István kérdi, hogy
>Mi az, hogy eufemizmus?
Az eufemizmus (v. eufémizmus) egy durva, kellemet-
len, vagy illetlen, "csúnya" szó helyett használt szépítő,
enyhítő szó, kifejezés, vagy körülírás. Nyelvtani szakszó.
Magyarul: 'szépítő szóhasználat'.
A görög eu ('jól') és phémi ('beszél') elemekből kép-
ződött (a görög euphémi ige azt jelenti, hogy 'szépen
beszélni'). Az euphém eredetileg olyan vallási szavak v.
kifejezések helyett alkalmazható szó volt, melyeket nem
volt szabad fennhangon kimondani, azaz használatuk
tabu volt. Néhány példa ilyenre: a héber Jahve (Károli
Gáspár fordításában Jehova), amelyet évente csak egyszer,
a kiengesztelés napján volt szabad kiejteni, máskor az
Adonáj, azaz Uram szó helyettesítette. (A kereszténység
is ezt a szót vette át előbb a görög Kyrios 'Úr' majd a
latin Dominus formájában.)
Pl. medve szavunk eredete is egy eufemizmus, a szláv
gyökérszó medu-ed, azaz 'mézevő', amit azért alkalmaztak,
mert a rettegett állat nevét tabu volt kiejteni.
A politikai demagógiában is előszeretettel használnak
eufemizmusokat.
Amint Ferenc rámutatott, idővel maga az eufemizmus is
tabuvá válhat, amint az pl. a 'segg' szóval is történt.
A németben Euphemismus,a franciában euphémism,
az angolban euphemism, a spanyolban, az olaszban, a
portugálban és az eszperantóban eufemismo, a lengyelben,
a litvánban eufemizmo, a svédben, a románban, a chehben
eufemism alakot kapott a szó.
Hasonló módon képzett szó még pl. az eufónia azaz 'jó-
hangzás, széphangzás' (görög eu + phóné, 'hang');
az eufória lélektani szakszó, melynek jelentése 'felfokozottan
jó közérzet, indokolatlan jókedv' (görög eu + pheró, 'visel,
hord'); vagy az eutanázia orvosi szakszó melyé 'a halál
orvosi segítséggel történő siettetése fájdalmas és gyógyít-
hatatlan betegség végső szakaszában' (görög eu + thanó,
'meghal'), de még az evangélium, 'a Jézus életét, halálát és
feltámadását előadó négy újszövetségi írás egyike' is (görög
eu + angelion, 'hír, üzenet').
Ld. pl. http://hu.wikipedia.org/wiki/Eufemizmus
http://en.wikipedia.org/wiki/Euphemism
Tótfalusi István Idegen Szavaink Etimológiai Szótára
(Anno Kiadó, 1996)
Balázs
|