Szerbusztok.

>>A Ballagi-féle 1873-as szótár 
>>(korának normatív mu^ve) pl. mindet röviden írja. Ha megtehették azt, 
>>hogy a hosszú "í, ú, u^"-ket (részben) feltámasztották, annak ellenére, 
>>hogy az emberek nem így beszélnek, megtehetik azt is, hogy az ë-t 
>>feltámasztják. 
>>  Van pl. a Bárczi Géza Értéko~rzo~ Kiejtési Alapítvány, melynek célja, 
>>hogy beszédben elterjessze -- legalábbis "hivatásos" beszélo~k: 
>>bemondók, színészek stb. 50%-ának körében -- a kétféle e-t. Emiatt az e 
>>célra -- felolvasásra -- szánt szövegekben ír(at)ni akarják az ë-t.

Én inkább műszaki beállítottságú ember vagyok, a nyelvhez mint olyanhoz 
sajnos egyáltalán nem értek. Talán éppen ezért a fentiekkel kapcsolatban 
felmerül bennem az a kérdés, ha pl. a hosszú i-t, nem ejtjük, nincsen 
olyan szavunk amely mást jelent hosszú magánhangzóval mint röviddel, 
tulajdonképpen miért is van az egész, mi szükség van erre a 
megkülönböztetésre? Erre a kérdésre, szinte hallom az ellenvetéseket, 
hogy a nyelv sok színűsége vész el, a történelmi múltja az egyes 
szavaknak tűnik el stb. Szerintem egyáltalán nem biztos, hogy ez így 
van, másrészt ez a nyelv fejlődése, nem?

Nyelv #747, Láng Attila D.
>   Nyelvünk kimeríthetetlen játékosságával vétek nem élni. Tehát
> Hollókövet, vasalovat, betvet, atommagvat.
Ez az egész egy :-) jellel a végén értendő? 
Egyébként Kugli találatok szerint:
hollókői: 971 db, hollókövi: 56 db. Ez utóbbi szó csak mint 
családnév jelent meg. 
			
Egy másik probléma: a közelmúltban a hun.nyelv hírcsoportban volt 
téma, hogy mi legyen a "thread" magyar fordítása. Az angol szó 
többjelentésű, pld. varrócérna, csavarmenet. Jelen esetben azt a 
jelentését kellett volna megtalálni, ami az internetes 
levelezőcsoportokban, vitafórumokban egy hozzászólás és a rá adott 
válaszok és viszontválaszok összeségét jelenti. Jó fordítást találni 
nem sikerült. Ti tudtok valamit ajánlani? 

Üdv,
Szegedi Ga'bor (gszegedi at freemail.hu, http://gszegedi.freeweb.hu)
Oly sok a bolond es oly keves a tron (Adamis A.)

Üdv!

1. A "nyilatkozik" szó a nyílikból származik, igaz?
2. Miféle képző, toldalék vagy micsoda benne a t?

Köszönet.

>   Igazából az én anyanyelvváltozatom nemigen különbözik a
> helyesírásitól, nyomdászcsaládból származom,
Hát akkor lehet, hogy te vagy a nagyon kevés kivételek egyike: ti
erősítitek a szabályt.

>   Milyen az anyanyelvváltozatod?
Budapest-erzsébetvárosi.

> Mi értendő vízszintes és függőleges nyelvváltozat alatt?
Vízszintesen a területi, függőlegesen a csoport- és rétegnyelvi
változatokat szokták érteni.

>   Az sem ilyen, ami éppen úgy alakul ki, hogy a helyesírást követi az
> ember? Hiszen évszázadok óta létező jelenség, hogy az emberek
> megfeledkeznek a tényről, hogy az írás eredetileg a beszéd kottája, és
> a helyesírást követve ejtenek szavakat.
Természetesen számos ilyen eset létezik, ez is motiválta a
helyesírókat az í-ú-ű forszírozásában, de valószínű, hogy ez a
jelenség mindenképpen másodlagos a fordított irányhoz képest, és csak
az erősebben kontrollált beszédhelyzetekben jellemző igazán. Márpedig
nem ilyenekben tanuljuk az anyanyelvünket.

>   Ha ez így van (ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy jól
> van-e így vagy sem), akkor nem alakulhat-e ki egy nyelvváltozat
> annak alapján, ahogyan az ember a fnyámghokat ismeri leírva?
Elvben valószínűleg kialakulhatna ilyen, de mivel aránylag sok egyedi,
tehát rendszerbe nem fogható szót érint, nagyon kicsinek látom a
valószínűségét.

>   Azért ha törekvéseket fogalmazunk meg, akkor inkább a hetvenes évek
> színvonala legyen a cél...
Persze. De az még nagyon messze van. (Kedvenc analógiám a
kódexirodalomra rákövetkező könyvnyomtatás okozta színvonalcsökkenés,
ami aztán szépen visszazárt.)

> Maga a könyv belül már kevésbé hibás, de a kötésen vétett durva
> hibák sokat levonnak az értékéből.
Igen, az számomra is tipikusnak tűnő jelenség az utóbbi évekből, hogy
a borító igényessége lényegesen a belívek színvonala alatt marad.

>   Nem csodálom, de attól tartok, hogy ezek a karakterek lassan
> kivesznek az elektronikus szövegekkel. Külön le kell kezelni őket a
> keresésnél, és a programozók lusták rá.
A TeX egész jól megoldotta, azóta meg vannak már modernebb rendszerek.


Üdv:
Attila

> Ilyen pl. a "falu" közszó is, amely "-i" képzőt felvéve "falusi"
> lesz, ugyanakkor a földrajzi nevekben "-falui" lesz a melléknévi
> forma, vö. Magyar helyesírási szótár (MHSz.) "Leányfalu >
> leányfalui"
...
>   P.S. Az ellenpéldákat, ha vannak, szívesen várom a listatagoktól,
Én például soha nem mondanám azt, hogy leányfalui, csak azt, hogy
leányfalusi. Ugyanakkor ebben valószínűleg kisebbség vagyok, mert a
Magyar nemzeti szövegtárban 58 leányfaluira jut 10 leányfalusi. (A
guglin fele-fele az arány, tehát feltehető, hogy az MNSz.-es arány
részben a korrektoroknak és szerkesztőknek köszönhető.)

Üdv: Attila