Udv!

Ugyan nem vagyok fizikus, csak egy mernok, de engem a kiserleted leirasa
kisertetiesen emlekeztet bizonyos haromtest problemakra, amelyekre a
diff.egyenleteket talan fel lehet irni, de megoldani mar nem. Legalabbis
analitikusan. Nem beszelve a huszonnyolcmillio egyeb parameterrol, amik
kozul nehanyat ti vittetek be, mint pl. a vodor vizben uszkalu
csillapito lap.

Valahogy azt nem erzem a kiserleti leirasbol hogy ez a dolog a
reszetekrol elvileg es gyakorlatilag rendesen korbe lenne jarva.

A gravitacios egyenletekhez mar nem nagyon van hozzalovesem, ezeket
meghagyom Janos of Vaskalapnak.:-)

Istvan

 wrote:

> Rovid leszek, osszefoglalom a lenyeget.
> A kiserletben nalunk a szokasos Cavendish-fele
> torzios inga helyett egy nagy meretu, sulyzo alaku,
> fuggoleges allasu fizikai ingat hasznalunk, tipikusan
> 60-80 sec lengesidovel.
> Az inga also tomege mellett forgatunk egy vizszintes
> helyzetu, koralaku asztalt egy kis villanymotorral.
> Az asztal faforgacs lemezbol van a magneses hatasok
> elkerulese celjabol, es nagyon lassan forog,
> a szelen egyenletes tavolsagban 180 fokonkent, vagy
> 90 fokonkent elhelyezzuk az ingat gerjeszto olom
> teglakat. Egy tegla tomege kb. 6 kg.

Hali !

Hagy alkalmatlankodjam picit.

>Megmerned, mekkora feszej van benne?

Erdekes lesz, ezek a ketyerek igen pici aramot szolgaltatnak. :))
Az egyeniranyito resz diodainak tipusabol & esetleges kondik fesz.-ebol
lehet kovetkeztetni, igy 1szerubb, pontatlanabb, am ez is eleg lenne
kiserletezni...
Szvsz -10kV-nal nagyobb nem igazan varhato.
Ugy tudom ennel nagyobb fesz. kepes konnyen felbontani az O2 molekulakat,
ezaltal nagyon aktiv oxidalo hatasuk fokozodik & O3-molekulakka is
alakulnak, ami ha elbomlik a szervezetben nem tesz jot...
Errol bovebben tudtok valamit ? /lehet nagy baromsagokat irtam.../

>Gondolom, meg nincs eros koronakisules a drotokon. Es ugyanez a feszko van
A kis terhelhetoseg miatt nem lehet. Altalaban az elektrodakra tobb MOhm-os
vedoellenallasokon megy a delej.
Ez persze korlatozza az ionizalas sebesseget.

>Es ilyen tisztithato legszurok sem voltak benne, hanem valahogy a por az
>aljan gyult ossze, es egy kihuzhato fiokszerusegbol lehetett kionteni.
(Innen
>csak Ez hogy mukodhetett?

Engem is erdekelne, ld. lentebb...

>Es hogy mukodnek a fustgazokat tisztito, hatalmas ilyesmik? Van valakinek
>pontos infoja?

Pontos az nincs, de tanulokoromban 1 nagy gyarban gyakorlatoztam, ott volt
2 db 4MW-os generator + 2 db pici kazan hozza /olyan 4 emelet magas :)/,
ezeknek volt anno valamikor mukodo elektrosztatikus pernyelevalasztoja.
Ezek meg szentuzeles idejeben mukodtek, a kazanok tetejen voltak kulonallo
egysegkent, kb. 2 emelettel megemelve oket. Szep volt a kilatas
onnan...:-)))
Saccra 4x6  m hasabformajuk lehetett. Belul gondolom siklemez-elektroda
talalhato, de hany darab...sajna soha nem neztem bele. Tobb db 120kW-os
motorokkal hajtott ventillatorok nyomtak bele a fustot & szivtak at a
250m-es kemenybe. Aramlasi adataim nincsenek...
A belso fala "bordazott", melyekhez lancon mozgatott "kalapacsok" verodtek,
hogy a feltapadt & osszecsomosodott kormot elszakitsak a belso falakrol.
Igy le tudott hullni...azt, hogy uzem kozben mukodott-e a kopogtatas, nem
kerdeztem. ;-(
Az elektrodakra sacc 100m nagyfeszkabelen vandorolt az energia /kb. 80mm
kulso atmero, belul 1 db 10mm atm.-u errel, kinezete mint a fekete
foldkabel/.
A nagyfesz kulon zart terembol erkezett, belul drothaloval arnyekolva.
Bazinagy trafok voltak odabenn, a muszerek pedig 100kV-ig skalazva.
Egyeniranyitokat nem lattam, kb. 50 eves ketyerenel ugye maskepp nezhet
ki...:)
Az oregek elbeszelese szerint valamilyen mechanikus szaggatoegyseggel
tobbszoroztek & szabalyoztak a feszt.
A kabel szerintuk szinten 100 kV-os, uzem alatt 60kV szaladgalt rajta.
Sajnos eletemben eloszor, & lehet utoljara latam ilyen szep, nagy marha
dogot :), mely az akkori villamossagtan gyonyoru termeke volt. Elt...evet.
Szetbontottak.

>Es minek a mechanikus legszuro ebbe a szobai ketyerebe, ha egyszer
>valahogy elektrosztatikusan valahova elvandoroltatjuk a port? Vagy csak a
>nagyon finom szemcsek hajlandoak valahova odarakodni, mint itt a 
monitorom
>oldalan, ahol egy kis feluleten mindig megfeketedik a muanyag a portol?
>Vagy csak azert,mert amit ilyennel ki lehet szurni, azt minek rabizni egy
>bonyolultabb egysegre?

Gondolatsor : ha a kimenet nagy ellenallast kepvisel, akkor az ionizalasi
kapacitasa veges, tehat a nagyobb szennyezodeseket nem kepes megfelelo
potencialra hozni a levalasztashoz. Tehat mechanikai szuroket kell
alkalmazni a terheles csokkentesehez & a hatasfok javitasa erdekeben.
A piszok kiszurese csak "veletlen mellekhatas", mivel nem oket akarnank
ionizalni a keszulekkel, de ugyis atadnak nekik, ezert ha lehet szurjuk a
levegot minden ezkozzel. /szerintem/
 
Lecci valaki csinaljon 1 szamitast ezzel kapcsolatban. 
Erdekelne az elektroda merete, alakja, potencialja, arama, az ionizalas
sebessege-mennyisege, erdemes-e eroltetett levegoaramlast kialakitani, vagy
valamilyen elrendezessel ezt megoldani a jobb.
Kepletek, elkepzelesek kellenenek, Koszi!

				Jo szorakozast !
					Gusi

epp most megy david attenborough filmje a kiralyi teven.
a galapagos szigeteken es uj-kaledonian nem elnek harkalyok,
de faronto bogarak persze mindenutt vannak. Galapagoson egy
helybeli pintyfaj kaktusztovist hasznal a lyuk melyen levo
rovarlarvak felnyarsalasara es kipiszkalasara. Uj-kaledoniaban
a varjak ott elo rokonai vekony faagakat hasznalnak ugyanerre
(ott sokkal nagyobbak a faronto bogarak larvai). A varjak nem
szuletesuktol fogva ismerik a larvafogaszat e modszeret: a
fiatal madaraknak sok-sok probalkozas es egy ev tanulas kell
mire alaposan elsajatitjak, az oregebbeket lesve. Az egyik
itt elo larvat raadasul nem is felnyarsaljak a varjak, hanem
vekony faaggal piszkalva addig bosszantjak, amig a larva a
piszkalo agacskara raharap. Ekkor a duhos larvat az aggal
egyutt kihuzzak majd (az ag nelkul) megeszik. Sot, nemely
varju magaval hurcolja a bevalt felnyarsalo vagy piszkalo
agakat.

Kerdes, hogy a faronto bogarak hogyan jutottak el ezekre
a szarazfoldektol tavoli szigetekre. Lehetseges, hogy csak
nehany szaz evvel ezelott pl az arra jaro europai hajosok
hurcoltak be.

Udv///Laci

Sziasztok!

Meg tudja-e valaki mondani hogy a legismertebb robbanoanyag mekkora
energiat szabadit fol? A TNT-re gondolok, az atom- es hidrogenbombakat is
erre vonatkoztatjak.

Udv.:

Sziasztok!

Hjozsi kerdezte, hogy hogyan mukodik a dolog. A kornyeken levo
barnaszen-hoeromuvekben a kovetkezoket mondtak (fejbol, ha valami
pontosabb kell, elo kell asnom a brossurat valamelyik kartondobozbol). A
szures tobbfokozatu es kulonfele cellal tortenik. Pl. a fustgazokat
eloszor (?) valami meszes vizen vezetik at, amivel a ke'nt szurik ki es
gipszet termelnek tonnaszamra (1000 MW-nak kb. 6 meteres atmeroju a
fustgazcsove. Ezt addig nem hittem, amig meg nem allt egy 500-as Merci
alatta es a cso majdnem ketszer akkora volt). Az "igazi" fustszures aztan
tobbfokozatu, az emlitett elektrosztatikus elvet itt is alkalmazzak
finomszuresre. Ventillator meg nem kell, mert a hutotorony eleg huzatot
csinal (hutotoronyban baseballsapkat levenni es alaposan kapaszkodni ;-)).
Igazi kemenyeket mar nem hasznalnak. Jaenschwaldeban pl. 6x500 MW van,
ehhez volt NDK-idokben 3 db 300 m magas kemeny, de valamikor '92-95 kozott
szanaltak, azota viszont 140 m magas hutotornyokon keresztul tavozik a
fust (de most 6 hutotorony van). Ez hagyomanyos szentuzelesu eromu,
Boxbergben van szenportuzeles is, ahol valami max. 0,5 mm-esre o"ro:lt por
kerul eltuzelesre, ami persze eleve kevesebb fustot termel. (A szenmalom
erdekes, ugy nez ki, mint kivulrol zart egy mokuskerek, benn
pancelvas-gerendak zuzzak a szenet es iszonyatosan kopnak.)

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] -