Sziasztok!

Csaba irja tobbek kozott:
 >Manapsag egyre tobb elmeletek ellenmondanak a relativitasnak.
De vajon jobbak-e nala?

 >Lukacs Bela, (csillagasz, fizikus ELTE), Szamoskozi Janos,
 >tollem fuggetlen es ugyanazokat a tenyezoket emliti, es meg
 >helyesebben is, tehat nem csak agyszulemenyek, vehetjuk!
Hol publikaltak ezeket?

Mivel nem boldogulsz a kiserletek magyarazataval,
a tudomany "sarkon forditasa" a celod. De nem lehet,
hogy pont abba a hibaba esel, amivel a tudosokat vadolod:
a tenyek lesopresevel?

Udv,  Kalman

Egy konyvet ajanlok minden erdeklodonek: Hrasko Peter: A konyvtar foglya,
mar csak azert is, mert ezzel a cimmel nem biztos hogy leemeli valaki a
polcrol... //nem vagyok se rokon, se ismeros, se konyvesboltos...:-)))

Olyan kerdesekrol beszel ertheto formaban (de ahol kell a kepletek se
hianyoznak...) amelyek minden fizika irant erdeklodo szamara izgalmasak
lehetnek, nehany tema:
- a forgas rejtelye (Newton, Mach elv, altrel)
- mikroreszecskek onazonossaga, Gibbs (nagyon erdekes!!!)
- Bell egyenlotlenseg
- kvantummechanika, holizmus, redukcionizmus
- fotonok es fennyalabok
- Szilard, Einstein, Dirac
- Tesla üzemanyag nelkuli motorja (!)
Az utobbitol nem kell megijedni, ez tudomanyos ismeretterjeszto konyv, nem
varazslas.

Pl. a forgasrol:
abszolut vagy relativ volta nagyon regi és maig nem teljesen tisztazott
kerdes. Kozismert, hogy egy ablaktalan dobozon belul is meg lehet mondani,
forog-e vagy sem, giroszkop, Coriolis stb. A forgas tehat nagyon mas, mint
az egyenletes mozgas. Mit gondolt errol Newton, hogyan vetette fel Mach a
kerdest, és hol tartunk most, az altrel birtokaban?
Lehet többet mondani, mond is olyat a cikk, amit eddig nem tudtam es
izgalmasnak tartok:
- mi tortenik egy probatesttel, ha egy gombhejat megporgetnek korulotte
- nagyon kozel keringve - de nem forogva - egy nagy tomeg korul,
lehetseges-e, hogy forogni latszik az egbolt

Udv, Jozsef

Tisztelt Listatagok!

HT> 2, Az erintesvedelem, hogy van megoldva, az olyan
HT> villamoshalozatoknal, amelynek a “nullja” foldelt? A
HT> banyaiparban ez meg volt oldva (foldzarlati relle neven
HT> ismertuk), de ott a “null’ szigetelve volt a foldtol.

HT> Koszonettel Szocs.

  Szigetelt csillagpontos halozatnal testzarlat eseten
 nincs veszelyes feszultseg a test es fold kozott.
 A banyaiparban egy fazis testzarlatat csak jelzik, a
 a masodik zarlat valasztja le a fogyasztot. Ertelme:
 egy meghibasodas nem allit le letfontossagu berendezeseket
 - szellozes, felvono, furotorony meghajtasa- ellentetben
 pl a vedofoldelessel.

   Nagy Mihaly

Hali !

szocs.s@  wrote :
>fulsuketito volt. Az illeto hozta es vitte. Nem tudtam meg
>tobbet rola, de en nem tudtam azota sem erosebb hangot
>eloallitani, mint az orak hangja. Ahogy ertem, a
>teljesitmenynek fuggvenye a vastagsag es vele egyutt a
>feszultseg? Vagy egyebek is, mint jelforma?

Ha parhuzamosan kapcsolod egy megfelelo induktivitasu tekerccsel szinuszos
jelet lehet letrehozni vele, mivel rezgokort alkot. A tekercset csapold meg
kb. 1/10-enel, itt taplald meg 12V koruli impulzussal. Az impulzus
szelesseget csokkentheted, amig el nem kezd esni a szinusz nagysaga. Ha tul
szeles csak vesztesegbe fog menni, es jelentosen no az aramfelvetel. Tobb,
mint 100V lessz a szinusz csucsa, ugyhogy a hangolashoz megfelelo elotetet
hasznalj a szkopra. Megfelelo /gyari/ kialakitasu ureget hasznalj es ezen
ureg szinten beleszol a rezonanciafrekibe. Csak ureggel fogsz nagy hangerot
elerni. Ja, es ha nagyon melegszik a lapka, nem fogja birni a
meghajtast...:)

>Mas! 1, Igaz, hogy lehet az aszinkron motrot generatorkent
>alkalmazni, ugy hogy meghajtom belsoegesu motorral? En ugy

Nem. Nincs gerjeszto magneses ter, a vasban visszamaradt pedig nem fog
felerosodni. Minden mas motorral lehetseges /csuszogyurussel valtakozo
feszt kapsz a forgoreszt gerjesztve, kommutatorossal egyenaramot az
alloreszt gerjesztve, az allandomagneses meg atto fugg :)/.

>2, Az erintesvedelem, hogy van megoldva, az olyan
>villamoshalozatoknal, amelynek a "nullja" foldelt? A

Egyenpotencialrahozassal. Minden segedeszkozok nelkul egyszerre elerheto
kulonallo femreszt ossze kell kotni egymassal a foldvezetovel es a
talajjal, pl. egy sinen a soros kotes elkerulesere. A sin lehet akarmilyen
hosszu es lehet rovidrezart is, sot jobb. /pl. csarnokon korbe, plussz a
teton at/
Nem tudom a mostani szabvany mit ir elo, de regebben kulonallonak szamitott
minden 100cm2-nel nagyobb femfelulet, tehat egy adattabla is, a mechanikai
kotes pedig nem volt villamos kotes meg akkor sem, ha millio csavarral volt
osszerakva. Az mas dolog, hogy ezt a szabvanyt nem sok helyen lattam
alkalmazva...:)) pedig a munkahelyemen e nelkul igencsak megrazo lenne
dolgozni...;))) /sajnos tapasztalat, pedig szigoritva kihagytuk a
feluletmegkotest, es meg igy is/
Csak tularamvedelemre van lehetoseg, ha a "nulla" is hasznalva van, ezert
ezt a lehetoseget ahol lehet elkerulik, es hibaaram-relevel /kozismertebben
fi-rele/ levedik a harom fazist egyszerre, azaz a harom fazis aramainak
elojeles osszeget figyelik ami nem lehet nagyobb 20 illetve 300mA-nal. A
keszulekekben pedig 400/230V-os tranzformatort alkalmaznak a belso
keszulekek taplalasara. A belso resz erintesvedelmenek modja pedig a
tervezo dontese, de tobbnyire a legolcsobb megoldas : vagy nincs /egyik
vezetek foldelve/, vagy elszigetelve /foldfuggetlenul/ testzarlat-relevel
figyelve az erpart.

Meg1x batorkodom megkerdezni, mit ajanlotok 30-40 kHz-es hanghullam
letrehozasara es kisugarzasara nehany watt teljesitmenynel ? Az uzletekben
kaphato hangfalakhoz valo piezo csak fustol, meg akkor is, ha a dobozon
rajta van, hogy tudna.

				Jo szorakozast !
					Gusi

> Felado :  [Finland]


<<<<<>Jelfeldolgozo mechanizmusok uzengetnek, melyek az
idorendiseggel
>valamelyest tisztaban vannak.
>Tehat gepezet ez, idoalappal, memoriaval es jelekkel.
Szerintem ilyenek a nem tudatos lenyek agyaban is vannak,
tehat ez nem a tudat ismerve.>>>>

Az  a teny, hogy egy eloszervezet erzekeli az idot,
idorendiseget nem abbol adodik, hogy rendelkezik
idoalappal, memoriaval es jelekkel. Az idoerzekeles a
kornyezet hatasa a szervezetre, es nem masodperces
pontossag, mint amit az emberalkotta keszulekek kepesek
biztositani. A szervezet reszere elegseges az is, hogy
tudjam, hog nappal van, hol vagyok.


<<<Szerintem McFadden elmeleteben az az uj hogy az EM mezot
egy osszegzo
("binding") es vezerlo funkciokent bevezeti. Olyan mintha a
sejteknek
lenne egy/tobb ujabb laba a kommunikaciohoz, de ez a lab
nem anyagi
hanem energia alapu (EM mezo). A tudat (az EM mezo) nem
minden
idopillanatban
letezik az agyban. Pl. amikor felebredsz, az idegsejtek ujra
"kigeneraljak".>>>

Az idegi mukodes nagyon lassu, egy szamitogep
processzorahoz kepest. Nem tudom elkepzelni az olyan
mukodesi format, hogy az idegrendszer adatokat vesz fel
(kivulrol vagy sajat memoriajabol) es azokat feldolgozza
egy program szerint, s utana parancs formaba kiadja a
vegrehajtoszerveknek. Erre nincs megfelelo sebesseg az
idegi kapcsolatokban. Ezt potolna az EM? Milyen fizikai
alapon?

<<<A tudatos tapasztalas egyik "rejtelyekent" emlegetik.
Azaz pl ha van egy zold erzekelo sejtcsoport es van agy
kerek erzekelo
sejtcsoport es a tudatodban megjelenik a zold alma kepe,
akkor hol van
a zold alma sejtcsoport? McFadden szerint az EM mezo
csinalja ezt az
osszegzest.>>>

Szerintem ez is egy szamitogepes elvre epult elmelet. En
ugy velem, hogy az elegseges, hogy egy bizonyos informacio
altal kivaltott hatas (erzes), eloidezze benned azt a
megtanult informaciot. Nem tudok elkepzelni “zold alma
sejtcsoportot” vagy ilyesmiket.

<<Akkor hogyan mukodik az agy?>>>

Az agyban es minden informacio vezetesben benne van
az “ion” mozgas, amely elektrolitos kozegben, elektromos
aramot jelen, amely potencialkulonbseget kelt a sajat
aramlasi szakaszan. Ezt erzekeljuk EKG, EEG-vel, de
beszelnek olyan “elektromos aramokrol” amelyeket az
emlitett potencialok hoznak letre. Ezt nem tartom
realisnak. Az aram potencialkulonbseget hoz letre, amely
tovabbi aramot hoz letre es igy tovabb? Az “ion”amot nem
merte senki meg, tudtommal. A helyi aramokat kiserleti uton
allapitottak meg, amikor kulso arammal vegeztek a
kiserleteket. Itt ervenyes az elv, de ez nem azonos az elo
szervezettel.

<<<Akkor szerinted hogy lehet megismerni az agyat?>>>

En ugy latom, hogy a jelenlegi agymegismeres, a szamitogep
analogiara epul. A TV-be, egy azonos tulajdonsaggal
rendelkezo tranziztor, kulonbozo aramkorokben, kulonbozo
feladatokat lat el. Az idegsejtek tulajdonsagai sem nagyon
kulonboznek alap tulajdonsagaikban, de nagyon valtozatosak
az ingervezetesi sebesseg, ingeratadasi sebesseg, stb-ben.
Az agy csak egy resze az idegimechanizmusnak. Ebbe
beletartozik a receptorok minden fajtaja, vegrahajto
szervek (izmok, mirigyek) minden fajtaja  es ez eggyutesen
egy zart (visszacsatolt) mechanizmust alkot, mint minden
mas elomechanizmus. Csak eggyutesen lehet megerteni
mukodeset. Az agy nem funkcionalis szerv, onmagaban.

Udv. Szocs