>>>>amikor AC elektromágnes közelébe fémgolyót rakunk, s az 
>>>>elgurul, ...

>>>Speciel itt a vasgolyo nem elgurul, hanem odagurul. Es teljesen
>>>mas okok miatt. (merthat pl. a rezgolyo meg sem mozdul)

>>Milyen okok miatt?

István:
>A vas ferromagneses, A rez paramagneses. Egyebkent kiprobaltam, 
>elgurul a rezgolyo, de ennek feltetele, hogy az AC frekvenciaja eleg
>nagy legyen... 

Szögletes vagy gödörbéli rézgolyó tényleg nehezen indul el.  Vasgolyó: 
elgurul az is, ha  ún. Curie pontját elérte. ( ami egy bizonyos 
homérséklet).

>Es minden esetben az AC elektromagnesnek _mezeje_ van,
>ami nem EM hullam.

Ha ez fizikai tétel volna, szerepelne egyetemi  tankönyvekben, de ilyen 
nincs.  

>Ellenfeled????
Ismerem, úgy hívják ido. Ellenem dolgozik, s továbbra is edz.

Zoli

*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*
>Felado : 
>Temakor: Re: Az elveszett gravitacio ( 84 sor )
>Idopont: Sat Sep 23 22:33:49 CEST 2006 TUDOMANY #3310

>István:
>>Zoli, most definiald mi a gyanusitas!

>Közösségböl kitaszíttatás kísérlete. 

Zoli, ha ez lenne a celom, akkor nem tartanalak fel beszelgetessel...

>Világtól elmaradott éterhívonek gondoltál és ezt ki is mondtad, 
>mégha kérdésnek is álcáztad!  

Eloszor csak annyit irtam a levelbe, hogy "Mi rezeg?", aztan
mivel ez nem kozvetlen parbeszed, az erthetoseg kedveert
azt is odakerdeztem, hogy ez tan az eter lenne?
Es igen, ezt gondoltam, de gondolkodni szabad, ugye?

A masik, hogy nem tartom elmaradottnak az eterhivoket, nem
tekintek igy sem a XIX szazadi tudosokra, sem a ma elo emberekre,
azokra sem, akik azt gondoljak, hogy az Univerzum stabilis, hogy 
eter van, hogy az Univerzum vegtelen, meg hasonlok. Ennel sokkal 
durvabb gondolatokat sem nezek le, ami azt illeti, senkit soha nem 
soroltam kevesebbnek mert valamifele meggyozodese volt.
Ez ugyanis a buta emberek ismerve...

>Épp oly sérto, mint általános iskolába visszaküldeni 

Nagyon boldog eleted lehet, ha ezt talalod sertonek, becsuld
meg, mert keveseknek adatik ilyen szerencse.

>HIX Tudomanyon felnott, sokat látott embert.
:-O

>Maxwellrol:
>>miert nem Ot tartjak a radiohullamok felfedezojenek, hm?
>A felismero J.C.Maxwell angol fizikus volt (1831-1879). 
>Kidolgozta a Faraday által elképzelt elektromágneses erotér 
>letét. (amit ma célszerubb mezonek nevezni)
> Ezt leíró egyenleteit 1862-ben közölte.

Igy van, de mivel egyaltalan nem volt mas celja, mint az 
energiamegmaradas tetelenek a biztositasa, kar lenne
raeroszakolni olyasmit, amire o maga nem is gondolt.
Megha, mellekhataskent ki is olvashato ez a szamitasibol.

>>>Kiugrasztás: Elektron akkor ugrik ki a fémbol, ha a többi töltött 
>>>részecske kitaszítja. 
>>Jo, jo, de ebben az esetben ezt latnok? Hogyan?
>Ha izzítod az anyagot, az elektron-visszahuppanás eredménye a fény..

Tiszta sor, de a hideg anyagot is latni, ha meg van vilagtiva.
Nem mondhatjuk, hogy a raeso feny akkora energia atadassal
jar, mint az izzitas. Tehat nem jonnek belole ki elektronok
es nem huppannak vissza.

[...]

>>ha a feny, amit tapasztalunk, a kiugratas kovetkezmenye,
>>akkor, az anyagok tomegenek csokkennie kell, ha allandoan meg 
>>vannak vilagitva, hiszen folyamatosan reszecskek ugranak ki belole.

>Az elektron kiugrik, majd visszahuppan (legalábbis az elektron 
>egy 'tartománya' mozog/ugrik/teleportálódik). Visszahuppanásakor 
>vagy fényt látunk hamar, vagy valamilyen mellékhatást/nyomot 
>észlelünk utólag. 

En regi motoros vagyok, lattam meg a regi radiokat is, a szennyezett
felvezetok elotti vilagot is ismerem. Az elektroncsovekben az elektron
kiugratasat a katodbol ket modon lehetett elerni: futessel,
ill. nagyon nagy feszultsegel. A futes terjedt el a keszulekekben, mert
ez kisebb feszultseget igenyelt. Ezeknek a csoveknek vilagitott
a katodja, hisz izzot. De a feszultseggel torteno kiugrasztaskor
nem volt feny. Igaz, a legtobb elektron ezeben nem a katodba
huppant vissza, hanem a sotet anodba.

Ketsegkivul nem vilagit a Van der Graaf generator, leszamitva
nehany esetet. (apro szikrak vannak a kefeknel).
A kondenzator feltoltott ill. kisutott allpota kozott nincs nagy
fenykulombseg, bar valtakozo aram eseten nagyitoval pici
szikrak megfigyelhetok a fegyverzetek kozott.

Es ismetlem: Lehetne olyan intenzitassal megvilagitani
valamit, allando jelleggel, ugy, hogy a kiugrasztott elektronok
szama folyamatosan annyi legyen, vagy tobb, mint a 
visszahuppantake. Igy az anyag veszitene a tomegebol, mi tobb,
toltese lenne. (Ez nemely esetben teljesul is, de nem lehet 
altalanositani).

>lézer, fénycso, atomeromu téma:
>>a kerdest azert tettem fel, hogy gondolj bele egy kicsit
>>a mukodes mechanizmusaba
>Mindegyikbol több féle elvu van! A belegondoláshoz kérem a 
>kérdéses eszközök muszaki leírását. :)

Barmelyiket is valaszthatod,  a mukodesebol kiderul, hogy a feny
kvantalt, nem csak minimum adagok vannak, hanem nagyon pontosan
kimutathato energiacsomagocskak. Az atomeromuben a
futoanyag fogy, a tomege, anyaga kevesebb lesz a ciklus vegen, 
ami hianyzik, az fotonkent tavozott.

>Csaba:
>>A toltes lehet anyagi? vagy O csak az anyagnak egy tulajdonsaga?
>Igen, ez anyagi tulajdonság. (Egyúttal a tér geometriáját is 
>befolyásoló) 

Ne vedd zokon, Zoli: Az anyag atomokbol van. A protonnak
es elektronnak is van toltese, nem anyagok, nukleonok.
Azon tul pedig a Vilagegyetemunkben jelen van az elektromossag es
a magnesesseg is, ez igaz, ne ennek nem lenne kotelezo igy lenni.
Az Univerzum eleteben lezajlott bizonyos esemenyeknek a 
kovetkezmenye ez.
Osszesegeben viszont igaz, hogy toltese csak anyagnak vagy
nukleonnak lehet, es mezo is ezek korul letezhet.

A mezoket (az EM mezot biztos) kulonfele modszerrekkel
le lehet szakitani az anygagrol (pl. antenna). Ekkor az elindul
a terben. Kis csomagokban, c sebesseggel. A kis csomgokban
biztos nincs semmi, ami korul a kis mezoadagok vannak?

A masik meg a villanymozdony esete a szerelvennyel.
Ugye nem gondolja senki komolyan, hogy az vekonyka
kis vezetek ott fennt kepes akkora energiat kozvetiteni, 
aminek segitsegel el lehet vontatni a szerelvenyt? 
Avagy akar a drot koruli ter toltesevel. Ott kemeny mechanikus 
enegeria kozevtites van keremszepen. Fotonimpulzok hada 
segitsegevel. (Az elektronok mozgasi energiaja nem lenne kepes
megmozditani a mozdonyt, ezt mar regen kiszamitottak,
a kilokodes / visszahuppanas pedig ebben a mozgasi energiaban
"benne van".
--
Török István

*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*
>Felado : 
>Temakor: Eter ( 27 sor )
>Idopont: Sat Sep 23 15:53:09 CEST 2006 TUDOMANY #3310

>>Feladó: "to...istvan"_uh.liameerf
>>>Eloszor is definiáld mi az éter!
>>a. egy kemiai vegyulet.
>>b. XIX szazadi fizikusok altal feltetelezett mindent kitolto
>>szubsztratum, melynek rezgesevel magyaraztak a fenynek
>>nevezett jelenseget.
 
> Kedves Istvan
> Ha az eter alatt a csillagkozi teret ertjuk, avagy ahogy irod 
>O lenne a'mindent kitolto szubsztratum', szerintem 
>a 'kemiai vegyulet' hasznalata ertelmetlen. 
>A kemiai vegyuletek mar kulonbozo atomok egymaskozotti
>kolcsonhatasokrol, kapcsolatairol szol.

Mielott a hajdani fizikusok az eter fogalmat felhasznaltak volna
ama szubsztratum jelolesere, a szo addig is hasznalatos volt egyfele
altalam eddig nem azonositott legnemu dologra. Talan az alkimia
koraig vezetheto vissza... A materializalodo vilagban az eter aztan egy
erosen szublimalo vagy gaznemu anyagot jelolt, olyasmit, mint a
kamfor. Ha jol tevedek meg Jokai is hasznalta a fogalmat, talan
a Fekete gyematokban, de ez nem biztos...

>Ma mar a 'b' pont sem ervenyes, egeszen mas feltetelezesek 
>vannak, de vitak is jocskan mert meg most sincs tisztazva a 
>ter (eter) mukodesi elve, es meg egy jo darabig nem is lesz.

Tudom, igyekszem "naprakesz" lenni...

>Kell legyen (szerintem) kolcsonhatas a ter (eter) es tomeg 
>(anyag) kozott (peldaul a gravitacio). 
>Amit gravitacionak nevezunk, de valojaban a ter es anyag kozotti 
>kolcsonhatas es 

Vagy anyag es anyag kozott fellepo kolcsonos vonzoero, ami talan
az Univerzum tagulasa ellen dolgozo tehetetlenseg megnyilvanulasa.
A ter lehet, csak kozvetito...

>erdekes modon beleszol a fenysebesseg mereseibe. 

Igen, ez pedig legkonnyebben ugy foghato fel, ha a feny
eleminek tomege van. Ezen vitazunk Zolival, neki is jol osszeallitott
allaspontja van, sok minden klappol ugy is, ahogy O kozelit a 
temahoz, leszamitva a feny zavarbaejto tulajdonsagainak az 
ertelmezeset.

Elozo levelemben probalom elerni, hogy keruljuk eztan az anyag
jelolest az olyan dolgokra, amelyek nem atomokbol epulnek fel.
Tudom, hogy en is sokszor hasznaltam a threadban az anyag szot
erre, de szerintem tisztabban ertelmezhetok a dolgok, ha leszogezzuk:
a reszecskek alkotoelemei az atomoknak, de egymagukban teljesen
maskent viselkednek, mint az atomos anyag.

>Term. errol lenne mit irosgatni, egyeb magyarazatot nem tudok
>a feny alando sebessegere, fuggetlen a megfigyelo haladasi 
>sebessegetol.

Igazandibol ez egy, a megfigyelesekre alapozott konszenzus, azaz
egyszeruen ki van jelentve. Ha nem lenne igaz, borulna az egesz
relativisztikus elmelet. Az elmelet sok eleme immaron bizonyitast nyert,
a fenysebesseg invarians volta meg nem, de nincs is nagyon mod
ennek bizonyitasara, meg akkor sem lenne, ha lenne masik,
nagy sebessgeggel mozgo koordinata rendszerunk, mert egyetlen
modja a kommunikacionak ezzel csak a feny utjan lenne lehetseges.

A feny sebessege es invarians jellege persze sok modon matematikai 
uton is le van vezetve, am ez azert csaloka, mert a levezetesek 
mindegyike olyan alapokbol indul ki, amikbol nehany szinten csak 
megallapitas, ami lehet teves is.

--
Török István