Kedves Lista!
Ott tartottunk, hogy a Sors gyakorol egy bornírt szokást:
leverdesi az embereket a dédelgetett idõágaikról. Bizonyára
van valamiféle értelme, bizonyára az Univerzum számára
fontos, hogy ez így történjen. Már pedzegettem, hogy
ilyenkor egy erõteljesebb donor-prést és kényszert
megvalósító "munkás" idõágra kerülünk. Itt az ideje, hogy
azt a hipotézist is megszellõztessem, hogy ilyenkor minden
egyes esetben egyúttal a Teremtõ leellenõrzi, hogy Lucifer
hajlandó-e végre gyakorolni is a társ-gondoskodói
minõséget, vagy csak ugatja és imitálja azt. Persze Lucifer
megkapja az éles lehetõséget, amelyet rögtön ellenünk
fordít, mi pedig máris búcsút inthetünk az immár selejt-
státuszú dédelgetett idõágunknak. Hát ezt ilyen méretekben,
mint amilyenekben zajlik, bátran hívhatjuk akár kozmikus
holokausztnak is. Ha a "Fõnök" megkezdi az igazán érett
igények teljesítését, akkor a végpusztulást hárítja el.
Az idõág-sérülések Magyarországon többnyire a következõ
tipikus minták valamelyike szerint mennek végbe:
A/- A házastársunk hirtelen benyögi az unalmast, és
noha visszavárjuk, és minden megfontolásunkat a
visszavárásnak rendeljük alá, eltelik 10-15 év, és kiderül,
hogy minden hiába.
B/- Elveszítünk egy jó állást, míg nálunk
érdemtelenebbek nemhogy megtartják, de még elõre is
mozognak.
C/- Egy vagy több munkánkat egyszerûen nem fizetnek ki.
Netán eleve olyan munkát vagyunk kénytelenek végezni,
amelyrõl tudjuk, hogy a kifizetési esélye rendkívül
csekély. Ez az esély aztán be is bizonyosodik. A
vállalkozások tömeges tönkremenetelének elkerülhetetlen
örvényét is ide sorolom. Olyan csemege húzásokra már ki sem
térek, hogy készfizetõ kezességet vállaltunk valakinek,
végül lefoglaltak és elárvereztek nélkülözhetetlen
dolgainkat.
D/- Feleslegesen sok polgári peresnek is kétes státuszú
ügybõl csiholnak büntetõ pert, amit aztán évekig elhúznak,
végül porig roncsolják az illetõ delikvens munkaerõ-piaci
esélyeit. Ugyanis nem mindegy, hogy a perben alperesek
vagyunk egy állampolgártársunk mint felperes elõtt, vagy
vádlottak vagyunk egy ügyész elõtt. Az elõbbi esetben
ugyanis köztársasági elnök is lehet belõlünk, a másodikban
pedig maximum utcaseprõ, vagy még az sem. Ez aztán a
tömeges idõág-roncsoló ERÕ!
A magyar jogász-társadalom lelkiismeretét ebben a
tekintetben borzalmas teher terheli.
E/- És végül tömegesen fordul elõ egy speciális pont a
stressz-struktúránkban: Nevezetesen sok ember van, aki
kimondva, vagy kimondatlanul, de egy zsidóval való
konfliktus megtörténtéhez köti egy vagy több számára
fontos, dédelgetett idõág leselejtez(-õd-)ését. Ennek egy
külön fejezetet kell szentelnem. Ez lesz az a rész,
amelyben úgy leselejtezem az antiszemitizmust, hogy a hûlt
helyén annak pont a fordítottja fog maradni......
Ez legyen a XIII/A-E hiba-pont halmaz. Noha ezek közül
általában több is sújtja a magyar embereket, de igazán
elegendõ, ha egy kozmikus hiba-pontot "kiszúrunk" közülük,
méghozzá a legkorábbit; - de az tényleg kozmikus hiba-pont
legyen.
Ebbõl az "A" verziót ugyan fájó szívvel, de "önhiba-pont"-
nak javaslom minõsíteni. Csak ebbõl a hozzáállásból érdemes
késõbb "vegyes hiba-pont"-tá átminõsítenünk az ilyen
eseteket, ugyanis a fennmaradás alapkövetelményét az az
alapelv képezi, hogy ha valaki hibázik, akkor õt ne a hiba-
elkövetésre kevésbé hajlamos emberek vegyék körül, hanem a
saját hibátlanságukon felül legyenek még képesek hatékonyan
ellensúlyozni a szeretteik hibáit is. Ez tehát akkor is egy
fontos mérce, ha egyelõre nem igazán állunk közel hozzá.
Mivel a megmaradás, a fennmaradás alapkövetelmény, ezért
alapkövetelmény a hiba-kijavítási tartalékok és potenciálok
fölényes ellensúlyozó ereje is, és ezért ugyan fájó
szívvel, de a válást egyéni hiba-pontnak kell minõsítenünk
az idõág-leltárakban.
Bizonyára emlékeztek, hogy 26 éves koromban kiszámoltam,
hogy 40 éves koromra jachtunk, budai villánk és balatoni
nyaralónk lesz a feleségemmel. Nos, ezt nyilván csak akkor
vehetnénk birtokba, ha mind a ketten kérnénk a
válás "kozmikus hiba-pont"-tá való átminõsítését, meg is
kapnánk, de ezt is csak EGYÜTT kaphatnánk meg, illetve
csak együtt birtokolhatnánk. A "B-E" esetek többségében
azonban tipikusan kozmikus hiba-pont esetekrõl van szó,
amelynek egyetlen fajta kárvallott-típusa van, akikért
szólóan én a fohászaimat dokumentáltam.
A "B" eset-halmazhoz besorolhatunk olyan eseteket, amikor
embereket átcsaltak új munkahelyre, vagy csak igent mondtak
neki, amikor õ magától próbálkozott. Aztán a régi
munkahelyén felmondott, az új helyen pofon-röhögték, végül
a régi betöltött helyen széttárták a karjaikat..... Az
ilyen esetek egy részében az új helyen esetleg dolgozhatott
pl. egy hónapot, és csak utána tették ki az utcára, hogy
menjen csak nyugodtan vissza a régi munkahelyére, ott már
várják a fityisszel... Hihetetlen mennyiségû ilyen
sztoriról tudok...... Kis részük persze talpra állt, de nem
ez a jellemzõ.
A "C" halmaz maga a tömeg-borzalom. Bele se fogok, mert
borsózik a hátam. Nehogy valaki azt higgye, hogy eltévedtek
a gondolataim és érzéki csalódásaim vannak. A pénz-behajtók
virágkorát éljük, de behajttatni csak az tud, akinek erre
maradt tartaléka, és meg tud élni a maradékból. A többibõl
hajléktalan lesz, akirõl azt fogod gondolni, hogy "ááá....,
biztos csak a saját alkoholizmusának a levét issza...."
A "D" statisztikája egyszerûen közröhej. Egy ilyen sztorit
én is rendesen derékba kaptam, de ezt besorolom oda, hogy
nem kellett volna hazajönnöm Londonból....... Már írtam
föntebb, és most nyomatékosítom, hogy egyetlen kozmikus
hiba-pont (-a legkorábbi-) beazonosítása elegendõ.
Olyan borzalmas áradata van ennek a jelenségnek, hogy ma
már azon csodálkoznék, ha nem kapott volna derékba ez az
analógia.... Az elsõ beadványomban nem is magamat védtem,
hanem egy jogászi szakmai trendet támadtam válaszképpen.
Leírtam, hogy a Kunos ügyet nem a maradi jogszabályok
fényében kellene vizsgálni, hanem hogy keletkezett-e érdemi
kár, valóban okozott-e kárt Kunos. Ha ugyanis nem okozott,
akkor mirõl beszél az a köcsög ügyész....... Ezzel
tulajdonképpen egy precedens-áramlat csúcsához szóltam
hozzá, amely áradatban az én ügyem is benne volt. Néhány
hete aztán visszahallottam ugyanezt az érvet a rádióban, és
Kunost felmentették. Kunos kálváriája közel 10 éves volt, a
nagy büdös semmiért...... Valamelyik magyar sakk-egylet
komplett Kunos Baráti Társasággá alakult át egy idõben,
miközben Kunos ült is valamennyit, csak mert a
rendszerváltás eufóriájában alkalmazott néhány, errefelé
szokatlan, de amúgy hiteles modult a nyugati bankok jól
bevált hétköznapi gyakorlatából. Valamelyik jogásznak
megtetszett az érvem az érdemi kár elvének beiktatásáról,
és a jogászok közötti viszont-szívességi rendszerben
átjátszotta azt Kunos ügyvédjének, aki végül megnyerte vele
a sokadik pert. Más hasonló sztorikról is tudomásom van,
pl. az APEH-hel kapcsolatban.
Apropó, most valójában azért dühöngök, hogy a dühöm
szeretetbe csapjon át, ugyanis azon embereknek a hosszú-
hosszú tömött sora elkezdõdött feltöltõdni velem, akik nem
engedünk az érdemi teleportációból egy jottányit sem.
Tánczos Gábor esete is nyilván csak egy molekula a hasonló
vérlázító esetek jéghegyének csúcsán, és akkor mi van még a
felszín alatt..... Az 1984-es szolnoki gyerek-gyilkosság
esetében is egy ebben-abban valóban vétkes, de a
gyerekgyilkosságban teljesen vétlen embert hurcoltak meg.
Ez a másik molekula a jéghegy csúcsán. Tavaly kb. ilyenkor
Orbán Viktor közölte a Büntetõperes Bírói Kollégium és a
Polgári Peres Bírói Kollégium elnökeivel, hogy ez év
januárjától nem szándékozik meghosszabbítani a
megbízatásukat. Valami tehát megindult a bíróságok
világában. Elindult egy egészséges folyamat, de mivel a
tehetetlensége folytán rém lassan halad a tisztulási
folyamat, ami ráadásul inkább csak a megtorpanásról szól.
Mivel e megújulás pislákolása szörnyen mély nívóról indul
el, ezért semmi normális földi esély nincs rá, hogy a
mûködésük nyomán tömegesen sérült idõágak kompenzációs
vonzatát bárki is elvégezné ama Erõkön kívül, amelyeknek a
megszólítását javasoltam, illetve amelyek felé én magam is
fohászkodom.
Végezetül vegyünk egy speciális esetet. A Malévnél
megfigyelhettem olyan igazságtalanságokat és idõág-
sérüléseket, amely egy speciális vonatkozásra világít rá. A
pilóták közt úgynevezett szenyoritási rendszerben
pontszámok fejezik ki az illetõ malévos szolgálatát,
repülõs iparágbeli szolgálatát, nyelvvizsgáit, repült
óráját, kapitányi repült óráját, stb. Ezt aztán az út-
elosztások tervezésénél, illetve a hierarchiában keletkezõ
üresedések sorrendben való betöltésénél kell figyelembe
venni, de nem mindig így történik. Ebbõl aztán komoly
jövedelmi és egzisztenciális galibák vannak. Egy-egy ilyen
galiba-trend notóriusan vesztes felei, tehát a lobbizásban
az etikai normáktól nem különösebben eltérõ pilóták bizony
pórul járnak. Az õ számukra is jogosnak gondolom a
kompenzációt. Az õ sérült idõágaikért is tudok fohászkodni.
De természetesen nem az elsõ helyen. Ugyanis egy ilyen
pilótának még halmozódó idõág-sérülés esetén is van
benzinre pénze, nem fog BKV-val munkába járni. Az õ
gyerekeinek a külön-angolja és úszási különórái még ebben
az eseten is ki vannak fizetve, legfeljebb a külföldi
nyaralása alatt nem fogja minden kölcsönzõ minden
csetreszét felhõtlenül kipróbálni. Tehát ha a Teleportáló
Kozmikus Erõk mûködésének van "logisztikája",
keresztmetszete, akkor ne feltétlenül ezeket és az ilyen
eseteket vegye elõre, de most már HALADÉKTALANUL
lendüljön mûködésbe a Kozmosz eme funkciója.
Írtam, hogy a legkorábbi hiba-pontot érdemes megtalálnunk.
Én azt javaslom, hogy az egyéni és a vegyes hiba-pontjaink
után keressünk egy tisztán kozmikus hiba-pontot, és
onnantól ketyegjen az a kompenzáció, mert különben olyat
találok mondani, sõt le is írni, hogy örüljön az Isten,
hogy egyelõre csak gondolom, de nem mondom ki.......
Lehet, hogy egyesek szerint nagyon elkóválygott a gondolat-
sorom a nyitó fejezetek tudományosságához képest. De az
Univerzum Makulátlan Igazságossága a számunkra
legalapvetõbb keretszempont, amelyre vonatkozóan
meggyõzõdésem, hogy nem szabad megszólítás nélkül hagynunk
ilyen sokáig, mint amennyi idõ eltelt a legutóbbi jelentõs
volumenû érdemi teleportációk idõszaka óta.
HódolaTOM!
A következõ részt csak az "E" pontnak szentelem, aholis
hadat ugyan nem üzenek senki antiszemitizmusának,
mindenesetre ha ki-ki saját maga üzen hadat a saját
antiszemitizmusának, hát nem én leszek az, aki meg akarnám
akadályozni ebben.
|
