Haho emberek!

Kukk + a:
http://leila.jpte.hu/~gallt/zene/mp3.html
Esetleges e-mailekre csak januarban tudok valaszolni.

Udv: Tata

Halló HANGosok!

A már sokat emlegetett CD-modról értekeznék. Több társunkhoz hasonlóan én is
beadtam a derekam, és elmentem a Pistához.
Én nem szeretném tovább ragozni és elemezni a hallottakat, csak azt mondom
hogy megérte.
A nem felso (alsó) kategóriás Pioneer CD-met most már érdemes bekapcsolni.
Egyszerűen mélyben, középben és magasban jobb. Ezt még a Pista megfejelte az
általa készített hálózati kábellel. Ez is 1 perc!!! alatt demonstrálható
különbséget (javulást) okozott. Hogy a HI-FI magazin pontozásánál maradjak
így a két MOD több mint 3 ORTHO.
Errol jut eszembe, hogy hol a HI-FI magazin a WEB-en. Valamikor itt a listán
elHANGzott, akkor meg is találtam de most nem megy. Tud valaki közelebb
infót?
Visszatérve Viletel MOD-ra.
MEGÉRI.

Sziasztok

Elado egy FISHER CR-W914 deck, 1 par 
PIONEER CS-301 hangfal,egy Videoton 
Cleopatra RA 6380S nagyradio kulon-kulon
is, ar megegyezes szerint.
tel:218-5555/3162 Szendi Csaba munkaidoben.

Csaba

Hallo hallo !
Kerdeznem, hogy ki tud hazai SHURE kepviseletrol ?
Email vagy telefonszam is kellene. Udv, Agoston

>Felado :  [Hungary]
>>Audio illetve mp3 formaban is jo lenne.Amenn
>
>mert mp3 az video format, mint ahogy az kozismert

Meg audio is. S mivel csekely a minosegromlas, ellenben nagyon jo a
tomorites: meglehetosen nepszeru formatum. 

Csak erdekessegkeppen:

"(Reuters) A Diamond Multimedia keresetet nyujtott be az Amerikai 
Hanglemezgyartok Szovetsege (RIAA) ellen. Korabban a RIAA perelte be a 
Diamondot annak Rio nevu termeke miatt, mert azzal mp3 formatumu zenei 
anyagokat CD minosegben lehet meghallgatni, a jogdijak megfizetese 
nelkul. Most a Diamond a korabbi per miatt, a ceg hirnevenek rontasa 
es a Rio negativ bemutatasa miatti anyagi karert kovetel karteritest."

Topy

Keresek régi nagyméretű CD képlemezeket. Koncert, film, menden érdekel. Vásárol
nék, kölcsönöznék.
Török György
Computerbontó

Tisztelt Hangosok!

Jurecz Laszlo irta:
>
> Lehet, hogy furcsanak hat, de egy 'egyszeru' SE erosito sokkal komolyabb
> tervezesi problemakat vet fel, mint egy 'bonyolult' PP.
> Nemreg terveim alapjan keszult egy PP erosito 807 vegcsovekkel.
> A keszulek elsore az elvarasnak megfeleloen elindult, klasszikus meresi
> parametereket messze teljesitette, a tulajdonos azota is nagy orommel
> hasznalja Triangle tipusu hangszorohoz.

Lehet, hogy szamodra bonyolultabb tervezesi problemakat vet fel a PE de ez
nem lehet indok altalanositasra. Az, hogy egy keszuleket meddig terveznek
nincs kozvetlen osszefuggesben az eredmennyel.

> Az SE erositok tervezesekor tobb kiserleti kimenotrafo elkeszitesere van
> szukseg, amig egy elfogadhato peldanyhoz jut az ember, es hangsulyoznom
> kell, hogy ez nem azert van, mert nem ismerem a megfelelo kepleteket,
> hanem azert, mert ezeket a keszulekeket HANGra tervezem.

Ugyanez igaz lehet a PP-re is.

> Hasonlo problema, hogy a nagyobb teljesitmenyu vegtriodaknak igen nagy
> meghajtofeszultseget kell eloallitani, kompromisszum nelkul, es kis
> torzitassal, ami nem is olyan egyszeru dolog, ha kozben tobb hasonloan
> fontos tervezesi szempontot kell figyelemmel tartani.
> (csatolokondenzatorok szamanak minimalisra csokkentese, 'arammal hajtas',
> etc)

A meghajto csoveim is pentodak nem veletlenul. Nemcsak a vegcsovek
hatarozzak meg az eredmenyt.

> Az elozo szamban beszeltem az 'osztalyok' kimenetre gyakorolt hatasaval,
> elvileg egy A osztalyu PP es egy A osztalyu SE kozott ilyen szempontbol
> nincs kulonbseg.
>  Viszont oriasi kulonbseg van fellepo torzitasi fajtak kozott.
> A PP-SE vita mindossze arrol szol, kinek melyik torzitas a kevesbe zavaro.
> Annyi mindenesetre elmondhato, SE erositorol meg senki sem szokott at
> Push-Pullra az ismerettsegi korombol.
>  Egyebkent teny, hogy a klasszikusan mert torzitasi fajtakat a PP-k jobban
> teljesitik. (harmonikus torzitas, frakvencia torzitas, stb)

A torzitasi harmonikus tartalom aranyaira valo hivatkozas muszaki kozhely.
A teljes harmonikus torzitasi adatok szamitanak, mert nincs olyan psziho-
akusztikai vizsgalati eredmeny ami alatamasztana a harmonikus aranyairol
szolo tevhitet. Kizarolag arrol lehet szo, hogy te is az egyszerubb (SE)
megoldassal tudsz kellemesebb hangot eloallitani.

>  Viszont az egyetlen erositofajta aminek a fazistorzitasa emberi
> szemlelettel elfogadhato az az SE, peldaul nincs hiszterzistorzitasa, mint
> a PP-nek, az intermodulacios-torzitasok szinte nemlegesek.

Itt tobb targyi tevedes is van: Mitol lenne jobb "fazistorzitasa" az SE-nek
ha a
savszelessege kisebb mint PP-e. Hiszterezistorzitasa a transzformator-
vasnak van nem az erositonek, raadasul PP-nek van egy elonye az ellenutembol
kovetkezoen. Az SE-nel az aszimetrikus egyenaramu elofeszites kifejezett
hatranyokat okoz. Az intermodulacios torzitas pedig a karakterisztika
gorbultsegebol szamithato, legjobb esetben is a harmonikus torzitaseval
egyezo.

>  Azonkivul nem gyozom kifejteni, hogy az ellenutemuek kimenetere nem lehet
> tokeletesen ellenutemu jelet szallitani, hogy az osszeallas koherensen
> tortenjen, es a hiba kicsisege sem vigasztalhat minket, hisz egy atlagos
> fulnek 10^7 nagysagrendu a felbontasa.

Ez a megallapitasod (10^7 ) rendkivul pongyola. Van az interneten a ful
kepessegeirol szolo nehany cikkem amibol tajekozodhatsz a valos
helyzetrol. Egyebkent a tizedszazalekosnal alacsonyabb  torzitasokat
a ful nem erzekeli.

>  Szoval en nem mernem kijelenteni, hogy a push-pull MINDEN szempontbol
> jobb az SE-nel.
>  A kapcsolastechnikarol csak annyit, hogy minden jellegu fokozatnak mas
> hangja van, raadasul ehhez hozzaadodik az adott csotipus hangja is. Egy
> erosito tervezesenel, legalabbis nalam, fontos szempont, hogy a
> fokozatokat es csotipusokat ugy kombinaljam, hogy a mindenkori igenynek
> megfelelo hangzast allitsam elo. Termeszetesen van egy kialakult kedvenc
> kombinacio, amit en a legjobbnak tartok, es rendre ezt hasznalom, persze
> az adott helyzethez igazitva.
>  Ezt egyebkent szamos meghallgatas es A-B teszt eredmenyekeppen lehet
> kialakitani, ezert vannak olyan csotipusok, amiket messze elkerulok, ilyen
> peldaul a 6SL7 vagy az EL34, amelyek mindenfajta uzemkorulmenyek kozott
> hoztak a sajat hangkarakteruket, melyek szamomra nem kielegitoek.

A ti meghallgatasos osszehasonlitasotok egyebkent azert sem jo mert nem
szabad eltero felepitesu (aktiv es passziv elemekbol allo) erositot ilyen
celbol
osszehasonlitani mert felrevezet. Az pedig vegkepp nem erv, hogy te mit
tudtal EL34-bol kihozni. Kizart dolognak tartom, hogy egy valodi pentodas
erositot hangzasi szempontbol optimalizalni tudtal.

> A forras szemelyesen Mr.Kondo. Ha targyi tevedes van a dologban, annak ket
> oka is lehet:
> 1. Nem foglalkoztam soha behatobban a kabelek viselkedesevel tudomanyosan,
> ezt az uzenetet inkabb vegyuk az egyszeru technologiai tenyek kozlesenek,
> mintsem tudomanyos hozzaszolasnak.
> 2. Sem Kondo sem en nem tudunk igazan angolul, a japan es a magyar nyelv
> pedig meg az angolnal is alkalmatlanabb a kettonk kozotti kommunikaciora.
> A beszelgetes foleg papir es ceruza segitsegevel tortent.
>
Mr. Kondo szamomra mindig is peldakep volt, bar o nem muszaki megfontolasok
alapjan dontott regi triodas SE erositok megepiteseben. A csaladi hagyomany
alapjan keszultek ezek a kituno hangu erositok. A mai letjogosultsagukat
annak koszonhetik, hogy a mai hangzasi szinvonal nem haladta tul ezt a regi
technikat.
Az Audio Note kabelekrol mar nincs ilyen pozitiv velemenyem. Egyedul a litze
struktura a jo megoldas benne. Az ezust vezetoanyagot rosszabbnak tartom
hangzasi szempontbol mint a rezet. Muszaki indokaim ismet csak az interneten
olvashatoak.
>
> Az elobb irtam a temarol. Az egyes nepek izlesenek is van resze az SE-PP
> vitaban. Amerikaban peldaul nem igazan felel meg a kozizlesnek egy 9W-os
> SE erosito :) Plane egy rossz hatasfoku ruhasszekreny meretu hangdobozhoz.
>
Ne keverjuk az izlest a hangzasi kvalitassal. A kis teljesitmenyu
erositokhoz
valoban ruhasszekreny meretu de nagy hatasfoku hagszorokat hasznalnak.

Üdvözlettel Bese Attila

Hello HANGosok!

Most itt bovebben kifejthetnem a velemenyemet, de nem teszem. Eleg
ha annyit irok le, hogy a HIX HANG-ot nyugodtan at lehetne nevezni
HIX ELERTROMERNOK-re. Az utobbi 15-20 HANG 95%-a csak ilyen temakkal
foglalkozik. Ropkodenek a faziseltolasok, ilyen olyan kapcsolasok,
impedanciak, jitterek, fizikai kepletek, amibol az egyszeruen a ZENET
szereto ember semmit sem ert. (kiveve Agoston nepzenei ismertetojet)
Hol vannak mar a regi szep idok, amikor meg a HANG-rol szolt a lista.
Keszulekekrol, kabelekrol (na jo, most is akad ilyen level), de ugy
altalaban a HANG az elektronikahoz nem erto emberek szamara szornyen
unalmas lett. Fijugg! Nem lehetne ezzel atmenni valami elekrtonikai
listara? Hogy a kontiniuum fizikarol mar ne is beszeljek. Ti is nezi-
tek a SLIDERS-t? :-))

Ennek ellenere huseges olvasoja maradok a HANGnak,(legfeljebb tobbet
PageDown-olok :-))  ).

Szoval, nem akarok megbantani senkit, de szerintem ez az erositoepitos
meg mas elektrofizikai dolgok inkabb valami eletronikai listara
tartoznak.

Mely Tisztelettel:

         Korpas Zoli.............

Sziasztok!

Nem tud valaki egy olyan programot mondani nekem amelyik mp3-at keszit a
cd-rol ugy, hogy nem szamonkent kell ujrainditani?
Mondjuk, hogy kiadom neki a parancsot: teljes cd-t mp3-ba rakj, es
megcsinalja.

Koszi

Moti

> >epitetek. Engem meglep, hogy eddig meg senki nem irt a Quad 405-rol,
> Igen jo, es nepszeru erosito.  En is hallottam, utana egy baratom
> utanepitett egy RadioTechnikabol (?) ismert erositot, ami sokkal jobb
> volt a Quad-nal, azutan en utanepitettem egy Ion System Obelisk-2-t (ha
> jol tudom, csak a rajzot kaptam), ez ez meg sokkal jobb volt, mint az
> elozo.  Nagyon meg vagyok elegedve vele, es kb. 7-8 e Ft-bol jott ki 2-3
> eve dobozostol.

Miskolcon valamiert a belepo a butykolosok vilagaba nem a Quad, hanem egy
Marshall Leach nevu vegfokozat, ami egy jellegzetesen amerikai hangu
masina, es par nagysagranddel jobb, mint a Quad. Az ION-ok finomsagat nem
eri el, bar sokaknak jobban tetszik, nekem az ION a favorit. A rajzra
igenyt tartanek, ha lehet.

> Most viszont jon egy kerdesem.  Vilitel Istvan is irt rengeteget
> kabelekrol, de en meg mindig nem tudok semmi konkretumot.  A fenti
> erositohoz egy par Preludiumot sikerul hasznalnom.  Idoszeru lenne
> kabelt cserelnem.  Szeretnek valami viszonylag olcso, de jo hangu kabelt
> osszehozni (jelenleg a szobam miatt 10m kellene, es mivel remelhetoleg
> nem lesz sokaig igy, nem akarok meregdragan 10 m-t venni, majd ha 2-2 m

Amig nem vegleges, en egy 'most primitiv' kabelt ajanlanek, aminek
elfogadhato a hangja.
70 FT metere, a felirat rajta: Loudspeaker Cable #16 (ez egy adott
atmeroju peldanyt jelent) Nem egy csucs, de egesz jo, es ideiglenesen
megfelel. Kulonos ismertetojele: atlatszo muanyag szigetelesben ket
sodrott er szimmetrikusan, az egyik onozott. A hangja az AN-B iranyaba
hajlik, termeszetesen nem eri azt el. (az onozott legyen a hidegpont)
 A Preludiumhoz kidolgoztam par modifikaciot, amely lenyegesen
hallgathatobba teszi, ha van ra igeny, megosztom veletek, nekem is az van.
A MOD utan csoves erositovel is jol muzsikal.

>   En meg nem talalkoztam PP 300B kittel. Tudna valaki ilyen eleresi
> cimet adni? Egyebkent ismeritek az Edison 60 vagy a World Audio kittjeit?
>  Amit furcsalok, hogy alt. a PP rendszeru erolkodok olcsobbak mint
> az SE-k, de sokan allitjak, hogy rosszabbak is. Hol itt az igazsag?

A PP masinak a tengerentuon nagyon divatosak, az ottani szemleletnek
jobban megfelelnek. A Vacuum Tube Valley, Sound Practices vagy a Glass
Audio szaklapokban gyakran talalkozni hasonlo keszulekekkel.
En abszolut SE parti vagyok, de kinosan ugyelek arra, hogy mindig
kozoljem, vannak hibai, sot esetenkent komoly fogyatekossagai ezen
erositoknek. Csakhogy vannak erenyei is.
A tapasztalat azt mutatja, hogy SE-rol meg senki nem szokott at PP-ra,
forditva viszont igen. Ki tudja miert...

Udvozlettel:
            Jurecz Laszlo

> Nem voltal eleg figyelmes az allitasaim olvasasanal. Mindig hozza tettem,
> hogy nem csorbul az adatjel vagyis nincs mit regeneralni. Szerinted az

Mivel a regeneralast emlited, gondolom az idozitesrol beszelsz, az viszont
mindenkeppen "csorbul", barmit is csinalsz.

> anyagi mikrostrukturak fizikaja a parajelensegek korebe tartozik?

Nem ilyen neven szokas emlegetni, de termeszetesen nem parajelenseg.

> Azert mert egy hallhato effektust makrofizikai szinten nem tudsz meg-
> magyarazni az mar parajelenseg?

Szerintem eppen hogy meg tudom magyarazni, megpedig az idozitessel, amire
azt mondani, hogy marpedig nem valtozik, eleg nagy mereszseg.

> > > Bese Attilatol kerdezem: Szerinted egy atmeneti tarolo utan,
> > egy uj orajellel kiolvasva, milyen regi informaciot hoz magaval a
> digitalis jel?
> >
> Mindig abba a hibaba esel, hogy csak villamos jelnek tekinted a majdan
> visszahallhato hangjelet. Ami teljesen ertheto, nem varhato el mas reakcio
> egy villamos szakembertol. De ebben a formaban es itt nem tudlak meggyozni
> arrol, hogy nem kell lemondani a tudomanyos magyarazatrol, miszerint a
> hangnak van egy olyan kulonleges tulajdonsaga ami hallhato de nem
> merheto direkt modon.

Jo, legyen a szegeny hangnak ilyen tulajdonsaga. Viszont abban a
pillanatban, ahogy digitalizalod, mar meg is fosztottad tole. Vagy talan
egy digitalis adatsorban (mondjuk egy CD-n) van valami rejtett informacio
a biteken kivul???

> Az orajel ujrageneralasa meg mindig nem oldja meg az idozites problemejat.
> Mihez igazitod az uj orajelet?

Nem ujrageneralni kell, hanem generalni. Sajat orajel, azzal a nevleges
ertekkel, ami az adott jelsebessegnek megfelel. Ekkor jonnek a szinkron
problemak, de azt mar megbeszeltuk, hogy egy CD ideje alatt minden kulon
rafineria nelkul kisebb az elteres, mint 1 masodperc, igy maximum ekkora
buffer kene.

> Pl egy DAC-nak akkor is van jittere, ha ujrageneralja az orajelet. Es ez
> ugye "csak egy a digitalis rendszertechnika problemai kozul".

Persze, ezert van az, hogy DAC es DAC kozott valasztani kell, ezt senki
nem vitatja. Az egyetlen allitas, hogy a kozbulso darabok hatasat nem
szabad misztifikalni, es ezek a DAC sajat jitterere garantaltan nem
lesznek hatassal.

> - a problema az, hogy a hangokat (zenet) nem tudjuk megfelelo modon
> kodolni binaris adat formajaban.

"Megfelelo" modon meg analogban sem... :) De ez mas kerdes, ha mar egyszer
kodolva van, azutan mi lesz, ezen megy itt a vita.

> De ez tenyleg csak az egyik problema a digitalis adatatvitelben. Nem
> kivanok ebbe belemenni, nagyon hosszu tema. Honapokig lehetne vitazni a
> mintavetelezes, szurok, konverziok, aramkori megoldasok stb stb
> problemairol.

Persze, eppen ezert ragadtunk le az atvitelnel, ami egy sokkal egyszerubb
problema lenne, de sokaknak megsem az.

> Hogy oszinte legyek, az egyetlen amit meg nem sikerult meghalljak, az az a
> digitalis kabelek kozti kulonbseg (coax kabeleket hasonlitottam ossze, a
> CD-transzport es DAC kozott; a DAC ujrageneralja az orajelet; egy sima

Az a baj, hogy regeneralja, sajat orajel kene! Persze ha nem hallani a
kulonbseget, akkor kar bele.

Tisztelt HANGoskodok,

Valaki irt,illetve emlitette a jo oreg Quad 405 erositot.Hat 
igen,a maga koraban hasznaltuk,mert nem volt mas. Szerencsere 
eleg hamar lett sokkal jobb. Van egy otletem illetve 
"felajanlasom". A listan igen sokan vannak,akik - remelhetoleg
csak atmenetileg - nem engedhetik meg maguknak egy igazi 
HighEnd erosito birtokosai legyenek. Am igenylik,hogy a 
meglevo Lowfi vagy Midfi erostojuk helyett egy jobbat 
hallgassanak es ezert hajlandok valamit tenni is.
Most szakmai szoveg jon, elore is elnezes azoktol,akiket nem
erdekel ! 
Letezik ill. osszerakhato egy 20 W-os/1 V bemeno feszultsegrol 
mukodo (Cd jatszo kimenete meghajtja) erositomodul,mely a meg-
hallgatasok alapjan igen jonak bizonyult.Fizikailag a kovetke-
zokeppen nez ki:  egy 8 x 12 cm-es beultetett aramkori lap,
amelynek egyik elen L alaku aluminium talalhato a hutobordahoz 
valo rogzitesre. A panelon 7 db forrasztasi tuske van:  
  + 30 V ( tap)
  - 30 V ( tap)
  T GND  ( tap)
  OUT +  (hangszoro)
  OUT -  (hangszoro)
  INP    (bemenet)
  GND    (bemenet fold)
Ha valaki ket ilyen modul birtokosa, egy egyszeru tapegyseg 
elkeszitesevel ( 230 V/2 x 22V 60VA trafo, 4 dioda, 2 x 10,000 
uF elko ) valamint hutoborda, doboz felhasznalasaval igen jo 
startpozicioba kerulhet. Valoszinuleg mar nem az erositoje 
lesz a lancban a legrosszabb!
A hiu remenyek szetoszlatasara: NEM lesz olyan,mint a Kovary
Peti erositoje,ez a NEM az a minosegi KATEGORIA!
Egy modul ara: nem tudom, de szerintem osszerakva, bemerve nem 
lehet tobb,mint a jelenlegi magyar fizetoeszkoz legmagasabb 
cimlete. ( Ez nem hirdetes!)
Persze emellett meg furni,reszelni,festeni,stb kell.

Novak Laszlohoz:

Amit leirtal es nem ertesz,abban teljesen igazad van.
Ellenveteseid teljesen korrektek es helytalloak. 
ES MEGIS..
Most nem szeretnek megmagyarazhatatlan parajelensegek fele
fordulni vagy kibujni a magyarazkodas alol, de eloszor ide-
masolok egy altalam becsult mernok-cegtulajdonos velemenyet:

^For example, most audiophiles are familiar with the need for 
carefully selecting a low-loss cable with an impedance that
matches that of their television sets as a means of reducing 
picture blurring and ghosting. Unlike other loudspeaker
cables, which exhibit impedances that range from 20 to over 
100 Ohms,  Z6 exhibits an impedance of only 6
Ohms, insuring and excellent match to well-designed 
loudspeakers with average impedances ranging from 4 to 12
Ohms. As a consequence, Z6 loudspeaker cable eliminates almost 
all BLURRING and RINGING of complex musical transients
that other cables with much higher impedances cannot 
accurately reproduce.

Further, the extremely LINEAR amplitude and phase response of 
the  Z6 insures perfect reproduction of even the
most delicate and detailed nuances found in music, compared to 
even the most expensive cables which suffer typical
losses exceeding 2-3 dB at only 20 kHz.^

A Z6 az o kabeluk neve. Nos amit en mertem a sajat kabeljeimen: 
a kabelt (kb 2,5 m) negyszogjelgeneratorral megtaplalva, a 
masik vegen egy 100 ohmos (indukciomentes)szenpotenciometerrel 
lezarva s ugyanide oszcilloszkopot kapcsolva figyeljuk az atju
to impulzus elet (ehhez altalaban jol kinyutjuk az idoalapot).
A poti allasatol fuggoen az impulzus ele vagy aszimptotikusan
hajlik a tetohoz, vagy ugyan gyorsan eleri a tetot,azon tulmegy
es egyfajta csillapodo rarezges keletkezik.Letezik azonban egy
olyan potiallas,ahol a felfutoel gyorsan eleri a tetot,majd 
egyetlen piciny tullendules utan felulrol hozzasimul a tetohoz.
Ekkor van hullamellenallassal lezarva a kabel.
(Biztos vagyok benne, ezt Te is tudtad,a lista kedveert reszle-
teztem) Megmerve a poti erteket,ez a adja a keresett erteket.

TUDOM,hogy ez igen JELETEKTELEN a vizsgalt max 20 kHz tar-
tomanyban, de HALLHATO. Tobb dolog felmerult bennem is(mar re-
gen); 
      - biztos,hogy csak 20 kHz-ig hallunk?
      - a ful/agy felbontasa lehetseges,hogy nagysagrendekkel
        jobb,mint a mereseink( pl hogy magyarazzuk a kabelek
        iranyitottsagat? ) 
      - lehetseges,hogy nem jol magyarazom a jelenseget!
        Azaz a reflexio csokken, de olyan modon segit,hogy
        az erositobe visszajuto termekek es azok altal keltett
        zavarasok csokkennek.
Mindenesetre a szaksajto jo regen foglalkozik a jelenseggel,nem 
tagadjak,hogy "valami van" ,de pont az inkorrekt hangfalalak 
miatt nem javasoljak az ilyen strukturaju kabeleket.( Hu de 
para-magyarazatra sikerult !)
SZERINTEM a komplex zenei tranziensek - gyors felfutasu elek -
pontosabb rekonstrualasa hozza azt a pluszt, amit mar jeleztem.
Termeszetesen meghallgatasi tesztek is voltak,a velemenyek eleg
koherensek: pontosabb terfelbontas,gyorsabb megszolalas, volt 
aki szamomra erthetetlen modon a melyek minosegeben is javulast
erzett.

Koszonom turelmeteket
Best of Listening,
Istvan

Hello Hix,

hétfő, 14 december 1998, -kor írt üzenet:
HH> Miert nem foglakozunk a Quad 405-el-?
HH> A Quad erositonél sokkal jobbakat es ami meg fontosabb egyszerubbeket
HH> lehetne otthon epiteni. De hogyan lehetne ezen a forumon ezt kozze tenni?

Hat pl. Elkuldod nekem. En pedig kirakom a WEB-re.
(Orommel fogadnek minden rajzot, epitesi leirast, tapasztalatot)

> Csak a fulestol kimeljen meg az eg minket!

?? Miert? Ha jol tevedek a fulesek hangminosege (ugyanannyi penzert)
jobb, mint a hangfalake). Pl. 50eFt-ert veszel egy fulest, ill. egy
hangfalat, akkor a fules adja a jobb minoseget.

Pa:Magic

u.i.:Az AIWA (meg a mostani mini-k) olyan eszmeletlenul butan, es
rondan neznek ki! Nemigaz, hogy teccik valakinek ez a design.
En a Technics, vagy Sony "kocka" tornyokat vennem fulugyre.

> Felado :  [Hungary] irta:

>En nagyon is elvezem az otthoni zenehallgatast.
>Nekem ez nem egy kenyszeru "koncerthelyettesito", hanem egy vele
>egyenrangu kikapcsolodas. Az otthoni zenehallgatasnak is van egyfajta
>varazsa, es vannak olyan specialis tulajdonsagai, amit a koncert nem adhat,
>Szerintem igy vagyunk ezzel a legtobben, meg ha nem is valljuk be.

Miert ne vallanank be? En nem csak azert hallgatok itthon zenet, mert a
reg eltavozott muveszek eloadasait csak igy hallgathatom, (egyebkent a
meg eloket is, mert mi tagadas ritkan jutok el a Scalaba, vagy a Met-be
8-) hanem azert is, mert nem birok zenehallgatas kozben nyugton maradni.
Koncerten meg nem neznek jo szemmel, ha utemre mozognek, levegobe
csapnek, "vezenyelnek", vagy dudolnam a melodiat.

 irta:
>> Van egy uj (?) temam. Tudom, hogy mindenki szerint szebben szolnak a
>> csoves ketyerek. De miert? Most egy "A" osztalyu erolkodon dolgozgatom

>En is a "mindenki"-be tartozom, de errol meg nem tudtak meggyozni.
>Hallotam nagyon szephangu csoveseket es tranyosokat, valamint talalkoztam
>csapnivalo tranyossal es botranyos hangu csovessel is.
>Csak ennyi a tapasztalatom.

Imho ez csak azert lehet, mert nem hallottal meg igazan jo csovest, jo
berendezesen. Azon viszont nem lepodok meg, hogy igazan jo tranyosat nem
hallottal.

Gruiz Marton irta:

>> A kontinuum mechanika nagyon fiatal todomany. Lenyeges fejlodeserol csak
>> a 70-es evektol beszelhetunk. Persze a fiatalabbaknak ez a vilag. De
>> volt fizika a 70-es evek elott is. A kontinuummechanikai felfogas, mivel

>Nem tudom mit ertesz Te "kontinuummechanikan"?

Ez itt hosszu lenne. Azt, amit a kontinuumechanika cimu konyvekben van.
8-)

>Az egesz elmeleti mechanika, sot az elektrodinamika is, a mult szazadban
>mar ki lett dolgozva. Azota csak csiszolgattak, neha egyes reszeit
>egyszerubb es "szebb" modon ujrafogalmaztak.

A kont. mech. is egy ilyen szebb ujrafogalmazas, persze altalanosabb
modell.

>> De a kontinuum mechanika altalanos es specialis elmelete ugyanugy
>> modell, mint a klasszikus modellek, ugyanugy csak kozelito leirasat
>Te mit ertesz "klasszikus" alatt?
>> alapjan. Hasznos volt, mert igy precizebb a kep. De azert en nem
>> hulyesegeket irtam, hanem csak egy masik, kevesbe modern modell
>Az az erzesem, hogy Te ugy vetted, mintha a mernoki, szakmai
>onerzetedbe gazoltak volna. Hidd el, itt errol szo sincs!

Nem az onerzetemet vedem. Az nincs. A diploma kb. tiz-tizenot ev alatt
elevul. Ha nem fejleszti az ember ezugyben az ismereteit. Ketseg nem fer
hozza, hogy Ti, mai egyetemistak sokkal szinvonalasabb kepzest kaptok,
mint en annak idejen. Nekem kont. mech-et nem is tanitottak! Persze
kesobb megvettem egy-ket konyvet, hogy "kepben legyek", de nem tanultem
meg, csak atneztem, es feltettem a polcra, hogy szukseg eseten keznel
legyen.
Beda elso kont. mech konyve 1980-ban jelent meg, es az
irodalomjegyzekben felsorolt konyvek, tanulmanyok tipikusan 1968
utaniak. Klasszikus modell=kont. mech. elotti modell. Nem reszletezem,
de kevesbe altalanosak.

>Vedd eszre, hogy a rugonal KICSI a deformacio, eppen azert linearis viszonylag
>nagy rugouton.

Mi az, hogy _KICSI_? Ha kiteritesz egy rugot a golyostollbol, az nem
tobb 15 centinel, es deformacioja lehet masfel centi. Ez nem 1%! Es
gondolj a teherautok laprugoira, vagy a fegyverkeben levo laprugokra.

>Vegyel egy darab deszkat, tamaszd fol a ket veget (megjobb, ha satuba
>fogod) es terheld kulonbozo sulyokkal.

Eskuszom, hogy megteszem. Mondjuk hurkapalcaval. Majd megirom az
eredmenyt.

> Felado :  [Hungary] irta:

>Engem meglep, hogy eddig meg senki nem irt a Quad 405-rol,
>pedig egy tipikusan kedvelt utanepitett erosito. Tudom, tudom nem
>hajend, de szerintem egy igenyesen megepitett darab nagyon sok erositot
>megver, plane emlitesre melto darab annak, aki nem tud 100 eFt-os
>keszulekeket venni. Nekem a lista egyik tagja epitett egy ilyen
>erositot, sajna a dobozat meg nem birtam osszehozni, igy nem hallottam
>meg a hangjat, de sok ilyen keszuleket hallottam mar es szerintem
>ar/hang szempontbol nezve ez egy jo indulo erosito. Szivesen vennem, ha
>a tipussal kapcsolatos tapasztalattal rendelkezok par sort irnanak a
>velemenyukrol!

A 405-os nagy vihart kavart akkoriban az inseges magyar hifi vizekben.
Ezrek epitettek meg, en is. Belelkesedtunk, hogy vegre egy ujszeru
muszaki megoldas, nem csak a felvezetogyari adatlapok ajanlasainak
modifikacioja. Ezutan lett csoves Esoteric-em, ami bohocot csinalt
belole. Hangra kozelebe sem er a csoves masineriaknak. Klinikai hangja
van. Steril, konkret,
erzelmeket nem tovabbito hang.

De errol jut eszembe. Akkoriban ket monoblokknak csinaltam meg, majd
amikor eladtam, az egeszet atraktam az egyik mechanikaba. Most itt
porosodik a szekreny aljan egy gyonyoru ures tranyos vegfok beepitesere
varo kesz doboz. Halozati trafoval [hiperszil] szuroelkokkal egyutt.
Nagyon popec kis doboz, az oldalfalai vegig mart hutobordak, az
eleje/hata nemet szalra huzott eloxalt 3mm-es alu lemez. Nem neked irom,
mert ramenne a fulesedre szant
penzed, de aki igenyes tranyos vegfokot akar csinalni, annak sok gondot
levene a vallarol.

> Felado :  [United States] irta:

>A multkor epp azt beszeltem egy eleg tehetos fickoval, hogy o nem adna ki
>tobb szazezer DM-et egy csucs hazi szerkoert (megtehetne, tobb hektaros
>tengerparti parkban levo villai, jachtjai stb vannak), inkabb meghivna
>Petervarrol egy zenekart es azok azert a penzert eleg sokat jatszananak
>neki. Abszolut hifi hangminosegben :-))

Utalatos maffiozo szoveg.  Ez a ficko csak dicsekszik, hogy akar a
Leningradi szimfonikusokat is megvehetne kilora, de egyszeruen nem
szereti a zenet. A Leningradiakat sem "veszi meg", meg a highendet sem.
En meg az utolso petakomon is hifit veszek, es inkabb jarok tovabb a
huszeves lyukacsos kocsimmal.

> Bese Attila irta:

>Anyagjellemzorol van szo nem a dobozfal vagy falak rezonanciajarol ami
>meretezesi kerdes.

8-o. Hat mi egyebert kellenek Neked ezek az anyagjellemzok, ha nem a
hangladak falai rezgesenek optimalizalasara?

>Az egyetlen magyar nyelvu szakirodalom az Akademiai kiado Akusztika
>sorozatanak legujabb tagja. Pritz Tamas: Rezgescsokkento anyagok dinamikai
>tulajdonsagai. Nyilvan ott talalhato kulfoldi irodalomjegyzek is.

Puszi! Rohanok megvenni. Remelem lehet kapni.

>Jut' eszembe megkaptad a levelemet?

Koszonom igen. De meg ki sem csomagoltam, egyszeruen nincs idom. A weben
viszont mar elolvastalak.

> Felado :  [Hungary] irta:

>Az SE erositok tervezesekor tobb kiserleti kimenotrafo elkeszitesere van
>szukseg, amig egy elfogadhato peldanyhoz jut az ember, es hangsulyoznom
>kell, hogy ez nem azert van, mert nem ismerem a megfelelo kepleteket,
>hanem azert, mert ezeket a keszulekeket HANGra tervezem.

Pont ugy, mint ahogy a PP erositok eseteben is. Itt sem megy a jo
elsore.

>A PP-SE vita mindossze arrol szol, kinek melyik torzitas a kevesbe zavaro.
>Annyi mindenesetre elmondhato, SE erositorol meg senki sem szokott at
>Push-Pullra az ismerettsegi korombol.

Es hanyan nem szoknak at a PProl a SEre? Milliok.

>Egyebkent teny, hogy a klasszikusan mert torzitasi fajtakat a PP-k jobban
>teljesitik. (harmonikus torzitas, frakvencia torzitas, stb)

Ez igy enyhe kifejezes. Folenyesen jobban teljesitik. Es a zeneben, ha
jo a forras irtozatos dinamika van. A kis teljesitmenyu SE eseten minden
csucs fajdalmasan magas sokszazalekos torzitassal jar.

>Szoval en nem mernem kijelenteni, hogy a push-pull MINDEN szempontbol
>jobb az SE-nel.

_Minden_ szempontbol talan nem, de azert eleg sok szempontbol.
En nagyon sok idot toltottem a Merlinnel SE 9de milyen!) hallgatssal,
megsem kaptam ingert arra, hogy elkezdjek foglalkozni vele. Pilota
baratomnal, a Pennanal mindig PP erositoket hallgatok, nagyobb
megelegedessel.
Arrol meg nem is beszelek, hogy SE hallgatashoz erosen be vannak
korlatozva a hasznalhato nagyhatasfoku hangladak, es ezek tobbnyire
szinezettek is. Amit esetleg megnyerek a reven, annal sokkal tobbet
elvesztek a vamon.

>vannak olyan csotipusok, amiket messze elkerulok, ilyen peldaul a 6SL7 vagy az
 EL34,
>amelyek mindenfajta uzemkorulmenyek kozott hoztak a sajat hangkarakteruket, me
lyek
>szamomra nem kielegitoek.

A Conrad Johnson MV-100-as EL-34-ekkel mukodik, raadasul parhuzamosan.
En abbol semmi, ismetlem: _semmi_ szinezettseget nem hallok.

Udv, Peter.

Sziasztok!

Mondjatok mar meg mi az oka annak, hogy a CD-jatszom (Technics SL-PG 
460 A) idonkent ugrik. Teljesen uj hibatlan lemezeknel is. Tudom 
ocskat vettem, de mi lehet a baja, hova vigyem javitani?
Mar kb. 50 uzemora utan eszleltem ezt a hibat, de eleinte azt 
gondoltam csak a lemez koszos, aztan napokig nem ugralt, de 
mostanaban szinte nem tudok vegigjatszani egy lemezt sem ugras nelkul.
Elore is koszi!
Udv.:


                   Zsolt KATONA,  Hungarian Radio                    
                              CD-tar
                        Tel: +36 1 328 8507               
                        Brody Sandor u. 5-7.                          
                     H-1800 Budapest, HUNGARY

Karoly irta:
> 
> Mas: szinten ebben az ujsagban volt egy osszeallitas a "leg"-ekrol,
> azaz a tesztgyoztesekrol. Hat kiszamoltam, ugy kb. 50millio Ft-bol
> lehetne felepiteni a cuccot... :)))

Megvettem en is azt az Audio-t, a CD tenyleg jo. 
Valaki aki ert hozza, irhatna arrol, milyen mertekben befolyasolja a "ter"
visszaadasat a felvetel soran hasznalt technika es milyen mertekben
probaljak egy kis reverberacio hozzaadasaval "javitani" a teret a
mastereles folyaman.

A tesztgyoztesekben nem hiszek. Tul sokszor csalodtam bennuk.
Egyreszt nem mindenkinek van olyan bemutatoterme, ahol ezeket
meghallgatjak, masreszt elegge gyanus egy csomo minden, foleg mikor
meghallgatom a tesztgyozteseket sajat zenevel. A Stereophile vagy Hifi
Choice nemileg jobb cikkei sem biztos hogy fedik mindenki izleset.
Triodasok mindenesetre nagy ivben  ezeket a teszteket. Az igazsag
valahol kozepen lehet.
Sokkal olcsobban is ossze lehet hozni szinte ugyanazt a minoseget, foleg
ha nem kell nagy termet kihangositani hanem csak egy atlagos nappalit.

Ugy emlekszem, Kovary Petinek olyan erzese volt a legutobbi pesti
hifishow-n, hogy nem hallott sehol olyan jo hangzast mint ami otthon nala
van. Ez szoget utott a fejembe, mert nekem is hasonlo tapasztalataim
voltak a legutobbi Helsinki-i hifishow-n (lehet hogy csak megszoktuk
volna a sajat cuccokat?).  Olyan konfiguraciokat beleertve mint Wadia +
Martin Logan Statement, valszeg a szuk hely miatt. Ezt a dolgot nem
nagyon akarjak az emberek figyelembe venni: vagy a hangfalhoz kell ha'zat
venni, vagy a hazhoz hangfalat. Komolyan, fajt amikor meglattam a
Statement-et egy 3x4-es szobaban... Es ugyanakkor meglepett, hogy az Elac
nem volt hajlando bemutatni Spirit of Music nevu modelljet, mert
tul kicsi volt a hely. Ez nagyot emelt az Elac-on a szememben (azert meg
ezzel egyutt sincs tul magasan :-))
A japan csoves-kurtos audiokultura a kicsi (elet)terek hangzasara epul, es
egyre nepszerubbe valik (ha jol sejtem, errol Jurecz Laci tudna erdemben
beszamolni). Ami idevag, hogy a fent emlitett show-n a legjobb hangzasokat
DIY hangfalepitok ertek el, tobbnyire ketutas monitorokkal, lemezjatszoval 
es csoves erositovel. 
Igaz, ott tobb ezust volt mint a szallo ettermeben :-)


Attila irta:
> 
> az excelnek. A hangvaltokrol alkotott altalanos lesujto velemenyem pedig
> azert van mert egyaltalan nem talaltam meg csak elegseges megoldast sem.
> Ezzel egyutt mindenki azt csinalja meg vagy higgye jonak amit akar. Azzal,
> hogy arra figyelmeztetek mindenkit. hogy itt nagy bajok csak arra kesztetek
> mindenkit legyen ovatosabb es kritikusabb.

A cim: www.speakerbuilding.com/articles/gerhard.html

Abban igazad van, hogy ovatossagra intesz mindenkit. 
Szerintem is a hangvalton tobb mulik mint a lanc osszes tobbi elemen
egyuttveve.

> >
> Csak az elorendu (6dB/okt.) hangvalto de ohmos lezarassal tudja egyidejuleg
> teljesiteni a ket feltetelt. A tovabbi kriteriumokrol szinten irtam az
> interneten.
> Sajnos az a megoldas amit mi hasznalunk nem publikalhato mert meg nincs
> meg a szabadalmi vedettsege. Viszont egyedul ez a hangvalto tipus kepes
> ezeket a felteteleket teljesiteni.

Yessss... Mar regen meg akartam kerdezni, hogy amennyiben megvannak a
szerzoi jogok, miert nem osztod meg a tapasztalataidat a vilaggal mondjuk
konyv(ek) formajaban...

>  A fazislinearitas onmagaban nem eleg mert az csak azt jelenti, hogy egy
> bizonyos konstans ertek korul ingadozik a fazismenet. A nulla csoportfutasi
> idonel a faziselteres is nulla. Ami a hangszorok forditott fazisu bekoteset
> illeti, az egy sulyos hiba, csak azert foditva bekotni, hogy az illesztesi
> tartomanyban jo legyen a fazis vagy az amplitudomenet, elfogadhatatlan
> ballepes.

Megis sokan hasznaljak :-(
Tesztekben meg gyonyoru pontokat kapnak es minden tulaj boldogan hasznalja
oket, nem tudva hogy meg egyszer olyan jol is szolhatna ugyanazokkal a
driverekkel ...

> Ha csak a muszaki szempontokat sorolom: Jobb hatasfok-nagyobb teljesitmeny,
> alacsonyabb kimenoimpedancia, kisebb torzitas (a kisjelu torzitast a kimeno
> hatarozza meg ha a csovek AB munkapontban vannak)

Ha jol ertem a csovek reneszanszat, ezek nem igazan szempontok ebben a
vilagban. 
Lattam pl a 90000$-os Audio Note Ongaku parametereit, es egy mezei tranyos
erosito jobb nala a speckoban. A hangja viszont, azok szerint akik
hallhattak, a legjobb hangu erositoke koze sorolhato.
Jo, ertem, ha a jo hang mellett a parameterek is jok, az meg egy plusz.

Jurecz Laci irta:

>  Viszont oriasi kulonbseg van fellepo torzitasi fajtak kozott.
> A PP-SE vita mindossze arrol szol, kinek melyik torzitas a kevesbe zavaro.

Messzemenoen egyetertek. 
Viszont ha jol ertem Attilat, o a PP-ket hangzasban is jobbaknak tartja
(egyebkent nem epitene PP-t), a "jo" parameterek csak egy plusz.

Azt hiszem, Te irtal egyik regebbi szamban Kondo san velemenyerol az aktiv
hangvaltokrol. Erdekelne a forras, azt hiszem lattam valahol de nem
emlekszem ra. Mindenesetre kar, hogy Kondo san visszamenekult a passziv
hangvaltokhoz, mert ide aztan vegre annyi ezustot rakhatott volna amennyi
csak belefer :-)))

> 
> Csak a fulestol kimeljen meg az eg minket!

Miert?

> Amugy tenyleg a Sennheiser a csucs, illetve van egy kevesbe ismert, aminek
> a neve most nem jut eszembe, talan a Stax.

A Stax Lambda tenyleg jo. Az AKG K-1000 sem rossz. Nekem egyebkent
a Sennheiser HD-600 szimpatikus egy jo csoves fejhallgatoerositovel, de
mindig halogatom a megvetelet (ugye az sem tokeletes). A hangfalak
nekem legtobbszor nagyobb elmenyt nyujtanak.

 irta:
> 
>   En meg nem talalkoztam PP 300B kittel. Tudna valaki ilyen eleresi
> cimet adni? Egyebkent ismeritek az Edison 60 vagy a World Audio kittjeit?
>  Amit furcsalok, hogy alt. a PP rendszeru erolkodok olcsobbak mint
> az SE-k, de sokan allitjak, hogy rosszabbak is. Hol itt az igazsag?

Szia Durbincs, hogy van a hangfalad?
Az Edison 60-ert nem nagy a lelkesedes. En hallottam, nekem tetszett,
hasonlit a hangja az A osztalyu tranyos Marantzomehoz, es nem igazan
'csoves' hangzas. Ha mar csoves, akkor legtobben inkabb direkt futesu
triodara eskusznek.
Edison 300B SE/PP kit:  meg "betaban van". Irtam egyik elozo szamban,
hogy Per Erik Andersson irta egy maganemilben hogy most tervezi es jovore
kihozzak az Edison 300B-s valtozatat, amely SE es PP modba is
konfiguralhato lesz. Azt is irta, hogy nagyon jo hangzast ert el (jobbat
mint az Audion Silver Night 300B SE monoblokkok, amik pedig eleg jok).
Kivancsian varom... Allitolag csovek nelkul 'csak' 7000 sved korona lesz
(mintegy 200 ezer Ft).
Megszallottak pedig megspekelhetik ezusttel, arannyal, rhodiummal,
extravagans trafokkal, kabellel, attenuatorral meg ami jolesik.

Egyebkent azok akik SE-t szeretok, azt irjak, hogy nekik a sokkal nagyobb
es melyebb sztereo szinpad az ami a legvonzobb az SE-ben.

Udv, 
Zoli