1. |
valaszaim tobbeknek (mind) |
43 sor |
(cikkei) |
2. |
+ - Re: vallas vs tudomany (mind) |
51 sor |
(cikkei) |
3. |
Fogalomzavar (mind) |
7 sor |
(cikkei) |
4. |
A Huygens-misszio (mind) |
6 sor |
(cikkei) |
5. |
Re: kupinga (mind) |
38 sor |
(cikkei) |
6. |
kerdes (mind) |
39 sor |
(cikkei) |
|
+ - | valaszaim tobbeknek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Ket feladvany témakör egyike:
>> 1. Létezik-e olyan test, mely nem forog, nincs perdülete, mégis
>>képes perdületet adni ?
Menyhart Zoltan:
>belelovunk egy, a rogzitett tengelyen szabadon elfordulni kepes
>korongba "erintolegesen".
Valóban, igazad van. S ez még rögzítetlen korong esetén is igaz.
Ehhez képest igen bonyolult esetre gondoltam, de ez az én hibám:
3 elektromágnes (szolenoid) van egykötegben. 3fázisú villannyal
táplálva oket rövid ideig, elektromágneses hullámok hagyják el oket.
A hullámok rövidrezárt forgórészu villanymotor elve alapján
megforgatnak egy távolabbi fémtárgyat. Amiatt kell távoli,
hogy az örvényáramának EM hullámai késve érkezzenek a
tekercsekhez. Így még elotte megszakíthatók az áramkörök amiatt,
hogy visszahatás ne legyen, mert akkor forgásba jönnének a
tekercsek is.
Ezzel sajnos az a bajom, hogy nem értem miként maradhat ilyen
esetben is 0 az összperdület, hiszen úgy tunik, csak a tárgy forog,
ami roppan gyanús.
-----------
sinek a horizonton
>>Az elején jeleztem, hogy matematikai problémaként kezelendo.
Ferenc:
>Akkor osszeernek.
>> az a pont, amely a végtelenben lévo talpfákat reprezentálja a
>> vetületen, a síneket reprezentáló szakaszok végpontjai közé esik,
>>s felettük már nincs további pont.
>Na ezt nem ertem...
A horizont vonalán kéne legyen a közös pontjuk, de a horizoont
nem elérheto, mert az a limes.
inkább így:
A talpfák vonalai széltében nem válhatnak 0 kiterjedésuvé, mert
sorozat tagjainak tekintve ?ket, határértékük 0, mely csak
megközelítheto. A sinek vonalai közé képzelt szimmetriatengelyt így a
talpfák végpontjai csak megközelíthetik jobbról ill. balról, de nincs vele
közös pontjuk. S akkor a síneknek sincs.
Burgonya
|
+ - | + - Re: vallas vs tudomany (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Felado: mizsei_uh.emb.
>>A vallas is egyszeruen ellene van a kutatas fejlodesenek.
E teman nem akarok ismet vitat nyitni, de keresedre magyarazattal tartozom.
>Melyik vallas? Szerintem altalaban egyik sem.
Janos!, munkaim soran e teren sok a tapasztalatom. (Papi, egyhazi stb.
korokben dolgozom.)
Ami igaz nem ismerjuk a 'vilag' minden vallasat. Enekellenere
tapasztalataim soran meggyozodesem hogy vannap papok a vicchez illoen,
azaz vizet predikalnak es bort isznak. E fokozattol a merce eler az
egesz fanatikus emberekig.
Egyszeruen elitelik a tudomanyt. A tudomany egy olyan dolog szerintuk
amihez nem is lenne jogunk hogy hozzapiszkalgassunk. Am a felfedezeseket
magukenak is tekintik es hasznaljak a predikaciojukban. Regen a Fold meg
negy teknosbekan setalt es a menyorszag odafenn volt es ha megharagudtak
a fentiek, dorgott az eg es menykovel dobaloztak. Ma mar tul
tizenegyesfel milliard fenyevnyi tavolsagban kutatunk galaxisok utan, de
a fentiek sehol.
1. Az aki nagyjabol tisztaban van bizonyos dolgok mukodesevel,
ketelkedik, vagy el sem hiszi a vallasi szovegeket.
2. Legyen az ileto vallasos, de ne befojasoljon senkit. Ne eroltesse
hogy mas is az legyen, hisz szegeny foldonfuto azt sem tudja mi is az a
vallas, aztan pedig miert van olyan sok, ha csak egy Urat ismerunk?
Ertelmetlen szovegeinket meg sorolhatnank, ugy latszik az evolucio azon
a fokan elunk, amikor meg 'szamitogepeinket' mindenfele butasaggal fel
lehet tolteni, annak a remenyeben hogy 'letunk' vegtelenne valik.
>Ha merleget kellene kesziteni, akkor a vallasok osszeveve pozitiv hatast
>gyakoroltak a tudomanyra.
Hat ha a tudomanyra nem is, de en egyetlen jo dolgot latok, igaz azt sem
minden vallasban, espedig a 'nevelest'. Jo dolgokra nevel: oszd el
kenyered a felebaratoddal, de a 'feleseget' mar gondolatba se kivand,
stb.
A neveles ellenere is megis altalaban minden forditva tortenik.
Lehet 'szazezer' ev mulva tobbminden kiderul?
Nem e tudnank ez idot felgyorsitani? Ugy hogy minden lepesunk elore
haladjon, nem ketto elore es harom vissza.
Szerintem nem tudom ki hogy van vele de elgondolkodtato, es epp
Janostol egy hozzalatobb velemenyt szerettem volna hallani hamar
hozzaszolt e temahoz.
Fiuk ! Fel a fejjel, kezdjunk egy boldogabb Ujevet! Nehogy ehen haljunk
mar az unepek alatt mint ahogy az majdnem sikerult szegeny
embertarsainknak a 'nemzetkozi' urallomason. Hat csak ennyit tud a
tudomany? Miert nem komolyabb dolgokkal foglalkozunk?
Udv. Csaba.
Janos
--
This message was scanned for spam and viruses by BitDefender
For more information please visit http://linux.bitdefender.com/
|
+ - | Fogalomzavar (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Aki szerint egy összeg ismerete és ezt tényleges összegzéssel magkapni
ugyanaz, az kérem adja össze egyesével 10+1+0,1+0,01+0,001+... nem véges
sort és szóljon ha kész, de minden részeredményt is szeretnék látni!
Pet? Hunor
ui. Elnézést mindenkit?l, ezért az elemi dologért.
|
+ - | A Huygens-misszio (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A karacsonyi unnepek, majd az azt koveto tragikus foldrenges es cunami
hirei mellett szinte eszrevetlen maradt: a Cassini keringo egysegrol
december 25-en, magyar ido szerint hajnali 3 orakor levalt a Huygens
modul es megkezdte kozeledeset a Titanhoz. Szaturnusz koruli palyajukon
fokozatosan egyre kozelebb kerulnek egymashoz, es harom het mulva, januar
14-en a modul belep a Titan legkorebe.
|
+ - | Re: kupinga (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Keruleti sebesseggel tenyleg maskepp fest a dolog.
A kerdesem tkp. arra vonatkozott, hogy "mit mond a keplet",
azaz interpretalni kellene. Valahogy ugy, hogy adott fonalhosszhoz
nem valaszthato tetszoleges szogsebesseg, es forditva,
mert akkor nem jon letre kormozgas. Csak jozan paraszti
esszel nehez felfogni (nekem), hogy miert nem.
Egyebkent a keruleti sebesseg szerepeltetesevel nekem igy fest a
levezetes:
m * g * tan(alfa) = m * v^2 / r
m * g * tan(alfa) = m * v^2 / (L * sin(alfa))
sin(alfa) * tan(alfa) = v^2 / (g * L)
sin^2(alfa) / SQRT(1 - sin^2(alfa)) = v^2 / (g * L)
Ez sin^2(alfa)-ra masodfoku egyenlethez vezet, melynek egyik gyoke
pozitiv.
Sin(alfa)-ra igy egy pozitiv es egy negativ ertek adodik,
mely utobbit megintcsak ertelemezni kellene fizikai szempontbol.
Udv: Arpi
--
angol
---
ATTENTION:
The information in this electronic mail message is private and
confidential, and only intended for the addressee. Should you
receive this message by mistake, you are hereby notified that
any disclosure, reproduction, distribution or use of this
message is strictly prohibited. Please inform the sender by
reply transmission and delete the message without copying or
opening it.
Messages and attachments are scanned for all viruses known.
If this message contains password-protected attachments, the
files have NOT been scanned for viruses by the ING mail domain.
Always scan attachments before opening them.
---
|
+ - | kerdes (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>Szerintetek a tudomany eddig inkabb a tarsadalom tobbsege szamara fontos
>kerdeseket valaszolta meg, vagy inkabb olyan kerdesekre adott valaszokat,
>amelyek csak elenyeszo szamu embert erdekeltek?
A kerdesfelteves rossz. Ugyanis arra a hibas dichotomiara epit, hogy vannak
a tarsadalom tobbsege szamara fontos kerdesek, amelyek a tudosokat nem
erdeklik, es vannak olyan kerdesek, amelyek a tudosokat erdeklik, de ezek a
tarsadalom szamara nem fontosak.
Nos, a dolog egyaltalan nem igy mukodik. A tarsadalom szamara baromian
fontos a vilag megismerese, ez viszont az embereknek csak egy kis toredeket
erdekli. Az emberek tobbseget olyan kerdesek erdeklik, amelyekhez nem kell
boviteniuk a vilagrol valo ismereteinket (kapnak-e fizetesemelest, dragul-e
a benzin, sikerul-e az uj kolleganot agyba vinni stb.). Az emberiseget az az
elenyeszo szamu ember vitte elore, akik a tobbseg szamara erdektelen
kerdesek irant erdeklodtek.
A dolog nem ugy mukodik, hogy nosza, nekivagunk, es megoldjuk a "tarsadalom
tobbseg szamara fontos kerdeseket". A dolog ugy mukodik, hogy meg akarjuk
ismerni a vilagot, eredmenyekre jutunk, es azutan ezekbol az eredmenyekbol
sok minden gyakorlati celokra is felhasznalhato, sot megvaltoztathatja az
egesz eletunket. Ekkor valik szet az alap- es az alkalmazott kutatas. De ha
hatterbe akarjak szoritani az oncelu alapkutatast, osszeomlik az egesz. A
szocializmus csodje tobbek kozott annak is volt koszonheto, hogy a
tudomanyos kutatast a foelvtarsak arra akartak ravenni, hogy
"nepgazdasagilag hasznosithato" eredmenyeket produkaljon. Ezert
elhanyagoltak az alapkutatast, es lemaradtak. A 15. szazadban Kopernikusz
olyan kerdesekre adott valaszt, amelyek egy nagyon szuk kis csoporton kivul
senkit sem erdekeltek. De K. megalapozta a modern tudomanyt, es lehetove
tette a modern technika kialakulasat. Szoval, amit o csinalt, az emberek
tobbsege szamara nagyon fontos volt, noha senkit sem erdekelt.
Egyebkent a kerdeseket nem lehet onkenyesen feltennunk. Nem merlegelhetunk,
hogy a feltett kerdes fontos-e vagy nem. A kerdeseket nem mi tesszuk fel,
hanem maga a termeszet nyujtja a soron kovetkezo kerdest es valaszt. Ezt
nevezzuk ugy, hogy a tudomany belso fejlodesbol adodo kerdes. Ha nem ezt az
utat kovetjuk, elobb-utobb elakadunk.
Ferenc
|
|