Janos:
>Uraim,
>A BME Elektronikus Eszkozök honlapja volt a kritika targya.
>... aki azt allitotta, nincs az elodokrol semmi.

Ilyet nem állítottam. Pár napja nem leltem. A "Profile" menü alá talán 
nem néztem be... A mostani tanszékvezeto lapja építés alatt volt 
akkor. Van ilyen. A gugli nem hozott be semmit, Csonka Jánosra 
keresve. Azóta sokminden rendbejött. 

>Van ugyanis tanszektörtenet, 
Végre egy korrekt tanszék, komolyan. Riasztani kéne a többit is.

Ma meg az Akadémia honlapján nem leltem az egykori tagok, de az 
elnökök nevét sem. Régebben sem. Visszatéro rémálmom, hogy a 
legyen ön is lexikon címu TV vetélked?ben megkérdik: Ki volt az 
Akadémia elnöke az 1XXX évi Olimpia idején?
És akkor nekem annyi.

Burgonya

Kedves Kóta József!

>> kialakul valahogy a termikus egyensúly a környezettel. 
>> Olyan még nem volt, hogy ez ne következzen be.

>Elobb-utobb? Nem hamarabb, mint mielott az aszteroda (csaknem)
>megallna. Csak gyozzuk kivarni :)

ez vákuumbeli testekre vonatkozott részemrol. (szimmetrikusan 
távolodó galaxisok közt állóról)

> 2.7K-es ködön átvonuló aszteroida mögött áramlástani okból 
> leesik a nyomás, így átmenetileg a homérséklet is kisebb kell 
> legyen a nyomában...

>Hm. Kisebb mint ?? 
Kisebb, mintha állna a közegben.

>A 2.7K-es kodon atvonulo aszteroida bizonyara szuperszonikus, es
>igy lokeshullamot hajt maga elott, ami futi a kodot. 

Maga mögött azonban átmenetileg tisztaságot teremt. Rövid ideig
csend van mögötte.  De mert a tárgy melegszik, hátra is sugároz.
Emiatt gondoltam, jó lenne, ha utána is jönne másik is, mely árnyékol, 
hogy mögöttük mégiscsak huvös legyen. Még valami:
legyen mindegyik jó vastagon  jéggel borítva, hogy ne melegedjenek 
fel hamar, s így  a pocsojáikról nem pattannak le a szembol becsapódó 
gázmolekulák, hanem ottragadnak. Nincs is rendes lökéshullám.
És akkor nyertem, nyertem, nyertem ! :) 

Burgonya

Einstein körszínpadán görbül a térido:

Vegyünk urben lebego, elhanyagolható tömegu merev, hajlíthatatlan 
korongot, melynek közepére álltunk. Sugara jó nagy, 1 fénymásodperc. 
A peremérol kis szögben felfele mutató lézerek világítanak szemünkbe. 
Ekkor Einstein szelleme nagy tömegu testet rak a korong alá, s emiatt 
távoli megfigyelo azt látja, hogy a fények lefele görbülnek nálunk. Mi 
azt vesszük észre, hogy súlyunk lett, és a lézerek derékmagasságban 
világítanak most ránk, pedig senki nem babrálta el oket. Leguggolva 
azt látjuk, hogy a korong pereme újabban szemmagasságban van, s a 
fénysugarak most vízszintesek. A korong homorúnak látszik, s a fények 
most is egyenesek. Ha a színpadra vizet öntenénk - egyenletesen 
oszlana el. A vízállás mindenhol azonos lenne. Nem tudjuk,  hogy 
gravitáló tömeg lett alánk pakolva, így akár azt is vélhetnénk, hogy a  
korongot gyorsítva tolják alulról. (Einstein szelleme súgja, hogy a 
kétféle rendszer ekvivalens, tehát belülrol nem megkülönböztethetok 
meg)  Ha a korong széle felé megyünk, változik a látvány. A tolünk 
legtávolabbi része fejmagas ekkor. Az ottani lézerek cipoinkre 
világítanak. Kissé lefelé irányulók. Körbejárva a korongot, mindenhol 
ugyanezt tapasztaljuk. Ha falat építünk, mely a korongot átszeli 
(méroszalaggal és komuves vízmértékkel ellenorizgetjük mindenhol 
helyileg, hogy vízszintes legyen), akkor ránézve a kész falra azt látjuk, 
hogy enyhén felfele ível, ha messzebbre nézünk. Ha a fal egyik végére 
vízszintes lézert fektetünk, a fény nem tudja végigsúrolni az egészet,   
elakad rajta. A fal görbeségét nem képes követni. Ha a távolban is 
rátesznek egy lézert, annak fénye nem jut el hozzánk. Csak akkor 
látható, ha szólunk, hogy állítsák kissé feljebb. Kb. 2 másodperc múlva 
feljebb állítják, s kis ido múlva megpillantjuk a fénysugarat, mely 
egyenes. A távoli megfigyelo több mint 2 másodpercet mér, mert a fény 
szerinte görbén jut el hozzánk. Mi kevesebbet mértünk, mert óráink 
lassabbak az övénél a gravitációban.  Ha nagyon eros a gravitáci?nk, 
nagyon görbék a fények nálunk, messzirol nézve. 
Meddig lehetne elmenni  idoink különbözoségében?

Burgonya

+ -  Feladó: krumplipure_uh.liameerf
>>egyenarammal taplalt tekercsben egy lagyvasbol keszult vasmag az
>>aram jelenletetol fuggoen csuszkal. Leven egyenaram, a tekercsbe
>>becsuszo vasmag Eszak/Deli polusu elektromagnesse valik. Mi
>>tortenik ha a vasmagot "hosszaba" kettevagom?
>>A vegei leven azonos polus, taszitja e egymast, vagy csak vonzas
>>kolcsonhatas all fenn???
>Jó a kérdés, mert elbizonytalanít. Szerintem szorulna, mert a két fél
>taszítaná egymást. Ha ez igaz, akkor egy ötlet: nagy átmérojü
>tekercsben 2 keresztben átfúrt kis vasrúd van közös tengelyen. Ha
>van villany, beállnak egymásra merolegesen?  Talán annyira nem, de
>valamelyest "ollóznak". Vagy tévedek?
   Valami hasonlo az en tervem is, de forditva mukodik. Maga a tekercs a
magnes. Fuggetlen a vasmagtol, mely tudjuk hogy csak amplifikalja
(erositi) a magneses hatast, o nem szet tolodik, hanem osszeregad.
  A hosszaba szelt vasmag also resze sarokkal van osszekotve, azaz
kinyillhat mint az ajto. A felso resz ket karral meg van hosszabbitva, a
vegein a belso oldalt gumizott. Igy kepes lesz meghajtani egyiranyban
egy kozotte levo muanyagkereket amikor a tekercs aramot kap. Termeszetes
a muanyagkereknek mas szerepe is van, pl. a kozepen egy oramutato lenne
rogzitve.
       Udv. Csaba.




-- 
This message was scanned for spam and viruses by BitDefender
For more information please visit http://linux.bitdefender.com/

<<Sajnalom, ha nalatok a lopas az altalanos, nalam nem,es kikerem magamnak a 
jellemtelen feltetelezesed.>>


Nem, VF nem jellemtelen ebben biztos vagyok abbol amennyit itt megismertem 
belole.
Ovatosan bannek a szavakkal, baratom.



Fotiszteletem


Voland