Kedves Szalon,

 1988-ban estem at azon a megrazkodtatason, amit 
mindenki atel, amikor elso hosszabb nyugati tartozkodasarol hazater: azon
a megrazkodtatason, amit az erez, aki rajon, hogy hercegnonek kepzelt edesanyja
valojaban cseled masok uradalman. Mindez annyira letort, hogy a kedvezo
politikai valtozasoknak sem tudtam orulni. Ebben a hangulatban talalkoztam 
egy ismerosommel, aki hiaba lelkendezett a demokracia eljovetelen, es 
hiaba probalt ravenni, hogy ismerkedjek meg az SZDSZ programjaval.

 Nos most ujra talalkoztam ugyanezzel az emberrel odahaza. Epp valaki massal
beszelgettem arrol, milyen nehezen tudnek most valasztani, ha most szavaznom 
kene, tekintve hogy politikai elvek teren talan a keresztenydemokraciahoz 
allok legkozelebb, de abszolut nem vagyok kibekulve a KDNP-vel. Csodalkozva
jegyezte meg, hogy o mar hosszu ideje nem talalkozott barati koreben olyan 
emberrel, aki elvi politikai megfontolasok alapjan probalna a partok kozul 
neki kedveset valasztani. Ot leginkabb az erdekli, melyik az a part, amelyik
vegre normalis gazdasagi programmal tud eloallni. 

 Mi koze mindennek Horthyhoz? Hat csak annyi, hogy politikai elitunk 
megint alvitakba bonyolodik, mikozben a pedagogusok es az egeszsegugyi dolgozok
bere a letminimumot surolja, a hadsereg  fegyverzete olyan allapotu, hogy
mar a laikus is latja, hogy rozsdasodo ocskavaskupacokat szallitanak az
elhalado szerelvenyek, a nyugdijasok nyomorognak, a maffia a palyat modosito
rendorokbol szervezodik, az egyelore kotelekben maradt volt kartarsak 
letargikus turelmenek arnyekaban. Penz nincs a helyzet javitasara, mert
a rohamosan gazdagodo felso tizezer olyan sikeresen rejti el jovedelmet,
hogy az adok oroszlanresze a berbol es fizetesbol eloktol jon. 

 Termeszetesen mindezekert a felelosseg legnagyobb resze a kormanyzo tobbsegre
jut. Minden tiszteletem Surjan Laszloe az elveiert, de gyakorlatban sikerult 
az egeszsegugyet sikerult katasztrofalis helyzetbe hoznia. Sajnos viszont
az is latszik, hogy gyakorlati kerdesekben az ellenzektol se lehet jobbat
varni. Az SZDSZ sem lat lehetoseget az egeszsegugyi koltsegvetes novelesere,
a tobbsegukben ellenzeki ellenorzesu onkormanyzatok is sajat TV-t hoznak 
letre szukos kereteikbol. Mindenki partallasra valo nelkul menti 
alapitvanyokba a kozforrasokbol azt, amihez hozzafer. Meg a szakszervezeti
vezetoknek is az a legelso gondjuk, hogy miniszteri szintu
fizeteseket szavazzanak meg a tarsadalombiztositasi onkormanyzatok valasztott
kepviseloinek. (Egyaltalan van meg orszag a foldon, ahol tarsadalmi onkormany-
zatok vannak, vagy csak a mi hatalmas tarsadalombiztositasi vagyonunk
losztasahoz kellett ennyi burokratikus allast letrehozni?)

 Akikkel talalkoztam, azok tobbsegukben ugy tartottak, hogy a maga koraban
nem lehetett volna jobb vezetonk Horthynal, es ugyanakkor ma mar nem szeretnek
ha ujra Horthy-rendszerben kellene elni. Ez a ket velemeny nincs ellentetben
egymassal, de csak az egyiket vagy csak a masikat hajtogatva lehet abban 
remenykedni, hogy a tobbseg szimpatiajat elnyerjuk, es be tudjuk feketiteni
a masik oldalon allokat. Kivaloan szorakoztato cirkusz, ha mar a kenyeret
inkabb a sajat gyerekeinknek akarjuk hazavinni.

 Mert en megertem, hogy veszelyt jelent a jogallamisagra, ha egy autoriter
vezeto sirjanal miniszterek jelennek meg. (Nota bene, vajon azert miert
nem sikit soha egyetlen liberalis sem, amikor Goncz Arpad Jeszenszky Geza 
mellett vonul fel a Szentjobb kormeneten, es ezt az allami TV kozvetiti, vagy
amikor liberalis elnokunk a Duna TV kameraja elott aldozik egy Mohacson 
tartott emlekmisen?) 
 Viszont az atlag szavazopolgar, akkor erzi, hogy nincs jogallam, amikor 
a helyi tavfutesi vallalat az o futeset is kikapcsolhatja, azert mert
a szomszed nem fizeti a futesszamlat. Vagy amikor azt veszi eszre, hogy 
a jelenleg hatalyos onkormanyzati torveny szerint neki nincs szavazojoga 
abban a faluban, ahol a nyaraloja all, a falusiak altal valasztott 
onkormanyzatnak viszont van joga arra, hogy zonazassal ketszer annyi hazadot
fizettessen a nyaralotulajdonosokkal, mint a helybeliekkel.

 Nem tudom, mennyiben felelos Horthy azokert a szornyusegekert, amik 
orszaglasa idejen tortentek, es mennyiben erdeme, hogy ezek a szornyusegek a
kornyezo orszagokhoz kepest enyhebb es kesleltetett formaban kovetkeztek be.
Ez egy fontos tudomanyos kerdes torteneszeknek, es fontos erzelmi kerdes
azoknak, akik az o idejeben eltek. Viszont a mai magyar tarsadalom szamara
a kerdes relevanciaja minimalis. Emiatt ugy gondolom, hogy --fuggetlenul
attol a magasztos kerdestol, hogy kinek van most igaza-- a tarsadalom 
tobbsegenek szemeben azok a partok es mozgalmak szerzik majd a legtobb 
jopontot, akik a leheto legrovidebben, a leheto leghalkabban, a leheto
legkisebb szenvedellyel mondjak el sajat velemenyuket a kerdesrol.

				Maradok tisztelettel, 

						Hetyei Gabor

PS. Mellesleg tudja valaki veletlenul, hogy Gorgeyt kulfoldon temettek-e
el, es ha igen hazahoztak-e mar? Ui. ha nem, az o ujratemetese egy ujabb
nagyszeru kuruc-labanc haborura adna lehetoseget... :-/

Tisztelt Szalon es Cser Feri !

Nagyvonalakban egyetertek azzal, amit a grammar checkerekkel es a nyelv
egyszerusitesevel kapcsolatban irtal Janos Jozsefnek. Nem szabad azonban
elfelejteni szerintem, hogy a tudomanyos (fokepp termeszettudomanyos)
irasok, publikaciok elsosorban nem arra valok, hogy azokban a szerzok
fogalmazo tehetseguket csillogtassak, hanem hogy informaciokat
kozoljenek a leheto legtomorebb es legvilagosabb formaban. Azt hiszem
ez leginkabb ido kerdese. A magam reszerol neha szorakoztat, hogy
tobb tizoldalas publikaciokbol kiszurjem a lenyeget, de altalaban
erre nincs ido. Tehat itt nem arrol van szo, hogy egy atlagos
kutato nem erti meg az osszetett mondatokat, hanem arrol, hogy a 
tomondatokbol sokkal hamarabb felfogja a lenyeget. Bonyolult gondolatokat
is lehet egyszeru es elegans formaban leirni es itt erre megy ki a jatek.
irod:
> Nos, azert ehhez is lenne nehany megjegyzesem. Hajdanaban az utcan mar
> messzirol folismertem, hogy milyen auto jon. Most nem. Miert? Mert ugyanazt
> a programot hasznaljak alak optimalizaciora! Meghogy a kreativitast elosegito
> tenyezo?! Elegge beszukitett menurendszerbol valogatni kreativitast elosegito
> tenyezo! Komolyan igy gondolod? Az, hogy orak elegendok a megtervezeshes es
> nem kell muszaki rajzolo, ezt elfogadom. De, hogy ezekre a buvos szot
> illesztd: kreativitas! - ez azert megrazo.

Na na. Egyaltalan nem azert egyformak az autok mert ugyanazt a programot
hasznaljak alak optimalizaciora, hanem azert, mert ugyanazokat a
parametereket optimalizaljak. Hogy miert, annak leginkabb gazdasagi okai
vannak es nem szamitastechnikai (kisebb fogyasztas stb.). (kulonben en is
sajnalom a dolgot, ugyanis a mai autoknak nincs "arcuk". hol vannak mar
a regi Citroenek erdekesen gombolyded formaikkal es oriasi lampaikkal...)
Ami a kreativitast illeti, ez ismet csak ido kerdese : ha egy tervezonek
nem kell napokat tokolnie a muszaki rajzzal, sot az otleteit rogton
megjelenitheti a kepernyon, sokkal tobb ideje marad arra, hogy kitalaljon
valami ujat. Ez nemhogy beszukitene a gondolkodast, de uj kapukat nyit
(lad pl. szamitogepes animacio). Az, hogy mi az ami beszukiti a 
gondolkodast azt eleg nehez megallapitani. Csak egy pelda ide a vegere :
itt Franciahonban a gyerekek szinte egyaltalan nem olvasnak konyvet/meset,
ehelyett viszont faljak a kepregenyeket. Van aki azt mondja, hogy ez
sorvasztja a gondolkodast, hisz a gyereknek nem kell semmit elkepzelnie,
minden ott van lerajzolva. Masok szerint viszont ez mar az uj, vizualis
kultura szerves resze, ahol a teve, a video, a kepregeny sokkal nagyobb
szerephez jut, mint a konyvek. Hogy kinek van igaza ? Szerintem az
elobbieknek, de biztos ez ?

Udvozlettel,

Ko:ke'ny Tibor

Mostanaban Horthy ujraertekelese es ujratemetese elo"terbe kerult.
Cser Feri es az ovehez hasonlo velemenyekkel majdnem teljesen egyetertek.
Valaki felemlitette (sorry, nem emlekszem, ki) es elvetette a Franco-val
valo analogiat. Megprobalom most a ket szemelyiseget itt tolem telheto
objektivitassal osszehasonlitani.

        Franco eros kulso segitseggel (nemet es olasz) egy meglevo es valasz-
tott allamrendszert eroszakosan buktatott meg. Bar a romanok es a kis+nagy
entente indirekt segitett, Horthy MAJDNEM vermentesen bevonult. A Franco
rendszer soha nem konszolidalodott es nagy politikai, vallasi, gazdasagi
elnyomas gyakorlatilag az elete vegeeig megmaradt. A Horthy mellett allo
u.n. "kulonitmenyesek" rengeteg verengzest okoztak, de viszonylag hamar
lehanyatlott csillagjuk (ha nem is lettek tenylegeben elitelve kulonbozo
okok miatt). Se Franco, se Horthy nem volt naci, de a fasiszta jelzo (Musso-
lini ertelmeben) nem all messze toluk. Horthy foleg 19-ben, Mussolini 22-
ben (Marcia su Roma), Franco meg 36 korul kezdte -- az utobbi ketto az is
maradt, Horthy eseteben meg csak a tekintelytisztelet obtrualasa, nemzetisegi
es vallasi kisebbsegek elnyomasa, es mersekelt politikai nyomas maradt meg.
Nem volt viszont olyan torveny, vagy rendelet, amelyhez nem kellett volna
mind Franco, mind Horthy aktiv beleegyezese, vagy kezdemenyezese. Franco
az onkentes u.n. "Ke'k Brigad" kivetelevel kimaradt a haborubol, ami persze
a foldrajzi helyzete miatt nem volt tul nehez. (Elelem es benzin teren meg
foleg a nyugati orszagokra tudott csak tamaszkodni...)

        Mig Franco alatt minden politkai part a falangistakon kivul be volt
tiltva (az Opus Dei egy furcsa kivetel), ugyszinten a romai katolikus vallas
volt az egyetlen nyiltan kovetheto (bar semmi mas NEM volt uldozve), Horthy
alatt, a Bethlen-i konszolidacio utan, egy viszonylagos politikai es vallasi
liberalizalodas kovetkezett be elegge sokaig es a kompromisszumok jellemeztek
a rendszert (kifele es befele). Franco egy temperamentumos, agressziv es ha-
talomra vagyo, de nem tul okos ember volt. Horthy nem volt kifejezetten ha-
talomra vagyo (bar dinasztia alapitassal elegge flo~rto~lt) es a kis entente-on
kivul mindenkivel beket szeretett volna. Sem katonai background-ja, nevelese,
sem ertelmi beallitottsaga es kepessege nem tette jo politikussa egy vegtele-
nul kritikus idoszakban. Legjobb cselekedete talan Kallay Miklos kinevezese
es Nyugat fele kacsintgatasa (Szentgyorgyi Albert Ankara-i kikuldetese pl.)
volt. Masreszrol nagyfoku naivitasrol tanuskodik, hogy ki akarta kerulni a
nemet diplomaciai csatornat (pl. Veesenmeyer-t) es a Wehrmacht-tol probalt
segitseget kapni (Weiss tabornok a Balkanon, Canaris admiralis a kemelharitas
vezetoje, stb.). Hitler persze mindenrol tudott es aszerint cselekedett.

        Hosszu es nehezen analizalhato esemenyek sorozata -- tul kozel vagyunk
me'g hozza, hogy mindent merlegelni lehessen...

        F. Miki

Kedves Nemenyi Peter Andras !

Azt irod, hogy:

>[En irtam:]
>>Miert nem a danokhoz vagy olaszokhoz hasonlitjuk magunkat, akik osszesse-
>>geben vagy sokkal tobbet tettek a deportalasok ellen vagy sokkal karaka-
>>nabbul alltak ki a zsidosaguk mellett ?
 
>Hat hasonlitsuk! Mi a Danoktol elteroen nem voltunk testver-arja nep es
>a mi esetunkben Hitler ugyanazaert amit a Danok tettek, azonnali megtorlo
>akcio kovetkezett volna. 

Az olaszok kozott se sok ketmeteres szoke van, de Mussolini tudtommal
megtagadta az olasz allamnak az Endloesung-ban valo kozremukodeset.

>Miutan a kiraly is magara oltotte a david-keresztet
                                           ^^^^^^^^^
                                           csillagot

>nemetorszag lerohanta Daniat. 

Lehet, hogy ezzel tortenelmi ismereteim hezagjait arulom el, de nem eloszor volt
a nemet megszallas es utana a dan kiraly kiallasa ?  Vagy a danok mar a nemet
megszallas ELOTT sajat zsidotorvenyeket hoztak ?

>>Miert olyan nagy dicsoseg az, hogy egyeb
>>hoborgoktol elteroen mi az asszont nem szurtuk le a szalonnazo
>>bicskaval, csak a szemit vertuk ki ?

>Miutan a "MI" szoban nem ertem, hogy kiket ertessz, gondolom ide jol illik a
>" Speak for yourself" igeje. A szalonnazo szot mar viszont hallottam, ezt
>eggyertekben szokas a bogatyaval, stb. hasznalni. Gyuri komolyan gondolod,
>hogy a harmonia erdekeben egyedul a magyarsagnak kell ossznepi bunbanatot
>tanusitania a mult miatt es magaravallalnia a primitiv, kulturalisan kisegitett
,
>bunos nep szerepet?

Kerlek, (1) ne adj szavakat az en szamba es (2) probalj meg higgadtabban, 
kevesbe fekete/feher kategoriakban gondolkodni.

En a bun, bunbanat, ossznepi bun, stb. szavakat, kifejezeseket es fokent 
fogalmakat nem hasznaltam, es ez nem veletlen.  Ami szerintem ideillik az 
a "szegyen".  

Ha szemely szerint buszke lehetek, es vagyok is, olyan magyarokra mint Liszt 
Ferenc, Szechenyi Istvan vagy Teller Ede, kell legyen kis magyar szegyenerzetem
az olyan kisebb-nagyobb magyar negativokkal kapcsolatban mint Karolyi Mihaly,
Szalasi Ferenc vagy Gero Erno: aki A-t mond, mondjon B-t is.  Hasonlokeppen
viszont mivel en szemely szerint nem kovetelem magamnak senki dicsoseget, masok 
buneit sem vallalom fol.  Emellett meg eszre tudom venni az olyan bonyolultabb
szemelyisegek mind pozitiv mind negativ oldalait mint Horthy, Kadar vagy 
Csurka.  Ha aktualis, kotelessegemnek erzem a negativumok nyilvanos biralatat, 
ha mar ez keso, elismerem oket. 

Es bizony, ha a kornyezo nepek mind homokba dugjak a fejuket es nem akarnak is
tudni sajat multjukrol, az egyaltalan nem jogosit fol minket magyarokat arra,
hogy mi is igy tegyunk !  Szerintem legalabbis van olyan, hogy objektiv, 
civilizalt magatartas, amit en jobb hijan europai vagy nyugati normanak nevezek,
es ebbol a definiciobol az se vesz el, ha nem minden nyugat-europai felel meg 
neki.  Ugy tunik, Te nem gondolkodsz ilyen altalanos erkolcsi normakban.  Ez az
ami nekem az elozo hosszaszolasaidban sem tetszett, mert ez megengedi, hogy a 
csocselek legkisebb kozos nevezojere sullyedjunk le magunk is.  

Megintcsak ki kell hangsulyoznom, hogy a mult miatt nem akarok vezekel(tet)ni, 
csak azt akarom, hogy kollektiv magyar emlekezetunkbol semmit ne zarjunk ki, es
amire kell szegyenkezve emlekezzunk, mert ez az egyeduli garancia arra, hogy a 
mas magyarok multbeli hibait es buneit mi magunk ne ismeteljuk meg.  

Es akkor se ismeteljuk meg, ha korulottunk mindenki megismetli !

UI: fogalmam sincs mi az a "kulturalisan kisegitett", igy ehhez nem tudok
hozzaszolni.

Anto'ny Gyuri

Kedves SZALON-osok!

Horthy kapcsan sokadszor kerul szoba a csendor terror.
Ezzel kapcsolatban apam egy regi kollegaja meselt meg regen egy tortenetet,
ami persze nem feltetlenul tipikus, de elgondolkodtato, hogy mit nevezzunk
terrornak.

A helyszinre mar nem emlekszem, de a tulajdonkeppen mellekes. Tortent, hogy 
egy faluban a legenyek a kocsmaban, minden hetvegen megkeseltek egymast,
ugyhogy sokan mar be se mertek tenni a labukat, hogy megigyak delutani
froccsuket. Vegul hivtak a csendoroket, hogy tegyenek mar vegre rendet.

Szombat delutan meg a szokasos keselesek elott meg is jott ket megtermett
csendor a kocsmaba, es elrendeltek, hogy akinel bicska van az tegye ki az
asztalra. Miutan senki sem mozdult, egyenkent mindenkit megmotoztak (mino
megsertese az allampolgari jogoknak) es akinel bicskat talaltak annak 
lekevertek ket rettenetesen nagy pofont. (Allitolag a csendoroknek igen 
kituno technikajuk volt abban, hogy fajdalmas pofont adjanak, aminek  keves
nyoma marad). Miutan a pofoszkodassal vegeztek, mondtak a legenyeknek,
hogy bicskaval a kocsmaba ezentul senki be ne merje tenni a labat, majd
eltavoztak. Aznap termeszetesen a legenyeknek mar nem maradt kedvuk
egymast megkeselni.

Kovetkezo szombaton delutan megint megjelentek a kocsmaban es megismeteltek
az elozo heti lecket. Ekkor mar sokaknal nem volt bicska es akiknel volt
azok is reszben maguktol kiraktak. A "kemenykotesuek" megkaptak a pofonjai
-kat es ezzel a csendorok ismet tavoztak. 

Ez igy ment nehany hetig, mire mindenki bicska nelkul jart a kocsmaba, es
hosszu idore megszuntek a hetvegi keselesek.

Szerintem a demokracia sokszor igencsak tehetetlen a bunozokkel es
terroristakkal szemben, es a megoldas sajnos a demokratikus elvek feladasa.
Sose felejtem el, amikor Nemetorszagban a Badein-Meinhorf (ezt nem hiszem,
hogy jol irtam, elnezest) csoport tagjai "fobe lottek" magukat a bortonben.

Meggyozodesem, hogy a jogallam, ami szerintem jogosan elveti a halal-
buntetest nem engedheti meg, hogy artatlan allampolgarait folyamatosan
veszelyeztesse azzal, hogy eletfogytiglan bortonben tart olyan terroristakat,
akik kiszabaditasaert szabadlabon levo tarsaik varhatoan terror cselek-
menyek sorozatat fogjak elkovetni.

Sajnos megvan a veszelye annak, ha egy rendszer elter a demokracia es a
jogallam jatekszabalyaitol. Nem tudom, hogy mi a megoldas, mert egyik
oldalon magam is felek attol, hogy adott helyzetben nem tudom megvedeni 
magam az allami eroszakkal szemben, masreszt az is nevetseges, amikor 
koztudott maffiozok szabadon setalgatnak, mert kituno ugyvdjeik reven 
a csillagokat is lehazudjak az egrol.

Mas. Sajnalom, hogy Nemenyi Peter Andras megvalik tolunk, es titkon 
remelem, hogy UNSUB-ja nem vegleges. Csak par honapja jutottam a lehetoseg-
hez, hogy a szamitogepes mediakat tallozzam, de azota lelkes olvasoja lettem
mind a SZALON-nak, mind a FORUM-nak, sot meg a SZEMLE-nek is. Igy egyutt ez
a harom tenyleg erdekes, noha a SZEMLE szerintem mellozhetne a FORUM-ban
megjeleno cikkek kozleset. Gyanitom, hogy aki a SZEMLE-t olvassa, az olvassa
a FORUM-ot is.

Az nyilvanvalo volt kezdettol fogva, hogy a SZALON-ban publikalok tobbsege
a liberalis gondolkozast kepviseli, mig a SZEMLE a nemzeti konzervativ 
iranyvonalat. (Remelem senki sem talalta a megfogalmazast sertonek). Es a
FORUM a szinhelye a ket iranyzat osszecsapasanak. Ez az osszecsapas sokszor
tenyleg szalonkeptelen.

Amiota a olvasom azeket az organumokat, azota toprengek, hogy miert nem
tudunk SZALON-kepesen vitatkozni olyan dolgokrol, amik szemmel lathatoan
sokakat erdekelnek, mint az elmult rendszer ertekelese, a magyarsaghoz valo
viszonyunk, vallas stb. Sokszor ugy tunt, hogy a SZALON-ban csak "semleges"
temakrol, mint feminizmus, homoszexualitas, ertekpumpa lehet higgadtan
vitatkozni. Orultem, amikor Andras atmereszkedett egy kis Horty vitara ide
a SZALON-ba, mert erdekesebbe tette a dolgokat.

Szeretnek mar valoban arnyalt ertekeleseket olvasni akar a Horty rendszerrol,
akar a Kadar rendszerrol. Meg katona koromban talalkoztam a katonai korhaz-
ban egy takarito nenivel, aki lelkesen meselte, hogy milyen jo volt neki a
Horty rendszerben a Schmoll (azt hiszem igy irtak) paszta gyarban dolgozni,
es milyen jol eltek a ferjevel aki szinten munkas volt. Ugyanakkor megertem,
ha F. Miki vonakodik lelkesedni a Horty rendszerert. Ahogy en sem tudok 
a felszabadito voros hadseregert lelkesedni, akik mindket nagyapamat
elvittek, es csak az egyik tert vissza felig nyomorekon.

Szeretnek objektiv ertekeleseket olvasni Kadarrol, aki egyreszt belugy-
miniszter volt a Rajk per idejen, es nyilvan felelos Nagy Imre kivegzeseben, de 
ugyanakkor a nevehez fuzodik egy kor, amit a legvidamabb barakkent szoktak
emlegetni, es ami lehetove tette, hogy Magyarorszagon a rendszervaltas egy
fokozatos atmenet vegso allomasa legyen. Igaz, hogy a Kadar rendszer
oruletes adossag terhet hagyott hatra, de lehetove tette egy ellenzek ki-
alakulasat, ami most a hatalomert folytatott mocskos kozdelemben nem gyozi
bizonygatni, hogy mas ellenzekiek mennyire kiszolgaltak a Kadar rendszert.
(Felreertes ne essek ezt a magyar politikai elet egeszere ertem)
Szamomra Kadar mellett szol, hogy a Nagy Imre temetes utan nem sokkal
meghalt, elentetben Honeckerrel, aki  a legcinikusabb modon vegigcsinalta
az ellene folyo birosagi eljarast, es allitolagos betegsegere hivatkozva
meguszta a felelossegre vonast, amit a sajat igazanak gyozelmekent ertekelt,
es ma is vidaman el Chile-ben.

Nem hiszem, hogy a masodik vilaghaboruban mindenki anti-szemita volt es a
magyarsag kollektive felelos a zsidosag elhurcolasaert, de az is tulzasnak,
tunik ha valaki azt bizonygatja, hogy mennyit tett a magyarsag, vagy Horty
a zsidok megmenteseert. Erdekelne egy targyilagos lista, ami mind az
atrocitasokat, mind a hosies helytallast szamba veszi.

Remelem, hogy a jovoben mas "nemzeti erzesuek" is atmereszkednek ide a
SZALON-ba, es kepesek lesznek SZALONkepes vitakat folytatni a fenti kerde-
sekrol. Pl. egyetertek Pannon Jozsefnek azzal a cikkevel, ami a Horty
temetest ugy ertekeli, hogy ez a nemzeti onbecsulesnek egy szimboluma, ami
visszautasitja, hogy tovabbra is a bunos nemzet tudatot sulykoljak belenk,
noha nem vagyok arrol meggyozodve, hogy ep Horty-tol kell ecelbol nagy 
felhajtassal bucsut venni.

Udvozlettel Balazs

Kedves (Wolf) Gyo~rgy!

Nem igaza'n tudom, mit is akarsz. Most fejlo"djenek a szege'nyek, vagy ne?

A felza'rko'zo'k, ha sikeresek, sohasem azt az utat ja'rja'k be, ahogy a
kora'bban gazdagok felemelkedtek. Ennyiben, azt gondolom, rossz okok miatt
aggo'dsz. Etto"l me'g persze lehet katasztro'fa't jo'solni. A mu'lt sza'zadban
megjo'solta'k, hogy London mostanra belefullad a lo'citromba, akkora lesz a
forgalom. A forgalom me'g anna'l is nagyobb lett.

Proble'ma'k vannak is, voltak is. Azt gondolom, a'ltala'ban ko~nnyebb a
proble'ma'kat megoldani, ha gazdagabb vagy. Nem hiszem, hogy a fejlo"de's
lea'lli'ta'sa, lassi'ta'sa megolda'st jelentene gondjainkra. Azt la'tom, hogy a
fejlo"de's gyakran e'pp abban nyilva'nul meg, hogy kevesebb energia, anyag,
ko~rnyezetszennyeze's kell ugyanahhoz az eredme'nyhez, noha nem mindig.
A'ltala'ban ko~nnyebben megengedheti maga'nak az a'ldozatva'llala'st - e's to~bb
vesztenivalo'ja van -, aki jo'mo'dban e'l. A'ltala'ban eli'te'lem azokat a
gazdagokat, akik meg akarja'k akada'lyozni, hogy ma'sok is jo'l e'ljelenek.
Akit holnap e'hhala'l fenyeget, nem nagyon fog to~ro"dni azzal, lehet-e majd
e'lni a ko~rnyezete'ben o~tven e'v mu'lva.

Esetleg sza'nhatna'l ne'ha'ny sort arra, hogy is ke'pzeled ezt az e'letmo'd-
va'lta'st. Ku~lo~no~sen arra, hogy Te szeme'ly szerint eze'rt ma'r milyen
a'ldozatot hozta'l. (Mert ha jo'l e'rtem, Te ma'sokto'l - a Na'lad
gazdagabbakto'l is, meg a szege'nyebbekto"l is -, elva'rsz valamilyen
a'ldozatokat. Reme'lem, pe'lda't mutatsz. Aki ma'sokto'l a'ldozatot va'r magas
erko~lcsi elvek alapja'n, az mindenekelo"tt maga va'llaljon a'ldozatot.)

Az is e'rdekelne, hogyan is gondolod a szege'ny orsza'gok meggyo"ze'se't?
Re'gebben a fejlett orsza'gok pa'rtfogo'an sza'rnyuk ala' vonta'k a vadakat,
e's elvitte'k hozza'juk a kultu'ra vila'gossa'ga't. Nem lelkesedtek e'rte a
vadak, elzavarta'k jo'tevo"iket, amint tudta'k. Azta'n ne'ha'nyan nekia'lltak
bebizonyi'tani, hogy te'nyleg vadabbak me'g kora'bbi mestereikne'l is.
Vissza ha't a kolo'nia'kat e's protektora'tusokat?

Mert az persze igaz, hogy ha ma egy orsza'gon belu~l lenne'nek akkora
ta'rsadalmi ku~lo~nbse'gek, mint ma a vila'gon, akkor az a ta'rsadalom instabil
lenne. Azonban az emberise'g nem egy orsza'gban e'l. Mindenki a maga ku~lo~n
szeglete'ben akar e'lni, inka'bb to~bbe' mint keve'sbe' za'rt hata'rok mo~go~tt.
Ez viszont ga'tolja a robbana'st. Pl. Az amerikai hadsereg le fog verni minden
kise'rletet arra, hogy valamelyik szege'ny orsza'g ra'tegye a keze't a
gazdagsa'ga'ra. Sokkal nehezebb helyzetben lenne az amerikai korma'ny, ha a
new york-i hispanic-ok la'zadna'nak - ez esetleg valo'ban robbana's lenne -,
mintha a Latin-Amerika'ban maradt testve'reik. Az csak egy ki'nos ve'rfu~rdo"
lesz (lenne).

Lehet robbana's. Biztos lesz. Sza'moldd o~ssze, e'vente ha'ny robbana's volt a
vila'gban szertesze't. Nem hiszem, hogy egy robbana's fenyegetne' a fejlett
orsza'gokat. Ezt persze most cinikusnak fogod tartani.

A'ldozatra az emberek elso"sorban valamilyen o"ket szeme'lyesen fenyegeto"
kocka'zat elha'ri'ta'sa e'rdeke'ben hajlando'k. Ritka, aki erko~lcsi alapon
o~nfela'ldozo'. Ilyen ta'rsadalom meg me'g a fehe'r hollo'na'l is. Ha nincs
la'thato' e's komoly kocka'zat, nem fognak oktalanul komoly a'ldozatot va'llalni
a gazdagok. (Meg a szege'nyek sem.) Nem la'tom, mito"l kellene rettegniu~k.
Persze, az e'let rejt vesze'lyeket. Mindig is rejtett.

A ko~rnyezetszennyeze's ellen nem a kereskedelem korla'toza'sa'val, hanem a
termele's szaba'lyoza'sa'val, a ko~rnyezeti ka'rok termelo"kre ha'ri'ta'sa'val
lehet ve'dekezni. Ha a termelo"vel megfizettetik az a'ltala okozott ka'r
e'rte'ke't, meg fogja gondolni, mege'ri-e neki. Ha mege'ri, akkor viszont
csina'lja, hiszen a ra' kivetett di'jbo'l helyrehozhato' az okozott ka'r,
teha't to~bb a haszon, mint a ka'r. Az is lehet, hogy a termelo", akire
ra'terhelik a to~bbiek sza'ma'ra ko~zvetve okozott ka'rt, egyszerre csak
kitala'l valamilyen olyan technolo'gia't, ami az eredetine'l ugyan dra'ga'bb,
de nem okoz ka'rt, e's a ko~zvetett hata'sok megfelelo" figyelembeve'tele
mellett ma'r egyszerre csak olcso'bba' va'lik. Az a korma'ny, amelyik a
ko~zvetett ko~ltse'geket nem terheli ra' a termelo"kre, elso"sorban is
o~nmaga'val tol ki, e's ezt egyre inka'bb la'tja'k a szege'ny orsza'gokban is.
Ennek ellene're terme'szetesen vannak korma'nyok, amiket ke'nyszeri'teni kell
a raciona'lis viselkede'sre. Mindig vannak e'rvek, mie'rt nem lehet mindenkivel
szemben alkalmazni ugyanazokat a norma'kat, e's ne'ha nehe'z ellena'llni az
ero"s e'rdekcsoportoknak. Ehhez kellenek nemzetko~zi szerzo"de'sek is: re'szben
ku~lso" ke'nyszernek, re'szben e'rvnek a korma'nyok sza'ma'ra. Re'szben vannak.
Van pl. a freon korla'toza'sa'ra is. Amerika is va'llalt ko~telezettse'geket.
Lehetne to~bb is. Lesz, mert ez valahol mindenkinek e'rdeke. Ku~lo~no~sen a
gazdagoknak. Re'szben persze pe'nzke'rde's, illetve me'rlegele's ke'rde'se,
mi nagyobb: a va'rhato' kumula'lt haszon, vagy a va'rhato' kumula'lt ka'r, a
jelen pillanatra visszaveti'tve. Nem e'rdemes olyasmiket megga'tolni, amiknek
va'rhato' ka'ra sokkal kisebb, mint a va'rhato' haszna. A to~bblethaszonbo'l
jut majd a ka'r felsza'mola'sa'ra. (Tiszta'ban vagyok vele, hogy nem minden
kocka'zat me'rheto" fel elo"re. Ez azonban mindke't ira'nyban e'rv.)

A fejlett orsza'gok mora'lis alapon nem fognak semmit elfogadni. Mora'lis
alapon legfeljebb az e'henhalo'k egy re'sze't fogja'k megmenteni - azokat,
akiknek la'tva'nya't ve'letlenszeru"en elviszi a borzonga'sra va'gyo'
polga'rokhoz a minden ige'nyu~ket leso" hi'rado'. Japa'n, e's a to~bbi
ta'vol-keleti orsza'g fejlo"de'se't ugyanu'gy nem mora'lis alapon fogadta'k el,
mint Spanyolorsza'ge't, Olaszorsza'ge't, Sve'dorsza'ge't vagy Finnorsza'ge't.
Mintahogy Go~ro~gorsza'g sem aze'rt nem fejlo"dik a hasonlo'an szege'ny
ko~zo~s-piaci orsza'gokhoz hasonlo'an, a Fu~lo~p-szigetek sem aze'rt nem
fejlo"dik a kora'bban ugyanolyan szege'ny ta'vol-keletiekhez hasonlo'an, mert
valaki ku~lso" hatalom megakada'lyozta o"ket ebben. Senki sem ko~telezte
Argentina't, Uruguayt, U'j Ze'landot vagy Ausztra'lia't relati'v
elszege'nyede'sre. Ezekro"l alapveto"en maguk az orsza'gok tehetnek, az
a'ltaluk va'lasztott, az ott kialakult politikai e's gazdasa'gi rendszerek.
A jo'ro'l is, meg a rosszro'l is. Vannak kedvezo", vagy kedvezo"tlen ku~lso"
ko~ru~lme'nyek, de ezek ritka'n jo'- vagy rosszindulat ko~vetkezme'nyei.
(Ilyen is van: De'l-Afrika vagy Kuba bloka'dja komoly ka'rokat okoz(ott).)
E's csak ege'szen rendki'vu~li esetben meghata'rozo'ak. Japa'n igaza'n nem volt
idea'lis ku~lso" ko~ru~lme'nyek ko~zt, amikor gazdagga' lett.

Persze, i'rtam, mindig ellente'tes e'rdekek u~tko~znek. A gazdag orsza'gok
lakossa'ga'nak, a va'llalatok to~bbse'ge'nek jo', hogy olcso'bban megvehetnek
valamit a ku~lfo~ldi termelo"kto"l, mint a hazaiakto'l. Az e'rintett hazai
termelo"knek viszont nagyon nem jo'. O"ket ko~zvetlenebb, nagyobb ka'r
fenyegeti, mint amennyit az egyes fogyaszto' nyerne. Eze'rt, noha az orsza'g
o~sszesen nyerne, to~bbnyire nincs, aki ezt az e'rdeket hangosan ke'pviselje,
mi'g a to~nkremene'sto"l fe'lo" termelo"k persze mindent elko~vetnek, hogy
kiza'rja'k a versenyta'rsakat a piacro'l. Gyakran sikeru~l nekik. Eze'rt van
szu~kse'g egy ku~lso" mumusra, a GATT-ra, hogy a korma'nyoknak legyen mivel
takaro'znia, ha ere'nyesek szeretne'nek maradni, e's valo'ban a ko~z e'rdeke't
ke'pviselni. Ha le akarnak feku~dni, i'gy is megteszik, de legala'bb ne'ha egy
kicsit megda'da'zza'k o"ket. Gyakran le akarnak feku~dni; az eklata'ns pe'lda a
ko~zo~s-piaci agra'rpolitika. Ez persze ga'tolja a szege'nyek gazdagoda'sa't.
Harcolni kell a korla'tok ellen. Pl. a szabad-kereskedelem ve'delme'vel. A
szabad kereskedelem persze csak egy leheto"se'g, amivel vagy tud valaki e'lni,
vagy nem. Nagyon sok orsza'g van, ami nem e'lt, nem tudott e'lni ezzel a
leheto"se'ggel. Ez azonban jo're'szt rajtuk mu'lt. Hofi poe'nja persze mindig
e'rve'nyes: Tud u'szni? E's ha megfizetem? Valo'szi'nu"leg fekete Afrika nagy
re'sze akkor sem tudna u'szni, ha akarna. (Sajnos a'ltala'ban nem is akar.)
Szoma'lia'nak e's a hasonlo'knak ahhoz is segi'tse'gre van szu~kse'ge, hogy
mu"ko~do"ke'pes gazdasa'guk legyen - itt a mora'lis ke'rde's az, mennyire
korla'tozhato' egy a'llam szuverenita'sa segi'tse'g ci'men, szabad-e gyarmatta'
tenni o"ket. Szoma'lia't most gyarmatta' (pontosabban ENSZ-protektora'tussa')
nyilva'ni'totta'k a nagyhatalmak. Ez egy o~nmaga'ban is nagyon kocka'zatos
megolda's. Nem biztos, hogy i'gy lehet segi'teni, e ne'lku~l viszont nem tudtak.
Ha akar is valaki segi'teni, nagyon nehe'z u'gy csina'lni, hogy annak valo'di
haszna legyen. A Marshall-sege'lyt kive've nem nagyon tudok pe'lda't arra,
hogy ki'vu~lro"l valakiknek sikeru~lt e'rdemben nyilva'nvalo'an poziti'van
beavatkozni belso" gazdasa'gi folyamatokba. (Lesza'mi'tva most az e'hinse'get,
a'rvizet, e's hasonlo' katasztro'fa'kat. Ott a talpraa'lla'shoz, a ko~vetkez-
me'nyek elha'ri'ta'sa'ban viszonylag egyszeru" ki'vu~lro"l a'tmeneti
segi'tse'get nyu'jtani.)

De ha tud valaki u'szni, vagyis versenyke'pes, az me'g nem ele'g: medence is
kell hozza'. Pa'lya ne'lku~l nincs verseny. E's ha jo'l megfizetik, e's lenne
leheto"se'gem u'szni, akkor persze veszek u'szo'lecke'ket, ha nem tudok (ele'g
jo'l) u'szni. Ha nincs medence, vagyis nem szabad a kereskedelem, azzal csak
azt az ese'lyt veszed el a szege'nyekto"l, hogy felza'rko'zzanak. Ha a szabad
kereskedelem korla'toza'sa't propaga'lod, azzal csak a szege'nyekre csapod ra'
a csapda fedele't. Ne feledd, Magyarorsza'g is a fede'l alatt van.

                        Ko"ro~si Ga'bor

Kedves (Szabo') Ka'lma'n!

Vannak erko~lcsi dilemma'k. Az a'ldozatoknak e'rtheto" az ige'nye ka'rpo'tla'sra
e's igazsa'gte'telre. (E'rdekes, gyakran nem az a'ldozatok ko~vetelte'k.) De
ba'rmife'le mostani ka'rpo'tla's igazsa'gtalan pl. velem szemben, hiszen most
valahol to~bbek ko~zt to"lem veszik el a ka'rpo'tla's e'rte'ke't, pedig akkor 
me'g nem is e'ltem. Ilyen ta'v uta'n a ka'rpo'tla's ugyanu'gy igazsa'gtalan-
sa'got szu~l, mint a hia'nya. E'rze'sem szerint ilyen ta'von rea'lisan ma'r 
csak erko~lcsi  igazsa'gte'tel adhato': bocsa'natot lehet ke'rni azokto'l, 
akik akkor szenvedtek, kinyilva'ni'tva: tudjuk, a'rtatlanok voltak.

Azt gondolom, hogy egyik e'rved sem elfogadhato'.

Ezek az erko~lcsi dilemma'k persze mindenhol felmeru~lnek. Ku~lo~nfe'leke'pp
pro'ba'lja'k megoldani, e's sehol sem tudtak a'ltala'nosan elfogadott, "jo'"
megolda'st tala'lni. Aze'rt ez jelez valamit. Sza'momra nem jo' e'rv, hogy
aze'rt kell csina'lni, mert ma'sok is csina'lja'k. (To~bbnyire ege'szen ma's
helyzet uta'n: ha csak az ele'vu~le'si hata'rido"n (max. 30 e'v) belu~li
u~gyeke'rt ka'rpo'tolna'nak, ma's orsza'gokkal szemben ez na'lunk nem lenne
te'tel.) Ku~lo~no~sen, ha o"k is rosszul csina'lja'k. Nem lenne nehe'z
megindokolni: Na'lunk ez 1990-ben egy nagyon hangos, de szu"k kisebbse'gen
kivu~l senkit sem e'rdekelt komolyan. E'rdemes megne'zni, mennyire nem
lelkesedik a falusiak to~bbse'ge e'rte, pedig egyedu~l ott volt e'rdeminek
nevezheto" ka'rpo'tla's.

Az ege'sz ka'rpo'tla's u~gy csak arra volt jo', hogy kinyissa Pandora
szelence'je't.

Mert baj van az elso" pontoddal is, hogy ez leza'rult. Egy fra'szt. E's most
nem a Torgya'n-fe'le handa-banda'ra gondolok. Ez to~bb okbo'l sem za'rult le.
Egyre'szt a ka'rpo'toltak to~bbse'ge u'gy e'rzi, hogy nem kapott ka'rpo'tla'st.
Ku~lo~no~sen azok, akiket nem fo~lde'rt ka'rpo'toltak: me'g re'szlegesnek is
alig nevezheto". Ma'sre'szt viszont a fo~ldu~gy me'g e'vtizedekig feszu~ltse'get
okoz majd falun. Ahogy a ka'rpo'tla's lezajlott. Perek sorozata ko~vetkezik
majd, a'llam e's egyma's elleni ko~vetele'sekkel. Tapasztalatom szerint nagyon
igazsa'gtalannak tartja'k az emberek a ka'rpo'tla'st: to~bb ka'rt keltett, mint
amennyit gyo'gyi'tott. Ma'sre'szt me'g hosszabb ido"n a't velu~nk lesz
gazdasa'gi hata'sa. Ott kering a gazdasa'gban a ka'rpo'tla'ssal teremtett
pe'nzto~meg, fu"tve az infla'cio't, kifosztva az amu'gy is szege'ny
o~nkorma'nyzatokat (akik ne've'rte'k feletti o~sszegben ko~telesek besza'mi'tani
azt a ka'rpo'tla'si jegyet, aminek a'rfolyama ma'r fele sem a ne've'rte'knek -
e's persze az amu'gy esetleg me'g mindig mu"ko~do"ke'pes tsz-eket is, deha't a
ka'rpo'tla's fo" ce'lja a tsz-ek sze'tvere'se volt, i'gy ennyiben ez nem
diszfunkciona'lis, csak tudna'm, mie'rt jo' ez a korma'nynak), eltorzi'tva az
a'rviszonyokat. (A ka'rpo'tla'si jegy ko~vetkezte'ben ege'szen va'ratlanul
hirtelem felmegy egyes ingatlanok a'ra, mert valaki pe'nz helyett "olcso'"
ka'rpo'tla'si jeggyel fizet. Pedig az ingatlanpiac ene'lku~l is ele'g zavaros.)
E's akkor me'g nem besze'ltem arro'l a ka'rro'l, amit ezzel a mezo"gazdasa'gban
okozott az Antall-korma'ny. Nagy szerencse'nk lesz, ha ezt a mezo"gazdasa'g
egy e'vtized alatt kiheveri. A le'trejo~tt birtokstruktu'ra konszolida'la'sa -
fo"leg, ha a fo~ldforgalmat me'g mindke't ve'ge'n (tsz., maga'ngazda)
ku~lo~nfe'leke'pp korla'tozza'k is - e'vtizedekbe fog telni. Valo'szi'nu"leg
szu~kse'g lenne tagosi'ta'sra majd, de lesz-e korma'ny, aki ezt meg meri
csina'lni? E's milyen ta'rsadalmi ko~ltse'ge lesz? (NSZK-ban, Franciaorsza'gban
is volt keme'ny tagosi'ta's az 50-es, 60-as e'vekben.) Milyen ta'rsadalmi
ko~ltse'ge lesz annak, ha magyar falu ke't e'vtizedes viszonylagos jo'le't
uta'n u'jra koldusmillio'k lako'helye lesz?

A ka'rpo'tla'ssal az egyik baj e'pp az, hogy igazsa'gtalansa'gokat szu~lt.
A ma'sik baj az, hogy a magyar gazdasa'gnak bela'thatatlan ka'rt okozott.
Ami elfogadhato' lenne, ha valo'di konszenzus lenne a ka'rpo'tla's ko~ru~l.
Ve'gu~lis az erko~lcsi ele'gte'tel a'ra'n ne keseregju~nk, ha az jogos. De e'n
me'g azt sem hiszem, hogy az jogos. Azt gondolom, hogy azok, akiket a
ka'rpo'tla's leginka'bb e'rintett - a'mba'r to~bbnyire o"k is u'gy gondolja'k,
ahogy e'n: me'rgezett az alma, to~bbnyire nagyobb ka'r e'ri azt, aki
hozza'nyu'l, mintha semmit sem kapott volna -, a parasztsa'g ka'rpo'tla'sa
nagyon is megke'rdo"jelezheto" erko~lcsi alapon a'llt. A parasztsa'g a
kialakult hate'kony nagyu~zem-ha'zta'ji kombina'cio'n keresztu~l a
tsz-esi'te'sbo"l valo's hozade'kot e'lvezett, nem volt mie'rt ka'rpo'tolni.

Kicsit ma's.

Lengyel ido"nke'nt rosszma'ju'an essze'i'ro'nak apsztrofa'ltatik - kicsit tu'l
sokat i'r, nem mindig marad ideje arra, hogy valami tartalmat is tegyen bele -,
de aze'rt nem u'jsa'gi'ro', hanem olyan kutato', szake'rto", akinek alapveto"en
tudoma'ny-menedzsele'si funkcio'ja van, e's csak mellesleg i'r ilyen sokat.
E'n ugyan Lengyelt sose tartottam igaza'n objekti'vnek - pa'rtatlannak igen,
de most is pa'rtatlannak tartom, amikor szerinted e'rdekbo"l szo~rnyen elfogult
- a'mba'r e'n magyara'zatodnak ezt a re'sze't nevetse'gesnek tartom -, de lehet,
hogy igazad van abban, hogy ma'sfe'l-ke't e've me'g nem volt Magyarorsza'gon
gazdasa'gi e's ta'rsadalmi va'lsa'g. E'n is azt gondoltam akkor, hogy gazdasa'gi
nincs, csak ta'rsadalmi e's politikai, e's most is hajlok arra, hogy az a
ve'leme'nyem helyes volt. Most viszont van gazdasa'gi va'lsa'g is, e's ehhez a 
ka'rpo'tla's is jelento"sen hozza'ja'rult. Nem csak, e's nem is elso"sorban. 
De aze'rt fontos oka.

                               Ko"ro~si Ga'bor