Tisztelt Balogh Maria es SZALON olvasok!

Nekem szolo leveledbol idezek:

>Engedd meg, hogy leveledbol csupan erre a bekezdesre valaszoljak, hiszen
>minden mas ennek a kovetkezmenye.
>Ismet elolvastem Csurka cikket es osszehasonlitottam nekem cimzett leveleddel.
>Midket irast megprobalom legjobb tudasom szerint objektiven nezni, azt olvasom,
>ami le van irva, es, mivel nem vagyok gondolatolvaso, csupan azt, ami le van
>irva, es semmi mast. Mondjuk ugy, mint egy tudomanyos cikket, erzelmek nelkul.
>
>>Csurka ebben a pamflettjaban nem tett mast, mint tobbek kozott kifejtette:
>
>>1. A vilag bajaiert egy vilagszervezet a felelos, espedig a Zsidok Vilagszer-
>   vezete, ami agressziv es militans.
>
>Sajnalom ezt az allitast Csurka cikkeben sehol sem talaltam.
>
>>2. A magyarorszagi ellenzek ennek a szervezetnek a fuggvenyeben cselekszik.
>
>Az "ellenzek" szo nem is szerepel Csurka cikkeben.
>
>>3. A magyar sajto ennek a szervezetnek a felberelt organuma.

Keszsegesen elismerem, hogy a fenti mondataim nem Csurka cikkebol valo ide-
zetek. A SZALON merete nem engedi meg, hogy osszefoglalo megallapitasaimat
reszletekbemenoen elemezve megindokoljam. Itt csupan annyit valaszolok, hogy
a reszletes, minden bekezdesre kiterjedo elemzest, aminek alapjan az altalad
idezett negy mondatot, mint konkluziot megvontam, maganlevelben elkuldom.
Udvozlom, hogy Te is megprobalod a ket cikket elfogulatlanul olvasni es egy-
bevetni.

>Kerlek Feri, idezz nekem EGY antiszemita mondatot Csurka cikkeben, nekem
>nem sikerult egyet sem talalni.

Nem tudok idezni EGY antiszemita mondatot a Csurka cikkbol, mert ilyen, hogy
"antiszemita mondat" a cikkben nincs. Gondolat, viszont van.  A maganlevelben
elkuldott elemzes alapjan Magad is megvonhatod a Te konkluziodat. Ha az elem-
zesem hibas, elfogult, vagy Te mas konkluziora jutsz, akkor kerlek akar
a SZALON nyilvanossaga elott, akar maganlevelben fejtsd ki es en szivesen
megvitatom veled a problematikus reszeket. Keszseggel elfogadom a logikus es
korrekt okfejtest es nem ragaszkodom a sajat verziomhoz.

>Tudom, mi magyarok, sokszor hajlandok vagyunk a tulzasokra. Azt is elhiszem,
>hogy Csurka egy konzervativ, jobboldali politikai csoporthoz tartozik.
>Sot meg az is lehetseges, hogy nepszeru politikus. De ez meg nem elegendo
>indok, hogy szavait kiforgatva, a Vilagszovetseghez forduljatok ellene,
>csupan azert, hogy bebizonyitsatok, ketseget kizaroan, hogy a Vilagszovetsegnek
>semmi befolyasa sincs a magyar belpolitikara!

A fenti gondolataidal maradektalanul egyetertek. Hangsulyozom, nem akarom ki-
forgatni a szavait, de igyekszem ugy erteni, hogy az NEKEM szol. Tavol alljon
tolem, hogy a Vilagszovetsegnek a magyar politikara valo befolyasat tagadjam,
nem ugyaz, amit en fentebb idezve allitottam es az, amit nekunk tulajdonitasz.

Udvozlettel:   Cser Ferenc

Kedves SZALONozok,

        Tobb, mint egy eve, boldogult FORUMozo koromban, ott megirtam, amit
egy olasz ujsagiro baratom mondott Kadar-interview-javal kapcsolatban.
Felhozta Kadarnak Nagy Imre tortenetet, a jugo kovetsegrol valo kicsalastol
a kivegzeseig. Kadar kvazi konnyes szemmel azt mondta, en nem akartam ezt,
en felajanlottam neki egy miniszteri poziciot, ha onkritikat gyakorol (sic),
de az a hulye nem akarta megmenteni magat. Hogy ebbol mi igaz (marmint
Kadar "megmentesi" kiserletebol), azt nem tudom, de az ugy pszihologiailag
nem erdektelen.

	F. Miki

Egy regebbi vita tapasztalatairol

Tisztelt SZALON!

Szeretnem emlekeztetni a tisztelt Olvasokat,
hogy egy korabbi vita, amely a magyarorszagi
zsidosag politikai strategiajanak egyes vona-
sairol szolt itt a SZALON-ban, eroszakos bere-
kesztessel, a moderator-cenzor kezi beavatko-
zasaval ert veget.

Mivel a vitaban magam is involvalva voltam,
talan megengedhetek annyit, hogy megjegyezzem:
szamomra dobbenetes elmenyt jelentett az a kis-
se pszichotikus mentalitas, amivel szembe kellett
neznem e vita soran a SZALON hasabjain:

A zsidosagot erinto legkisebb elemzo eszrevetel
is a folfokozott erzelmi kitoresek olyan kaval-
kadjat vonta maga utan a SZALON-szerzok reszerol,
ami semmikeppen sem tekintheto termeszetesnek.

Ez az allapot reszben a 20.szd. tortenelmere, resz-
ben talan a vitaban resztvevok erzelmi alkatara
vezetheto vissza.

Csurka Istvan cikke ebbol a szempontbol affele sokk-
terapias akcionak is folfoghato. Tessek kionteni
mindenkinek a felelmeit, pszichozisait az asztal-
ra, tessek megprobalni kibeszelni az elfojtott
ba'natokat, de ha ez megtortent: a SZALON-ban is
mindenkinek kotelessege ugy olvasni a szoveget,
ahogy az irva vagyon.

Fajdalom, meg Cser urnak is ra kell dobbennie: az
van a cikkben, amirol Balogh Maria irt, nem mas.
Magyarorszagot pedig koncentracios taborok folalli-
tasanak szandekaval gyanusitani: ez olyan ostoba
izgagalkodas, ami nem illik folnott emberek epeszu
vitajaba, ezzel talan egyeterthetunk.

Udvozlettel:                         Szekely Zoltan


U.i./1:
A helyzet tovabbi megertesehez persze az is hozza-
tartozik, hogy Kis Janos, vezeto zsido szarmazasu
politikus a taxisblokad idejen a kormany bukasat
tetelezte ("nem az a kerdes, megbukott-e a kormany,
hanem az, hogy mikor veszi ezt eszre...", stb.).
Az ilyen kormanyellenes tamadasok nem biztos, hogy
kifejezetten a kapcsolatok gyumolcsoztetese iranya-
ba hatnak.

Valljuk meg oszinten: az ellenzek hatalmi arrogan-
ciaja (hiszen a sajto, stb. birtoklasa reven OK VAN-
NAK HATALMI HELYZETBEN egy csomo szempontbol) a -
korabban - vezeto ellenzeki part, az SzDSz es annak
- korabbi - vezetoje, Kis Janos reven a koztudatban
(legalabbis egy reszeben) osszekapcsolodott azzal az
arroganciaval, amely miatt peldaul Izrael - korabban
- nem kapta meg azt az ahitott amerikai kolcsonossze-
get, amelyre oly egeto szuksege lenne.

Hogy a kapcsolat fonnall-e, vagy sem, ne vitassuk.
En csupan arrol beszelek, hogy a kozvelemeny egy
reszeben ez a kapcsolat nyilvanvalo (meg akkor is,
ha nem igaz) es a megfelelo politikai eroknek kell
megprobalniuk a kozvelemeny eme reszet meggyozni az
ellenkezojerol - ha ez fontos nekik.


U.i./2 (Emlekezteto):

Sziasztok!

Olvasgatom a Csurka cikke kapcsan megjelent kommentarokat, s
arra a hatarozott erzesre jutottam, hogy el vagytok szokva
az otthoni tiszta hangu sajtottol. Hogy a lemaradas potlasaban
segitsek, vettem a faradtsagot, s begepeltem ket cikket:

(A cimeket kiveve, ami csupa nagybetu az eredetileg kurziv volt.)




                 AZ OLIMPIAI ARANY A FALUE IS


Kis magyar falu. Akar a meseben is tortenhetett volna: barhol es
barmikor. Vagyis barmikor megsem. "Egy miniszter a falunkban.
Ilyen urral meg nem talakoztam. A kommunizmusban ilyen
nem tortent: Kadar sosem jott ide" - mondja a falu egyik lakoja,
amikor SAJAT autojabol kiszalllt a miniszter. Nem megbeszelt
protokoll latogatasra erkezett, nem kovette ot ide diszkiseret.
Nem sofor, hanem sajat maga vezette az autojat. Feher ingben,
vajszimu nadragban, sportcipoben. A falu sorsa erdekelte. Az
iskolaban epp evzarot tartottak. Leult a leghatso sorban. Az
unnepely vegen par kedves szot szolt. A gyermekarcok hatrafordultak.
"Vigyazzanak magukra es a gyermekeinkre!" - koszontotte a
pedagogusokat.

Elindult a faluban. Gyalog. Egy siheder fiatalember szembejott
vele. Koszontotte a fiut. Kezet nyujtottak egymasnak. A fiu
meglepve ismerte fol a vendeget. "Kicsit alacsonyabbnak gondoltam
 - mondta, de biztosan azert mert a Parlamentben mindig ul."
Sporttrol beszelgettek. Vajon a magyarok hany aranyat hoznak az
olimpiarol? Tippelt a fiu, tippelt a miniszter.

Vegigsetalt az utcan. A kocsmaban megivott egy kavet. Hamarosan
folismertek es korulvettek ot. Volt aki vitara, volt aki
beszelgetesre invitalta. "Miniszter ur, kerdezhetek valamit?
Miert nevezik magat BICIKLIZO MINISZTERNEK? - tette fol a kerdest
egy dolgos kezu munkas. Mert, ha tehetem, kerekparral jarok -
mosolygott a vendeg.

Nehany perc mulva elokerultek az evtizedekig orzott fajdalmak:
"Engem 56-ban osszevertek a pufajkasok." "Nekem az apam ket evig
orosz hadifogsagban volt. Sziberiaban tudobajt kapott, anyam
tizenket eve halott." "A falut megfelemlitettek a kommunistak.
Csak ot szazalek igenyelte vissza a foldjet." "Letegezhetlek?"-
kerdezte egy bator ferfi, mire a mellette allo meghivta egy
froccsre a minisztert.

Amikor elbucsuzott a falutol, mar csak a hold vilagitott.
"Viragozzon ez az orszag" - szolalt meg valaki, mikozben
egyikuk kozolte: "a miniszter urral en fogok utoljara kezet!"
"Orzom tenyerenek a nyomat" - nezett meghatodva a magas rangu
vendeg szemei koze a parasztember. A falusiak neztek utana;
o meg intett, feher inge megvillant a sotetben...

(HORVATH BALAZS, tarca nelkuli miniszter jart a faluban ...)

                                            Frigyesy Agnes



Megjelent:

1. Uj Magyrarorszag, 1992. 1992 julius 2.
2. Hocipo, 1992. julius 23.


                          - 0 -



Es egy, a lakitelki falunapok alatt keszult interju:




                       A FENY NEPE


A hatvanas-hetvenes evek ifjusaganak balvanya, az ISTVAN
A KIRALY nagy sikeru rockopera szerzoje, Szorenyi Levente
titokkent hordozta magaban Lakitelek szellemet, a magyarsag
sorskerdesirol valo gondolatait.

- Nem szegyellem bevallani, hogy sokaig nem tudtam Lakitelekrol.
Egeszen addig, amig LEZSAK SANDOR meg nem keresett engem. Akkor
kezdtem felfogni, hogy itt rendkivuli tortent, tortenik.
Szeretem a sorsszerusegeket, es szamomra a a lakitelki gondolattal
valo talalkozas sorsszeru volt.

- Lat e remenyt e gondolat megvalositasara, kulonos tekintettel
az elmult ket ev "viharaira"?

- Meggyozodesem, hogy ebben az erosen rontott allapotaban is
a magyarsag a feny nepe. Ebben az allapotaban is fellelhetok
ennek nyomai. Ez a nep nem hajlando - amit egyesek eppen
gyongesegunknek velnek - az ellenseget erdon-mezon keresztul
uldozni. Bekes nep vagyunk. De nagy kerdes, meddig tarthat a
bekesseg, bekulekenyseg hatara? Iszonyatosan nagy a tevesztes
lehetosege, mikozben a megtevesztes gozerovel folyik. Nagyon nagy
dilemma, hogy milyen eszkozokhoz lehet nyulni ilyen helyzetben
annak erdekeben, hogy vegre folemelkedhessunk. A sotet erok
ugyanis nem kimelnek senkit es semmit. De minthogy a sotetseg
soha nem tudja elfoglalni a vilagossagot, legfeljebb csak
bizonyos idore; optimistanak kell lennunk. Abban teljesen
bizonyos vagyok, hogy a vilagossag fog gyozedelmeskedni. Nem
hallgathatom el azonban azt sem, hogy minden nagy hofehersegben
van egy kicsi legypiszok, mint ahogy minden nagy szenfeketesegen
latszik valami kis ragyogas, remenysugarpont. Csak arra
kell vigyaznunk, hogy mi magunk ne mocskoljuk ossze magunkat
se fizikai ertelemben, lelki ertelemben pedig kulonoskeppen ne.
Tehat emelkedni, emelkedni, emelkedni! S ez onmagaban hordja azt
a lehetoseget, hogy egyre tavolabb kerul tolunk a sotetseg.

                                                (Banos)

Megjelent:

Magyar Forum, 1992. julius 16.



                          - 0 -



Mindenkinek kellemes merengest!


Ta'las Sa'ndor

Kedves Mindenki !

A hazai kozallapotokrol folyo korantsem gyumolcsozo vitahoz
vitaminkent kinalom Fukuyama alabbi szoveget. Meggyozodesem,
hogy Csurka urrol nem veletlenul mondjak, hogy antiszemita
(zsidogyulolo), hanem valoban az, es az sem veletlen, hogy
az MDF-ben talalhato. De ennek nem egyszeruen erkolcsi okai
vannak. Talan meg emlekeznek nehanyan arra, hogy meg az elso
'szabad' valasztasok elott, melyen a Pozsgay-korszakban, a
liberalisok elesen tamadtak a kialakulni latszo Pozsgay-MDF
egyuttmukodes HARMADIKUTAS elkepzeleseit.

Az antiszemitizmus, bar pszihes okai megegyeznek az egyeb,
konckent odavetett kisebbsegek gyuloletenek es uldozesenek
okaival, alapvetoen kulonbozik azoktol annyiban, hogy itt nem
egyszeruen az idegent, vagy a MASt gyulolik. AZ ANTISZEMITIZMUS
AZ ANTIKAPITALIZMUS TORZITOTT FORMAJA. A zsido nem mas, mint
a tokes (kapitalista) szemelyes megjelenitoje, illetve a tokes
tarsadalmi rend megjelenitoje. Ennek tortenelmi okai vannak, es
valoban, a zsido toke eleg nagy atfedesben volt es van a banktokevel.

Az antiszemitizmus ellen ervekkel aligha lehet hadakozni, mivel
okai irracionalisak. Ellenben igenis hatekonyan lephetunk fel
a racionalisan megtamogatott uszitassal szemben, ha ramutatunk
annak antikapitalista lenyegere. A zsidokat ugyanis lehet szeretni
vagy gyulolni, mint ahogy a kapitalizmust is, de a kapitalizmust
nem lehet megallitani.

Edo