Amatorok vagytok... Kiprobaltam magam is:
baranybordabol, mustarbol, fokhagymakrembol ket fele
etelt is tudnek csinalni: cukkinit (szinten leves) es ketchupot! :)))

Zem

Kedves Zsolt,

Bevallom, meg sosem hallottam errol a fuszerrol, de gyorsan bepotyogtem a
gugliba. Talaltam egy nagyon jo weboldalt:

http://www-ang.kfunigraz.ac.at/~katzer/engl/generic_frame.html?Bixa_ore.html

meg magyarul is ott a neve: orleanfa. Gyanitom, a nemet Orleansstrauch-bol
tukorforditottak. Bar a Strauch inkabb bokor. :-) Ha meg az angolbol
akarnam leforditani, ruzs-fa lenne. :-)))) (lipstick tree) 
Eleg jo ez a weboldal, van angol valtozata is, minden megtudhatsz a
novenyrol, az eredeterol, a termeszteserol, stb.

Roviden a lenyeget leforditom: Brazilia a fo termesztoje es exportore, de
mostansag mar a Fulop-szigeteken is termesztik (a spanyolok vittek oda).
Fuszerkent es szinezekkent a magjat hasznaljak. A karibi tersegben
altalaban ugy hasznaljak, hogy a magokat allati v. novenyi zsiradekban
megsutik, aztan kiveszik a magokat es ezt az "illatositott" zsiradekot
hasznaljak husok, zoldsegek elkeszitesehez. Mexikoban  paszta formajaban
hasznaljak, ez az achiote. Az annatto magokat pepesitik es pl. ecetsavval
tartositjak. ezaltal jol feloldodik forro olajban. SZoktak hasznalni
pacokhoz es szoszokhoz is, szep aranybarna szint kolcsonoz. 
Del-Kelet Azsiaban a magot porra orlik es levesekbe, egytaletelekbe teszik,
ill. a huspacokat szinezik vele. 
A benne levo szinezoanyag osszetetele a safranyhoz hasonlit. 

Az izere vonatkozoan ket mondatnyit talaltam: nehany konyv ugyan azt
mondja, hogy az annato sajat aromaja erzodik az etelek izeben, de ezzel a
weblap szerzoje nem ert egyet. Szerinte a magokbol arad ugyan egy nagyon
gyengecske illat, de a kesz etelekben ezt mar nem venni eszre. 
Lehet esetleg safrannyal, vagy kurkumaval is helyettesiteni, irja, bar
ezeknek van sajat izuk is. Emiatt a legjobb helyettesito az itthon is
olcson beszerezheto safranyos szeklice. 
---------------------------------

Orulok a kerdesednek, mert raleltem erre az altalam eddig ismeretlen
osztrak fuszeres weboldalra. :-) 

Egyeb mexikoi fuszereket szerintem a NAgycsarnok aljaban levo AZSIA boltban
erdemes keresni, nagy valoszinuseggel talalsz jonehanyat. 

udv,
Zita

Pallas Nagylexikon:

Orleánfa

    (növ., Bixa L.), a róla nevezett családnak délamerikai örökzöld,
középnagyságu fája, szép, bogas virágokkal. A Bixa orellana L. (l. a.
Festőnövények képen), 5-10 m. magas, sziveslevelü fa; virágai
rózsaképüek. Vadon terem, de termesztik is, magvát piros, keserü,
ibolyaillatu lepel veszi körül, belőle piros és sárga, gyapju- és
selyemfesték készül. Orvosságnak is jó, de a kenőcsöt és flastromot is
festették vele. Az angol a chester-sajtot, a spanyol a vajat, sajtot s
már ételt fest vele, mint mi a sáfránnyal. Lepényforma lila vagy
lángszinü 1-1 1/2 kg.-os darabjai ruku- uruku, orleán, arnotto vagy
terra orellana Cayenneből jön a kereskedésbe. Erre a célra a húsos
magleplet lefejtik, vizben megerjeztik, melegre teszik, mire a festék
mint piros festék fölszáll, innen összegyüjtik, besűrítik és alakra
formálják, s Canna levelébe csavargatják. Az indus az orleán és
ricinusolaj keverékével testét festi, hogy a moszkitó-szunyog ne csípje.
Hársából erős kötelet sodornak, fája dörzsölve könnyen lángot vet. A
Bixa urucana Willd. terméke rosszabb.

Gyuri