1. |
Afrodiziakum (mind) |
132 sor |
(cikkei) |
2. |
viragvasarnap a tv elott (mind) |
56 sor |
(cikkei) |
3. |
Maffia-kapitalizmus (mind) |
20 sor |
(cikkei) |
4. |
no subject (file transmission) (mind) |
30 sor |
(cikkei) |
5. |
Historiografiai hitelesseg (mind) |
59 sor |
(cikkei) |
6. |
A massag es a tolerancia (mind) |
95 sor |
(cikkei) |
7. |
Giordano Bruno es Galilei (mind) |
45 sor |
(cikkei) |
8. |
Voros Miklos kerdesere visszakerdezve (mind) |
17 sor |
(cikkei) |
9. |
Tolerancia es Freud (mind) |
22 sor |
(cikkei) |
10. |
Re: Maffia-kapitalizmus (mind) |
43 sor |
(cikkei) |
11. |
Keresztkerdesek NPA-nak (mind) |
89 sor |
(cikkei) |
12. |
Minden, amirol egyre kevesbe szivesen irok (mind) |
43 sor |
(cikkei) |
13. |
hetero erkolcs (mind) |
26 sor |
(cikkei) |
14. |
Re: homoszexualita1s (mind) |
134 sor |
(cikkei) |
15. |
Atyavilag! (mind) |
69 sor |
(cikkei) |
16. |
Re: Chile (mind) |
77 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Afrodiziakum (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Nagy a versenges a ket stockholmi esti lap kozott. Ahogy az a rossz
idokben tortenni szokott, a tarsadalmi elegedetlenseg novekvesevel
egyre tobben partolnak at a liberalis Express-tol a baloldali
Aftonblad-hoz. Hiaba volt minden probalkozas - hetente ketszeri,
szines melleklet, kora reggeli megjelentetes - az Aftonblad allta a
sarat. Raadasul az SKV - Stockholmi Kozlekedesi Vallalat - sajat
ujsagot inditott. Hetkoznaponkent a metro utasait a bejaratnal meteres
kupacokba rakva varjak az ingyen ujsagok. A kezdeti gyanakodas utan -
mert ugyan mi lepne meg jobban Eszak Fiat, mint a potya olvasnivalo -,
mind inkabb szokassa valt a reggeli ujsagok melle egy `Metro`-t is a
honalj ala csapni.
Ezt mar az Express sem birta szusszal. Nem sokat javitott a helyzeten
az Estonia-katasztrofa, sem pedig a geppisztolyos disco-gyilkosok
vadaszatarol keszult riportsorozat. Az ismert szabadkomuvesek
listajanak nyilvanossagra hozatalaval pedig a leglelkesebb
olvasojukat, a foszerkesztojuket vesztettek el. (Egy biztos, ha meg
egyszer megengedik neki, hogy ujsagot szerkesszen, akkor majd a
partolo tagok listajat is elolvassa. Nagyon figyelmesen.)
Na, de nem errol akartam irni, hanem a vasarnapi mellekletekrol,
amelyek formara es tartalomra kisse a regi Orszag-Vilag-ra
emlekeztetnek. Persze kevesbe oroszbaratok, sot, ami azt illeti, neha
egeszen batran ki merik mondani, hogy a kozelmultban, teruleti
vizeinket, elegge sajnalatos modon, idegen nagyhatalom
tengeralattjaroi sertettek meg.
Interju Mel Gibsonnal, kepek a Roxette koncertjerol, divat, teszt,
hobby, keresztrejtveny, horoszkop, es a lenyeg, a szex. A cimlap
messzirol hivogat: `Mitol gerjed fel a skandinav ferfi?!` (Expressen)
avagy `Sved nok legtitkosabb erotikus almai!` (Aftonbladet). Sven
Svensson ilyenkor nem sokat tetovazik, megveszi mind a kettot, hogy
aztan otthon rajojjon, hogy ismet atvertek. A ket ujsag arabol
nyugodtan vehetett volna egy csore toltoset, olyan najlonba
forrasztottat, amire persze mindig sajnalja a penzt.
Arnoldot nem lehet ilyen konnyen lepre csalni. Az aruhazban, ahol az
elelmiszert vasarolja, elso utja mindig a kassza mellett allo
ujsagospolchoz vezet, beteszi a kosaraba mind a ket mellekletet, majd
ellaviroz a mososzer-reszleg iranyaba, ahol leparkol, es komotosan
vegiglapozza oket. Kimenetkor pedig gondosan visszahelyezi a lapokat a
helyukre, kifizeti a tejet, es elegedetten mosolyogva tavozik.
Ezert ert meglepeteskent, amikor a mult vasarnap az Aftonblad-dal es
mellekletevel tert haza reggeli setajarol. - Nem hagyhattam ott, -
vonta meg a vallat. - Ezt neked is olvasnod kell. - Tette le a
reggelizo-, ejjeli-, valamint talaloasztalkara az esocseppektol nedves
ujsagcsomot.
Nem kell sokaig keresnem, a nagybetus cim minden ketseget eloszlat:
`Nemi vagyat fokozo szerek a Termeszet Patikajabol`. Atfutom a
bevezeto reszt, a gorog eredetu afrodiziakumokrol, a romaiak altal
eloszeretettel alkalmazott strichninrol, valamint az europai
erotomanok altal elonybe helyezett chantarisrol, aminek a leirasabol a
szarvasbogar-, vagy valami mas pancelosrovar-orlemenyere lehet
kovetkeztetni. A spanyol konkvisztadorokat sem hagyta kozombosen az a
teny, hogy Montezumanak ket, ugyancsak sikeres haremlatogatas kozott
egy misztikus csokolade-italt szolgaltak fel. Allitolag a recept
fennmaradt, nemregiben bukkantak ra a Vatikan irattaraban.
A japan ferfiak ma is tetemes osszegeket aldoznak potencia-novelo
szerekre, - az eros yen meg nem minden... - legyen az orrszarvu
szarvabol keszult preparatum, frissen vagott kigyo vere, avagy
ginzeng-gyoker. Amig Indiaban a szexre ahitozok bevetes elott
fokhagymas kenoccsel kenegetik intimebb testreszeiket, addig
Kelet-Afrikaban kath-ot ragcsalnak a pajzan jatekokban kimerult felek.
A modern idok embere persze tudja, hogy egyes vitaminok - C, E -,
vegyuletek - mint a lecitin is -, valamint a nyomelemek, mint peldaul
a cink vagy a foszfor, fontos szerepet jatszanak gerjedelmeink
biokemiajaban. A vitaminok a nyalkahartyat tartjak csucsformaban, amig
a cink a ferfi hormon, a tesztoszteron termeleseben jatszik fontos
szerepet. Lecitin van a tojasban, foszfor a homarban, cink pedig az
osztrigaban. (Es a szarazelemben, hogy az alacsony jovedelmuekre is
tekintettel legyunk.)
Az Aftonblad koltsegen het par vallalkozott arra, hogy a forgalomban
levo ajzoszerek kozul egy tucatot kiprobaljon, valamint a szerzett
benyomasokrol beszamoljon.
A `Montezuma titka` neven forgalmazott afrodiziakum hatekonysaga
ketsegtelenul bebizonyosodott: Ket hete huzodo kohogestol szabaditotta
meg a kiserleti par holgytagjat. A ferfi kulonosen az kotyvalek izet
talalta elvezetesnek.
A renszarvas agancsabol keszult keszitmeny hatasara (a lappok vagyont
keresnek a Japanba exportalt termekukon) meg ma is
varnak. Fogyasztasra a fureszpor izet kedveloknek merik ajanlani. A
Yohimbe-nel - Kamerunban novo fa kerge - pedig a Pepsodent fogkrem is
izgatobb hatasu. A Bodymax - tiszta ginzeng - hatasa egy het mulva, de
jelentkezett, rogton azutan, hogy a gyerekek lefekudtek, es igencsak
meglepo volt. Marmint az, hogy a kiserleti alanyok, evek ota eloszor,
nem aludtak el azonnal a vacsora utan.
Az osztriga, az kulon eset. Mar azert is, mert az osztriga elete soran
tobbszor valt nemet, igy soha nem lehetsz biztos benne, hogy
osztriga-fiut vagy leanyt csusztatsz le finom bor kisereteben a
torkodon. Ize halra, a sos tengerre emlekeztet. Fogyasztasa pedig
elmenyszamba megy. Kizart eset, hogy ugyanolyan romantikus hangulatot
keltsen az allomasi bufeben vasarolt teliszalamis zsomle... Ah, ossze
sem lehet hasonlitani.
Az Aranygyokeret haladoknak ajanljak. A hasznalati utasitas szerint a
no~venyi leveleket 2-3 percig kell ragni. A borsra emlekezteto, csipos
hatoanyag figyelemre melto erzest kelt a szajban, amit aztan at lehet
adni a partner intimebb testreszenek. A holgy, miutan magahoz tert az
extazisbol, csak azon akadt fent, hogy vajon nem csak a nyelvet maro
csipos erzestol akart baratja oly hevesen megszabadulni? Ettol
fuggetlenul, a Golden Root megkapta a maximalis ot csillagot.
A Love Dreams elnevezes illo olajat takar. A masszirozas sok maszattal
jart, raadasul a haloszoba reggelre ugy buzlott mint egy kupleraj. A
gyomberolajat kiprobaloknal az erekcio tiz perccel az alkalmazas elott
allt be. A puszta varakozastol...
Leteszem a mellekletet, belelapozok az ujsagba. Megoltek, hazudott,
elkaptak, hogyan csokkentsuk az adonkat. Remenytelen zagyvasag, mint
kint az ido is. Kavarog a ho, becsap a terasz ablakara. Arnold az
asztalnal ul, es a Tao-t olvassa. Idonkent megcsovalja a fejet,
jegyzetel egy fecnire. Eszreveszi, hogy nezem, sietve lapoz
visszafele. - Figyelj csak! Ezt hallgasd meg...
De ez mar egy masik tortenet.
Udvozlettel, Zita neni
Aprilis 17.
U.I. Ekezetes valtozat:
1. http://puppis.hit.bme.hu/ umann/zita_neni/zita_neni.html
(az "umann" elotti "tilde"-t, azaz ASCII 124-et nem tudja ez a kibord.)
2. A repuloekezetes valtozatot igenyeseknek e-mejlezem.
|
+ - | viragvasarnap a tv elott (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves HoI!
Kornai Andra1ssal vitazva irod:
>>Mie1rt nem? Csak a vira1gvasa1rnapot tartsuk fenn a kereszte1ny e1rte1keknek,
>>vagy esetleg Szent Tere1z nevenapja1t is? Nem viccbo3l ke1rdezem, hanem mert
>>me1g ko2ru2lbelu2l sem la1tom a logika1ja1t annak amit i1rsz.
> En se biztos, hogy ertelek. De azert osszeszamoltam. Van 7-8 vasarnap
>es meg 4-5 nap amire "igenyt tartok". Ez 0,3%. Szerinted sok?
> Kulonben is ott volt; fomusor ido. Ami mutatja, hogy nem vagyok manias
>hanem valoban provokacio volt.
Attol tartok, Andra1ssal ertek egyet. Te "igenyt tartasz" evi 10-12 napra
(ez nekem legalabb 3%, nem 0.3), ami tenyleg nem tunik soknak, de masoknak is
lehetnek hasonlo fenntartasai, nem? Ha ok mind veled ertenenek egyet, akkor
a dolog lehetne eppen targyalasi alap (bar szerintem eleg razos, lasd alabb),
de mi van, ha masok mas napokat peceznek ki? Akadhat, aki a Te listadhoz
hozzacsapna a teljes adventet meg a nagybojtot is, a zsidok nyilvan a
szombatok egy reszehez ragaszkodnanak, a muzulmanok a pentekekbol
valogathatnanak (plusz meg esetleg vegig a ramadan); eleg hamar betelne a
naptar. Szoval?
Mondok mast is. En nem ertem igazan, milyen meggondolasok alapjan kepezi a
viragvasarnap (vagy barmelyik, hasonlo alapon kivetelezett nap) szerves
reszet a fomusoridoben elkovetett tevenezes. Ez szerintem legfeljebb a
te eletmodot reszet kepezi, amelyhez viragvasarnap is ragaszkodni kivansz.
Szived joga. De te meg egy lepessel tovabb is mesz, amikor azt koveteled,
hogy viragvasarnap ne adjon a tv homokosokrol szolo musort. Ezen a ponton
kezd a kivansagod igazan zavarossa valni. Lehetseges variaciok:
A. Viragvasarnap TE nem akarsz homokosokat latni a teveben.
B. Nem akarod, hogy BARKI is homokosokat lasson viragvasarnap a teveben.
Az A esethez mar annyi is eleg lenne, hogy a musorterv ismereteben nem
kapcsolod be a tevet; ez szerintem nem all szoges ellentetben a
viragvasarnap tiszteletevel, vagy tevedek? (Amugy ha te nem akarsz latni
senkit a tevemusorban ilyenkor, aki a te erkolcsi elveiddel ellenkezo
dolgokat muvel, akkor, ahogy mar ramutattak elottem, tenyleg le kell mondanod
a hiradorol is; erre az ervre egyelore meg nem irtal semmit.) A B esetben
viszont mar olyanok eletebe is beavatkoznal, akiket esetleg egyaltalan nem
erdekel a naptar kepe, amikor tevet neznek.
Es vegul nem ertem azt sem, miert beszelsz provokaciorol. En akkor
kockaztatnek meg ilyen jelzot, ha az adott musor tartalma szandekosan TAMADNA
azt a kulonleges ertekrendet, ami EGYERTELMUEN az adott naphoz kotheto.
Igen, a homokosok nem illeszthetok bele a te szexualis moralodba, de
ettol egy roluk szolo musor meg nem tamadas ez ellen (felteszem, hogy nyilt
propaganda azert nem volt); nyilt tamadast legfeljebb akkor gyanitanek, ha
mondjuk a homokosok utcai demonstraciot terveznenek a husveti kormenettel
egy helyen es idoben (bar ez szerintem inkabb elmekortani eset lenne).
Masreszt szerintem a viragvasarnaphoz a te szexualis moralod csak nagyon
attetelesen, a kereszteny erkolcson keresztul kapcsolhato, es igy a lelott
ENSZ-katona Szarajevoban eppugy ellentetes (sot, szerintem sokkal
ellentetesebb) lehet ezzel az ertekrenddel, mint a homokosok eletmodja.
(Akkor mar az anyak napja inkabb szoba johetne egy ilyen homokos musor
kicenzurazasara, nem gondolod? :-)
Udv, KZ
|
+ - | Maffia-kapitalizmus (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves (Paller) Gabor,
A kerdes akkor dolt el, amikor a politika elutasitotta a reprivatiza-
ciot es a privatizacio, azaz a kulfoldieknek valo eladas illetve a
hazaiak eredeti tokefelhalmozasa mellett dontott. Ezt vegul is en he-
lyesnek tartom, a mezogazdasagban egyebkent egy bonyolult reprivatiza-
cio zajlott le, ott vegul is a fold inkabb ugyanaz a fold, mint a
40-es evekben, ellentetben az iparral, ahol azert nagy valtozasok
voltak, a Csepel Muvekre nehez azt mondani, hogy az a Weiss Manfred,
bar a Ganz-ra pl. lehetett :-( mert szazadeleji gepeket hasznaltak
meg a 80-as evekben.
Hogy lehet egyenlo vagyoni eloszlasbol egyenlotlent csinalni ?
Hat igy. Vagy megveszi a kulfoldi (kiarusitjuk az orszagot), vagy
eredeti tokefelhalmozunk (lop az a szemet). Egyebkent azert ez tenyleg
nem mehet orokke, meg kell szolaltatni a gongot, mint a tozsden.
Aki 5 ev alatt nem lopott (pardon halmozott fel) eleget, az magara
vessen.
Hidas Pal
|
+ - | no subject (file transmission) (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Magyar nyelv es kultura-tortenelem oktatas Beloit-ban.
Junius elejetol augusztus kozepeig ismet lesz egy 9-hetes INTENZIV
magyar nyelvtanfolyam a Beloit College (Beloit Wisconsin)
rendezeseben. A Center for Language Study mar 20 eve rendez
intenziv myari nyelvtanfolyamot; eredetileg kinai, japan es orosz
nyelvet adtunk, negy eve magyart is tanitunk, s most mar cseh,
portugal es torok is szerepel programunkban.
"FULL COLLEGE CREDIT."
Magyarorszagi oktatok, jol-felszerelt, kellemes kornyezet.
Osztondijak kaphatok. Korhatar nincs.
Tovabbi informaciot szivesen kuldunk.
(magyar vonatkozasban): Andras Boros-Kazai, Assoc.Prof.
World Affairs Center, Beloit College
700 College Street, Beloit WI 53511
608-363-2047 nappal
608-365-2470 este
FAX 608-363-2718
EMAIL
(mas nyelvekrol es altalaban) Terry Bigalke, Director
Center for Language Study
Beloit College, stb. (mint fentebb)
608-363-2269
email:
|
+ - | Historiografiai hitelesseg (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Miklos!
Mivel eredetileg is ket kulonfele dologgal kapcsolatban (Boswell-konyv,
ill. tolerancia) szolitottalak meg, ha megengeded, valaszomat kettevalasztom:
beszeljunk eloszor a historiografiarol, ugy is, mint egyik kedvenc
vesszoparipamrol (bejottel az en utcamba, bocs!).
>Ha te magad is belatod, hogy "minden torteneti kutatas szelektiv es
>tendenciozus", akkor az ezt koveto allitassal, hogy "de azert vannak
>fokozati kulonbsegek", rad harul a bizonyitas terhe.
Mint arra bizonyara emlekszel, ezt a megjegyzest azert tettem, hogy
megsporoljam neked egy szamomra meglehetosen unalmas ellenerv kijatszasat,
vagyis azt, hogy "minden torteneti kutatas etc.". Tehat reszemrol ez egy
meglehetosen szonoki fordulat volt, es nem egy olyan kijelentes, amellyel
ebben a formajaban maradektalanul egyetertenek. Az ketsegkivul igaz (vagy
legalabbis manapsag tortenetfilozofiai kozhely) hogy a mult mint olyan a
maga teljessegeben nem ismerheto meg es nem rekonstrualhato megoly alapos,
elmelyult es partatlansagra torekvo torteneszi munka aran sem. Ennek oka
egyfelol a forrasok sohasem kielegito mennyisege, masfelol a mindenkori
kutato-megfigyelo elkerulhetetlen reszlehajlasa.
DE: Ettol en meg igenis meg vagyok gyozodve arrol, hogy igenis
letezik olyasmi, hogy hiteles es hiteltelen tortenetiroi munka, megalapozott
es kiegyensulyozott velemeny es ennek ellenkezoje. Hogy egy peldat mondjak:
Fernand Braudel munkassaga vagy Magyarorszagon Szucs Jenoe szamomra
mindenkeppen az elobbi csoportba tartozik. Az afrocentristake es EGYES
gay aktivista es feminista szerzoke nem. Ha erre azt valaszolod, hogy ez az
en velemenyem, akkor azt mondom, hogy nemcsak az enyem. Ha azt mondod, hogy
a "hiteles" es "megalapozott" minosites pusztan velemeny kerdese, akkor azt
mondom, hogy az ilyen relativizmus mindenfajta tudast megkerdojelez es sutba
dob, tehat szamomra elfogadhatatlan. Erre utaltam, amikor azt mondtam, hogy
"vannak fokozati kulonbsegek". Ha a fentiekben olyasmit adtam volna a szadba,
amit nem is akartal mondani, akkor bocs: ismet csak meg akartam takaritani
egy-ket eleg gyakori vita-tiszteletkort.
Az 'egyes' kiemelese a fentiekben nem veletlen: nem allitottam, hogy
minden feminista vagy gay aktivista szerzo a tortenelemhamisitas bunet
kovetne el (akinek nem inge, ne vegye magara, illetve kedvenc szerzoire).
De allitom, hogy ilyen tendencia tapasztalhato a korukben. Mivel Boswell
muvet meg nem ismerem, sot tartok tole, hogy a kozeljovoben aligha lesz idom
ot elolvasni, ilyesmit rola nem is allithattam. Csupan az alapjan
nyilatkoztam rola, amit te irtal, vagyis hogy korakereszteny liturgikus
szovegeket elemez. Mivel masik szakom az angol, van nemi fogalmam rola, mi
mindent ki lehet hozni egy irodalmi jellegu elemzessel barmifele szovegbol,
tehat eltem a gyanuperrel, hogy egy ilyen jellegu 'bizonyitek' erosen ketes.
Tehat keresem meg mindig az (immar harmadszor): Ugyan kedves Miklos,
hajlando vagy eme muvon kivul egyeb forrasmuveket is felhozni annak
alatamasztasara, hogy a katolikus egyhazban elfogadott gyakorlat volt a
homoszexualitas, avagy beismered, hogy eme korabbi allitasodat nem tudod
forrasokkal megtamogatni? Bocs a kisse eroszakos kerdesert, de kenytelen
vagyok ilyen direkt formaban feltenni, mivel mar masodszor hagytad teljesen
figyelmen kivul udvarias kereseimet.
Ennyit a historiografiarol, legalabbis egyelore.
Udvozlettel,
Karesz
|
+ - | A massag es a tolerancia (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Tisztelt turelmes olvasok,
Folytatom korabbi levelemet, ezuttal toleranciarol, elsodlegesen meg
mindig Miklossal vitazva. Irod:
> Mindebbol az kovetkezik szamomra, hogy a massag "elfogadasa es megturese"
>csak a minimum lehet, a massagot igenis tamogatni kell, de arrol nincs szo,
>hogy dicserni kellene. Tehat en mashol huzom meg a hatart, mint te. Az en
>szotaramban a tamogatas nem egyenlo a dicserettel, es plane nem a normakent
>tetelezessel.
Rendben van. A problemat azonban ott latom, hogy mikent valasztod
el a tamogatast a dicserettol a gyakorlatban? Egy egyen, egy allamhatalom,
egy tarsadalom nem azt tamogatja, amelyet helyesnek, pozitivnak, masok altal
is kovetendonek tart? A tamogatas nem jelenti automatikusan azt, hogy a
szobanforgo gyakorlatot, eletformat stb. a pozitiv tarsadalmi normak
rangjara emeli?
>Vagyis vilagos, hogy nem azert jo zeneszerzo Csajkovszkij,
>kivalo balettancos Nurejev, korszakalkoto filozofus Foucault, mert meleg
>volt. De nem art ezt tudnunk annak erdekeben, hogy belassuk: a
>homoszexualis nemi erdeklodes nem zarja ki azt, hogy valaki egeszen kivalo
>intellektualis teljesitmenyt nyujtson.
Ki a fene allitotta ennek ellenkezojet? Nem tunt fel, hogy pontosan
ezt irtam en is? En ama bizonyos Csajkovszkij-viccet azert emlegettem fel,
mert pontosan itt latom (bocs a visszautalasert) EGYES gay aktivista
irodalmarok, torteneszek es mas Geisteswissenschaftban utazok fo
problemajat: SZAMUKRA valik fontosabba Shakespeare, Leonardo, Caravaggio
es masok szexualis orientacioja, mint az, amiben nagyot alkottak es amiert
vilaghirnevre tettek szert.
> Tehat nem egeszen ertem, hogy Karoly elkapkodott logikaju fejtegetese a
>"massag = orok kisebbseg" tezis cafolata erdekeben mire is akart kilyukadni.
Jo, megprobalom megegyszer hasznalatba venni kapkodos logikamat.
En ugy ertelmeztelek (lehet, hogy felre), hogy a tarsadalmat valamifele nagy
halmaznak tekinted, amelyben minden elemnek van x tulajdonsaga, es ezen
tulajdonsagok alapjan ezeket az elemeket y fele halmazba lehet
csoportositani, am mindezek a halmazok csupan reszhalmazai a nagy egesznek,
ergo minden tarsadalmi csoport csupan kisebbseg, illetve minden egyen resze
n csoportnak, amely kisebbsegnek tekintheto. OK. En ezzel szemben azt
probaltam kiemelni, hogy ezen elemek mindegyike gondolkodo leny, akinek
van egy sajat szubjektiv elkepzelese arrol, hogy o eppen mely csoportokhoz
akara tartozni, melyekkel erez kozosseget, illetve melyekkel szemben
ellenszenvet. Arrol mar nem is beszelve, hogy ezek a csoportok messze nem
egyenranguak. En mint egyen pl. rengeteg csoportba besorolhato vagyok:
fiatal, ertelmisegi (na jo, egyetemet vegzett :-) ), videki, Dunantuli,
barnahaju, balkezes, heteroszexualis, etc. De ezen csoportok java resze
lenyegtelen (pl. barnahaju), masoknak lenyeges erkolcsi tartalma
(pl. videki) nincs. Hiaba vagyok en tehat valoszinuleg rengeteg kisebbseg
tagja (ld. ertelmisegi, Dunantuli, balkezes), a szexualis orientacio mint
konkret valasztoviz eseteben a tulnyomo tobbseghez (bocs...) tartozom.
Mindez csupan arra kivant valasz lenni, hogy van-e ertelme tobbsegrol es
kisebbsegrol beszelni ebben a konkret temaban. Szerintem van, es
felrevezetonek ereztem azt a felvetest, hogy csupan kisebbsegek vannak egy
tarsadalomban.
>A homoszexualitas, mint kategoria nem idosebb ketszaz evnel. A melegeket
>eloszor a heteroszexualisok neveztek el homoszexualisoknak, es tettek ezzel
>oket massa.
Ez egy erosen vitathato allitas, amelyet sokkal jobban meg kellene
tamogatnod ervekkel ahhoz, hogy elfogadjam. Termeszetesen vannak olyan
kulturak, ahol a homo vs. hetero nem "issue", ami azt jelenti, hogy nem
foglalkoznak vele, mint problemaval, kvazi szonyeg ala soprik (ld. iszlam).
Ettol azonban meg a ketfajta szexualis gyakorlat nem lesz azonos,
plane nem kereszteny kulturkorben, ahol a homoszexualitas kategorikus
tilalma nem ketszaz evre nyulik vissza. Lehet, hogy nem hasznaltak ezt a
konkret kifejezest, de ettol meg maga a gyakorlat nem volt sem tamogatott,
sem turt. Mara eljutottunk ahhoz, hogy a nyugati tarsadalmak nagy resze
hajlando elturni es nem betegsegkent vagy buncselekmenykent, hanem egyszeru
maganugykent kezelni a dolgot. Szerintem ez egy fontos es pozitiv fejlemeny,
es tovabbi felvilagosito munkat tartok szuksegesnek ezzel kapcsolatban.
>Masnak lenni nem konnyu, el lehet vele ironizalni, de
>alapvetoen hatranyos helyzetet jelent.
Ez bizony igy van, es nem hiszem, hogy ezen valtoztatni lehet,
legkevesbe ugy, hogy ugy teszunk, mintha a massag nem is lenne massag. Ezt
a hatranyos helyzetet legfeljebb enyhiteni lehet: turelemmel, megertessel,
a szo igazi ertelmeben vett toleranciaval. De nem a massag dicseretevel,
amely manapsag annyira divatos szlogenne valt. Ahogy mondtam mar: massaga
valogatja.
Udvozlettel,
Karesz
Ui.: Hogy egy masik kerdesedre is valaszoljak: a homoszexualitas
szerintem nem betegseg abban az ertelemben, ahogy betegsegnek tartjuk a
szervezet valamely reszenek nem megfelelo mukodeset, valamilyen szervi
bantalmat. En viszont igenis beszelnek egyfajta szexualpszichologiai
problemarol, a nemi osztonok egyfajta nem megfelelo mukodeserol.
Termeszetesen ez is vita targya lehet.
|
+ - | Giordano Bruno es Galilei (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves (Pinter) Karcsi,
Giordano Bruno-t tudtommal ket dolog miatt egettek meg:
1.) (Hivatalos indoklas): muvenek vegen arra a kovetkeztetesre jutott,
hogy a Nap a Mozdulatlan Elso Mozgato (azaz a Nap az Isten).
2.) (Feljelentoinek motivacioja): G.B. a francia befolyas hive volt egy
olyan pillanatban, amikor a spanyol befolyas kerekedett felul Italiaban.
(Nemcsak a Nap kozponti szerephez juttatasa volt hizelges a francia
kiralynak, de a konyv elso oldalan szereplo harom delfin is a
"dauphin"-re, azaz a tronorokosre utalt.
Egyebkent G.B.-t a papa az utolso pillanatig megmenteni probalta, mert
G.B. keszitette a papa horoszkopjat, es a Szentatya nem akarta, hogy az
Inkvizicio errol is tudomast szerezzen...
Galileivel kapcsolatban ajanlom Kassai Lori irasat a SZALON 809-es
szamaban. (Egyebkent Galilei tudtommal --mint Descartes kortarsa-- mar
nem tartozik a kozepkorhoz, de errol psszt... ;-)
Epp a napokban olvastam Szent Agoston azon iranymutatasat, mely
szerint ha egy termeszettudos, _bebizonyit_ egy a Szentirassal latszolag
ellentetben allo tenyt, akkor ki kell mutatnunk, hogy a Szentiras
ertelmezheto ugy, hogy ez az ellentet feloldodjek, viszont ha egy tudos
_hipotezissel_ all csak elo, akkor nem kell sietnunk az
ujraertelmezessel. (Ez ismet alkalmazhato a homoszexualitasra is.)
Szent Agoston (5. sz.) egyebkent az araboktol fuggetlenul is gombolyunek
tartotta a Foldet, es egy labjegyzet szerint epp az o koraban alltak at
az tudosok a lapos foldre --olyan filozofiai megfontolasokbol, melyeket
gyorsolvasassal nem tudtam kovetni--. Ez a visszaallas kb. 300 evig
tartott. Most ezt fejbol irom, utana kellene neznem a pontos adatoknak.
Sose art hangsulyozni, hogy Galilei es Giordano Bruno elott volt egy
Kopernikusz is.
Galilei kortarsa volt egyebkent az a la Colombiere Szt. Miklos is, aki a
Jezus Szive Mozgalom egyik alapitoja, es akivel az angol allam nem bant
olyan kesztyus kezzel, mint az Egyhaz Galileivel: o belehalt a
bortonbeli banasmodba. Csak azert mert titokban katolikus lelkivezetest
adott az ezt igenyloknek a hivatalosan anglikan vallasu Angliaban.
Mint Gereby Gyuri oly talaloan irta, "a sotetseg a vallashaboruk koraval
ereszkedett le"...
Barati udvozlettel, Gabor
|
+ - | Voros Miklos kerdesere visszakerdezve (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Miklos,
azert nem valaszoltam arra a kerdesedre, hogy "betegsegnek tartom-e a
homoszexualitast", mert nem tudom mit valaszoljak.
Ehhez tudnom kellene, hogy bebizonyitotta-e mar valaki, hogy letezik
olyan eros veleszuletett homoszexualis hajlam, amelynek nem lehet
ellenallni, vagy csak egy nagyon valoszinu hipotezis letezik, netan az
sem.
Rogton azt is szeretnem megkerdezni, hogy a pszichologiai szakirodalom
hasznalja-e a homofobia kifejezest, vagy csak "nepszeru tudomanyos"
zsargonrol van szo...
Barati udvozlettel, Hetyei Gabor
PS. Ha lehet, referenciat is kernek...
|
+ - | Tolerancia es Freud (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves (Voros) Miklos,
ha jol ertem a logikadat, amikor egy adott tarsadalomban epp a fasisztak
a leggyengebbek, akkor oket kell apolni, gondozni, szeretni.
Udv, HG
Disclaimer (hogy mondjak ezt magyarul): nem a homoszexualisokrol akartam
barmit is implikalni, hanem a "mindig a leggyengebet kell a legerosebben
tamogatni" elv korlatait tesztelem ...
Kedves Kornai Andris,
megkerdeztem az en Freudomat, mit mond a homoszexualisok nevenek
roviditeserol. Azt felelte, ugyanazt, mint arrol, amikor a francia a
katolikusokat egyszeruen "catho"-nak, a laboratoriumot "labo"-nak, es a
diapozitivot "diapo"-nak mondja.
Barati udvozlettel,
Hetyei Gabor
heteroszexualisan orientalt latin ritusu romai katolikus kereszteny
(szolits csak HOLRRKK-nak ;-)
|
+ - | Re: Maffia-kapitalizmus (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Paller Gabor "Maffia-kapitalizmus" olvasasa kozben lattam ezt a sort:
>Bolgar
>Gyorgy az olaj-vamcsalas kapcsan hosszasan ir arrol, milyen sokfele-
>keppen lopjak meg az allamot.
Ezzel persze egyertek. De persze a cikk masodik felevel nem. Ellenben a
csalasokra itt van egy masik pelda, amit a HVG marcius 25-i szamaban olvastam.
A cikkbol kitunt, hogy az allam penzt ad a mozgaskorlatozottaknak autokra.
Ezen felul mozgasserultek vam- es afa-mentesen hozhatnak be Magyarorszagra
szemelygepkocsikat. Es most hadd idezzem szo szerint a cikket:
"1990. december 31-ig mintegy nyolcezer jarmu kerult be az orszagba ilyen
jogcimen, az esetek tobbsegeben azonban az autot a mozgaskorlatozott egy
percig sem hasznalta, csak a nevet es a jogosultsagat adta az ugyletnek
(altalaban 20-50 ezer forintert). `Elofordult, hogy egy mozgaskorlatozott
neveben 4,5 millio forintot ero Porschet hoztak be az orszagba, am a
nyilvanvalo csalas ellenere semmit sem tudtunk tenni, mert a jogszabalyok nem
tertalmaztak szankciot' mondja Radai Sandor."
Egy kicsit lejjebb:
"MEOSZ-becslesek szerint a tamogataskerelmezok mintegy 40 szazaleka ma is
`kombinalt.' Peldaul sulyos mozgasserultnek nyilvanittatja magat, vagy
tenylegesen is mozgasserult, de csak azert kell neki szemelygepkocsi, hogy
eladhassa, es igy keszpenzben jusson hozza a tamogatashoz." [Ami kulonben
maximum 240 ezer forint.]"
Es meg egy kicsit lejjebb:
"A legsulyosabb visszaelesekre a mozgaskorlatozottak kozlekedesi
tamogatasanak felulvizsgalata kapcsolt derult feny. Szamos telepulesen
szocialis segelykent ep--vagy idos koruk miatt nehezen mozgo, de sulyos
mozgaskorlatozottnak nem minositett--embereknek is kiutaltak az evi 12 ezer
forintot. Mivel a tamogatasokhoz a kozponti koltsegvetes fedezetet nyujt es a
kedvezettek szama sincs limitalva, nehany onkormanyzat ilyen jogcimen
segelyezte szocialisan raszorulo polgarait. A Nepjoleti Miniszteriumban es a
MEOSZ-ban tobb olyan telepulesrol tudnak, ahol a lakossag donto
tobbsege--legalabbis papiron--`nyomorek' lett."
Hat igy valahogy!
Balogh Eva
|
+ - | Keresztkerdesek NPA-nak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Andras! (talan igy szemelyesebb, mint NPA-val)
Erdeklodessel olvastam leveledet a 868-as Szalonban az Afrika
es Amerika kozotti, Kolombusz elotti kapcsolatokrol. Be kell
valljam, hogy a dolog botanikai reszehez (amelyet igen
dicseretesen eredeti forrasmegjelolesekkel is ellattal)
egyaltalan nem tudok hozzaszolni. Ilyen reszletesseggel
meg nem hallottam errol a kerdesrol, ezert csak annyit
tudok hirtelen hozzatenni, hogy szivesen hallanek tobbet is
rola, netan 1932 utan is publikalt muvekbol is.
Afrika tortenelmet is csak igen hezagosan ismerem, ezert
arra is ugyanezt tudom mondani, mint a botanikai ervekre.
A mali hajosokrol fennmaradt arab beszamolok is ujak voltak
nekem; korabban legfeljebb a foniciaiakkal kapcsolatban
hallottam olyan velemenyeket, hogy eljutottak/eljuthattak
az Ujvilagba.
Amit erveiddel kapcsolatban itt leirok, azt megintcsak
egy erdeklodo laikus gondolataikent tudnam bemutatni.
Ha tenyleg volt ilyen tengeri kapcsolat, akkor en azt
varnam, hogy ennek a hatasai nem az Amerikai kontinens
olyan viszonylag tavoli reszein lennenek fellelhetok, mint
Peru, Chile, vagy Mexiko, hanem peldaul az Afrikaval szemkozti
Braziliaban, vagy esetleg az Antillakon. Vannak errol a teruletrol
olyan emlekek, amelyek (a netan rendszeres) kapcsolat
megletet tamogatnak a ket kontinens kozott? Az arab
tortenetiroknak is sokat koszonhet az utokor, de azert
mas esetekben mar volt arra pelda, hogy a tobb evszazadra
visszatekinto szobeli forrasok nem bizonyultak teljesen
megbizhatonak. (Itt most i.sz. 1300 korul feljegyzett
tobbszaz evre visszameno emlekekrol van szo, ha jol ertem.)
A fentiekhez kepest talan egy kisse biztonsagosabb talajon
erzem magam, amikor raterek a Mexiko teruleten talalt
keresztmotivumok problemajara, mivel errol tobb informaciom
van (ha nem is itt keznel). Palenque-ban tenyleg ott van
a Keresztt Temploma es a Leveles Kereszt Temploma is a
klasszikus maja periodusbol (konkretan, ha jol emlekszem,
akkor i.sz. 5-600 korulrol). Ezeket egy-egy szepen faragott
dombormu utan neveztek el, amelyek a szentelyek falat diszitik
bennuk. Ezekrol en azt olvastam, hogy ugyan a spanyol
hoditok valoban keresztnek veltek a rajtuk levo motivumot,
azok valojaban a kukorica novenyenek abrazolasai. En tortenetesen
lattam ezeket "eloben" is es azt kell hogy mondjam, hogy
ez a magyarazat hiheto. A klasszikus maja periodus szokasainak
megfeleloen elegge "barokkosan" diszitett dombormuveken
tenyleg kiveheto egy kukorica sza'ra, amibol a magassaga kb.
felenel ket oldalra egy-egy levelcsokor agazik ki.
Azon, hogy ezt a spanyolok keresztkent interpretaltak nem
lepodok meg, (bar ehhez tenyleg kell egy kis elvonatkoztatasi
kepesseg). A spanyolok eleg agressziven probaltak kiirtani
a "pogany" szokasokat es elterjeszteni a keresztenyseget,
ezert aztan bizonyara jol jott nekik egy-egy ilyen kozos motivum,
amit felhasznalhattak az ugy erdekeben. Amugy is szamos
pelda ismeretes arra, hogy pl. az epuletek elnevezesenel
mennyire mellefogtak ("apacazarda", "galambduc"), bar ennek
nem sok jelentosege van es tobbe-kevesbe termeszetes ket
igen tavoli kultura talalkozasanal. (Ugyanerre nezve "kicsiben"
lasd a TIPPen zajlo epuletes "klotyos" eszmecseret...)
Altalanossagban a kereszt motivumra is ugyanazt tudom mondani,
amit mar emlitettem, vagyis hogy nem lepodok meg azon, hogy
egymastol fuggetlenul megjelenhetett kulonbozo kulturkorokben.
Valojaban egy igen egyszeru szimbolumrol van szo, amihez az
egyes korok es nepek mas-mas jelentest tarsitottak. (Tudomasom
szerint pl. a Romai Birodalom fennallasa idejen a keresztnek
egeszen mas volt a kozgondolkodasban elfoglalt szerepe mint
kesobb, mivel lenyegeben egy kivegzoeszkozt jelentett, valami
olyasmit, mint ma az akasztofa. [Remelem ezzel nem sertettem
meg senkinek az erzekenyseget.])
De ha mar idaig eljutottam, akkor nem allom meg, hogy le ne irjak
egy tanulsagos fejtegetest arrol, hogy a keresztek (es csillagok)
tukrozesi szimmetriaja mikeppen melyitette el az europai
(termeszettudomanyos) gondolkodasban a bal-jobb szimmetria
abszolutkent felfogott ervenyet szemben pl. a tavol-keleti
kulturak ilyen jelleget nem mutato szimbolumaival (pl. a
yin-yang abra). Enneka aztan az lett volna a kovetkezmenye
(igy az erveles), hogy a tertukrozesi szimmetria seruleset
kinai fizikusok josoltak meg es mutattak ki az ebben a
kerdesben szkeptikus europai es amerikai kollegaik meglepetesere.
Persze ez egy masik tortenet, csak "foglalkozasi artalom"
miatt emlitettem meg...
Udvozlettel,
Levai Geza
|
+ - | Minden, amirol egyre kevesbe szivesen irok (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves (Fekete) Zoli,
Voros Miklossal mar megbeszeltuk, hogy az analis pelda csak egy pelda
volt, es akarhogy eroltetem a fantaziamat nem tudok olyan egyesulest
elkepzelni ket azonosnemu kozott se kezzel se labbal, se szajba se
fulbe, amely ugyanolyan merteku testi egyseget adna, mint ferfi es no
"szokasos" egyesulese.
> Egyebirant nekem hatarozottan az az erzesem, hogy a Hetyei definicio a
>"normalis" egyesulesre - magaban foglalando az arcok szembesiteset az egy
>testte olvadassal osszekotve - kifejezetten a homokossag eleve
>elitelesenek racionalizalasa.
Erzesekkel nem lehet vitatkozni...
Ami a sotetben valo szeretkezest illeti: a hang meg a sotetben is
terjed, ha az egyik fel a masiknak hattal van, az ete'ren is gyengiti a
ketiranyu kommunikaciot. (Ld. meg lejjebb.)
>felvilagosito
>okitasbol visszaremlo emlekeim szerint aszondjak, hogy a "normalis"
>orgazmus utoerzese hasonlatos lehet a holyag konnyiteset kovetoevel
Draga Zoli, a "hasonlatos lehet" es az "egeszen bizonyosan hasonlatos"
ket kulonbozo dolog. Raadasul masodszor kerulok abba a szerencsetllen
helyzetbe ugyanazon pelda folytan, hogy szerencsetlen megfogalmazasom
miatt felreertik a szavaimat. Nem az "utana" kovetkezo
megkonnyebules ellen van kifogasom, hanem azellen amit a belek "alatta"
atelnek. Ennek szerintem nincsen parhuzama egy no eseteben.
Fuggetlenul velemenyelteresunktol a tagabb ertelemben vett temaban,
szemely szerint nagyon lovagiasnak vennem ha ebben a konkret peldaban mar nem
nyomulnal melyebbre...
Vegezetul ugyanolyan termeszetellenesnek tartom, ha valaki egy not alaz
meg analis behatolassal, mint egy ferfit. Az az egy ugyanis elegge
ismeretes mindazok elott, akik az allatok "homoszexualis" viselkedeset
kutatjak, hogy az allatvilagban az analis behatolo mindig a rangban
folerendelt, es ez a szimbolizmus az emberi testek parbeszedeben is
jelen van ...
Maradt meg kerdesed?
Udvozlettel, HG
|
+ - | hetero erkolcs (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Hidas Pali,
mint a FORUM-ban mar leirtam, a katolikus moral szerint a
heteroszexualis aktusnak is vannak termeszetellenes formai. Elek druszam
mar elottem leirta, hogy az angolszasz szodomiaellenes torvenyek zome nem a
resztvevok nemerol, hanem az aktus formairol szol.
En nem "diszkriminalnek" az analis szex hatranyara: minden olyan
testi egyesules mely csak a felek testi kieleguleset szolgalja, paros
maszturbacionak tekintheto es lenyege szerint rendellenes.
Ami kulonos felhangot ad az ilyen heterok kozt is rendellenes aktusnak
azonosnemuek eseteben, az az, hogy az azonosnemuek kapcsolatabol
szuksegszeruen hianyzik az a teljesseg, mely a ferfi es no termeszetenek
komplementaritasabol adodik.
Ettol fuggetlenul en ugyanugy nehezen allnam meg, hogy ne szoljak bele,
ha valaki annak tarsadalmi elfogadtatasara indit mozgalmat, hogy a
hitvesunkkel gyakorolt oralis szex milyen csodalatos. Nem kivanom
"betiltatni" masok perverziojat, de ha valaki a nyilvanossagot egy
perverzio dicseretere/nepszerusitesere hasznalja fel, akkor szamolnia
kell azzal, hogy a vele egyet nem ertok is kifejezesre juttatjak eltero
intuiciojukat.
Barati udvozlettel, HG
|
+ - | Re: homoszexualita1s (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Horva1th Pista!
Megdo2bbene1ssel olvastam amit a ve1gbe1l funkcio1ja1ro1l i1rta1l. Engem
me1g (e1s lefogadom te1ged is!) u1gy neveltek, hogy van egy priva1t szfe1ra,
hata1rai ugyan nincsenek 100%-os pontossa1ggal kijelo2lve, de annyi biztos
hogy a ha1lo1szoba ide tartozik, e1s jo1l nevelt ember ma1sok priva1t
szfe1ra1ja1t tiszteletben tartja. Ha nekem egy kolle1ga1m homoszexua1lis
(van olyan akiro3l ezt tudom) ez engem ugyanolyan keve1sse1 foglalkoztat
mint hogy i1vben vagy egyenesen va1gja a la1bko2rme1t (megosztom veled ezt
az intimita1st: e1n pe1lda1ul egyenesen va1gom, mert ha i1vben va1gom akkor
beno3). Hogy a ve1gbele1t mire haszna1lja az az o3 szuvere1n do2nte1se. Az
az A1llam, az az Egyha1z, e1s azok a Magas Erko2lcsbi1ra1k akik ma1sok
ha1lo1szoba1ja1ba kukucska1lnak azok o2nmaguk tesznek tanubizonysa1got
arro1l hogy a ti1ze1ves Mo1ricka szellemi szinvonala1n a1llnak.
Ez nem a clintoni "ne ke1rdezd, ne mondd" politika, mert abbo1l e1n
kiza1ro1lag azt tudom elfogadni hogy "ne ke1rdezd" mert hogy engem is erre
tani1tottak, e1s e1n is erre fogom a gyerekemet tani1tani. Az hogy "ne
mondd" az csupa1n exhibicionizmus ke1rde1se: ha valaki annyira mondani
akarja, hadd mondja. Semmivel sem szimpatikusabb vagy ellenszenvesebb mint
a ho1dita1saikkal dicsekvo3 donjuanok. Az internet teli van olyan u2rge1kkel
akik azt magyara1zgatja1k hogy o3k azt szeretik ha a la1nynak hosszu1 fekete
haja van e1s ala1zatosan lesu2ti a szeme1t -- kit e1rdekel? Kit e1rdekel
jobban ha valaki azt szereti ha nem la1ny hanem fiu1, e1s bozontos a
mellkasa? Szerintem ez is maga1nu2gy, de nem helyes embereket to2rve1nyileg
arra ke1nyszeri1teni hogy ne tegye1k a maga1nu2gyeiket ko2zszemle1re ha
olyan kedvu2k tartja (azt se helyeselne1m ha rendeletileg beza1ratna1k az
o2sszes nudista kempinget).
Hetyei Gabi megke1rdezte Freudot:-) mit mond a homoszexua1lisok neve1nek
roviditeserol. Azt felelte, ugyanazt, mint arro1l, amikor a francia a
katolikusokat egyszeru3en "catho"-nak, a laborato1riumot "labo"-nak, e1s a
diapozitivot "diapo"-nak mondja. Ennek alapja1n tala1n javasolhatna1m a
"homo" megneveze1st, miuta1n ilyenekro3l van szo1, homo sapiens
sapiens-ekro3l, nem holmi betu2jellel ella1tott paradicsom-hibridro3l. U1gy
la1tom to2bbek is megtettek a politikai korrektse1g ve1delmezo3je1nek ebben
a vita1ban, eze1rt teszek egy kis kite1ro3t: e1n a Sziva1rva1ny Egyesu2let
elno2ke1vel e1rtek egyet aki szerint haszna1lhatjuk ege1sz ba1tran a "buzi"
szo1t (amely a jo1val bara1tsa1gtalanabb e1s fe1lrevezeto3bb "buzera1ns"
szo1bol jo2tt le1tre ugyanolyan mo1don ahogy a laborato1rimbo1l a "labo").
Tudtommal Horva1th Pista1t is az ke1sztette ennek a ro2vidi1te1snek a
bevezete1se1re hogy modera1torunk felro1tta neki a "buzi" szo1t -- javaslom
ne tegye. (Pista1nak meg javaslom a "meleg" szo1 haszna1lata1t, nem fog
leesni az aranygyu3ru3 az ujjadro1l ha ezt haszna1lod.)
Vissza a fo3vonalhoz, Vo2ro2s Miklo1s ke1rdezi hogy betegse1g-e a
homoszexualita1s, e1s ha igen mi a betegse1g defini1cio1ja. Tudva1n tudva
hogy mindez ma1r lement egy kora1bbi meleg-vita1ban a HIX-en, megisme1tlem
amit ott i1rtam: betegse1g az ami az e1letfunkcio1kat csorbi1tja, az
e1letfunkcio1t pedig az a1ltala1nos iskolai biolo1giao1ra1ro1l ismert
felsorola1ssal definia1lom (ta1pla1lkoza1s, szaporoda1s, mozga1s, ...).
Ennek alapja1n a homoszexualita1s betegse1g, hiszen az ellenkezo3 nemu3ek
elkeru2le1se a szaporoda1snak ga1tja. (Mellesleg aze1rt is betegse1gnek,
so3t genetikailag meghata1rozott elva1ltoza1snak gondolom, mert (a) az
a1llatvila1gban sem ritka (b) a melegekre iszonyatos ta1rsadalmi nyoma1s
nehezedik hogy legyenek inka1bb hetero1k, e1s ennek szerintem csak az a1ll
ellen akinek erre igaza1n nyomo1s oka van, de ez melle1kva1ga1ny, a
bilo1giai determina1ltsa1gon nem e1rdemes sokat spekula1lni, a genetikai
ko1d felto2re1se1vel erre a ke1rde1sre majd explicit va1laszt kapunk.)
A ke1rde1s szerintem nem az hogy betegse1g-e, hanem hogy az orvosi modell (a
beteget meg kell gyo1gyi1tani) alkalmazhato1/alkalmazando1-e ra1. Fenti
defini1cio1m e1rtelme1ben a doha1nyza1s betegse1g, hiszen ele1gge1
vitathatatlan hogy me1g azoknak is cso2kkenti az ellena1llo1ke1pesse1ge1t
akik nem kapnak ra1kot to3le. Ugyanakkor nem szeretne1m ha az o2sszes
doha1nyost e miatt ke1nyszergyo1gykezele1snek vetne1k ala1. Hasonl1o mo1don,
a szenvede1lyes istenhit azon forma1ja ami miatt katolikus papnak, buddhista
szerzetesnek, apa1ca1nak a1llnak emberek az is negati1ve befolya1solja a
szaporoda1si hajlando1sa1got, teha1t a fenti e1rtelemben ve1ve betegse1g, de
etto3l me1g nem kell ra1 az orvosi modellt alkalmazni. Itt bukik meg Leirer
Laci eredeti e1rvele1se is, hiszen a kanti modell semmilyen olyan helyzetben
nem alkalmazhato1 ahol a stabilita1s abbo1l sza1rmazik hogy egy bizonyos
eloszla1s statisztikusan termelo3dik u1jra: az igaz hogy az apa1ca1k
kivonja1k magukat a szaporoda1sbo1l de szaporodnak "helyettu2k" ma1sok, o3k
viszont benne vannak valami olyanban amit ma1sok nem csina1lnak eleget
(teszemazt a szege1nyek segi1te1se) e1s ezt meg o3k csina1lja1k azok
"helyett". Kanti alapon soha nem mehetne1k el a Gundelbe mert ha mindenki
i1gy cselekedne akkor az emberek a beja1ratna1l agyontaposna1k egyma1st.
A homoszexualita1sban, szerzetesse1gben, doha1nyza1sban, e1s minden hasonlo1
deviancia1ban az a jo1, hogy vira1gozhat sza1z vira1g, nekem nem kell
a1tvennem az o3 norma1ikat: senki sem ke1nyszeri1t hogy homoszexua1lis
pa1rkapcsolatra le1pjek, bele1pjek a szerzetesrenbe, stb. Nekem megvannak a
magam kedves deviancia1i (doha1nyos vagyok, hogy ma1st ne is mondjak) e1s az
e1n kantia1nus felfoga1sombo1l az ko2vetkezik hogy miuta1n e1n szeretem ha
ezekkel be1ke1n hagynak eze1rt nekem musza1j ma1sokat ugyanu1gy be1ke1n
hagyni az o2ve1ikkel, leben und leben lassen. Itt te1rne1k vissza arra a 6-7
vasa1rnapra e1s me1g 4-5 he1tko2znapra amit Horva1th Pista ke1rt: ha1t e1n
nem, egyetlen napot se adok. A proble1ma az hogy mindenki ke1rhetne valamit.
A lakossa1g ma1sfe1l sza1zale1ka nudista, joguk van ma1jus 22-e1t (reme1lem
e da1tum semmilyen e1rze1kenyse1get nem se1rt:-) Nemzetko2zi Nudista
U2nneppe1 kinevezni e1s azt testu2letileg megu2nnepelni. De azt aze1rt nem
va1rhatja1k el hogy aznap mindenki meztelenu2l menjen az utca1ra e1s hogy
aznap a te1ve1ben kiza1ro1lag a nudista e1letfelfoga1ssal kvadra1lo1
mu3sorok legyenek. E1n pe1lda1ul azt se tudom mi az a vira1gvasa1rnap(*),
u1gy gondolom hogy ez az e1rintett kereszte1ny szekta1k belu2gye, o3k azt
u2nnepelnek amit akarnak. Ha viszont a Va1rosligetben akarja1k u2nnepelni
akkor ke1rjenek teru2letfelhaszna1la1si engede1lyt mint ba1rki ma1s. Ha a
lakossa1g nagy to2bbse1ge1nek ez u2nnep, akkor egy kereskedelmi TV-nek elemi
e1rdeke, egy a1llami monopo1liumnak pedig a manda1tuma1hoz tartozik (ke1ne
tartozzon) hogy valami u2nnepi mu3sort is adjon. De hogy csak azt, aznap
csak olyat?
Kornai Andra1s
(*) Ba1rmi legyen is a vira1gvasa1rnap, azt i1gy vakta1ban lefogadom hogy
nem a heteroszexualita1s u2nnepe.
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
Kedves Andras,
legjobb emlekeim szerint nem Pistanak a cikke volt az, ahol szoba hoztam a
buzi szot (lasd SZALON 860), tovabba nem rottam fel senkinek a szo haszna-
latat onmagaban.
Kedves irok, olvasok,
Ha mar itt tartunk, van ket megjegyzesem a moderalassal kapcsolatban:
1) (formai): ha veletlenul beszurok egy-egy ilyen megjegyzest egy szoveg
moge, azt a szoveg apropojan, de tobbnyire nem kozvetlenul a szerzonek
szanom, hanem altalanos hozzaszolasnak. Ha a szerzonek van mondanivalom,
azt maganlevelben szoktam megirni. Ez is Andras szovegerol jutott eszembe,
de nem (csak) neki, hanem a T. iro-olvaso kozonseg egeszenek szol. Kerem,
hogy a >>>>>> kezdetu sorokat latvan elobb gondoljatok erre, es csak azutan
sertodjetek meg, ha megis ugy gondoljatok, hogy igazsagtalan voltam.
Mas a helyzet, ha megszolitanak, akkor itt szoktam valaszolni.
2) (tartalmi): en nem hiszem, hogy egy moderatornak szo-rendornek kellene
lennie. Minden szonak lehet letjogosultsaga (azert egyes szavaknak persze
sokkal ritkabban:-)) bizonyos szovegosszefuggesben. En igyekszem a szoveg-
osszefuggeseket figyelni. A multkor a "buzi" szo abban az osszefuggesben
merult fel, hogy degradalo vagy nem degradalo jelzo-e. A voksomat arra
tettem le, hogy tobbnyire az, es ha valaki ezzel a szoval serteni akar,
azt nem engedem meg. Hasonlokeppen: irhat valaki nagyon szep szavakat es
tokeletes mondatokat, de ha az erosen serto masra vagy masokra nezve,
megkerem, hogy hagyja ezt abba.
Radnai Tamas
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
|
+ - | Atyavilag! (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Ugy latszik nagyon nepszeru lettem. Megprobalok sorba menni.
Hidas Palinak,
Eleg sokaig tovabb vitted az en logikamat. Explicite en nem beszeltem
analis szexrol. Nem is ohajtok. Pali! Ilyen alapon a csok se szex, es a Biblia
azt se szereti? No ne mar! En azt valom, ami nincs kifejezetten tiltva, az
nem nagy dolog. Legfeljebb haszontalan. Pal viszont egyertelmuen beszel a
homoszexrol. De azt mar ideztem. Mellesleg szivesen csevegek Biblia es szex
cimmel, de majd csak a homoszex vita utan.
Platoi homoszex? Hat nehez ugy. A baratsagrol tudom, hogy mi. De mi
kulonbseg lenne a platoi homoszex es a baratsag kozott. En csak ott tudnam
megfogni, hogy mit ereznek ha hozzam er a masik. De ez a platoiba nem fer bele.
En sok leannyal voltam mar baratsagban. Ez nagyon kellemes volt. Talan eppen
azert mert szoba se jott a szex. Altalaban objektik okok miatt. Sajna ezek
a baratsagok egy-ket evesek voltak csak. Ezert nem tudom hosszu tavon mi lett
volna beloluk. Azt hiszem az ilyenekbol konnyen lehet szerelem. De en nem
tudom mi a kulonbseg kozottuk.
A fiukkal mas a helyzet. Hogy ugy mondjam egy baratomnak se kivantam
meg sose semmijet. Se erinteset, se mast. Viszont van mikor jol esik egy
talalkozasnal vagy bucsuzasnal a kezszoritas. kb annyira mint neha a hatba ve-
regetes.
Findler Mikinek,
1. Egeszsegugyu funkcio. Kulonfele dolgok eltavozasa a szervezetbol
Pl a menszesz alkalmaval.
2. Szules.
3. Szeretkezes.
Te melyikre gondoltal? En hajlamos vagyok a kategorizalasra. De azt hiszem most
nem tevedtem sokat.
Kovacs Adam,
Nem orultem irasodnak, bar egyetertek vele. Sajnalatos modon ervet
adsz a melegek kezebe. De se baj ezt is meg lehet kontrazni. Valoban nem helyes
a paraznasag. De a keresztenyek olyan toleransak, hogy meg ez ellen sem
lepnek fel (manapsag). Viszont propagalasat mar nem turhetik.
Hoppa! Nem ezt mondtuk a homoszexrol is eddig?
KZ-nek aki ma irt,
Ezer bocsanat. Valoban 3%. Amit mondasz arra igazabol nincs mit monda-
nom, mert nincs ra szabaly. Es nem is kell. De ha engem kerdezel.
a 99%-ot kb 10% igeny illeti meg
az 50%-ot kb 5%
a 10-20%-ot 1%
a 3% -ot monjuk 1 nap.
Ha lennel olyan kedves a mondandomat figyelni es nem a szamokat.
Vagyis szerintem, ha a budhistak vagy nota bene a melegek 3%-ot kepviselnek,
akkor toleralni kell oket. Es mondhatjak, hogy a SZENT napjukon senki ne
provokalja oket.
De ha egy indonez erre jar, akkor az o kedveert talan megse fogunk
mondjuk este 7-tol 8-ig mellozni a TV adasban a feher ruhas noket.
Ha van melegek vilag napja, es ok azt unneplik akkor monjuk a pap
se eppen az nap ostorozza a homoszexet.
De ha a lakossag kozel fele komolyan felhaborodik a kereszteny
erkolcsok provokalasa miatt viragvasarnap, hat en egyetertek veluk. Ha Szent
Terez napjan teszik ezt, akkor mar nem. Ha meg mindig nem kielegito akkor
tovabbi szamhaborut fogunk folytatni.
A zavarossagrol. Nekem meg az zavaros, ahogy Te mondod. Mar mas is
mondta igy, akkor se ertettem. Nyilvan bennem van a hiba. Goncz Arpad ota
nagyon szeretitek a kapcsologombot emlegetni. Itt az USAban nem igazan monda-
nak ilyet. Itt pl nincs a TV-ben szex. Meg ejfel utan sem! Pedig lehetne
mondani, hogy 1am-2am alatt mehet szex, akinek nem tetszik az meg kapcsolja ki.
Ez csak egy pelda arra, hogy a tarsadalom igenis beleszol abba, hogy
mi menjen a TV-ben. Es nem csak az allami TV-ben hanem a magan TV-ben. Tehat
egyatalan nem az en extrem felfogasom, hogy engem serto dolgok nem mehetnek
a televizioban. Kerdezem; Ezek utan is all amit irtal?
Az utolso bekezdessel lenyegeben egyetertek.
Horvath Pista
|
+ - | Re: Chile (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Anto'ny Gyuri,
Mindenekelott elozo leveled csak egy lenyeges pontjara reagalva: az, hogy
a jaltai nemzetkozi szerzodest a Monroe doktrinaval allitod parhuzamba
annak igazolasara, hogy Amerika Latin-Amerikat kulonbejaratu jatekterenek
tekinthette, reszedrol egy nagy csusztatas. Monroe elnok 1823-ban kozze
tett 3 pontjanak lenyege, hogy az europai nagyhatalmakat elriassza a
tovabbi gyarmatositasoktol az amerikai kontinenseken (ami Latin-Amerikat
tekintve azert volt fontos, mert epp akkor indult viragzasnak a veluk
valo kulkereskedelem, es nem akartak piacot vesziteni.) Ez azonban semmilyen
formaban nem volt egy nemzetkozi egyezmeny, es a szandek sem az volt, hogy
szabad kezet adjon az USA-nak Latin-Amerika orszagainak a belugyeibe valo
beavatkozasahoz. So"t, ez tamogatta azon orszagok forradalmait, es arra
szolitott fel minden kivulallo hatalmat, hogy ezekbe ne avatkozzon bele.
Tovabba, Monroe abban latta az USA szerepet, hogy ezekkel az orszagokkal
hagyomanyos modon kereskedjen olyan szabalyok szerint, amilyeneket a helyi
orszagok allitanak fel. Kesobb persze tobbszor is kiegeszitest tettek a Monroe
doktrinahoz, mikor szuksegesnek iteltek intervenciokat, a doktrina
azonban tovabbra is egyoldalu maradt es majdnem mindig a latin-amerikai
orszagok heves tiltakozasat valtotta ki. Ezek kozul legnevezetesebb a Theodore
Roosevelt elnok altal tett modositas, amellyel szabad kezet adott maganak
a Santo Domingo-i intervenciora. Ezt azonban a Szenatus sem hagyta jova,
tehat meg csak egyoldalu legitim kezdemenyezesnek sem lehetett tekinteni,
annak ellenere, hogy o" eszerint jart el. Innentol kezdve az USA rengetegszer
avatkozott be latin-amerikai orszagok belugyeibe a Monroe doktrinara hivatkoz-
va (1898 es 1902 kozott amerikai csapatok 20-szor leptek kulonbozo latin-
amerikai orszagok teruleteire), ez azonban tavolrol sem jelentette azt, hogy
ez a nemzetkozi jog szempontjabol legitim lett volna. A Monroe doktrina
modositasai azt eredeti szandekabol kiforgattak es arra volt jo az USA-nak,
hogy Latin-Amerika feletti hatalmi hegemoniajat felallithassa, es azt
egyoldaluan, a maga szamara igazolhassa.
Miutan a LaFeber konyvbol idezetteket lazan lebaromsagoztad, es me'g vagy
5 masik konyvbe, amikbe beleneztem, mind nagyjabol hasonlo modon ertekel-
tek ki a chilei puccs koruli esemenyeket (ugy latszik az amerikai torte-
neszek egy nem elhanyagolhato reszhalmaza vagy hulye, vagy tendenciozus),
nem lattam sok ertelmet annak, hogy a vitat ebben a mederben folytassuk.
En nem definialni akartam szamodra a kozeputassagot - azt nem tudnam -,
hanem eddigi tapasztalataimbol indukalva kialakult bennem egy kep roluk,
es ahhoz probaltam hasonlitani a Te szamomra egyoldaluan elfogultnak
tuno Chile kepedet. (Es nem azert tartom egyoldaluan elfogultnak, mert az
en erveimet nem hozod elo, hanem azert, mert a *tenyeket* kozolted ugy
egyoldaluan, hogy az a Te kepedet tegye igazza.)
Hogy en mit tartok kozeputasnak, az termeszetesen bevallottan az en szubjektiv
velemenyem. Annak ellenere, hogy kisse bepoccentel, a vitank azonban talan
megsem volt felesleges, bizonyos dolgok azert kiderultek, amelyeket most
megprobalok osszegezni. En a kovetkezo dolgokat hanytam a szemedre:
1. Del-Amerikat Kissinger es Nixon a kulonbejaratu jatekteruknek tekintettek
2. az USA ott nem fair eszkozokkel operalt, mikor pedig arrol papolt
3. az USA a demokracia bizonyos alapelveit semmibe vette es ez
bizonyitott
4. a Pinochet hunta brutalis volt (de ennek ellenere)
5. szamodra a gazdasagi jolet celja (majdnem) minden eszkozt szentesit
Ebbol nekem ugy tunt, hogy elismerted 1.-et, 2.-t, 4.-et es 5.-ot, 3.-at
pedig nem tobbnek, mint az en szubjektiv velemenyemnek tartod. Nos en
tovabbra is bar naiv hulye, de pofatlan modon ugy erzem, ha ezt a nezet-
rendszert osszevetem amerikai politikai velemenyekrol alkotott tapasztala-
taimmal, akkor ez egy tisztes jobboldali nezet egy tekintelyes dozisu
machiavellizmussal meghintve. Ebben termeszetesen semmi rossz nincs, azt
leszamitva, hogy az en intuicioim ettol a politikai spektrumon lenyegesen
balra allnak, es megsem erzem ugy, hogy emiatt baloldalinak kellene magamat
tartanom. Mig elvben egyetertek Veled abban, hogy a gazdasag az elsodleges,
mert minden mas ennek a fuggvenye, en azt is hozzateszem, hogy minden orszag-
nak megvan a joga ahhoz, hogy a sajat gazdasagat, ha tetszik akar el is szurja,
addig, amig ez demokratikus keretek kozott, torvenyesen tortenik. Maskulonben
nincs ertelme demokraciarol es szuverenitasrol beszelni. A tovabbi vitanak
innen nem sok ertelmet latom, mert ahhoz mar ertekrendszereinket kellene
utkoztetnunk, az pedig szerintem ohatatlanul szemlyeskedeshez es tovabbi
folosleges szofisztikakhoz vezetne. Maradjunk hat a politikai szinten - en
reszemrol tovabbra is mindent meg fogok tenni, hogy a demokracia jatek-
szabalyain belul maradva - az amerikai torvenyhozoi es elnoki valasztasokon
szavazataimmal ahhoz jaruljak hozza, hogy ezek a nezetek kepviseloi ne
kerulhessenek hatalomra. Gondolom, a Te kornyezetedben Te is hasonlo modon
fogsz cselekedni - ellentetes elojellel. Kivanok ehhez sok szerencset,
Leirer Laszlo
|
|