Most egy kicsit kötekedni fogok, elõre is bocs mindenkitõl, s akit nem
érdekel különösképpen a téma, annak PgDn-t javasolok.
Hú de jól felhúztam magam a téma kapcsán. Azt hittem, csomó jó válasz
érkezik, és azt kellett látnom, hogy az én (nem kellõen részletes, de
legalább a megoldás irányában egy lépést tevõ) válaszomat leszámítva csupa
csalinka jött a listára (mivel személyeskedni egyáltalán nem áll
szándékomban, neveket nem említek). A válaszoknak azzal a részével, amelyek
a teljes sötétségben tapogatódznak, most nem kívánok foglalkozni, igazából
azok bosszantottak fel, amelyek arra biztatták a kérdezõt, hogy az
alsó-felsõ 99-es idézõjelet cserélje le "-re, a gondolatjelet kötõjelre, a
három pontot pedig három darab pontra.
Mindenkivel közlöm, hogy az a szomorú helyzet, hogy a magyar helyesírás
szerint az idézõ jel alul nyit, felül zár, és mindkettõnek 99-es alakja
van, a nagykötõjel, illetve a gondolatjel (magyarul: félkvirtmínusz,
félnégyzetes mínusz; a nagykötõjel és a gondolatjel minden ellenkezõ
híreszteléssel ellentétben ugyanaz a karakter, annyi csupán a különbség
köztük, hogy a nagykötõjel szóköz nélkül tapad a környezõ szavakhoz, míg a
gondolatjelet, hacsak nem tagmondatzáró írásjel követi, vagy bekezdés
elején van jobbról-balról szóköz határol) pedig lényegesen hosszabb (és
némiképp vékonyabb) a kötõjelnél (magyarul: diviz) (ha már mindenáron
helyettesíteni kell, az írógépes idõkbõl megmaradt információvesztés
nélküli megoldás, e-mailekben én is ezt használom, mert ott jobb az
ISO-8859-1-n vagy ISO-8859-2-n belül maradni, hogy a gondolatjel és a
nagykötõjel helyett -- jelkombinációt szedünk; különben elveszne a
különbség a 11-13 és a 11--13 között, noha az elõbbi bizonytalanságot, az
utóbbi tartományt fejez ki), valamint a tipográfiai igényesség és
célszerûség elõírja, hogy három darab egymás mellett levõ pont helyett
három pont karaktert szedjünk (különben a pontok közti távolságok nem
lesznek optikailag ideálisak, illetõleg bizonyos eseteken, igaz, nem túl
gyakran széteshetnek, sortörés kerülhet közéjük).
Úgy gondolom, külön dicséret illeti az oldal készítõjét, hogy a nagy webes
igénytelenségben õ megpróbál olyanra is figyelni, amire sokak nem. Mivel
nem találta meg a megoldást, kérdezett, és azt hiszem, ilyenkor abban kell
segíteni, hogy a kérdezõ elérje a célját. Ehelyett a válaszok jelentõs
hányada arra buzdította: forduljon vissza az úton, és tapodja a fekáliát!
S hogy ne csak másokban lássam a hibát, hanem magamban is, mint fentebb
írtam, nem adtam kellõen részletes útmutatást. Mert bár a windows-1250-es
kódtáblával remekül meg lehet oldani a problémát (felesleges ellenvetés,
hogy csak Windows alatt mûködik, mert nem igaz: teszteltem Linux alatt,
Lynx alatt, kiválóan jöttek a karakterek, legfeljebb kényszerûen
átkódolódtak a többek által javasolt " - ... formákra -- de csupán a végsõ
kényszer esetén, azaz a felhasználók töredékénél; sajnos [vagy nem sajnos]
nem sokan böngésznek Lynxszel), elegánsabb dolog mégiscsak szabványt
használni egy szoftvercég diktátumainál. De hát erre is van kiváló
megoldás: használjunk ISO-8859-2-t, és használjuk &#...; típusú
HTML-entitásokat a speciális karakterek kódolására. Ezek a Netscape-nek, az
Operának és az MSIE-nek legkésõbb a 4-es verzióitól kezdve mûködnek (nem
hiszem, hogy sokan szörfölnének NCSA Mosaic 2.0-val), s teljesen szabványos
megoldások. Tehát a nyitó idézõjelek („) helyett: „, a záró
idézõjelek (”) helyett: ”, a gondolatjel és a nagykötõjel (–)
helyett: –, a három pont (…) helyett: …, végezetül az
aposztróf, illetve a félidézõjel (’) helyett: ’ álljon.
Használható persze UTF-kódolás is, de -- bár teljesen szabványos megoldás
-- a fentieknél sokkal szûkebb körben mûködik, teljesen csupán a Mozilla,
illetve a rá épülõ fejlesztések (tehát például a Netscape 6+), valamint az
MSIE 5+ verziói támogatják. A Lynx a lehetõségig teljes mértékben (például
a cirill betûket az angol átírási szabványnak megfelelõen latinizálja, s
helyettesít mindent, amit tud), az Opera pedig bizonyos szegmenseket
megvalósít, de a teljes 16 bites tartománnyal (legalábbis amikor legutóbb
néztem, az -- azt hiszem -- a 6.0-s verzió volt) nem próbálkozik, noha
Windows 98+ alatt megtehetné.
A különféle Unicode-implementációknak és a CSS-nek köszönhetõen a weben ma
már a nyomdai igényességet megközelítõ (a legnagyobb fogyatékosság az
elválasztás hiánya, de ez a közeljövõben valószínûleg nem is lesz
áthidalva) szövegközlés lehetséges, méghozzá úgy, hogy az információ akár
Netscape 1-gyel, vakok, gyengén látók által használt karakteres-felolvasó
szoftverrel vagy szinte bármilyen extrém böngészõvel is elérhetõ legyen,
legfeljebb a megjelenítés igényességének csorbulásával, így éljünk a
lehetõséggel, és ne a hátra arc legyen a fõ útirány!
Üdv: Attila
|
