez
> esetben eleseges az is, van-e hangzasi elteres)
Tudom, hogy nem hinned, eppen azert javasoltam ezt a kiserletet...
|
|