1. |
Re: *** HIX AGYKONTROLL *** #2129 (mind) |
35 sor |
(cikkei) |
2. |
munkalehetoseg (mind) |
77 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: allaskereses (mind) |
26 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: re: Re allaslehetoseg agykontrollosnak Dalmatol (mind) |
23 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: *** HIX AGYKONTROLL *** #2129 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Margó!
Nagyon tetszett a hozzászólásod, maximálisan egyetértek veled,
szeretnék egy ilyen főnököt magamnak!!! Téged bizonyára nagyon
kedvelnek a munkatársaid, és mint az eltelt 15 év is mutatja, sikeresen
működik a vállalkozásod.
Én 35 éves vagyok, intézményi kommunikátor felsőfokú
szakképesítéssel rendelkezem, szeptembertől pedig informatikus
könyvtáros-kommunikáció szakon folytatom a tanulmányaimat főiskolai
képzés keretében - munka és kisgyerek mellett, levelező tagozaton.
Jómagam is szembesültem az álláskeresés során megalázó
helyzetekkel, ahol vagy a koromat vágták a fejemhez (31 éves voltam),
vagy azt, hogy köszönjük, kisgyerekes anyukából nem kérünk! Hiába
volt a kitűnő bizonyítvány, inkább felvették a fiatal, tapasztalatlan
lányokat, mint engem. Kb. 4 évvel ezelőtt, amikor az egyik helyre egy
volt csoporttársammal együtt adtuk be a jelentkezésünket- sőt
egyszerre voltunk a felvételi elbeszélgetésen is - őt vették fel, mert
fiatal volt, és nem volt gyereke. Akkor nagyon bántott a dolog, aztán fél
év elteltével találkoztunk. Ömlött belőle a panasz, hogy mennyire
kihasználják, elvárják, hogy este nyolcig benn legyen, utána hazaviszi a
munkát, és sokszor éjfélig dolgoznia kell. Tehát ami akkor olyan
kívánatosnak tűnt és sokat keseregtem miatta, rémálom lett volna...
Mostani munkahelyemen jó kollégák között, de sajnos megalázóan
kevés bérért dolgozom közalkalmazottként (a felsőfokú szakképesítés
ugyanis nem diploma). Szívesen váltanék, de kevés a bátorságom -
hiszen olyan helyet kell találnom, ahol amellett, hogy megfizetnek,
támogatják a továbbtanulásomat is. Ahogy a listán a többiek is írták,
már az én korosztályom is az "öreg" kategóriába került... Megdöbbentő
és felháborító az olyan "marketingszemlélet", ahol csak a
fiatal, "gyurmaagyú" (ezalatt értsd: tetszés szerint alakítható, kevés
tapasztalattal és realitással rendelkező) munkaerő a jó munkaerő. De
amígy ilyen frappánsan megfogalmazott vezetői hitvallást is van módom
olvasni, nem adom fel a reményt!
Üdvözlettel: Mariann
|
+ - | munkalehetoseg (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Margó, Ági és többiek!
Azt hiszem hibát követtem el azzal, hogy nem tettem hozzá,
véleményem a szűkebb környezetem tapasztalataiból szűrődött le,
tehát mostani munkahelyem adta az alapokat.
Az itten szokások, kialakult munkarend, az orvosi hierarhia ill.
tekintélyelv stb. mind mind hatással volt.
Úgy gondolom erről a témáról általánosan csak úgy lehet beszélni,
ha valakit megbántok.
Kedves Margó!
Ne értsük félre egymást: az alkalmasság - teljes mértékben
osztom véleményedet - a legfontosabb egy munkavállaló
felvételénél. (lsd. hirdetésem!) Amit én említettem, más
szemszögből is megvilágítja a témát.
A hirdetésemben említettem, hogy a titkárság vezetésével engem
bíztak meg, aki jelenleg több éve ismerem a helyi viszonyokat,
rengeteg tapasztalatom, kapcsolatom és nem utolsó sorban
gyakorlatom van. Ezért szeretnék olyasvalakit felvenni, aki
valamelyest korosztályombéli vagy fiatalabb, esetleg kevesebb
tapasztalattal rendelkezik, hogy valóban vezetőként tudjak fellépni.
Igen, ez abból fakad, hogy nagy fába vágom a fejszémet: még
soha vezető nem voltam, irányítani nem irányítottam embereket
közvetlenül. Véleményem az, hogy könnyebb dolgom lesz egy
fiatalabbal, mint egy nálamnál idősebb, több munkás évet maga
mögött tudó emberrel.
Korábban klassz csapattárs voltam, fantasztikusan vittük együtt a
dolgokat pár hónappal idősebb kolléganőmmel. Aztán mellém
került egy "anyám lehetne", több gyermekes asszony, több
munkás évvel a háta mögött. (Nem akartam volna belemenni a
részletekbe, de most már muszály, hisz nagyon félrevinné a
beszélgetésünk fonalát ha nem magyarázom meg mélyebben,
miért e kikötés a hirdetésben.) Határozott, magabiztos, kedélyes,
fantasztikus nő, egyfajta lehengerlő életerővel és derűvel. És ezt
megfűszerezte egy "kis" feledékenységgel, lazasággal,
pontatlansággal.
Nos, mellérendelt viszonyban iszonyú nehézséget okozott az,
hogy hiába vagyok én állandóan pontos, összeszedett és
naprakész, "majd a Dalma elintézi, jobban tudja, jobban szereti
csinálni" felfogással élte mindennapjait mellettem. A titkárságunk
részben lejáratódott általa.
Kérdés: miért nem szóltam rá határozottan és mondtam el
főnökömnek a problémát, és miért nem lett elmarasztalva, elküldve?
Válasz: kértem négyszemközt, hatszemközt. Próbáltam
tiszteletteljesen felelősségre vonni "kezelni" az általa okozott
kínos, furcsa helyzeteket, és valahogy "kezelni" őt: lánya annyi
idős mint én, a veje is, ráadásul fiatalabbnak nézett a
koromnál...így aztán én is gyermekként és nem kollégaként voltam
kezelve.
Voltam megbántva és ezt el is mondtam neki. Megbeszéltük,
hogy járjon később be, ha úgy jobb, csak biztosan számíthassak
rá délelőtt. A főnököm megdorgálta.
Most fogják áthelyezni egy önálló munkakörbe, ahol teljesen úgy
osztja be idejét, ahogy akarja és egyedül dolgozik.
Kedves Margó!
Amit az 5. pontban leírtál, egyezik az én véleményemmel is.
Általánosságban így beszélhetünk róla. Most egy speciális hely és
közösség keres egy alkalmazottat, akivel kapcsolatban támasztott
kívánalmainkat fogalmaztam meg levelemben.
Drága Ági!
Most leszek harminc, és sokkal fiatalabbnak érzem magam. Van
három nagyon jó barátnőm, egy 27 lesz, a másik kettő 41 ill. 47.
Mindannyian fantasztikus, egyedi, értékes emberek vagyunk veled
együtt, mindenkivel együtt, mások a körülményeink, másképp
segítjük, egészítjük ki egymást. Nem lehet mindenkinek
megfelelni, mások az igények, elvárások, ízlések, más szinpatikus
és mást tartunk bölcsnek is akár.
Ahhoz, hogy egymás mellett élni tudjunk, dolgozni tudjunk
alkalmazkodni kell, korlátokat kell szabni, lemondani kell tudni,
tanulni kell az életet.
Most tanulom. Akarom fejleszteni magam. Szeretném jól csinálni.
Ehhez várok társat magánéletben, munkában egyaránt.
Szeretettel
egyre jobban
Dalma
|
+ - | Re: allaskereses (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Veletlenul sem szeretnek vitaba szallni Margoval, ennyi tapasztalattal
biztosan neki van igaza.
Nekem csak nyolc evnyi tapasztalatom van, de ez sajnos Dalmanak ad
igazat. A fiatal vezetoket az idosebbek vagy tobbet tapasztaltak nem
tisztelik. Nem tudom, hogy megy ez a nagyvarosoban, de videken ez a
helyzet. Nem rugalmasak, meg ha annak is mondjak magukat es
ragaszkodnak az elozo munkahelyukon levo szokasokhoz, pl. iktatas,
levelezes, ebed vagy helyesiras es levelszerkezstes (pedig az mar nem
vezetofuggo) teren, mert szerintuk az jobb volt.
Kerlek, hogy Agi es a tobbi harminc folotti, ezt ne vegyetek magatokra,
ez az en szemelyes tapasztalatom. Sajnos, agykontrollosokkal meg
nem volt szerencsem dolgozni.
Azt en is latom, hogy "nincs szukseg" a 40 es afolotti munkaerore. En
most tanulom a negyedik nyelvet es meg az elkovetkezokben
szeretnek egy otodik vilagnyelvet is megtanulni. Nemcsak azert mert
nekem ez konnyen megy, hanem azert, mert azt remelem, hogy ot
vilagnyelv ismereteben tancsak nem cserelnek le egy fiatalabbra tiz ev
mulva.
Udv,
TChristmas
|
+ - | Re: re: Re allaslehetoseg agykontrollosnak Dalmatol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Mindenki!
Kicsit meglep?dtem, amikor beleolvastam az írásaitokba. Netán rossz helyen járo
k? Én itt eddig agykontrollos témákról olvastam és ezt szívesebben is teszem a
jöv?ben. Szerintem néhányan jól látjátok a dolgokat, akinek pedig "korfóbiája"
van, az bétában ellenprogramozza a siekreit magának. Az állások megszerzésének
sikere nem korfügg?! Bizonyítja ezt az a számtalan huszonévesen elszenvedett ku
darc is, amit akát Ti magatok megtapasztaltatok már, akár a környezetetekben él
? mai
fiatalokat kérdeztétek err?l. Az agykontroll, úgy mint az élet bármely más terü
letén, itt is segít, ha tudod, mit akarsz, mi a karriercélod. Ha szeretnél dolg
ozni valahol, mert muszáj, de valójában legszívesebben mást csinálnál. otthon l
ennél vagy egyéb, akkor soha nem találsz majd megfelel? állást. Az elutasítások
sora jön hozzád, ezt vonzod, akár 25 éves vagy, akár 37 v. 45. A kor egyébként
ma már kincsnek számít. tapasztalatot takar és gondolj bele, ha majd 95 évesen
visszagondolt aktív éveidre, milyen fiatal is voltál még anno 40 évesen. Szint
e el?tted állt az egész élet. A rendszerváltás idején valóban volt némi korszel
ekció, de ez érthet? is. A megváltozott körülmények és azújra való átállás ille
tve rugalmasság a fiatalabb korosztályokat jellemezte inkább.
üdv.
tea
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: catv-5062e40f.catv.broadband.hu)
|
|