Fényes üstökös a Nap mellett!


Jelenleg és a következő 3-4 napban látványos jelenségnek lehetnek tanúi a
csillagászok - és az internet segítségével bárki érdeklődő: egy fényes,
látványos üstökös halad el a Nap közelében! A C/2004 F4 (Bradfield) jelű üstökö
s
április 17-én éri el legnagyobb napközelségét. Ezekben az órákban tehát olyan
közel tartózkodik központi égitestünkhöz, hogy földi távcsövekkel nem lehetsége
s
a megfigyelése, azonban a légkörön kívül keringő SOHO (Solar & Heliospheric
Observatory) napkutató űrobszervatórium kamerái segítségével végigkövethető a
látványos "találkozás".

A Magyar Csillagászati Egyesület főoldalán - http://www.mcse.hu -
összegyűjtöttük a leglátványosabb képeket és linkeket a jelenségről. A SOHO
kamerája által "látott" aktuális kép mellett megtalálható egy animáció is, amel
y
a találkozás lefolyását szemlélteti. Külön érdekesség, hogy az üstökös csóvája
nagyjából mindig a Nappal ellentétes irányba mutat - s ez az irány a gyors
elhaladás következtében szinte pillanatról pillanatra változik. Az üstökös
anyaga a napközelben fokozottan párolog, a Napból kiáramló részecskesugárzás az
elpárolgott gáz- és poranyagot mintegy "elfújja" - így keletkezik az üstökös
csóvája, amely a napközelség miatt fokozottan fényes a képeken.


                              *****
 

A következő hetekben több látványos csillagászati jelenség látható az égbolton:

- Május 4-én teljes holdfogyatkozás következik be az esti órákban.

- Május 10-e után több hétig egy másik fényes, valószínűleg szabad 
  szemmel is látható üstökös lesz megfigyelhető a nyugati égen, 
  alkonyat után.

- Június 8-án a Vénusz bolygó átvonul a Nap előtt - amely generációnk 
  egy ritka, történelmi eseménye.


További információk a Magyar Csillagászati Egyesület internetes oldalain:

                        http://www.mcse.hu



Összeállította:  Tepliczky István, titkár - Magyar Csillagászati Egyesület

Menyhart Zoltan irta: 

>Vegyunk ket, kulonbozo anyagbol valo 1 Kg-os probatestet! (Bocs,  
>hogy ragaszkodom a hagyomanyos egyseghez, mert ha  
>proton / neutron darabszamot adnek meg, akkor meg bonyolitani  
>kellene azzal, hogy a nehezebb atommagok [a vasig] kialakulasakor 
>felszabadulo energiat [E = mc^2] is figyelembe kellene venni...) 

A feltalalo is az  E = mc^2  egyenletre hivatkozik, mint egyik  
lehetseges okra. Kiszamoltam az olomra, hogy mennyit valtozhat a 
tomege, ha 100 C fokkal felmelegitjuk. A fajhojet felhasznalva a  
relativ tomegvaltozasra 1e-12 jott ki, amit ketlem, hogy  
kimutathatnank. A nukleonok, es az atomok kozti kotesi energiak 
hatasat gondolom mas mar kiszamolta, azt kapasbol nem tudom,  
hogy mennyi. 
A kerdes az is, ha 1 molnyi szent tartalmazo szenport, grafitot vagy  
gyemantot merunk torzios ingaval, lathatunk-e kulonbseget? Ha latunk 
is, akkor az jelenti-e azt, hogy mas a gravitacios allando a kulonbozo  
anyagokra, vagy csak merhetoen mas a tomege 1 molnyi szenpornak,  
gyemantnak? Az esetleges tomegkulonbseg meg miert ne lehetne 
kimutathato gyorsulasmeressel? 
A gravitacios allando erteke a Fizikiai Kislexikonban: 
6.6716*10e-11 N*m^2/kg^2 .  Ez csak 5 jegyre ismert ertek?  
A szerzo, ha jol lattam, legalabb 10% elterest tapasztalt. 

                       Aggod Jozsef

Jo Sugarzast!

Egy amator cikkre leltem a weben. Kisertetiesen emlekeztet
privatemil fantazialasaira:

*A kvantumelméleti határozatlansági elv hátterében netán nem az áll-
e mindössze, hogy amikor QM kisérleteknél mérnek (s akkor ugye 
lövöldözgetnek valamire) zaj keletkezik, mely lehetetlenné teszi a 
pontos méréseket ?
Netán nem amiatt képtelenség részecskék jövőjét ill. pályáját 
kiszámítani előre korrektül, mert a részecske ill. a cél kölcsönösen 
szélessávú spektrumú zaja belezavar minden mérésbe, tehát 
gyakorlatice véletlenszerűnek tűnő jeleket is észlel a kisérletező, s a 
részecske maga is
vadul, szeszélyesen és megfoghatatlanul ugrándozgat a maga és a 
másika által zavarossá tett hullámtérben ?
Lásd a híres 2 réses kísérletet. Magyarázat nincs, melyik rést választja 
a részecske az átjutáshoz. Van egy olyan gyanúm, hogy a rések 
közelében, a "kerítéslécről" visszaverődő szélessávú saját zajával 
találkozik össze, s az téríti el erre, vagy arra, sztochasztikus 
pofonsorozatként érve őt. *

Burgonyacsira

Kezdem kapisgalni mire akart kilukadni privatemilio.
A QM hullamfuggvenyt a Doppler effektusnal emlegetett 
amplitudomodulaciobol eredo savos spektrumbol
probalja szarmaztatni. A reszecskek a sajat mezojuket toljak
maguk elott, amibol visszaverodik valamennyi es aztan a reszecskerol 
a kepebe csapodo resz rola ugyancsak visszaverodik.
Interferenciak miatt bizonyos spektrumvonalak kioltodnak, masok
erosodnek. Ami marad az pedig megint Doppler-etolodott  es 
megint 'modulalt'jelkent megy elore, aztan megint visszajon
egy resze. Erdekes, de tul bonyolult, mint valami szuroalgoritmus, mely
gyomlalgat a spektrumban. FM es AM is lenne. Aztan a vegen lehet, 
hogy csak diszkret vonalak maradnak es abbol lesz a cserebogar?
Pontosabban ez okozna, hogy az energia kvantumos lesz vegul?
Amit a 2reses kiserletrol irt azt viszont marhara nem ertem.
Foronokra  biztos nem all hogy roluk visszaverodne ami elment es
visszajott. Maxwell elmeletebol nem vezetheto le ez.

Burgonyacsira

Tisztelt Jakab Gabor !

Ha idod engedi, legyszives kuld el egykor itt igert  cikkedet a  
novenyek intelligenciajarol megis, vagy megegyszer.
(a tavalyi archivum megsemmisulhetett, s igy nem tudni megjelent 
e vagy sem valamikor)

Burgonyacsira