A NYELV 0265-ban írta  :
>>(Ha azonban elér a magyar helyesírás oda, hogy a
>>dz-t, dzs-t teljes értékű mássalhangzónak tekinti -- kb. 50 éve ebben
>>az irányban lépked a helyesírás --, akkor lényegében minden esetben, ha
>>két magánhangzó között egy dzs áll, ddzs-t kell majd írni.)
>Nem valoszinu. A 11. kiadas (1984) szerkesztesekor felmerult mar a
>gondolat (tehat olyan alakok, mint "maddzag", "hoddzsa" stb.),
Sőt mi több a vonatkozó előterjesztésben még ez szerepelt, az utolsó
pillanatban fújtak visszavonulót. (Ilyesmi többször történt az akadémiai
helyesírás történetében, általában az volt a kifutása, hogy 50-80 évvel
később elfogadták a változtatást.)
>de ezeket az alakokat mint tul szokatlanokat nem vezettek be.
De tettek egy jókora lépést ennek irányában, így most teljesen inkonzekvens
a dz és dzs jelölése (1954-ben és 1984-ben tettek egy-egy lépést a dz és
dzs önálló státusának megteremtésére, ez lenne a 3., befejező lépés, eléggé
várható, hogy ez a nem túl távoli jövőben meglépetik; egyébként a
magánvéleményem szerint kár volt már az első lépést is meglépni, de ha itt
tartunk, ez a kevercs állapot a legkevésbé szerencsés -- a kérdés
előterjesztője is ezt akarta a leginkább elkerülni).
>Es 1984-ben elhataroztak, hogy alapveto reformok tobbe nem lesznek.
Ez azért több kommentárt is követel. 1. 1984-ben csak azt tudták
elhatározni, hogy akkor nem vágnak komolyabb reformba. 2. A Helyesírási
Bizottság prominensei, akkor is, most is úgy gondolják, hogy a magyar
helyesírásban meg fog erősödni a hagyományőrzés mint összetevő, de azt nem
lehet eldönteni, hogy néhány évtized múlva akár teljesen más emberek mit
fognak gondolni (valóban komoly reformba valószínűleg senki nem akar
belevágni, bár a német példa azt mutatja, nem is olyan lehetetlenség). 3. A
maddzag, meneddzser bevezetése nem hiszem, hogy valóban komoly reformnak
számítana.
>A fo indok az volt, hogy a magyar anyanyelvuek egyharmada az
>orszaghatarokon kivul el, es minden alapveto valtozas teljesen megzavarna
>oket.
Ez inkább egy egész más kérdésben volt tipikus indok: abban, hogy a magyar
helyesírás ne váljék (törvénnyel megtámasztott) állami helyesírássá, mert
akkor az országhatároknál elvben véget ér a hatálya. De az akkori
magyar--román helyzet, hogy a szabályzatot ki kellett csempészni, és saját
kinti szabályzatot kellett csinálni, lényegében más, mint ma bármelyik
szomszédos országgal való viszonyunk, így ez az érv -- hál' istennek --
mára meghaladottá vált. Annyi helyesírási szabályzatot visz ki bárki
bármely olyan országba, ahol magyarok élnek, amennyit csak akar. Szerintem
még Észak-Korea sem tiltaná ki A magyar helyesírás szabályait.
Üdv: Attila
|
Nyelv #264, Racskó T.
> kigyűjtöttem az értelmező szótárból azokal a címszópárokat, amelyek csak az
> "-ik" toldalékban különböznek tekintet nélkül, hogy eltér-e a jelentésük (128
> igepár).
A hatalmas mennyiségű anyagot átböngészni hosszabb idő. Mindenesetre:
1. A Lord Epping által példaként felhozott nyúl-nyúlik páros pont nincs
a listán.
2. A megoldik igével még nem találkoztam. Valaki megold egy problémát,
egy csomót, esetleg másvalaki nyelvét. Visszaható formában a probléma
_megoldódik_. Mit jelent a megoldik?
Üdvözlettel:
Szegedi Ga'bor (gaborsz at tin.it, http://gszegedi.freeweb.hu)
Az elveszett kincs potolhato, de az elvesztegetett ido nem.
|
