irta:

> Ami meg erdekes a Pluto/Charon parosban az, hogy (legalabbis
> ugy tudom) a Charon is pont ugy csak egyik "arcat" tartja a
> Pluto fele, mint a mi Holdunk. Volna valami koze a meretarany
> es ezen jelenseg kozt? Tudtommal
> a naprendszerben nem figyeltek meg mashol ezt a jelenseget.

Nekem ugy remlik, a Jupiter holdjai kozul is nehanynal ugyanez a helyzet. Az
oka tudtommal az egymasra kifejtett gravitacios hatas, amely az arapaly
fekezo hatasan keresztul elobb-utobb megallitja az egymashoz viszonyitott
forgast. A Fold forgasa is sokat lassult a Hold hatasa miatt, annak idejen
nehany ora alatt fordult korbe.

> > Eddig eleg egyszeru volt az elet, mert technikai okokbol csak nagyon
> > nagy (Jupiter szeru) objektumokat lehet latni, azokat is kozel a
> > csillaghoz, ami korul keringenek.
>
> Hat nem egeszen lehet "latni" oket. Pontosabban egyaltalan nem lehet!!
> :-) A dologban pont az a pikans, hogy ezek kozul a bolygok kozul meg
> egyiket sem lattak effektiv, foleg pont a csillaghoz valo kozelseguk
> miatt, de ettol fuggetlenul TUDJAK, hogy ott vannak.

Szigoruan veve igaz amit irsz, de legalabbis az arnyekat mar lattak nehany
ilyen bolygonak. Ugyanis az egyik modszer a kimutatasukra annak a periodikus
fenyessegcsokkenesnek a kimutatasa, amit a nap korongja elott elhalado
bolygo arnyeka okoz. Ehhez persze az kell, hogy a Fold nagyjabol a bolygo
keringesi sikjaba essen, de azert ez nem olyan valoszinutlen.
Peter

kalman:

| Nem! Legfeljebb amellett erv, hogy a Pluto es a Neptunusz - igy egyutt -
| nem ket bolygo.
| (Egyebkent en a Plutot is elfogadom bolygonak, csak nehez vele szamolni.)
| Vegyuk pl. az Apollo- es az Aten-csoport kisbolygoit. Palyaik vetulete
| keresztezi a Foldet. A Fold megis jo bolygonak. Akkor is jo volna,
| ha az Apollo akkora volna, mint a Pluto.

hm... Mi van az Uranusszal es Neptunusszal? Azok ketten bolygok? Akkor a
Neptunusz bolygo, es akkor a Pluto a kilengo, nem?

Szerintem arrol van szo, hogy a sok naprendszerbeli egitest kozul vannehany
nagyobb darab, amelyik nagyjabol szabalyos elrendezodest mutat a palyan.
ezekbol probalunk egy olyan csoportot kivalasztani,a melyik eleg egyseges. A
Pluto nagysagra es keringesi palyara hatareset, de ugy dontottek, hogy
csoportonbelul van. Ahogy a kacsacsoru emlosrol is ugy dontottek, hogy
csoporotn belul van.

math

Kaman:
| De azt el kell ismerned, hogy jo megoldast kaptam
| hibas ervelesemmel.

Hibas ervelessel kapott jo eredmenyek ugyanugy hibasak, mint a hibas
ervelesselkapott hibas eredmenyek. Semmi jelentoseguk.:)

math

Üdv mindenkinek!

Egy problemara szeretnek valaszt kapni. A hoenergia mechanikai energiava
atalakithatosagarol volna szo. Pontosabban annak hatasfokarol. Amit a
Carnot tv. nagyon jol elmagyaraz. Gazoknal. De mi a helyzet az
osszenyomhatatlan folyadekoknal, és szilard anyagoknal? Reszletezem a
problemat: Van egy 0 C homersekletu folyadekom egy tartalyban, ami felett
dugattyu van. A folyadek terfogata mondjuk 1 kobmeter. Tfh. a folyadek
terfogata a hotagulas miatt 10 fokon 1.1 kobmeter. Kerdes az, hogyha
felmelegitem a folyadekot, akkor kitagul 1.1 kobmeterre, akarmekkora sulyt
helyezzek is a dugattyura, vagy nem. Ha összenyomhatatlan, akkor ki kene
neki tagulnia. Akkor viszont a felmelegiteshez szukseges energia egy kis
resze a belso energiajat noveli, mas resze - es ez a sulytol fugg - pedig
munkavegzesre forditodik. Ha a suly nagyon nagy, ez a resz akar 99.999999%
is lehet. A kérdés az, hogy igy van-e a dolog?

VL

Csak a repulesi dinamikara valaszolva Marcus-nak.

A felhajtoero nemcsak a szarnyprofiltol, hanem a szarny allas-szogetol is fugg.
 Igy mar rogton ertheto lesz, hogy egy murepulogep miert tud huzamosab ideig ha
ton is repulni.

Udv

Janos

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: cascodeco.casco.se)

Sziasztok !

 irta:
>>Mas: Ha egy (Naprendszeren kivuli) bolygorol kiderulne, hogy csillag,
>>akkor a holdjait bolygokka kell atminositeni. (Bar "odakinn" holdat
>>meg nem fedeztek fel.)

Nos, valo igaz, hogy u.n. exobolygokat (Naprendszeren kivuli bolygokat) mar
fedeztek fel, eddig
kb. 40-50 -et ismernek.  Ezek mind csillag korul keringenek. Erdekesseguk
az, hogy joval
nagyobbak a Jupiternel (tomegben es atmeroben is) es megis van amelyik a
Foldnel is
kozelebb kering a csillaga korul.

Ebbol arra kovetkeztetnek, hogy a csillag meg nagyon fiatal, es mivel nincs
meg eros
"napszel", nem fujta le a gazbolygo burkat. Apropo gazbolgyo, ha jol tudom
minden amit
eddig talaltak csak gazbolygo. /minden letezo feltetelezes szerint, szilard
magrol szo sincs/

Amit te irtal, nos Naprendszeren kivuli bolygorol nem valoszinu (!) hogy
kiderul, hogy csillag.
Hiszen a bolygonak nincs sajat energiatermelese, sajat fenye, es jo nagy
tomegunek kellene
lennie, hogy elinduljon benne az energiatermelodes (min. 9x Jupiter tomeg).
Ha megis csillag lenne, akkor erdekes esetleges kettos csillagrendszer
alakulna ki, hiszen az
is csillag volt ami korul eddig keringett.

De mondjuk minimalis az eselye, hogy a mai technikaval exobolygok korul
holdakat fedezzenek fel.
Az a minimum, hogy vizualisan nem (nincs olyan technika amivel ilyet fotozni
lehetne), de az
a gyanum, hogy sem infraban, sem radiohullamokkal nem lehete ilyet
kimutatni.

Krll meg par 10 ev....


udv,
	Ropper

Kedves Kalman!

>Tekintsuk a kovetkezo linearis egyenletrendszert,
>mely vegtelen szamu ismeretlent es egyenletet
>tartalmaz:
>x[1] + x[2] = b[1]
>x[2] + x[3] = b[2]
>x[3] + x[4] = b[3]
>es igy tovabb. A kovetkezo ket allitas teheto:
>a) Az egyenletrendszernek mindig vegtelen sok
>megoldasa van, hiszen akarhogy valasztunk ki
>veges szamu egyenletet a rendszerbol, legalabb eggyel
>tobb ismeretlen lesz, mint egyenlet.

Eddig stimmel.

>b) Az egyenletrendszer megoldasa egyertelmu,
>hiszen az ismeretlenek es az egyenletek szamossaga
>megegyezik: mindkettoe megszamlalhatoan vegtelen.

Ez nem igaz, mivel az egyenletek konkret ismeretlenekre hivatkoznak,
amelyeket nem lehet az ekvivalencia hozzarendelesekkel helyettesiteni. (Nem
is ertelmezheto ez a hozzarendeles, mint az egyenletrendszer resze.)

>Erveles b) mellett: ....
> ... Ha a b[1]-b[2]+b[3]-b[4]+... sor
>konvergens, akkor x vektor elemei vegesek,
>es az egyenletrendszernek egy megoldas van,
>ha pedig nem konvergens, akkor nincs megoldas.

Az utobbi mondat  igaz, de nem erveles b) mellett, hiszen csak akkor van
megoldas, ha a sor konvergens, de ez a) esetben is fennall. Az egyszerubb
erthetoseg kedveert terjunk vissza az a) esethez. Tegyuk fel, hogy az
emlitett sor konvergens, tehat:

szumma[n=1,...,inf] (-1)^(n+1) * b[n] = B
ezutan rendezzuk at az egyenleteket a kovetkezokeppen:
x[1] = b[1] - x[2]
x[2] = b[2] - x[3]
x[3] = b[3] - x[4]
 ......
Majd helyettesitsuk be az elso egyenletbe x[2] helyere a masodik egyenlet
baloldalat:
x[1] = b[1] - b[2] + x[3]
Majd helyettesitsuk be ebbe x[3] helyere a harmadik egyenlet baloldalat, es
igy tovabb vegtelenszer:
x[1] = b[1] - b[2] + b[3] - b[4] + b[5] - b[6] + ....
Vagyis matrix inverzio nelkul is megkapjuk a fenti sort, amelyrol
kikotottuk, hogy konvergens, es ezert az
x[1] = B
egyenlethez jutottunk, amely linearisan fuggetlen a tobbi egyenlettol. Ha
ezt az egyenletet hozzavesszuk az eredeti egyenletrendszerhez, akkor
pontosan annyi ismeretlenunk van, amennyi egyenletunk, tehat az
egyenletrendszer megoldhato. Lathato, hogy nincs itt semmi paradoxon, mivel
emlitett sor konvergenciaja egy ujabb egyenletet jelentett, es eppen ez
hianyzott a megoldhatosaghoz.

A matrixinverzio vegtelenre valo kiterjeszteset Math megkerdojelezte, de
ugy velem, ez csak az altalanos esetre igaz. Az alkalmazott specialis
esetben nincs semmi gond ezzel. Amennyiben az invertalas algoritmizalhato,
akkor a kiterjesztes korrekt. Az olyan vegtelen kvazidiagonalis matrixok,
amelyekben csak veges szamu atloban vannak nullatol kulonbozo elemek,
invertalhatoak,  felteve, hogy a matrix sorai, es oszlopai linearisan
fuggetlenek. Ilyen inverzmatrixban a veges indexu elemek kifejezesei veges
szamu elemre hivatkoznak az eredeti matrixbol, igy a vegtelenre valo
kiterjesztesnek nincs akadalya. Ugy sejtem, mas vegtelenre kiterjesztetheto
invertalhato specialis esetek is vannak (gondolok itt megint a konvergens
sorokra), de ezt meghagyom szorgalmi feladatnak.

Udv: Takacs Feri

Sziasztok,

Tegnap erdekes dolgot tapasztaltam, amihez meg nem volt szerencsem.
Delutan Balatonlellen furodtunk a Balatonban.
Jo nagy viharfelhok gyulekeztek, de akkor meg az esti vihar messze volt.

Olyan negy ora korul benn voltunk a vizben kb. 100 m-re a parttol.
Azt vettuk eszre, hogy nekunk is es a kornyekunkon mindenkinek a fejen egnek al
l
a haj.
Na nem az egesz, de olyan husz-harminc szal.
Mint mondjuk fel perc muanyag vonalzo dorzsolgetes utan. :)

Arra rajottem, hogy az elektromos tererosseg novekedett meg.
Nyilvan a felhokben jo sok feszultseg (toltes) halmozodott fel.

Kerdesem tkp. nincs. Talan csak annyi, hogy erdemes-e kimenni a vizbol ilyenkor
?
Meg ha belecsap a villam a vizbe, akkor milyen tavolsagra veszelyes tole
furodni?

Tamas