Kedves Listatagok!

Eddig vártam, hátha belemegy a vitapartnerem a témaváltásba, de 
tévedtem. Úgy látszik, hogy nem akar engem az agykontroll rejtelmeibe 
bevezetni.
Ezért kénytelen vagyok én összegyûjteni a gondolataimat, annak 
reményében, hogy érkeznek majd értékes hozzászólások és trükkök a 
tanulással kapcsolatban.

Az alapállás az volt, hogy a diák kézbe vesz egy könyvet, amit meg kell 
tanulnia.

Megpróbálom a problémát körbejárni.

1. Elõzmények
Ebben a szakaszban diákunk kézbe veszi a könyvet, és elkezd 
morfondírozni rajta. Ilyesmi gondolatok juthatnak az eszébe:
- Hogyan fogom én ezt megtanulni?
- Hogyan lehetne a leggyorsabban megtanulni?
- Mi a fenének találták ezt ki egyáltalán? 
- Erre én alkalmatlan vagyok, stb.

Ahhoz, hogy a tanulás eredményes legyen, elõször is motiváció kell. A 
legjobb az, ha érdekel a téma, de jobb híján az is megteszi, hogy 
vizsgázni kell belõle.
Itt már eldõl az, hogy a feltett kérdésekre milyen választ ad magának a 
nebuló.

Erõs motiváció esetén az elsõ két kérdésre kezdi el a módszereket 
kidolgozni. Kevésbé meggyõzõ motiváció esetén sem szabad, hogy az 
utolsó két kérdésre negatív választ adjunk. Itt jön be az agykontroll 
hatása. Pozitív állításokkal, elmetükre technikával, (és nadis 
eszközökkel is) stb. fel kell tuningolni a motivációt arra a szintre, hogy 
az eredményes tanulás egyáltalán elkezdõdhessen.

Néhány ötlet a pozitív állításokhoz:
- Kiváló a memóriám. Kiváló a logikám. Szeretek tanulni. Érdekel ez az 
anyag. Nagyon könnyen és gyorsan tanulok. Rendkívül jó a 
felfogóképességem. Könnyûek a feladatok. Minden feladatot meg tudok 
oldani. Tele vagyok ötletekkel. stb.

Már ebben az elõkészületi szakaszban el kell döntenünk azt is, hogy 
hányasért szállunk ringbe. Ezt is fel kell venni a pozitív állításaink közé.

2. Elõkészületek
Ki kell dolgozni a tanulási stratégiát. Számba kell venni, hogy milyen 
módszereink állnak rendelkezésre, de azt is el kell döntenünk, hogy 
melyik módszerrel próbálkozzunk.

A villámolvasást semmiképpen sem szabad mellõzni, ez mindég 
szerepeljen az eszköztárunkban. Errõl már írtam a listára, és ezt újra 
közölni fogom, hogy mindenkinek összeállhasson a kép.

Össze kell számolni, hogy mennyi idõ áll rendelkezésünkre. Az anyagot 
annyi részre célszerû  osztani, ahány napot tanulással kívánunk tölteni.
Ezt a tervet csak túlteljesíteni szabad, alatta tilos megállni, mert akkor 
ellinkeskedi az ember az idejét. 

Logikus anyagok tanulásakor célszerû a bizonyításokat, levezetéseket 
átrágni, majd önállóan végig csinálni.
Lehet vázlatot is készíteni, de nem szabad belefolyni abba, hogy 
minden fontos, hanem mérlegelni kell. Egy tömör mondatnál többet ne 
írjunk le a felsorolásokhoz. Lehet ábrákat, vagy folyamatábrákat 
készíteni, vagy csak valami kis piktogrammot kiagyalni a vázlatpont 
mellé.

Ömlesztett, vagy nehezen emészthetõ rizsás tantárgyak esetében 
(mint pl. a filozófia, Lenin összes, vagy akármelyik ilyen híresebb 
agyalgó mûvei) célszerû az anyagot átolvasni.
Nem baj, ha nem minden világos, összkép legyen róla, a hézagokat 
pedig szépen kidumálja az ember.
Az elsõ olvasásnál alá kell huzigálni a lényeget, a lap szélére !!!, !!, ! 
jeleket célszerû rakni a fontosság függvényében. Persze lehet 
jegyzetelni is ugyanide.

Ömlesztett, kevésbé struktúrált szerkezetû anyagot soha életemben 
nem jegyzeteltem ki lapra. Mégpedig azért, mert gyorsan kell tanulni, 
de az írás az nagyon lassú mûvelet. (Márpedig, ha a tanulás elhúzódik, 
elvész az élmény.) 
Az írást ilyenkor a nagyon komplikált, féloldalas körmondatok 
kibogozására használtam tanulásaim során.
(pl. az EU döntéshozatali eljárásához célszerû saját folyamatábrát 
készíteni.)

Az ömlesztett anyag tanulásához soha nem kezdtem villámolvasás 
nélkül! Csak a villámolvasással lehet azt a kevés fontosat pillanatok 
alatt megtalálni, amire igazán szüksége van az embernek. (Ez majd a 
villámolvasásról szóló levelemben részletesen is benne lesz.)

A következõ olvasásnál már csak az aláhúzott, vagy fontossági jelekkel 
ellátott részeket bõven elegendõ elolvasni. A harmadik olvasásnál (ha 
még erre is sor kerül), már csak a felkiáltó jeles részeket is elég átnézni.

3. A tanuláshoz szükséges alapismeretek
Az agy tanulás közben új kapcsolatokat alakít ki. Ezek a kapcsolatok 
tárolják az ismereteket. (Érdemes egyszer végignézni a Tantrükk c. 
anyagot is, hogy tisztába kerüljünk a folyamatokkal, és ötleteket 
kapjunk.) 

Azzal is tisztában kell lennünk, hogy a tanulást bizonyos 
testgyakorlatok elõsegítik. (Ebben nem igazán vagyok járatos, mert 
nekem nem volt szükségem rá. Maximum néhány fekvõtámaszig 
jutottam.)

A tanulást serkenti pl. a sárga szín is. Célszerû magunkat ilyenkor ezzel 
a színnel körül venni. (Még a lámpába is vehetünk sárga izzót.)

Maga a tanulás akkor megy jól, ha mindkét féltekénk aktív. Erre azért 
van szükség, mert a bal (racionális) félteke segítségével bejut az 
anyag, ill. tudatosul, de a jobb félteke segítségével lehet hozzárendelni 
képeket, sztorikat, stb. (Valahogy úgy, mint amikor az ember a 
memóriafogasokat használja.)
A nadisok körében elterjedt a hemisync nevezetû tanfolyam, amit az 
agyféltekék összehangolására találtak ki. Speciális technika, 
speciálisan összeállított zenék segítségével érik el ezt a hatást.
 
A tanulást serkenti a lágy aláfestõ zene is, mert ez aktivizálja a jobb 
féltekét, és relaxációhoz hasonló állapotot hoz létre.
Itt az a lényeg, hogy nekünk tetsszen, és ne tartalmazzon 
énekhangot, a ritmusa pedig andalító legyen. Ne legyen benne 
hangerõ-hullámzás, mert az figyelemelterelõ. Ha valaki szereti a 
klasszikus zenét, akkor a 60 ütemes barokk zenét érdemes használni. 
(Ellenkezõ ízlés esetében nagyon tudom ajánlani Vangelist. Amikor a 
levélírásokat elkezdtem, néhányan kértek tõlem meditációs zenéket. 
CD-n küldtem, csak kedvezõ visszajelzések érkeztek róla. Ebbõl is lehet 
válogatni.) 

Ezzel kapcsolatban Lozanov végzett egy híres kísérletet. Neurotikus és 
egyéb pszichológiai panaszokkal küzdõ embereket szedett össze. 
Kiválasztott egy olyan nyelvet, amit ezek az emberek egyáltalán nem 
ismertek, és még a környezetükben sem volt lehetõség magánórákra 
járni.
Lágy aláfestõ zene  kíséretében (relaxálás közben) felolvasták a 
szavakat, és figyelték, hogy mennyit jegyeznek meg belõle. 
Elõször nagyon könnyen eljutottak a napi 500 szó megtanulásához. 
Átlagosan 98%-os helyességgel tudták visszamondani. Aztán ezekbõl 
az emberekbõl válogatva elõbb ezer, majd újabb válogatás után napi 
4000(!!! négyezer!!!) szót is képesek voltak megtanulni.
(Mellékhatásként még a tüneteik is enyhültek, vagy teljesen meg is 
szûntek!)

Aztán véget ért a kísérlet egyik szakasza. Szélnek engedték az 
embereket. Aztán egy hónap múlva ismét behívták õket. Ekkor 70% 
körüli eredménnyel emlékeztek a szavakra. 
Egyetlen ismétlés után azonban újra 98%-ra álltak be!
Távlatok tehát vannak!

A nadis technikák között van kifejezetten tanulás-, és memóriaserkentõ 
is. Ez önmagában szinte minden elõkészületet pótol. 
Ezen felül lehetõség van bizonyos események számunkra kedvezõ 
bekövetkezésének megtámogatására is. Bár sima mezei elmetükre-
technikával is közelítõleg azonos eredmény érhetõ el, de ha 
kombináljuk a kettõt, akkor még jobb, mert erõsítik egymást.
 
Mostmár talán mindent leírtam, amirõl tudnunk kellett.

Elérkeztünk tehát oda, hogy végre elkezdhetjük a tanulást. Itt 
azonban most be is kell fejeznem a levélírást, mert úgysem jelenne 
meg. (199 sor felett visszadobja a szûrõ.)

A következõ levélben még egyszer felelevenítem az általam használt 
írásos programmódszert, majd a konkrétumok következnek. 
Villámolvasás, és egy javaslat a matekozásra.

Sok idõm nincs mostanában, de remélhetõleg az igényeitek szerint 
tudok majd az eddigiekhez hozzátenni, vagy esetleg kérdésekre 
válaszolni. (A listára írjatok.)

Nagyon örülnék, ha más is hozzászólna a témához. Tudom, hogy 
vannak köztetek kiváló szakemberek, mint pl. Lovass Laci, de lehetne 
még sorolni másokat is. (És azt kérem, hogy senki ne sértõdjön meg, 
amiért éppen nem említettem a nevét, hanem inkább szóljon hozzá!).

Baráti üdvözlettel:

István (Borsodból)