Az egyiptológiai könyvek és filmek tanúságáról:
Az egyiptológiai filmek narrációjába egyértelmûen befészkelte magát az
egyiptomi papirusz-tekercseken talált írások szellemisége. Ezek szerint
a piramisok szó szerint „a hallhatatlanság iránti vágy leglenyûgözõbb
szimbólumai”.
A további részletek szintén a „Feltámadás gépezete” c. angol
egyiptológiai ismeretterjesztõ film narrációjából idézett részletek. Renée
Friedman és Vivian Davis egyiptológus tudósok a narráció
megszerkesztésekor a megtalált és megfejtett papiruszok
hangulatának hû idézésével egyfajta kulturális tájékoztatót kívánnak
nyújtani, ám a szöveg tartalma megdöbbentõen egybevág a szellem
feltámaszthatóságának eleddig részletezett koncepciójával. Tehát
részletek a narrációból:
„A piramisok környékén számos épületmaradvány is fennmaradt,
amelyek az eredeti piramis-együttes alkotóelemei voltak.
A piramis lábánál állt a halotti templom. Ide hordták az ételt és italt,
amire az egyiptomiak hite szerint a halott fáraónak is szüksége volt.
Az épületek mindegyikének ugyanaz a célja: a feltámadás elõsegítése.
Az abuszíri piramisokról: Raneferef nem sokkal múlott el 20 éves, amikor
meghalt. Raneferef halotti templomában talált tekercsek tanúsága
szerint rekonstruálták a halotti kultusz tevékenységének
dokumentumait. Raneferef halotti temploma virágzó vallási központ volt,
még 200 évvel a király halála után is. Kb. 200 pap
tevékenykedett itt folyamatosan, egymás után öt mûszakban. Éjjel
nappal
szolgálták a halott király kultuszát. Nappal hozták a kenyeret, húst, a
gabona és gyümölcsféléket. Éjszaka a csillagokat figyelték, és a
feljegyzéseket készítették. A papok a bürokratikus pontosság
megszállottjai voltak......
Fényûzõ étkeket helyeztek az oltárára. Amit a király nem evett meg, az a
papoké lett.”
Nos tehát, így fest az óegyiptomi tevékenységrõl folytatott
rekonstrukció, amely amolyan kulturális tudósítás mûfajában született.
Azonban benne a halott fáraó szellemét megvendégelni kész papi
készültségrõl olvashatunk. A tekercsek teljes tartalmát nem olvasták fel
a filmben, csak ízelítõt nyújtottak az akkori világból. A tekercsek sem
feltétlenül tartalmaztak mindent….. Nevezetesen, hogy megjelent-e
testben is a feltámadt fáraó, és mennyi idõközökre? Sikerült-e teljesen
feltámasztani a fáraót? Ha sikerült, akkor mennyi idõ után? Csak õt
támasztották-e fel, vagy többeket is? Miért szûnt meg a feltámasztás
gépezete? Mert sikeresen teljesítette küldetését, vagy mert el kellett
odázniuk azt?
Az ókori görög mítoszok igazság-tartalma is elképzelhetõ olyanformán,
hogy az így feltámadt „félistenek” Jézus Krisztus módjára meg tudtak
jelenni, és el tudtak tûnni bárhol, sõt, be is tudtak avatkozni a
fejleményekbe. Továbbá képesek voltak pl. Tudás-alapú papi rendeket,
vagy egyéb típusú közösségi minta-intézményeket létrehozni, és
bennük kezdetben a tanítást is útjára bocsátani.
Mindenesetre az ókori egyiptomi tekercsek tartalma alapján nagyonis
megállapíthatjuk, hogy azok éppenséggel nem mondtak ellen ezen írás
alap-koncepciójának….
A víz fontossága:
Az újszülöttek magzatvízbõl jönnek a világra. Az emberek vízpartra
kívánkoznak az éves szabadságuk alatt, és ténylegesen sok idõt bent
is töltenek a vízben. Kisebb részt erdõbe kívánkozunk, amely mellesleg
szintén a tündér-mesék második leggyakoribb helyszíne.
Ahogy az ember idõsödik, úgy fog egyre inkább kimondottan meleg vizû
gyógyfürdõkbe kívánkozni. Számos tünet enyhítésére maguk az orvosok
sem tudnak mást tenni, mint beutalót adnak gyógy-fürdõ
szanatóriumba.
A „halottak” természetesen csak a szeretteik otthonába képesek
visszatérni, de a tömeges visszatérésükhöz szükséges alternatív
gazdasági doktrínákon már sokat dolgoztam. Mind a kidolgozásukba,
mind a terjesztésükbe irdatlan energiákat öltem; - tehát felesleges
olyan látszat-evidenciákban utazni, amely mindezt nemlétezõnek tünteti
fel, mert azzal az illetõ a szellemvilág haragját fogja érezhetõen magára
vonni, és akkor pedig úgy kell neki.
Kellemes „halott”-feltámasztást kívánok mindenkinek!
TOMI az egyipTOMI
|
