Karoly irta: 

>>A Tanuljuk meg a JavaScript hasznalat 24 ora alatt c. konyv
>>pont az en szintemnek valo. Kristalytisztan magyaraz.
>Ez nem programozas.

>A programozas cimu tanfolyam, csak mellekesen tanit meg egy
>programnyelvet, en pl. cobolt tanultam, nem az a lenyege.
>A programozas = logika + matematika + kombinatorika.
>A nyelv lenyegtelen.

Jo, talan nem fogalmaztam pontosan.
Termeszetes, hogy a programozas tobb az utasitasok es szintaktika
ismeretenel. Hogy matematika kell-e hozza, az a feladattol fugg.
Remek levelezo progit lehet irni vagy remekul lehet izzomatrixot
vezerelni integralas meg derivalas nelkul, ahogy Taylor meg
Fourier es a szokasos finomasagok sem kellenek hozza,
(Fanta Katalin rulez, szazszor jobban tanitott, mint a Sereny!).
Kep- vagy hangtomoriteshez, u"rbeli palyaszamitasokhoz persze
nem art egy kis matek, nem vitatom.
Me'gis, nem ugy kell elkezdeni programozni tanulni,
hogy rogton modellek meg matek.
Elobb kell a nyelv, sok egyszeru peldaprogrammal,
es foleg a kulvilaggal valo kapcsolattartas, a bill kezeles, a kep-
ernyokezeles, az adat ki-be, fajl megnyitas es bezaras kezeles, stb.,
es csak aztan johet a logika meg matek meg kombinatorika,
meg az egesznek a muvesz szintre emelese.

Mindenestre mindenki hozzaszolasat a temahoz orommel veszek.
Eggornak is koszonom szepen a billes leirasat.

BM

> Minden szamitas utan hivjam-e meg a destruktort, s kozvetlen utana
> a konstruktort?
> (tegyuk fel, hogy nem az osztaly privat adattagjain vegzem a
> muveletet..tehat szuksegkeppen meg kell hivnom a konstruktort!!)
Szerintem:
type
    TSzamitasok = class
     private
         sajat_valtozo:integer;
     public
         constructor Letrehoz();
         destructor Torol();
         function osszead(_a,_b:integer):integer;
	   procedure clearvariable;
 end;

Ha fontos hogy a sajat_valtozo 0-va legyen
 begin
     szamitas:=TSzamitasok.Letrehoz();
     kiiratas(szamitas.osszead(1,1));
     clearvariable;	
     szamitas:=TSzamitasok.Letrehoz();
     kiiratas(szamitas.osszead(2,2));
     clearvariable;	
     szamitas:=TSzamitasok.Letrehoz();
     kiiratas(szamitas.osszead(3,6));
     szamitas.Torol();
 end;

Az allando constructor/destructor hivas nem hibas, csak felesleges,
hacsak valamiert nem fontos.

> Van valakinek otlete, hogy hogyan lehetne szetvalasztani a
TListView-ban a
> Focus-t es Select-et (Delphiban).

Tegyel bele egy plussz mezot amivel jelzed, hogy kijelolt vagy sem az
aktualis "rekord", a kijelzest meg megoldhatod az ownerdraw-al.

Hozzatennem meg a wxWindows temahoz, hogy roppant nagy elonye a dolognak, hogy 
szinte egy-az-egyben atirhato a Windows-os es/vagy MFC-s program, es viszont, t
ehat aki mondjuk az MFC-t keni-vagja, az gyakorlatilag minimalis raforditassal 
bir a wxWindows-ban programozni (tulajdonkeppen csak annyit kell megszokni, hog
y az osztalynevek "wx" prefixuek ;-]).
Nekem bejott.
udv,
medve

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: proxy.graphisoft.hu)

Ingyenesen letoltheto Turbo Pascal 6 rutingyutemeny
programozas irant erdeklodoknek:

http://www.barnett.hu/megoldasok/software.html

Zs.

Mar megint sorlimit... a kovetkezo resz viszont megjelent. Kuldom meg 
egyszer...

> A CODER No.1795 nem jott meg :-( Csak mondom..
Nekem itt van - en az 1-t es a 3-t nem kaptam meg...

>>> Ha be kell olvasni x db bajtot flopirol/lyukkartyarol, [...] A 
>>> rutin a beolvasott adatokat sorban irni kezdi a memoria azon 
>>> cimetol kezdve es olyan hosszan, ahogy parameterkent megkapta.
>> Elotte felveszi a kapcsolatot, pozicioparancsokat kuld, stb.
> Felveszi? Marmint a userprogival? Mit kell erteni azon, hogy 
> "felveszi a kapcsolatot"? Es mit beszel a BIOS rutin vissza?
Nem, hanem a periferiaval. A felhasznalonak nem kell azzal
foglalkoznia, hogy a floppy felporogjon, pozicionaljon, majd a legvegen
meg porogjon 2 mp-ig es csak utana alljon le (eleg baj - neha jol
jonne, ha elore fel tudnam porgetni a floppyt).

> hogy egy-egy progi "szol" a masiknak. Ez nekem mindig gondot okoz. 
> Keptelen vagyok maskeppen elkepzelni, mint ugy, hogy az egyik betesz
>  egy adatot egy cellaba, a masik meg onnan olvassa. Eddig ugye OK? 
> Mar tobb forumon megkerdeztem, de me'g sosem ereztem azt az 
> egyertelmu "Igen, ez pontosan igy van." valaszt. Tenyleg igy van, 
> vagy csak kepzelodom?
Nagyon ritka, amit irsz. Ha ket program beszelgetni szeretne, komolyabb
op. R.-ben vannak pl. rendszer altal kezelt uzenetek, stb. PC-n lehet
ugy is, hogy az egyik program raul egy interruptra, amit a masik
program meghiv (es regiszterben atadhatja a memoriaterulet cimet, ahova
az adatokat betette). Vegul a fusi megoldas: file-on keresztuli adatcsere.

> A szabvanyos cimeket arra ertettem, hogy a BIOS rutin hova kezdje el
>  pakolni az adatokat. Nem a rutin kezdocimere gondoltam, bar ez sem
>  egyertelmu. Ha nincs ugrotablazat a stafetabot ideiglenes
> atadasara, akkor hogyan mondja meg a progi, hogy a PC mire mutasson?
A Spectrumon tudnod kell (ROM leiras kell hozza), a PC-n eleg az
interruptok parametereit ismerned. Ez eleg komoly ujitas volt,
tiszteletem a fejlesztoknek. A BIOS adatteruletek reszben szabvanyosak,
de tobbnyire nem kell ismerned oket, mert az oket kezelo interrupt
visszatereskor megadja a cimet, ahol az adat van.

>> A 8086-oson van "megszakitas" utasitas. Ugyanazt csinalja, mintha
>>  a HW rangatta volna meg a labat.
> Na jo, csak mi a kulonbseg akozott, hogy a programon belul elugom 
> egy sajat rutinra es visszaugrom, meg akozott, hogy megszakitas 
> utasitassal ugrom? Az, hogy az utobbi esetben a kornyezeti 
> valtozokkal nem kell vacakolni? Ha nem, akkor mi?
A legfontosabb: nem kell tudnod a rutin cimet.

>> Igen. A PC-n pontosan definialt rutinok vannak:
> Marmint a BIOS rutinjanak kezdocimei, meg hogy hova teszik vagy 
> honnan varjak majd az adatokat? Mi van definialva? Most akkor 
> adatmozgatas elott a userprogi es a BIOS rutin "megbeszelik", hogy 
> mit es hova vagy ez is szabvanyos? Homaly.
Speciel, ha diszkrol akarsz olvastatni, akkor kulon regiszterekben meg
kell adnod, hogy melyikrol, honnan kezdve, hany szektort - es egy
fizikai cimet, ahova az adatokat teszi. A BIOS-nak nincs akkora
atmeneti taroloja, ahova befer egy negyed floppy. Visszatereskor pedig
nem csak 1 bites infot ad vissza, hanem hibakodot, ha valami problema volt.

>> mindegyiknel regiszterbe kell irnod, hogy melyik funkciot kered 
>> tole, eszerint ugrik szet kulonbozo rutinokra,
> Szoval nem vmi szabvanyos memcimre, hanem egy szabvanyos 
> regiszterbe? Ugy is jo. Meg kell irni, hogy melyik funkciot kerem? 
> Miert nincs inkabb funkcionkent mas kezdocim, ahova 
> (on)megszakitaskor ugorhat? Pusztan azert lenne igy, mert a sok BIOS
Mert nincs annyi megszakitas! Egy ilyen megszakitashoz szaz folotti
funkcio is tartozhat.

> rutin nagyja ugyanugy nez ki es igy tomorebb ha egyben van es kulon 
> bajt(szo) mondja meg, hogy pontosan mi is csinaljon? A regiszter 
> nemigen lehet szabvanyos, mivel minden proci mas.
8086-os uzemmodban az alapregiszterek minden processzoron 16 bitesek.

>> majd visszateres utan van egy jelzoregiszter is, hogy jol 
>> lefutott-e?
> Okos. A regiszter ekkor gyakorlatlag 1 bit erdemi infot tartol,
Ha nincs ott a fuggveny (pl. nincs VGA, de meghivtad a rutinjat), akkor
a regiszter nem valtozik: innen tudod, hogy nem futott le. Ha viszont
lefut, akkor OK jelzest vagy hibakodot kapsz vissza.

>>> De lehet, hogy a bevitel gomb hatasara lefutott egy rutin, ami 
>>> mintat vett a bajtbol, es a CPU-n at tette a RAM megfelelo 
>>> cellajaba.
Persze, de a gomb nem okozott interruptot, hanem a rutin olvasgatta
folyamatosan, hogy jott-e gombnyomas...

> Hogy is van ez az sok proci kompatibilitas? Sok ceg, sok proci, sok
>  belso felepites. A labak es az utasitaskeszlet azonos? Ha nem az,
Igen, az szabvany. Legtobbszor a processzor tobbet is tud, de az mar
nem szabvanyos. Hallottad, hogy a kulonbozo gyartasu Z80 processzorok
is ilyenek? Eleg sok nem dokumentalt utasitast tudnak - de ezeket a
gyarto nem garantalja (hogy mukodnek es hogy jol mukodnek). Ki is
probalhatod a sajat gepeden: tobbnyire azokat az utasitasokat oldottak
meg, amelyeket a HL regiszterrel ismer, de a (DX) es a (DY)
regiszterrel nem. Annyit kell csak tenned, hogy assembly programmal
kiadod a HL-nek megfelelo utasitast es pl. .db utasitassal ELEteszel
egy megfelelo byte-ot, hogy DX vagy DY utasitas legyen belole.

> Na jo, de kerdes me'g mindig az maradt, hogy hogyan ad at adatot egy
>  BIOS rutin egy userproginak??? Lehet a rutinnak sajat taroloja 
> nyugodtan, de akkor is...??? Azt ertem, hogy a programben getchar() 
> es hasonlo fuggvenyekkel megkapni a karakter kodjat, de ez 
> fizikailag hogyan nez ki? Barmely ket "beszelgeto" proginak kell egy
>  regiszter vagy cella, amiben megegyeztek es oda/onnan pakolnak
> be/ki bajtokat.
Ez szinten szabvanyos interrupt. Meghivod, erre a BIOS rutin megnezi,
hogy van-e eppen a taroloban megfelelo kod: ha van, berakja egy
regiszterbe es visszater vele, ha nem, akkor varja, hogy jojjon
(getchar), vagy visszater nullaval (bioskey). Kiolvasakor lepteti a
gyurus tarolo mutatojat, hogy tovabbra is a megfelelo kodra mutasson.

>>> megadott neki. Eddig stimmel? De mi volt, ha nem "szoveget" 
>>> akartak beirni, hanem vezerelni a user progit? Ekkor mit tett a
>>>  BIOS rutin?
> Nem vezerlogombra gondoltam, hanem barmilyen beture, ugy, hogy a 
> feladat nem szoveg beirasa, hanem az, hogy adott beture, pl. H 
> beture kiirja, hogy Hello.
Ez a BIOS-t nem izgatja - Te kersz egy kodot, o odaadja es a
programodnak kell megneznie, hogy ami jott, az a 'H' betu-e?

>>> Tegyuk fel, hogy a user progi azt hagyta meg a BIOS rutinnak 
>>> feladatul, hogy mindig ugyanoda tegye az ujonnan bejott 
>>> karaktert.
Nem, ezt regiszterben kapod meg. Ha pedig blokkot olvasol (floppy),
akkor neked kell megmondani, hogy hova keruljon az adat. Ezt a
programkornyezeted (a fordito) altalaban megoldja.

> Ezt ertem, de egy fuggveny meghivasa mogott nagyon sok minden van. 
> Tobbek kozt egy OS is. Eszem agaban nincs majd magam lekodolni kesz
>  fuggvenyeket, de szeretnem erteni, hogy mit csinalnak a program- 
> mutatoval es hogyan kommunkalnak a bill.-bekero BIOS rutinnal.
Valos modban ezek vannak, amiket idaig irtam. Vedett uzemmodban eleg
bonyolult, egyelore hagyjuk.

> Amig csak kesz karaktereket, azaz bajtokat kell egy IO porton 
> kikuldeni, addig ez nem olyan nagy ugy. Gondolom ez a villanyirogep 
> maga intezte a mechanika nyugeit. Vagy ezt is a fo"gep csinalta,
A legelso gepnel meg igen, de nagyon gyorsan csinaltak jobbat...

>> Ha nem hasznalsz interruptot, akkor idonkent ra kell nezni a 
>> portra, hogy az irogep atvette-e mar az elkuldott betut - ha igen,
>>  lehet kuldeni a kovetkezot es jelezni, hogy "kuldes".
> Ez nem vilagos. Miert kellene itt interrupt? Kiteszem a bajtot, 
> "viheted" bit beall, majd az irogep is beallitja az "elvittem" 
> bitet. Hogy jon ide interrupt? Nincs varatlan esemeny.
Itt is latszik a kulonbseg a szamitogep es az annak nevezett gep
kozott (nem mondom azt, hogy "jatekgep", mert a PC arra sem volt tul
jo. Tokeletes jatekgep pl. az Amiga. A PC egy olcso oszvergep - volt.
Ma is az, de mar brutalisan eros oszvergep).
Ha nincs interrupt, akkor varnod kell a jelre, vagy idonkent nezegetni
a portot. Ha egy program fut a gepeden, akkor mindegy, de egy
"szamitogepen" sok program fut, idoosztasban.

...a folytatas mar megjelent.