1. |
Re: Re: felhorgadt (mind) |
28 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: Re: gunyrajz (mind) |
54 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: hongkong (mind) |
17 sor |
(cikkei) |
4. |
Re[5]: Sandwich es Hemendex (mind) |
25 sor |
(cikkei) |
5. |
Re: Re[3]: Sandwich es Hemendex (mind) |
73 sor |
(cikkei) |
6. |
Futrinkazas (mind) |
11 sor |
(cikkei) |
7. |
IPA (mind) |
7 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: Re: felhorgadt (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Felado : Racsko' Tama's
> hix.nyelv #640, >:
>
> > Mit jelent a felhorgadt szo?
>
> A felhorgadt a felhorgad ige múlt ideje (ill. igeneve),
a felhorgad
> jelentése pedig: felmerül (kérdés); feltámad (érzés);
ellenszegül,
> kikel [vmi ellen], elveszti a nyugalmát (személy).
>
> [N.B. A szóra szótári adatot nem találtam, a fentiek az
én definícióim.]
Megtalaltam a pontos szoveget, ez jelent meg egy ujsag
cimlapjan a vezercikkben:
"A polgarokban felhorgadt a vagy a szep, a jo irant."
Ha azt irja, hogy feltamadt, akkor ertem, de a "horgad" szot
negativ jelentesunek veltem, igy ellentetes lett volna a
mondat ertelme.
Üdvözlettel:
Trautman Viktor
travik freemail hu
|
+ - | Re: Re: gunyrajz (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Felado : Racsko' Tama's
> A gúnyrajz tehát a nyelvújítási alakulat az "idegen"
karikatúra szó
> pótlására, és több lépcsőfokon keresztül érte el mai formáját.
A gyerekkorombeli tortenelem konyvek kerultek a kezembe,
benne a francia forradalom es a 48-as szabadsagharcrol szolo
rajzoknal mindenhol a "gunyrajz" megnevezes szerepelt.
> Nem tudom, mit értesz kifejezések alatt. Ha magyar
szavakat, akkor az
> elsődleges munka a Magyar értelmező kéziszótár* (rövidítve
ÉKsz.).
Igen, szavakat, osszetett szavakat, illetve par szobol allo
kifejezeseket.
> Ennek most, 2003-ban jelent meg 2. átdolgozott kiadása
(Akadémiai
> Kiadó. Mezei kötésben 7500 Ft), rövidesen elérhető lesz a
CD-s formátum
> is. Ha idegen szavakat, akkor Bakos Ferenc: Idegen szavak és
Azt ismerem.
> Ha tényleges kifejezéseket, akkor mondjuk Forgács Tamás:
Magyar
> szólások és közmondások szótára (Tinta könyvkiadó, 2003.
6860 Ft).
Koszonom, ennek utana nezek.
> Ha szlengszavakra, -kifejezésekre vagy kíváncsi, akkor
talán Kövecs
> Zoltán: Magyar szlengszótár (Akadémiai Kiadó, 1998, 2000.
2500 Ft).
Az nem izgat, az komolytalan. Inkabb a mult szazadbeli
"foldrajzi nevek" vagy hasonlo kiadvany az, amit hianyolok,
vagy harminc kotetbol allt, mar konyvtarakban se nagyon van.
:-((
A mai nyelveszek pedig kutatas cimen egyre gyengebb munkat
vegeznek.:-(
Megneztem a webes szogyujtemenyuket, hat egy nagy humbug
az egesz.:-((
Sehol egy normalis szolista, csak beomlesztve minden
marhasag.:-((
Üdvözlettel:
Trautman Viktor
travik freemail hu
|
+ - | Re: hongkong (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves hixre!
hix.nyelv #611, >:
> Hongkongban milyen nyelvet beszélnek?
Fogós kérdés. Választ talán a népességstatisztika adhat: 95% kínai,
1,2% filippínó, 1,2% brit, 2,6% egyéb: indiai, japán, ausztrál,
amerikai, portugál, német. Gondolom, ezek mind a saját nyelvükön
beszélnek, a másikkal meg angolul (amely 1997. közepéig a hivatalos
nyelv is volt).
> Ha kínait, akkor annak melyik nyelvjárását?
A helyi népnyelv az ún. jüe (yue) dialektus (valójában önálló nyelv).
Ezt szokták kantoniként (Canonese) is hívni. Ez a mandarin mellett a
legjelentősebb kínai idióma.
|
+ - | Re[5]: Sandwich es Hemendex (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Hunter!
hix.nyelv #611, >:
> >/szändvics/. A /d/ hang ilyen betoldódására nemigen van hangtani,
> >nyelvi magyarázat.
> Csak kötekedek: biztos, hogy ilyen irányú volt az átalakulás, és nem
> fordított?
A fordított irányú alakulás már évszázadokkal korábban lejátszódott
még Britanniában. A dolgok azután nemigen "csinálódnak vissza" eredeti
alakjukban. Egy delfin nagyon hasonlít a cáoára, de mégis, ha
megvizsgáljuk, a hasonlóság csak felszínes, a vízi életmód csak a
funkcionalitásokat tudta helyreállítani, a kiinduló állapotot nem. Ha a
szakmailag kifejtett véleményem is érdekel, olvasd el Mártonfi
Attilának adott válaszom.
> Na de már az ékezetkérdés is, de főleg a különleges karakterek kérdése
> olyan témakör, amire ma egyszerűen nem lehet széleskörű megoldást adni.
Az ASCII-IPA rendszerek nem használnak különleges karaktereket, éppen
azért születtek, hogy 7-bites környezetben használják őket. A probléma
ott van, hogy ezekkel a természetes nyelvre nem jellemző jelsorozatok
jönnek létre, amelyek tényleg interferálhatnak bizonyos HTML-ben
formázott [a szűrés miatt nem merem leírni mit] nagyobbító spamek
textes szövegében előforduló véletlen karaktersorozatokkal.
|
+ - | Re: Re[3]: Sandwich es Hemendex (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Attila!
HIX NYELV #611, >:
> Hát, én nem így gondolom. Elég tipikus a nazális és spiráns közötti
> explozívaepentézis. A két legismertebb magyar példa: szompszéd, péndz.
> De ezt a jelenséget univerzálisnak szokták mondani.
Úgy vélem ezt a kérdést az angolon belül kellene vizsgálni, mivel nem
biztos, hogy a jelenség univerzalitása az angolra is kiterjed (vagy
egyáltalán erről a jelenségről beszélhetünk, erről ld. később). Én
legalábbis nem látok ilyen példákat. A másik meglátásom arra
vonatkozna, hogy milyen valószínűséggel áll vissza elhasonulással egy
ejtéskönnyítéssel megszűnt állapot. Mert az eredeti /szändwidzs/-ből
még a brit időkben küszöbölődött ki a /d/, és ez hirtelen újra
megjelenne, ráadásul olyan környezetben, amely a <ch> /cs/ betűejtést
is hordozza.
Szerintem az evolúcióbiológiában is érvényes hérakleitoszi elv
(kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba) itt is munkál. A Merriam-
Webster hozza a /szämwics/ ejtést, az epentézis ebben lenne várható:
*/szämpwics/.
Ami a magyar példáidat illeti: a /péndz/-ben szerintem nem epentézis
van, hanem egyszerű affrikálódásról van szó, ami a zöngétlen
megfelelőknél közönséges. Én magam az összes hasonló névszón ki tudom
váltani: /brondz/, /csimpándz/. (Ugyanakkor, mint szlavista, szívesen
gondolnék arra, hogy megőrzött régiségről van szó, mivel a /dz/ az
etimológiai eredetibb, vö. ószláv <pe^ne,dz1>, lengyel <pienia,dz(e)>
:-))
A /szompszéd/ példa ül, de én úgy vélem, hogy az ilyen epentézisek
túlnyomó többsége az /m/ + nem homorgán réshang találkozásnál alakul.
Esetünkben pedig nem erről van szó. Véleményem szerint itt a
magánhangzóhiátushoz hasonló helyzet áll elő: az artikulációs szervek
mozgása az egyik pozícióból a másikra folyamatos légáram mellett az
mozgásnak hangszerű jelleget kölcsönöz. Lehetetlen /m/ hangot ejteni
teljes zár nélkül, és amikor az ínyvitorna lezár a következő nem
nazális hang miatt, akkor a zár még fennállhat, így feloldódása már
orális jellegű: ez az átmeneti jelleű hangképződmény pedig ugyanúgy
fonologizálódhat, mint ahogy a hiátustöltő /j/, /v/, /h/ hangokkal is
megtörtént.
Ugyanakkor mi van az /n/ + réshang esetén? A szájpadláson képzett
nazálisok akusztikájának eléréséhez nem kell teljes zár. Ennek kitűnő
példáit mutatja a lengyel, ahol nemcsak a nazális magánhangzók eshetnek
szét orális magánhangzó + nem teljes zárú nazálisra, de a precíz
fonetikai lejegyezésben maguk a "tiszta" nazális hangok is orális mgh.
+ nazalizált [w] vagy nazalizált [j] (pontosabban: nem szillabikus [u]
ill. [i]) kapcsolataként jellemezhetők. Sőt az /ny/ sem nazális
zárhang, hanem önálló nazalizált [j] (pontossabban: nem szillabikus
[i]).
A szájpadláson képzett nazálisok esetén nemcsak a zár gyengébb, hanem
a képzési hely is széttolható. Gondoljunk a magyar <szenved> igére: itt
az /n/ képzése dentális, tehát alig kell idő a hangképző szerveknek a
/v/ artikulációjához szükséges pozíció eléréséhez. A gyenge zár
lehetősége ugyanakkor megengedi, hogy a zár az ínyvitorla lezárása
előtt kezdjen feloldódni. E két faktor -- a rövid tranzíciós idő, és a
korai zároldódás -- együttese miatt nincs olyan kifejezett átmeneti
artikulációs jelenség ebben az esetben, mint az /m/ esetén. Ezért itt
epentézis sem várható az univerzalitás szintjén.
Végül, de talán elsősorban: az angol /w/ nem réshang, hanem
approximáns, vagy ha tetszik, nagyon zárt nem szillabikus /u/. A
lengyel -- és teszem hozzá: portugál -- példa mutatja, hogy ez
önmagában is lehet nazális, tehát egyáltalán nem vagyok abban biztos,
hogy az /nw/ hangkacsolatra alkalmazhatóak a nazális + spiráns
kombináció esetén levont megállapítások. Ezért céloztam az elején az
angol példák szükségességére. De ha magyar analógiákat veszünk, akkor
is komolyan várható lenne */indjekció/, */kondjunktúra/, vagy
*/tömpjén/ jellegű betoldás?
|
+ - | Futrinkazas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A minap találkoztam a futrinkázás szóval, ami - a szövegkörnyezetből
kiindulva - futkározást jelenthetett.
Emlékeim szerint a futrinka egyfajta bogár neve (meg egy utcáé régi
esti mesékben :-). Eszerint a futrinkázás jelentése "futrinkával
való foglalkozás".
Létezik modern nyelvünkben a másik jelentés is, vagy egyszerűen
csak nyelvrontásról van szó?
Üdv,
Szegedi Ga'bor (gszegedi at freemail.hu, http://gszegedi.freeweb.hu)
Ovakodjatok a parasztvakitastol! (Szt. Hippopotamusz intelmeibol)
|
+ - | IPA (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Úgy látom, a 639. számban közzétettem programom nem aratott nagy
sikert a listán, nem foglalkoztok vele. Az ötlet nem jó, vagy a
kivitelezés?
Láng Attila D., író (http://lattilad.org)
>Csillagszámláló – a naptárakról és történetükről (töredék)
Miert halt meg a tevemaci? -- Mert ko:po:tt.
|
|