>Egy baratnom keresi a regi szovjet himnusz _magyar_ szoveget,
fogalmam
>sincs miert kell neki.
>Ferencben kulonosen bizok, mert o minden ilyesmit szokott tudni:-)

Szabadda tett nepek orok szovetsege,
a nagy Oroszorszag nagy muve e frigy,
hogy eljen a Szovjet hatalma, egysege,
a nep igy akarta, s megalkotta igy.
Szalljon, szabad hazank,
dicsoseg fenye rad,
nepek baratsagat vivod ki te,
zaszlod a Szovjetet,
zaszlod a nepeket
gyozelemrol gyozelemre vigye.

Meg kell mondanom, eleg gyenge forditas... : - ))) Ugy remlik, van egy
masik forditas is, de azt nem ismerem. Annakidejen ezt tanitottak...

Ferenc

El vagyok bûvölve ismereteitektõl, rövidesen hozzálátok az olvasottak
feldolgozásához. Köszönöm.
  Tamás kérte, hogy szállítsam, ami még kimaradt, de ezek már kevésbé
lényegesek, jelen pillanatban sem szerepelnek a könyvben és hiányozni
se fognak senkinek. Inkább csak az érdekesség kedvéért közlöm.

Oromó:
amajjii, guraandhala, bitootessa, caamsaa, ebla, waxabajjii,
adoolessa, hagayya, birraa, onkoloolessa, saddasa, arfaasaa

Rundi:
ukwambwere, ukwakabiri, ukwagatatu, ukwakane, ukwagatanu,
ukwagatandatu, ukwindwi, ukwumunani, ukwicenda, ukwicumi,
ukwicuminarimwe, ukwicuminakabiri

Thai:
mokarakom, gumphaphan, meenakom, mesayon, persapakom, mithunayon,
galakgadakom, singhakom, ganyayon, tulakom, persajigayon, thanwakom

Zulu:
uNhlolanja, uNdasa, uMbasa, uNhlaba, uNhlangulana, uNtulikazi,
uNcwaba, uMandulo, uMfumfu, uLwezi, uZibandlela, uMasingana

  Ezek megfejtése helyett (szabólegény legyek, ha a rundi neveknek
legalább egy része nem számnév) inkább kérdeznék tovább. Ugyanabban a
könyvben, ami miatt kérdéseimet föltettem (a naptárakról szól), más
nyelvészeti vonatkozások is elõfordultak már. Már akartam kérdezni, de
össze kellett elõbb gyûjteni. Ím la.

  Elõfordul-e más nyelvekben is, hogy a Föld forgásának irányába esõ két
égtájat a magyarhoz hasonlóan a "felkelni" és "lenyugodni" szavakból
eredezteti, megõrizve ezzel a geocentrikus világkép hiedelmének
nyomát?

  Ismerjük-e a hét napjainak babiloni neveit? Istenek nevét adták nekik,
ezt tudom.

  Mit jelent a latin _idus_ szó, ami egy hónap 13. vagy 15. napját
jelölte?

  Hogyan szólnak pontosan a római dátumok? Az akkori naptár szerkezetét
ismerem, de nem tudok latinul ragzani, forrásaim pedig e tekintetben
nem látszanak megbízhatónak. A római naptár a következõképpen épül
fel. Egy hónap elsõ napja: "martius calendája", "quintilis calendája"
stb. Ez nyilván birtokos eset. Hasonlóképpen a hónap 13. vagy 15.
napjának neve: "december idusa", "februarius idusa". Az idus elõtti
kilencedik nap neve: "aprilis nonája", "maius nonája".
  Az összes többi napot a következõ calenda, nona vagy idus elõtti
napként jelölték: ante diem XVII calendas martius, ante diem IV nonas
aprilis. A megelõzõ nap pedig: pridie idus ianuarius. Nos, itt van a
problémám, mert ezeket aligha így mondták rómaiul, valamilyen ívuszok
egész biztosan szerepet játszottak benne.

  Mit jelentenek vajon az izlandi THriDHjudagur "kedd", fimmtudagur
"csütörtök", föstudagur "péntek" napnevek? Ezeket a többi germán nyelv
rendre Tiu/Tyr, Thor, illetve Freyja nevérõl hívja, de az izlandi
nevek nem egyeztethetõk össze velük.

  Van-e etimológiátok a hét napjainak észt neveire? Esmaspäev,
teisipäev, kolmapäev/kesknädal, neljapäev, reede, laupäev, po~hapäev.
Ebbõl a kolma és a nelja egyértelmûen 3 és 4, a kesknädal pedig vö.
finn keskiviikko, a -nädal utótagban szláv eredetet alítok.

  Mi a görög paraszkeií "péntek" eredete? A többi nap számneveket,
illetve a sabbat és az úrnapja nevét viseli.

  Ki tud-e segíteni valaki a hét napjainak arab neveivel? Ugyanis
megvannak a héber, indonéz, szomáli és urdu napnevek, amik mind az
arabból erednek vagy rokonságban állnak vele, de nincsenek meg maguk
az arab napnevek. A társalgási zsebkönyvemben megvannak, de a
zsebkönyv Pest megyében ücsörög.

  Van-e etimológiátok a zsidó hónapnevekre? Tisri, hesván, kiszlev,
tévet, sevat, ádár, niszán, ijjár, sziván, tammuz, áv, elul. Némelyik
már szerepelt az arabbal való rokonsága okán, de a többit is
szeretném.

  Hát az arabokra? Mármint az iszlám naptár, a hidzsra kamari neveire,
nem a keresztényekre. Muharram, szafar, rábi al-avval, rábi isz-szání,
dzsumádá al-avval, dzsumádá isz-szání, radzsab, sabán, ramadán,
savvál, dzú al-avval, dzú isz-szání.
  (Közben azon töröm a fejemet, vajon miért van az, hogy az arabok
kétféle naptárban is elõszeretettel alkotnak elsõ--második párokat
hónapokból. Az iszlámban három ilyen pár van, a Tamás által bemutatott
keresztényben kettõ.)

  (E levél megírása közben egyetlen hónapot sem bántalmaztak vagy öltek
meg.)

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
A diktaturaban finomodik az ember humora, a demokraciaban zullik. (Verebes)

A NYELV 0152-ban írta :
>Egy baratnom keresi a regi szovjet himnusz _magyar_ szoveget, fogalmam
>sincs miert kell neki.
Több szövegváltozat létezik, Sztálin bukása után ugyanis átírták (amúgy a
mai Oroszország újra a szovjet himnusz zenéjére írt szöveget énekel
himnuszként, szövegét ugyanaz a [jól emlékszem?] Szergej Mihalkov írta,
mint a szovjet himnuszét). Az alábbi a brezsnyevi korszak szövegváltozata,
Gábor Andor fordításában (egy 1964-es kottából), a triviális helyesírási
hibákat javítottam:

Szövetségbe forrt szavad köztársaságok:
A nagy Oroszország kovácsolta frigy,
Hogy éljen a szovjet egysége, hatalma,
A népek akarták s alkották meg így!

Szálljon, szabad hazánk, dicsõség fénye rád,
Népek barátságát vívtad ki te,
Zászlód a szovjetet, zászlód a népeket
Gyõzelemrõl gyõzelemre vigye!

Az általam iskolában tanult változat ettõl kicsit eltér (ezt sajnos csak
memóriából írom, de nagyobb tévedés biztos nincs benne):

Szövetségbe forrt szavad köztársaságok:
A nagy Oroszország kovácsolta frigy,
A szovjet hatalma és egysége éljen,
Sok nép így akarta, s megalkotta így!

Szálljon, szabad hazánk, dicsõség fénye rád,
Népek barátságát vívtad te ki,
A lenini párt vezet, láng, mely a népeket
Gyõzelemrõl gyõzelemre viszi!

Ugyanennek a szövegnek egy jóval korábbi fordítása, szintén Gábor Andortól
(ebbõl adódóan már ez sem a Sztálin-korabeli változat, bár a nyomdatechnika
alapján idõben azt tippeltem volna; tehát e változat státusát illetõen
bizonytalan vagyok; az is lehet, hogy csak a késõbbi strófákba nyúlt bele
Sztálin, és akkor tényleg ez a sztálini változat -- én most ezt tartom a
legvalószínûbbnek):

Szabaddá tett népek örök szövetsége,
A nagy Oroszország nagy mûve e frigy.
Hogy éljen a Szovjet (!) hatalma, egysége:
A nép így akarta, s megalkotta így.

Szálljon, szabad hazánk, dicsõség fénye rád,
Népek szabadságát vívod ki te,
Zászlód a Szovjetet (!), zászlód a népeket
Gyõzelemrõl gyõzelemre vigye!

Itt van még 2. meg 3. strófa is:

Vészfelhõkön át a szabadság felívelt,
Utunkat Lenin megmutatta nekünk,
S Sztálin úgy nevelt föl, hogy népünkhöz hívek
És munkán is, harcon is hõsök legyünk.
  Szálljon, szabad hazánk...

Ha harcokban edzett hadunk vérit önti
Elpusztul a raból, ki földünkre lép,
Csatánk nemzedékek jövõjét eldönti,
Dicsõségre visszük a Szovjet (!) ügyét!
  Szálljon, szabad hazánk...

Még végül egy gyanúmat megosztom a fordítással kapcsolatban: az, hogy
minden szövegváltozatot Gábor Andor csinált volna, elképzelhetõ, de kicsit
furcsa. Valószínûbbnek tartom, hogy õ készítette el az elsõ fordítást,
aztán mindenféle emberek, egyszóval mindenki pofozgatott rajta egy keveset.


Üdv: Attila

Kedves Erzsébet, Fu!

--- maali -----

hix.nyelv #152, :
> Igen régi finn tanulmányaimra visszaemlékezve talán inkább a
> _maa_ 'föld, vidék, falu(hely)'szóval függhet össze az elõtag.

Erre én is gondoltam, csak nem tudtam, hogy ki lehet-e "sakkozni" a 
'maalis' elõtagot belõle. Talán szemantikai oko miatt ez a 
legvalószínûbb.

hix.nyelv #152, :
> Valószínûleg a "maali" 'festmény' újabb jövevényszó annál, minthogy. 

Természetesen nekem is feltûnt a n. "mahlen", sv. "maala" :> f. 
"maali". Ennek ellenére ezt azért nem zártam ki [eddig], mivel a 
_keresztyén_ naptárról beszélünk, tehát így összességében ez a 
hónapnévrendszer nem lehet korábbi, mint kb. a XIV. sz. Addigra pedig 
a szó *elvileg* már meg lehetett a finnben. (Ez persze nem zárja ki, 
hogy az egyes nevek -- köztük maga a "maaliskuu" is -- sokkal korábbi 
datálásúak.

--- touko -----

hix.nyelv #152, :
> A _toukokuu_ mint minegyik finn hónapnév összetett szó, így az
> összetétel elõtagjának is önálló jelentése kellett, hogy legyen. Papp
> István szótára a 'tavaszi földmunka/veteményezés' mellett a '(tavaszi)
> vetés, gabonatermés' jelentést veszi fel. 

Nem állítom, hogy igazam van, csak a "tammipakkanen" 'metszõ hideg' 
szó járt az eszemben. Ez szó szerint fordítva 'tölgyfagyos', ahol a 
'tölgy' bízvást 'januári, télközepi'-t jelent éppen a január 
"tammikuu" nevébõl elvonódva. Tehát az analógiás lehetõseég meg lett 
volna.

hix.nyelv #152, :
>De ha így lenne, honnan eredezteted a "toukokuu" alakot?

Most már nem eredeztetem onnan, de eredetileg a "toukka" 'hernyó, 
lárva, pajor' szóval kötöttem össze. Úgy véltem erre két dolog adna 
alapot: Egyrészt a "syyskuu" 'szeptember' hónapnévben a "syksy" 'õsz' 
szó gyenge fokon áll, így *elvileg* a "toukka" is állhatna gyenge 
fokon a "toukokuu" 'május' szóban. Másrészt szemantikailag is 
tartható lett volna, hiszen a "férgek" június hó megnevezésére a 
szlávságban elterjedtek, lehetett volna finn-orosz párhuzam. 
Most már az érveitek hatására úgy látum, hogy valószínûbb, hogy a 
"toukka" szó származhat a "touko"-ból. [Hja, vennem kell egy jó 
szótárt, ugyanis az én forrásaim a "touko"-t nem ismerték, csak a 
"toukotyöt" 'tavaszi vetés' összetételben. Emiatt gondoltam, hogy 
ennek elõtagja jelentésátvitelbõl származik.]

hix.nyelv #152, :
> Egyébként a "touko"-ban a magyar "tavasz" szó köszön vissza.

Ez igen súlyos érv. Kár, hogy az én figyelmemet elkerülte.