1. |
RE: tobb, mint/tobb mint (mind) |
46 sor |
(cikkei) |
2. |
ekezetek (mind) |
9 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: tobb, mint (mind) |
66 sor |
(cikkei) |
4. |
Re[4]: Kotojeles vezetknev (mind) |
19 sor |
(cikkei) |
5. |
hogy elotti vesszo (mind) |
14 sor |
(cikkei) |
|
+ - | RE: tobb, mint/tobb mint (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hunter írta [Hungary]):
<"tobb, mint" szokapcsolatot nem mindig kell vesszovel irni. Ehhez kernek
egy kis
<segitseget, mi a szabaly?
<Konkretan a szoveg:
<"Ezt kovetoen -- tobb mint 20 evig -- itt meg itt dolgoztam."
Kedves Hunter!
A szabályt a helyesírási szabályzat egyértelmuen rögzíti:
(A szövegben szereplo dolt betus példákat _ jel közé tettem.)
243. c) pont
"A mint kötoszóval bevezetett hasonlítás önálló (bár sokszor hiányos)
tagmondatnak számít, ezért kötoszava elé mindig vesszot kell tenni:
_Tündöklik, mint a gondolat maga, / a téli éjszaka. Fehér lett, mint a fal._
[De vö. 249. b)]
A hasonlító több, mint szerkezetben vesszo van a mint elott:
_Ez sokkal több, mint a tavalyi. Hat több, mint az öt._ Stb.
Ilyenkor a több ragozható: többet, mint ötöt stb.) – Nem kell
azonban vesszot tenni a több mint alakulatban a mint elé, ha a
több mint (a majdnem ellentéteként) a mondanivaló tartalmának
erosítésére, nem pedig összehasonlítására szolgál: _Ez több
mint szemtelenség. Több mint öt évig élt külföldön._ Stb.
(Ilyenkor a több nem ragozható.)"
249. b)
"Ha a mint szó állapotot vagy minoséget jelölo szó vagy szókapcsolat elott
áll, nem teszünk eléje vesszot: _Bátyámat mint tanút (=tanúként) hallgatták
ki. Petofi mint ember nem hazudtolta meg a költot. Kossuth korábban mint meg
nem alkuvó újságíró harcolt a magyar nép jogaiért._ Stb. [De vö. 243. c),
250.]"
250.
"...A mint kötoszó sokszor beszédszünetekkel határolt közbevetés vezet be:
_Ádám barátomat, mint mérnököt, a muszakiakhoz osztották be. Ádám
barátomnak – mint kiválóan képzett mérnöknek – az átlagosnál magasabb a
fizetése. Ádám barátomtól (mint országszerte jól ismert mérnöktol) gyakran
kérnek szakvéleményt. Péter, mint említettem, beteg lett._ [De vö. 249. b)]"
Remélem segítettem.
Üdvözlettel:
Juhászné Nagy Éva
mailto:
http://www.ingyennet.hu/~jl
|
+ - | ekezetek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>60 ev: gyemantlakodalom
>65 ev: vaslakodalom
>70 ev: rubinlakodalom
>75 ev: kolakodalom
Az ékezettelen írás miatt sikerült az utóbbit kólalakodalomnak olvasnom
(gondoltam, érdekes tréfa). Íme egy újabb érv az ékezetes írás mellett
(persze, csak ha lehetősége van az embernek rá).
Üdv: Attila
|
+ - | Re: tobb, mint (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A NYELV 0190-ban írta Hunter >:
>A minap figyelmeztetett a Word nyelvhelyesseg-ellenorzoje, hogy a "tobb,
>mint" szokapcsolatot nem mindig kell vesszovel irni. Ehhez kernek egy kis
>segitseget, mi a szabaly?
A több mint nem tartalmaz vesszőt, ha egységes 'bő' jelentésű viszonyítószó
(partikula); ilyenkor valójában egy szónak tekinthető, a 'majdnem'
ellentéte. Ekkor a több nem ragozható, hiszen nincs mondatrészi szerepe;
pl. Több mint ötvenen jöttek el az előadásra. Több mint ötven ember jelent
meg az előadáson. (Ekkor az alapalakban a számnév vagy más szófajú szó
ragozható, és ha a mint-et -nál/-nél-re cseréljük, miként ez általában
megtehető, a több átveszi a számnév vagy más szófajú szó ragját: ötvennél
többen). Kell viszont a vessző a mint elé, ha a több mondatrész
(állítmány), ilyenkor természetesen a több ragozható (ekkor más-más
mondatrész szerepét tölti be)- Pl. A hat több, mint öt. Zsemléből többet,
mint ötöt kértem. A társaságból többnek, mint ötnek nincs jogosítványa.
Stb. (Ilyenkor mindig párhuzamosan ragozódik a több és a számnév.)
Néhány kérdésre azonban nem ad választ e kötben a helyesírási szabályzat
(valószínűleg azért, mert mindkettő újabb fejlemény). Az egyik kevesebb
mint hasonló használata: Kevesebb mint ötvenen jöttek el az előadásra. (Ez
a típusú használat számomra egyértelműen neologizmusnak tűnik, úgy
gondolom, hogy a nyolcvanas évek elején még nem vagy alig volt
használatban, így a helyesírók nem tartották fontosnak a kérdés
rendezését.) Ebben az esetben szerintem egyértelműen kiterjeszthető a több
mint-re vonatkozó eljárás, tehát ez nem igazán komoly probléma.
A következő probléma (valószínűleg ez is neológ) a Sokkal több mint ötvenen
jöttek el az előadásra. mondattípushoz köthető. Itt ugyanis bár látszólag
az első eset áll fenn, valójában mégsem mondhatjuk, hogy a több nem
mondatrész, ugyanis van neki bővítménye. Márpedig ha bővítménye van,
mondatrész. Itt talán egyszerűbb szintén a több mint-es döntés követése, de
van emögött mindenképp csúsztatás.
A harmadik probléma a Több(,) mint szuper. típusú reklámszlogenek
helyesírása. Ekkor ugyanis eldönthetetlen, hogy milyen mondatból
származtatandó a leírandó egység. (Szerintem a szabályzat egyik példája: Ez
több mint szemtelenség. is bizonytanabb helyesírású annál, hogy igazán
példaként említhető legyen.)
Az utolsó itt említhető problémának van természetesen a legkevesebb köze a
több mint-hez, de azért elég erős az analógia ahhoz, hogy szóba hozhassam.
Ezek a kell(,) hogy-os mondatok: El kell(,) hogy menjek. =/= Kell (az),
hogy elmenjek. Ekkor az igekötő át is mászik egyik "tagmondat"-ból a
másikba. Ráadásul a hogy nélküli változatot: El kell menjek. ember nem írná
vesszővel. A kérdés azért nehéz, mert a nem hogyan értékű hogy elé eddig
mindig kellett vessző (a mint-nél nem ilyen erős a helyzet, az
állapothatározóvá tevő mint elé ugyanis nem teszünk vesszőt: Petőfi mint
költő; Pétert mint tanút hívták be a tárgyalásra*), ez nagyon mélyen
lakozik az íráshasználókban, nem véletlen, hogy nagyon ritkán találkozni a
kell hogy formával, holott úgy tűnik, az lenne a logikusabb. Ennek a
kérdésnek a rendezése azonban egyértelműen a jövő dolga.
>Konkretan a szoveg:
>"Ezt kovetoen -- tobb mint 20 evig -- itt meg itt dolgoztam."
Konkrétan: ide nem kell vessző.
* Könnyen összetéveszthető a Pétert, mint tanút, előbb hívták be a
tárgyalásra. mondattípussal; itt azonban nem állapothatározót fejez ki a
mint tanút, hanem okhatározót: Pétert, mivel tanú, előbb hívták be a
tárgyalásra; ekkor közbevetésnek szokás tekinteni, így elé-mögé vesszőt
(esetleg zárójelpárt, gondolatjelpárt) teszünk. Ez a típus azonban annyira
ritka, hogy a helyesírási szabályzat konkrétan nem említi, csak egyéb
(főként szóbeli) forrásokból ismerhető.
A bizonytalan eseteket nem azért soroltam ilyen részletesen, hogy
elbizonytalanítsalak, Hunter, hanem inkább úgy gondolom, érdemes megvitatni
ezeket a kérdéseket.
Üdv: Attila
|
+ - | Re[4]: Kotojeles vezetknev (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A NYELV 0190-ban írta Racsko' Tama's >:
>Erről jut eszembe az az általam negatívnak értékelt folyamat, hogy a
>közterületek elnevezései között túlreprezentáltak a személynevek.
Ezt a névtanosok általában veled egybehangzóan helytelenítik. Ezek a nevek
ugyanis többnyire semmitmondóak, míg a hagyományos, "alulról jövő"
elnevezések hatalmas település- és kultúrtörténeti hozadékkal járnak.
Ezeket eldobni meglehetősen nagy meggondolatlanság. (A népi névadásban
amúgy nem volt ismeretlen ez a személynévi utcanév: egy ottlakóról nevezték
el az utcát, aztán elköltözésekor, elhalálozásakor vagy megmaradt az
utcának ez a neve, vagy nem.) Ezen névtípus nagy divatjának kezdete -- a
közigazgatás megerősödésével -- a múlt (19.) század utolsó
harmadára-negyedére tehető, az igazi nagy megerősödés azonban a
Horthy-rendszerben volt; az 1938-as évi István-halál-millennium elképesztő
el- és átnevezéssel járt. (Az időbeli adatok elsősorban a főváros
névanyagának időbeli változásaira alapulnak, minthogy messze arról tudok a
legtöbbet; azt hiszem azonban, hogy az okok általánosabbak lévén, jó
eséllyel általánosíthatók.)
Üdv: Attila
|
+ - | hogy elotti vesszo (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A hozzászólásom írásakor -- helytelenül -- megfeledkeztem arról a
helyzetről, amikor a kötőszói hogy elé nem teszünk vesszőt (ez az
érvelésemet sajnos kicsit lazábbá teszi), jelesül az ahelyett hogy, anélkül
hogy típusú konstrukciókra azt mondja a helyesírási szabályzat, hogy vagy
az egész alakulat elé kerül vessző (ilyenkor a hogy elé nem), vagy csak a
hogy elé (ilyenkor a vonatkozó névmás elé nem). Tehát már a mai
helyesírásban is van olyan eset (egyébként többen támadják, hogy nem lehet
egyszerre mindkét helyre vesszőt tenni; az pedig nyitott kérdés, hogy a
mondatkezdő ahelyett hogy típus belsejébe tehető-e vessző), hogy a kötőszói
hogy előtt nem kell vesszőt tenni (persze ugyanez a helyzet két kötőszó
kapcsolatánál, pl. Arra voltam kíváncsi, hogy jártál-e ma az utcán, és hogy
tegnap este voltál-e moziban.).
Üdv: Attila
|
|