A NYELV 0296-ban irta :
>Az en diakjaim mar nem ketfejest, kethengerest, ketszelepest mondanak, 
>hanem ketfejut, kethengerut, ketszeleput, a nyomast nem emelik, hanem 
>novelik, a feszultseg nekik nem magas, hanem nagy stb. stb.
Elképzeltem egy négy- vagy hatfejű videót! Süsü biztosan megirigyelné őt.
:-))


Üdv:
Attila

Kedves Gábor!

hix.tipp #297, Szegedi Gábor >:
> Tényleg, mi a kisded eredete?

A "-ded/dad" egy régi képző: az ősi "-d" kicsinyítő képző kettőzött formája, 
így a "kisded" kb. annyit tesz, mint a mai "kicsinyecske". A "kisded" szó 
1283 óta ismert, és ismert a XV. sz. óta a "gyermekded" és a "kicsinyded". 
Példáid közül az "édesded" és a "kerekded" is XV. sz.-i, a "tojásdad" 1807-
ből való.

Mint a "tojásdad" mutatja, a képzőt a nyelvújítás hozta vissza a nyelvbe, a 
"kerekded" analógiájára egyfajta 'alakú' jelentésű melléknévképzőként (még 
1838: "gömbölyded"). Ezen kívül ekkor (1806-ban) vonták el a "ded" 'gyermek' 
szót is, mivel a régi -- már kihalt -- "kisded" szót 'kisgyermek' felépítésű 
összetett főnévnek vélték (és nem melléknévnek, mint eredetileg).

Kedves Hunter!

hix.tipp #297, :
> Mikor, hogyan szulettek a kulonfele gepeszeti szakszavak, mint pl. a
> sodrony, szelence, szelveny? 

A "sodrony" szó 1832-ben jelent meg, ezt megelőzőleg 1808-ból a "sodorvány", 
1829-ból a "sodrány" változata ismert. A "sodor" 'pödör, fon' igéből alkották 
német tükörfordításként, vö. n. "drehen" 'sodor' > "Draht" 'sodrony' (ez 
utóbbiból szármaik a szlovákon keresztül a magyar "drót" szó is). A "sodrony" 
képzője a nyelvújírás korában hibásan elvont igei alapú "-ony" képző, vö. 
"szurony", "uszony".

A "szelence" szó először 1405 körül jelenik meg írásban és a szláv "solnica" 
'sótároló' szó átvétele, majd a magyarban átment mindenféle kisebb 
tárolódoboz jelölésére. A nyelvújítás előtt csak a művelt irodalmi nyelvben 
volt ismert. 

A "szelvény" 1819-ben alkotott szó a "szel" 'vág, metsz' igéből az ezidőtájt 
újra divatba hozott ősi "-vány/vény" képzővel. Eredetileg földművelési 
szakszó, majd 1832-től jelent '(kereszt)metszet'-et. (A "metszet" maga 1784 
óta ismert mint 'szelet, metszetfelület', majd 1822-től 'fafaragvány, 
fametszet' jelentésben is.)

Kedves Attila!

hix.tipp #297, Láng Attila D.:
> Mondhatod például egy embernek, hogy nincs "bocsájt", csak bocsát van 

Csak a nyelvművelés relatív voltának illusztrálása miatt említem, hogy az 
illető ember erre visszamondhatja, hogy bizony van "bocsájt": 1717 óta le van 
írva. Sőt 1838-ból egy "bocsítani" alak is adatolt, amely jóval korábbi 
eredetre utal, mert megtörtént benne az "áj" > "í" változás, vö. "szakajt" > 
"szakít", "háj + -zik" > "hízik". És ez a folyamat a XVI. sz.-ban már 
lezárult.