Benko'' László:
>Megvallom, a téma felvetése óta "mosolygok". 
>Ugyanis, a speciális elmélet által mondottak végeredményben, 
>"látszólagosak", azaz, nem valóságos dilatációk!"
>Mint az ismeretes is, ezek oka a fény idõbeli terjedése. 

Csak tudnám mit jelentenek ezek a sejtelmes idézojelek...
Nem lehetne esetleg egyértelmuen fogalmazni?

Én úgy tudom, egész másra vezet a fény sajátos terjedése: a 
relativitáselméletre. 
Te viszont valami másról beszélsz, s amit állítasz szöges 
ellentmondásban
van vele. Ugyanis az elmélet kifejezetten és kizárólag mérheto 

tulajdonságokról szól - mégpedig közvetlen közelr?l mérhetokrol,
amikoris teljességgel kivédhetoek az optikai csalódások! Értve vagyok?
Ez kiderül Einstein ismeretterjeszto munkáiból. Igaz, vagy nem?
Hozzá tudsz szólni érdemben?
Ellenkezo álláspontodat meg kéne védened, ami roppant nehéz 
dolog,ha már
tévútra tévedtél. Viszont ha nem véded amit magad vallasz, saját 
hiteled rontod.

>Ebbõl természetesen következik, hogy a kérdést "túlragozva" 
feltétlen 

>helytelen, és hibás következtetésekre jutunk.

Kamu, porhintés. Ennek sincs alapja. Kezdek felháborodni.
Próbálj tisztességesen fogalmazni, ha meg akarod érttetni magad. 
Tanulj meg beszélni, ha mondani akarsz valamit! Rendben? 

Jelzem, ezen a fórumon még nem volt szó arról sem, miként 
kontrahálódik gyorsuló rendszer. Mi alapon beszélsz túlragozásról 
ezek után?
Ha esetleg le tudnád írni a kontrakció folyamatát, lenne tekintélyed. 
Ha nem megy, szólj.  

Zoli
Ps: utálom az élvezetbol szemeteloket, de teszek is ellenük: beléjük 
tömöm.

Zoli, 
> Aki hibát lát, kérem szóljon!
Kerlek. 
A hiba ott van, hogy a jelenleg elfogadott elmelet minden korulmenyek kozott
igaznak bizonyult a kiserletek szerint. Ha most elkezdunk agyalni, hogy egyre
bonyolultabb korulmenyeket talaljunk ki az elmelet "becsapasara", az lehet egy
jo jatek, de ennyire elbonyolitva mar az sem. Reszemrol elvesztettem a fonalat
a majdnem fenysebesseggel korbeszaguldo mozdonyoknal, es az az erzesem, hogy
egy sima kocsikereket felporgetve ugyanaz a "paradoxon" latszik: a kerulet
0-hoz tart.
Ami nem meglepo: a fenysebesseggel halado informacio szamara nincs ter, es ninc
s
ido. Mindenutt azonnal ott van. Az a mi problemank, hogy mindenfele egyeb
sebessegekkel haladva ettol eltero viszonyokat erzekelunk. 
Janos

Kedves Zoli!

> >hiszen relatív sebességük egymáshoz képest 0 marad mindvégig.
>
> Nem nulla. Tegyük fel, hogy sajátodból kifigyelvén egy másik
> mozdonyt, jól célzott fényjelet akarsz küldeni rá. Persze vigyáznod kell,
> mert a látvány csalóka, ugyanis nem valódi pozíciókat látsz, hanem
> korábbakat, minthogy a térido késéssel közvetíti az információkat.
> Ha viszont netán kiszámolod a céltárgy pillanatnyi helyét akkor sem rá,
> hanem elé kell céloznod, hogy eltaláld. Márpedig ilyen trükközésre
> relatíve álló objektumok esetén semmi szükség. Tehát mindenki mozog
> relatíve is meg abszulúte is.

Egy pillanatra tegyük fel - hogy gyorsan meg is szabaduljunk t?le - több 
körvasutunk van. S mindegyegyik körvasút a középpontján egy láncon legyen egy 
körhinta tagja. Ami csak felvethet? az legyen a dologban azonos méret?, 
egyenletes elrendezés?. Ezek után lehet több körhintánk, és így tovább. Egy 
dolog biztos, ha az anyag mennyisége véges, akkor ez a lánc is véges. Occam 
elve alapján feltehet?, hogy 2 tagú.  Ezzel vissza is tértünk az egyetlen 
körvasút esetére. Itt a két tag: a mozdonyok az alsó szint, a körvasút pálya 
(a teljes kört értve origóstól mindestül) a fels? szint.
Abszolút sebesség: A legfels? szinthez viszonyított sebességek.
Relatív sebesség: A legalsó szinthez viszonyított sebességek.

Na most a mozdonyok relatíve állnak, bármelyik mozdonyvezet? kinéz az ablakán 
fix helyen lev? mozdonyokat lát, igez az ellipszis kicsit torz, a 
fénysebesség vége volta miatt, de a látvány állandó.
Ha most ezt álló rendszernek venné, akkor valóban rosszul célozna.
Azonban ha tudja hogy ez egy körvasút paramétereivel együtt, s mondjuk a pálya 
egy részletét is látja például egy kijelölt sugarat, akkor ebb?l 
kiszámolhatja abszolút sebességét. Ezzel persze az összes többi mozdonyét. S 
ezen abszolút rendszerben számolva tudván, hogy a fénysebesség relatíve és 
abszolúte is c, már jó célzást követhet el.

Pet? Hunor

ui. A világun is tekinthet? egy ilyen láncnak. Föld, Föld-Hold, Naprendszer, 
Tejút, stb, ami vége anyag lévén véget ér. E végs? szinthez képest minden 
mozgás abszolút. Ám míg például a ikerparadoxonnál  a Földön marad testvér és 
a z ?rhajós ikre relatíve azonos sebesség?, addig abszolút sebességük e 
legfels? szinthez képest igen csak eltér? lehet.  A Föld majdnem áll, míg az 
?rhajó 0,8c sebesséégel száguld. Ez pedig tökéletesen megokolja a 
visszatéréskori korkülönbséget. Azaz a korkülönbség az abszolút sebességekb?l 
adódik. Remélem ezzel tisztáztuk milyen értelemben használom az abszolút 
illetve relatív sebességek fogalmát.