>> > Ismerve családom tagjainak helyesírását, én folyamatos javulást
>> > tapasztalok generációról generációra.
>>
>>  Ez lehet kivételes eset is.
>   Ez utóbbiban nem hiszek: protestánsként nálunk érték volt az olvasás-
> írás a paraszti kultúrában is.  Anyai nagyanyám presbiter is volt a 

Ennyire nem megyek vissza, de a mostani (gimnáziumban!) érettségizők
olyan hibákat követnek el, amit 15-20 éve az 5-6. osztályban
kineveltek a gyerekekből. (pl. egyenlőre-egyelőre és társai)
A HIX Gurun jelentősen jobb a helyesírás, mint olyan fórumokon, ahol
jellemzően fiatalok írnak. (Pedig a műszakiak helyesírására is
mondanak sok rosszat, de itt valószínűleg az életkorból következik a
különbség.) 

k_tibor

Kedves gtuk!

HIX NYELV #786, >:

> Ez, sajnos, eppen forditva van (az en nyelverzekem szerint):
> 
> - kulon, ha a jelentese: valamikor, regen 
>   (pl. Egy idoben en is dohanyoztam).
> - egybe, ha a jelentese: azonos idoben, egyszerre
>   (pl. Tamassal egyidoben szalltunk fel a vonatra).

  Mielőtt valaki félreértené az általad fent leírtakat: a kérdéses 
kifejezést _mindig külön kell írni_: |egy időben|.  A fenti kettősség 
csak a te "nyelvérzékedet" jellemzi.

  Egyébként pedig kölcsönösen sajnálkozhatunk egymás, láthatóan nem a 
kodifikátor gondolatmenete szerint működő "nyelvérzékén".

Kedves Ferenc!

HIX NYELV #786, >:

> Nem szeretnék vitázni, ugyanis én egyáltalában nem biztos ismeretként írtam
> a cigány eredetlegendát, hanem csak változatként. [...] Hogy ez egyáltalán
> lehetséges lett volna, azt nem vizsgáltam. 

  Nem is reagáltam volna, ha a dolog nem egy tudományosnak nevezhető 
(vagy egyesek által annak vélhető) munka kritikájából indult volna ki. 
Azt szerettem volna elkerülni, hogy megjegyzésed olybá tűnjön, mintha a 
mellett bizonyíta, hogy -- az én állításommal ellentétben -- mégiscsak 
tudományosan megalapozott lehetne a cigény etnogenezis során a ksatrija 
eredetből kiindulni.

  Ezért én megvizsgáltam a dolog történelmi valóságtartalmát, mivel 
visszahatva az érvelésemre mégoscsak az "én bőrömről" volt szó.


> a legenda szerint az ősöket a társadalom kitaszította 

  A többiekben nekem sincs vitám veled. Azonban a kitaszítottság már 
alapja volt a fáraós mítosznak is: de ez továbbra is sokkal inkább az 
Európában kialakult társadalmi helyzetük átsugárzódása a népi 
folklórba, egy toposz, semmint egy történelmileg igazolható tény.

A zárójeles eszmecseréből kimaradt egy mozzanat, engedelmetekkel: hogy
az első-második-harmadik szinteket kívülről befelé vagy belülről
kifelé tekintsük-e. Általában a [ ( ) ] elrendezést szokták alapul
venni, de hallottam egy jó érvet a ( [ ] ) elrendezés mellett. Amikor
elkezdek zárójelbe tenni valamit, még nem tudom, hogy később a
zárójelen belül újabb zárójelre lesz szükség, ezért a köznapi ()
zárójellel kezdem, majd reája eszmélvén, hogy újabb zárójel kell, a
következő fokozatot veszem használatba.
  Egyébként valaha azt olvastam, hogy van egy további fokozat is, az
|egyenes| zárójel, ami a kúpos után következik. A fokozatok eszerint:
( [ { < | | > } ] ).

  Ide kívánkozik az a kérdés, amivel mostanában találkoztam. Sahrazád
arról mesél Sahriár királynak, hogy Nuzhat az-Zamán arról mesél
Sarkánnak, hogy Khálid ibn Szafwán arról mesél, hogy mit mond egy
király a kísérőinek, de eddig még sikerült háromszoros idézőjellel
megúszni. Az eredeti kiadás így idézőjelez: alsó_99 >> 6 9 <<
felső_99, avagy Unicode-ban 201e 00bb 2018 2019 00ab 201d. Nem
találván jobbat, meghagytam, ámbár a harmadik szint idézőjelei
keverően zavarodnak a `ain és hamza mássalhangzók átírási jeleivel,
amik ugyanazok. Ismer valaki szabályt a harmadik és többedik
idézőjel-fokozatra?

TAMÁS

> első szint a kerek (), második szint a szögletes [], a harmadik --
> és innen vagyok kissé bizonytalan -- a kúpos <>, a negyedik a
> kapcsos {}.

  A mutattam rendszer ehhez képest felcserélve kezeli a kúpos és a
kapcsos zárójelet, magam is így preferálnám. A kapcsos zárójelet
megszokottabbnak érzem, mint a kúposat.

>>> Ismerve családom tagjainak helyesírását, én folyamatos javulást
>>> tapasztalok generációról generációra.
>>  Ez lehet kivételes eset is.
> Ez utóbbiban nem hiszek: protestánsként nálunk érték volt az
> olvasás- írás a paraszti kultúrában is.

  No de így ugyanazt mondtuk: a Te családodnál érték volt, míg más
családoknál nem az (ismerek paraszti kultúrájú családot, ahol nem
érték ma sem), tehát Ti kivételes eset vagytok.

ATTILA

> A megjelenéshez kapcsolódó megjegyzés, hogy a csúcsos zárójel (én is
> szívesebben nevezem kúposnak, az olyan "komolyas", de a szabvány a
> _csúcsos_ szóval él) nem azonos a kacsacsőrrel, hanem annál tompább
> szögű, és kb. a verzálishoz illeszkedő magasságú.

  Nem bion, semmi szín alatt, de a jelpárt még az Arial Unicode MS-ben
sem találom meg, maximum a japán csapatban.

GÁBOR

> A kapcsos zarojel egyes billentyuzeteken egyszeruen nincs rajta,

  Rajta van az, csak nem a magyar billentyűzeteken. A magyarítatlanul
felbootoló gépeken a P betűtől jobbra levő két billentyű (a magyar
billezet ő és ú betűje) shifteletlenül a [], shiftelve a {}
zárójelpárt adja.

FERENC

> Azt hiszem, tökéletesen értjük egymást, és egyetértünk.

  Akkor jó. Pillanatnyi kommunikációs zavar volt. :)

J00111

> Szóval keresek egy olyan egyetemista Fiut/Lányt aki vállalná angol
> nyelvű levelezésem forditását szerény dij elenében.

  Javasolnám, hogy jelöld meg, hogy angolról magyarra, magyarról angolra
vagy oda-vissza kellene-e fordítani, és hogy milyen témakörben, mert
egyáltalán nem mindegy, hogy a távolra szakadt családtagok hogylétéről
folyik a szó vagy a gőzautoklávok tisztításáról.

Láng Attila D., író (http://lattilad.org)
>A Windows használata billentyűzetről – egértelenítési útmutató (töredék)
Mibe halt bele a kannibál asszony? Szájára vette a falu.

L. Attila D.:
Kicsit megkésve, de hogy ez se maradjon le, reagálok még a 
kerekesszék-témában (elnézést azoktól, akik már unják):

>Szeretnélek megkérdezni: ha ülőalkalmatosságként használják, akkor
>miért ezt használják? Miért nem egy kényelmes fotelt? Gondolom, a
>válasz az, hogy azzal nem lehet közlekedni, és a fotelből a kocsiba
>át- meg visszaülni macerás. Ha azért használják ülőalkalmatosságként a
>kocsit, mert amikor helyet akarnak változtatni, akkor mindenképpen
>arra van szükségük, akkor nem kézenfekvőbb az eszköz _közlekedésre
>szolgáló_ mivoltára összpontosítani ahelyett, hogy arra utalnánk, hogy
>egy helyben is lehet ülni vele? Egy helyben ülni nagyon sokféle
>bútoron tud a mozgássérült, de _közlekedni_ csak ezzel.

Vagy kocsival, többfélével is: személygépkocsival, háromkerekű kézzel 
hajthatóval stb. De szerintem ne kezdjük elölről.
Egyébként csak annyira kézenfekvő számomra a "szék", amiért te a tolásra és 
önálló közlekedésre is alkalmas járgányok esetében a éppen a "toló" 
előtagot részesíted előnyben. :-)
Én többnyire ebben láttam ülni a mozgássérülteket és akiket én láttam, 
egész jól elvoltak benne félnapokig, szerinted pedig sokaknak kényelmetlen 
és igyekeznek minél előbb szabadulni belőle.
Most akkor kinek van igaza? :-)
Nemigen lehet eldönteni, hiszen ahogy írtad is, eléggé eltérőek lehetnek a 
tapasztalatok az érintett embercsoportra vonatkozóan.

> > Ráadásul ez egy olyan szék, aminek kerekei vannak, azaz nem csak
> > ülünk benne, hanem haladunk és máris nem vagyunk olyan passzívak.
> > :-)
>   Mégis passzivitásra utaló megnevezést akarsz használni rá.

Arra utaltam, hogy attól, hogy szék, még mindenki tudja - nemcsak a 
kerékből -, hogy a mozgássérültek közlekedésére szolgál, tehát legkevésbé 
az egy helyben ülésre gondol az ember a hallatán.
Éppen te hoztál egy csomó példát rá (pl. papírrepülő, templomhajó stb.), 
hogy mennyire elhomályosul az utótag eredeti jelentése, célja.

> > A kerekes kocsi (vagy kerekeskocsi) meg ugyebár hülyeség, vagyis hát
> > magától értetődő (biztos van erre valami nyelvészeti
> > szakkifejezés...),
>   Tautológia (szócséplés) vagy redundancia (fölöslegesen ismételt
>információ).

Jaja, köszi, így már beugrott; éppen nem volt kéznél a "Földes".

> >> Azért, Móni, én erősebb érveket sorakoztattam föl a kárhoztattam
> >> kifejezések ellen, mint azt, hogy nem tetszik...
> > A pejoratív értelme nem elég? :-)
>   Eddig nem említetted a pejoratív értelmét. Nem, nem elég, mert
>szerintem a fogyatékos szónak nincs pejoratív értelme. Ez egyszerűen
>igazolható: mivel önmagamra és családom tagjaira ezt használom,
>evidensen nem érezhetek benne pejoratív értelmet.

De, említettem. Egyébként te is írtad, hogy felvilágosítottál valakit, hogy 
nehogy már azt gondolja. :-)
Ez továbbra is csak azt mutatja, hogy erősen szubjektív, érzelmektől 
befolyásolt a megítélése a dolognak.

> > Jó, legyen "mozgássérült", ez az egyetlen, ami úgy néz ki, mindegyik
> > fél számára elfogadható és használható. Pillanatnyilag. :-)
>   De ezt nem használhatod a fogyatékos helyett, mert utóbbi nagyobb
>kategória, magában foglalja az érzékszervi és az értelmi

Nem úgy értettem, hogy mindenféle sérült (vagy nem sérült, hanem 
állapot...) emberre használandó, hanem hogy talán ez az egy kifejezés ebben 
a kérdés- és kifejezéskörben, ami ellen senki nem berzenkedett még - vagy 
legalábbis halkan tette.

>fogyatékosokat is. Hagyd békén a fogyatékos szót, nincs azzal semmi
>baj. Eddig nem volt pejoratív értelme, eztán se lesz, ha nem kezdik
>úgy használni.

Igenis, parancsára: nem volt és nem is lesz neki! :-)

>Autó: autózik. Hajó: hajózik. Repülő: repül (elrepültem Chicagóba).
>Vonat: vonatozik. Villamos: villamosozik. Busz: buszozik. Kocsi:
>kocsi(ká)zik. Bicikli: biciklizik. Mozgólépcső: mozgólépcsőzik.
>Űrhajó: űrhajózik. Tolókocsi: tolókocsizik. Troli: trolizik. Metró:
>metrózik. Csónak: csónakázik. Vitorlás: vitorlázik. Motor: motorozik.
>   Miképpen illeszkedjék ebbe a sorba a kerekes szék? Felhívom

Mit szólnál pl. a "gurul", "odagurul", "begurul" (ööö... ezzel majd lehet 
kicsit poénkodni :-)) stb.-hez tetszés szerinti igekötőt elétéve? :-)

Üdv,
Móni