Math:
>nem tudod meresileg igazolni, hogy egy elmelet abszolut pontos es 
>azt sem, hogy pontatlan. nem allithatod tehat, hogy lehetetlen 
>abszolut pontos elmeletet felallitani. igazolatlan, alaptalan allitas volt 
>ez toled.

Csak annyit vélelmeztem, hogy a tudósok általában realisták, ezért 
beérik veszteséges tömörítéssel. S ennek kapcsán állítottam, hogy 
mérésekkel amúgy sem volna igazolható, hogy bárki ideális - 
pontosságában felulmúlhatatlan véges terjedelmu leírást talált volna. 
Hiába állítaná. Nem tudunk ideálisan mérni. 
Amit írtam, másképp összegezted, ám én abban csapdát sejtek. :)
Szerintem paradoxonba keverednék, ha lehetetlent mondanék. 
Máris gondot okozna megadnom - milyen mérés cáfolhatná meg az 
ilyen állítást.  (egyébként vsz. ösztönösen kerülöm a "lehetetlent",
utánanéztem a HIX-en. )
A cáfolhatósággal lenne a bajom, nem az igazolással. (Az igazolás 
egyszeru, mert statisztikailag kimutatható: eddig nem vallotta senki
okos ember, hogy ideális pontos természettudományos leírást adott  
volna, de reményt se táplált, hogy lesz ilyen, vagy lehetne adni valaha 
is bármirol. ) 
No erre a cikkre ráment jó másfél órám, hogy ideális legyen. 
Pontosabb intervallumot nem adhatok, ideális kronométer híján.

Egyik talonba tett kijelentésed most elovettem:
>Valojaban meg azt is tudjuk, hogy a tapasztalatok aluldeterminaljak 
>az elmeleteket, azaz vegtelen sok teljesen ekvivalens elmelet irhato 
>le.

Megszámlálható a számosság, vagy sem?
Állításod falszifikálható ?

E cikkem is visszapattant tegnap, sorlimitre hivatkozással, melyet
továbbra sem értek.
A tegnapelotti, azonos tárgyú  visszapattanót késobb küldöm.
Ha megjelenik, akkor az automata megjavult azóta.

Burgonya

Janos: 

>>...a csillagkozi terben az anyag meg onmagaval sincs termikus egyen-
>> sulyban. A hidrogen es helium atomoknak van kulon-kulon homersek...

> Ertem, mit akarsz irni, de szerintem olyat nem lehet irni, hogy 
> "anyag onmagaval termikus egyensulyban".

Az onmagaval csak arra utalt, hogy a sugarzasrol elfeledkezve.

> Ez a baj az urbeli homerseklet meghatarozasaval is: pld. a helium meg 
> egy csomo egyeb reszecske a napbol jon, meghatarozott irnyu sebesseg-
> vektorai vannak, nem veletlenszeru eloszlassal, kapasbol nem jogos 
> rajuk a Maxwell eloszlas (ezt mondod ugy, hogy "az anyag onmagaval 
> nincs termikus egyensulyban").

Nem erre gondoltam. A napbol jonnek helium ionok (azok a millio K 
kornyeken vannak), de a csillagkozi helium nem ezekbol van. A csillag-
kozi semleges helium, hidrogen-atomokra is igaz, hogy van hatarozott 
rendezett sebessege, plusz a rendezetlen - es a rendezett a nagyobb. 
A homersekletet a sebesseg szorasabol vesszuk, es ez a 8000 K. Itt 
es most! A  csillagkozi anyag is valtozik helyrol helyre.  Millio ev 
tavlataban a naprendszerunk kerulhet surubb, melegebb vagy hidegebb 
regiokba. 

Termikus egyensulyban azt varnank, hogy a gazkeverek mindket kompo-
nense ugyanarra a homersekletre alljon be. De ehhez tobb utkozesre
van szukseg, es ehhez tul ritka odakint a gaz -- ezekben egyetertunk.

udvozlettel
kota jozsef