1. |
re: Helyesirasi tanfolyam (mind) |
11 sor |
(cikkei) |
2. |
re: Ja (mind) |
21 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: Az x. hanyadik? (mind) |
29 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: alairas (mind) |
26 sor |
(cikkei) |
5. |
re: km/h (mind) |
25 sor |
(cikkei) |
|
+ - | re: Helyesirasi tanfolyam (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> letezik egy
> helyesirasi tanfolyam (?), ahol ismetelni lehet a
> (...) helyesirasi szabalyokat, gyakorolni a
> "hogyan irjuk helyesen" feladatok alapjan. Tud errol
> valaki valamit?
> Koszonom, sziasztok Gabor
Itt a listán is biztos akad jó néhány nyelvész kolléga
aki szivesen vállalna ilyen irányú oktatást,
tanfolyamot. Itt vagyok elsönek is mindjárt én. :)
hixipixi at yahoo.com
|
+ - | re: Ja (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> > ui: Attila, ugy tunik, a maganleveleimet nem
> > kapod meg. Eddig 2db > pattant le a cimedrol.
> De fura. Próbálkozz még, légy szíves, muszáj azoknak
megérkezniük.
Attila, ugye te kérted a honlapra való angol
fordítást? Mert nekem is az volt a tapasztalatom, hogy
a magánban küldött levelek visszapattannak. Elküldjem
a fordítást a listára, vagy azóta már megoldottad a
dolgot?
=====
BEST OF HIXIPIXI:
http://groups.yahoo.com/group/HixipixiKuxo/message/56
Leghasznosabb linkek a neten; kedvenc oldalaim:
http://groups.yahoo.com/group/HixipixiKuxo/message/68
SÚGÓ a Yahoogroups használatáról:
http://groups.yahoo.com/group/HixipixiKuxo/message/30
|
+ - | Re: Az x. hanyadik? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Gábor!
hix.nyelv #848, >:
> Hogy kell helyesen írni az "x." (=sokadik) megfelelőjét: ixedik vagy
> ikszedik?
Az <x> betű nevét |iksz|-nek írjuk ki (forrás: Osiris Helyesírás,
Értelmező kéziszótár), és ebből következően a származékaiban is így
járunk el: |ikszedik|.
Azonban a betű képe mintegy betűszónak (rövidításnek) számít, így nem
szükséges kiírni, hanem a betű képe kötőjellel toldalékolható (vö.
helyesírási szabályzat szótári része): |x-edik|.
A két megoldás -- |ikszedik| és |x-edik| -- egyenrangú (és benne is
vannak az új értelmező kéziszótárban).
N.B. A Debreceni Thezaurusz <http://romanid.fw.hu/DT2/dt2.htm> az
alábbi |ksz|-szel írandó szavakat hozza (ebben nincsenek benne azok,
amelyek nyilvánlalóan "magyarok", mint pl. a |fekszik| ige, ill. ahol a
|ksz|-ben összetételi/képzési határ van, pl. |bankszerű|; benne vannak
viszont olyan szavak, amelyeket eredetileg sem |x|-szel írtak, mint pl.
|fukszia| < |Fuchsia| < |Fuchs| német családnév):
boksz, bokszer, bokszol, bokszoló, buksza, bukszus, dakszli, eksztázis,
fakszimile, fakszni, fokszi, fukszia, gikszer, ikszedik, keksz, koksz,
kokszol, komplekszum, krikszkraksz, pikszis, suviksz, suvikszol,
szkunksz, vikszel, vikszes.
|
+ - | Re: alairas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Hunter!
hix.nyelv #850, >:
> Honnan ered az a szokas, hogy leveleinket alairassal fejezzuk be?
> Miert erzem azt, hogy az alairassal megadom a cimzettnek a kello
> tiszteletet?
Magát az aláírás intézményét vlsz. a mezopotámiai kultúrkörben
találták fel*. Első formája egy pecséthenger lenyomata volt. Az
aláírás tehát nem elsősorban tisztelet, hanem hitelesítés. Azért is
került idővel (a levél anyaga megváltozásának következtében) alulra a
helye, hogy megakadályozza a rosszindulatú betoldást a szöveg vége
után.
A magánlevelezés eléggé késői fejlemény, elterjedésekor a hiteles
okiratok már kialakult formaiságát vették át. Viszonylag korai
leveleket olvashatni a MEK-en, pl. Balassa Bálintéit (XVI. sz. vége):
<www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/balassi/levelek.hun>
(* Nemcsak az aláírás intézményét, hanem bízvást a levél
alapstruktúráját is. Már a sumer iratokon megfigyelhető, hogy az
címzéssel kezdődik, van záróformula is, valamint ha az irat tartalmaz
dátumot, akkor az áll az irat legvégén. [Ekkor még a pecsétnyomót
utólag nyomták egy üres területre.] Sumer levelek olvashatók:
<http://etcsl.orinst.ox.ac.uk/cgi-bin/etcslmac.cgi?text=c.3*#>)
|
+ - | re: km/h (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hunter:
> Mikor tertek at az angolok? Szerintem ok sem tertek at...
Hopp... ezt jol megelolegeztem nekik :)
Regen voltam Angliaban, es akkor szo volt rola, hogy atternek a
Fahrenheitrol es merfoldrol. Ebbol csak a F -> Celsius tortent meg.
Vagy az sem ?
Az angol lelkehez kozelebb all a kollokvialisabb *p* betu (lasd mph, mpg,
rpm hogy csak az autonal maradjunk), mint az absztraktabb tortvonal.
> Ott orzik a meter etalont, az igaz. De biztos, hogy francia talalmany?
Igen, a metrikus rendszer francia talalmany a 18 szazad forradalmi vegerol.
Nem veletlen, hogy a metert a Parizson atmeno hosszusagu kor hosszabol szar-
maztattak. Erre epulnek a suly, pontosabban tomeg egysegei (kobcenti viz,
stb). Az idot - szerencsere - nem bantottak, mert az ora, perc, masodperc
egyseges volt, a h,m,s jelzesek latinbol szarmaznak.
Viszont az auto muszerfalan levo km/h technikai, praktikus egyseg, amihez
nem kell akademiai jovahagyas. Kerdes, mikor es hol kezdtek hasznalni. Nem
tudom, de konnyen lehet, hogy - mint te is irod - csak a vonat es auto meg-
jelenesevel valt idoszeruve.
udv, kota jozsef
|
|