Laci:
>Javaslom, hogy ne legyen elottunk az a cel, hogy be
>akarjuk bizonyitani a Transzcendencia letezeset, vagy
>nemletezeset. Ez eddig meg senkinek sem sikerult, sem
>tudomanyosan, sem levelezolista szintjen, igy inkabb
>legyunk ovatosak.(es nemutolsosorban mar tobb mint egy
>eve ezert marakodunk itt)
A tortenelem azt is megmutatta, hogy sokminden, ami egy ideig valahogy volt, az
egyszercsak lehet mashogy. Tehat tortenelmi tapasztalatok alapjan az se volna
tulsagosan meglepo, ha itt ha nem is vegeredmenyt, de valami igazan ertekeset e
lernenk. Szerintem nem is olyan piskota, amit eddig itt osszegyujtottunk, es mi
nosegileg jobb, mint a szokasos civakodas ebben a temaban (na jo, mi is veszeke
dtunk idonkent:)
>Tapasztalni tudunk az erzekszerveinkkel, valamint az
>agyunkban keletkezo gondolatokkal. Ez utobbiakrol nem
>ismert, hogy hogyan keletkeznek, ezert nem szabad
>kizarni oket mint egyfajta erzekszerv.
Nana zavaros. A tapasztalat mindig egy gondolat az agyban. Erzekeles az a gondo
lat, amely erzekszervi inger eleg kozvetlen ertelmezesenek tekintheto. A tobbi
gondolatra tulzo az az allitas, hogy "nem tudjuk, hogyan keletkezik". Mindenese
tre ha nem kulso ingerre, akkor nem valaminek az erzekelese.
>Vizsgaljuk meg, hogy az ot szokasos erzekszerv mi modon
>tudna olyasmit produkalni, amit egyes emberek
>transzcendens tapasztalatnak hajlamosak leirni?
Ez jo otlet. Sot, nem is kell tulsagosan uj dolgokat felfedezni, hiszen van enn
ekirodalma. Viszont nem artana osszeszedni oket. Korulnezek az otthoni konyvekb
en.
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: club.kfki.hu)
|
Szakacs Tamas es Zoli kozott nezetkulonbseg tamadt a definialassal szembeni
jogos kovetelmeneket illetoen. Ugy latom, hogy nem sikerul tisztazni ez a
kerdest. Pontosabban en Zoli erveit erteni velem,e s egyetertek nagyjabol
veluk, viszont hatha en jobban meg tudom fogalmazni, hogy mirol van szo.
Szakacs Tamas viszont szerintem egyertelmuen nem nagyon akar definialni
semmit, hiszen az o allaspontjanak a zavarossag inkabb kedvez. Hiszen ha
valamit nem definial, akkor nem tdjuk megfogni, es oneki a lehetoseg boven
eleg a hithez, ehhez nincs szuksege definialt fogalmakra.
Nos a lenyeg viszont nem ez, hanem a kovetkezo.
Valojaban ugyebar nem a targyakat kell definialni, hanem a fogalmakat. Ez
egy nagyon fontos kulonbseg. A valosag egy bizonyos dolgarol van egy bzonyos
temank. A helyes eljaras, ha a valosagrol a kerdeshez megfelelo modon a
valosagrol egy modellt alkotunk. Ebben a modellben lesznek fogalmaink.
Ahhoz, hogy a modell tenyleg modell, es ne csupan zavaros metafora legyen, a
modell fogalmainak egzaktnak kell lennie, azaz definialni kell oket.
Namost az elso problema ezzel, hogy bizonyos osszetett fogalmakat eleg nehez
kimerito modon definialni. Ezert egy bizonyos megfogalmazasrol mindig
kiderulhet, hogy hianyos. az egy jo dolog, ha van egy bizonyos definicio,
amit ilyenkor neha bovitgetni, korrigalni kell. az rossz, ha ilyen uruggyel
egyaltalan nem definialunk.
Pelda: Ha a TV-rol van szo, es en azt allitom,h ogy "TV-t nezek". Ebben az
allitasban lehet, hogy a TV fogalma alatt csak annyit ertek, hogy "egy
dobozt, amin kepek jelennek meg". De mas szempontbol lehet, hogy azt ertem
alatta, hogy "egy keszulek, amely radiohullamok segitsegevel kozvetitett
kepet tud megmutatni". De lehet, hogy azt ertem alatta, hogy "Egy kepcsobol,
stb.allo eszkozt nezek" Ezek kulonbozo fogalmak. Ez attol is fugg, mi
akerdes, mi az allitas, amiben a TV szerepel.
A definicio bovitesere pelda ez esetben az, hogy a "TV-t nezek" allitasban a
TV-t ugy definialom, hogy "kepkibocsato gepezet", de valojaban azt is
beleertem, hogy az elektromageneses sugarakkal szort adasrol van szo.
A masodik dolog, hogy egy szo eseteben tobb fogalom is lehet, hiszen tobb
modellben is szerepelhet az a szo. Ilyenkor a definiciok osszesitese eleg
nehezkes es felesleges is. Holott lehet, hogy az a szo olyan fogalmakat
jelol, amik kapcsolodnak egymashoz, hogynemondjam "ugyanahhoz" a valosaghoz
kapcsolodik.
A TV fogalmait jelenleg jollehet kapcsolni egyetlen valos dologhoz, de ha
valaki csinal egy mas elven mukodo kepmegjelenito dobozt, vagy egy mas
alkatreszekbol allo kepmegjelenito dobozt, vagy egy kepmegjelenito dobozt,
ami nem radiohullamok formajaban kozvetitett kepet jelenit meg, de ugy nez
ki, mint egy hagyomanyos TV, akkor mar bajosabb ahelyzet. Ilyenkor valami
lehet, hogy csalas, lehet, hogy nem. Attol fugg, hogy az illeto a "most TVt
nezek" allitasban a TV fogalma alatt pontosan mit is ertett.
Szakacs Tamas a szinlatas kapcsan azt akarja bizonyitani, hogy lehet csalni,
es ezt egy olyan esetben tudja bizonyitani, amihez a TV kapcsan a kovetkezo
eset analog:
Azt allitom, hogy egy TVt keszitettem, holott csak egy TV kinezetu dobozrol
van szo, amiben mondjuk egy filmvetito keszulek van. Ezek utan valakinek azt
mondom, hogy "tudok TVt kesziteni", es megmutatom a TVt. Az illetonek azt
mondom, hogy a TV egy masina, amin kepek jelennek meg (tudatalatt lehet,
hogy azt gondolom,h ogy "de hiszen mindenki tudja, hogy mi a TV, ez olyan
egyertelmu"). Az illeto kiprobalja a keszulekemet, es elfogadja, hogy
valoban egy TV van a kezeben. Latszolag sikerult csalnom, hiszen en "tudom",
hogy a TV "valojaban" sokkal tobb. Valojaban szo sincs becsapasrol, hiszen
az illetonek a TV fogalmat en definialtam, es annak a keszulek valoban
megfelel. Valojaban tehat nem az illetot csaptam be, hanem sajat magamat,
ugyanis, amit allitottam, az igaz. Viszont nem azt allitottam, amit
gondoltam.
Hasonloan a "szineket latok" mondatban a szin fogalomnak lehet ilyen vagy
olyan jelentese. Szakacs Tamas modelljeben, kerdes, hogy mi a szin
fogalmanak jelentese, es emiatt kerdeses, hogy mit tekinthetunk csalasnak,
es mi nem csalas. Egy biztos, hogy Szakacs Tamas nem mondhatja, hogy szin="a
koznapi ertelemben vett szin", mert a modellje nem koznapi, kizar olyan
dolgokat, amik a koznapi szinfogalmunkba beleertendoek. Szakacs Tamas nem
jarhat el ugy, mint a TVs peldaban, hogy a szinlato a vaknak azt mondja,
hogy "a szin az egy haromdiimenzios mennyiseg minden egyes pontban", kozben
pedig magaban arra gondol, hogy "a szin az egy a fenyhez kapcsoodo
tulajdonsag, ami ilyene s ilyen anyagi torvenyszerusegeknek
engedelmeskedik". Ezzel nem a vakot csapta be, nem sikerult csalast elernie,
hanem csupan nem azt allitotta, amit gondolt, illetve amit gondolt, az nincs
benne a sajat modelljeben. Ha viszont kimondja, hogy a "valodi szinlatas"
mit jelent, akkor azt be kell epiteni a modellbe, kozolni kell a fogalom "uj
jelenteset" a vakkal, es ekkor viszont mar a vak ujabb dolgokat
ellenorizhet, es azt allitom, hogy emiatt megint nem lehet becsapni.
Szoval ezert nagyon fontos a fogalmakat definialni. Tovabba nem eleg, hogy
"en tudom, mi a fogalomjelentese", es tovabba nem biztos, hogy azert, mert
en azt hiszem,h ogy egy fogalomnak van jelentese, attol vanneki jelentese,
ha pedig tenyleg van, nem biztos, hogy az a jelentese, amit jelentesenek
hiszek. Vagy a jelentese nem egyezik meg azzal, amit az allitasban
tulajdonitok neki.
Mindezeken a dolgokan csak e skizarolag az segithet, ha mindent explikalok,
ami hallgatolagos.
Tehat:
1) Mindig fontos definialni, ha olyan fogalmakat hasznalunk, amirol
feltetelezhetjuk, hogy nem koznapi, vagy nem amasik Altal ertelmezett
jelentesben hasznaljuk
2) Mindig kell tudni definialni egy foglmat, ha arra rakerdeznek, ezel
igazoljuk, hogy a fogalomnak van jelentese
3) Amennyiben egy fogalom bizonyos definicioja mellett egy allitas
bizonyithato, akkor az arra a definiciora, abban a keretrendszerbenigaz
allitas.
4) Mindig lehetosegunk van arra, hogy mas fogalmakat hasznaljunk, hogy egy
szonak mas jelentest tulajdonitsunk,bar felrevezeto, ha egy szonak a
kozfelfogastol meroben eltero fogalmat tulajdonitunk. Ez esetben legalabb
illik felhivni a figyelmet erre.
5) Egy fogalom definiciojat mindig tudni kell finomitai, ha kiderul, hogy
finomitasra szorul. Ezzel a jelentest is valtoztatjuk, de ez esetben
mondhatjuk, hogy mi tulajdonkeppen masra gondoltuk, csak ezt nem sikerult
jol kifejteni. Ez "megbocsathato bun", ha nem szandekos.
math
|
