Abban a leve'lben, amit Sze'kely Zolta'n elku~ldo~tt nekem azzal a ta'rggyal,
hogy "Kimaradt cikk a SZALON-bol", semmilyen uto'irat sincs. Eze'rt e'n erre
nem is gondolhattam. Ennek ellene're e'rtheto"nek tartottam, hogy nem engedte
a't Iva'n.

Na most ha ott lett volna az a butasa'g az ellenze'ki korma'nyro'l, akkor
valo'szi'nu"leg nem hagytam volna szo' ne'lku~l, hogy ahhoz nekem mi ko~zo~m.
Ma'r csak aze'rt sem, mert kora'bban is csak ido"hia'ny miatt nem cinca'ltam meg
jobban az a'lli'to'lagos ellenze'ket, amely a Hungarotonto'l a Hi'rlapkiado'n
e's a Nemzeti Szi'nha'zon a't az Athe'neum Nyomda'ig va'llalatok e's egye'b
inte'zme'nyek vezeto"inek sza'zait csere'lte le to~bbnyire hozza' nem e'rto"
ka'derekre, akiknek egyetlen felteheto" jo' tulajdonsa'ga a pa'rtunk e's
korma'nyunk ira'nt e'rzett felteheto" hu"se'ge. (Mert mi ma's lenne?) Amely
azokat a ka'dereit (az Antall Jo'zsef a'ltal javasolt alkotma'nybi'ra'kat e's
me'diaelno~ko~ket), akik nem felte'tlen e'rtenek mindenben egyet a korma'nnyal,
kommunista a'rulo'kka' kia'ltja ki e's megpro'ba'lja kicsina'lni. A szege'ny
elnyomott korma'ny, amely az o"t kritiza'lo' inte'zme'nyeket (Ko~zve'leme'ny-
kutato' Inte'zet, Gazdasa'gkutato' Inte'zet) egyszeru"en felsza'molja. Az
u~ldo~zo~tt korma'ny, amely ideolo'giai semlegesse'g ci'men olyan ege'szse'gtan
tanko~nyvet adat ki a ko~ze'piskola'sok sza'ma'ra, amelyben "a ha'zassa'g egy
szent szo~vetse'g, mely azt szolga'lja, hogy az emberise'gnek e'letfa'ja
legyen." A ve'rbaj kapcsa'n azt tartja fontosnak, hogy: "A nemi o~szto~n
fo~lo~tti uralkoda's az akaratero" e's a magasabbrendu" gondolkoda's legjobb
pro'bako~ve." Hogy most a le'lek ege'szse'gtana'ro'l i'rt, a Mennyei Atya'ro'l
szo'lo' kenetteljes o~mlenge'sbo"l ne is ide'zzek. Kiva'lo' va'logata's
olvashato' a HVG augusztus 8-i sza'ma'ban. (67.o.)

Ko"ro~si Ga'bor

Mertekado katonai szakertok szerint, ahhoz, hogy egy aggresszor kepes
legyen elfoglalni egy idegen orszagot vagy annak eppen csak egy reszet, es azt
tartani  tudja kb. haromszoros katonai (=ember+technika) tulerore van
szuksege. Magyarorszag szomszedai kozul ez egyedul Ukrajnaban lehetne meg, bar
meg nem teljesen vilagos, hogy az ott allomasozo katonai erok milyen hanyada
tartozik valoban ukran parancsnoksag ala (erdemes eszben tartani, hogy
Ukrajnaban e'l a legnagyobb orosz kisebbseg a SZU utodallamai kozul es az
oroszok erosen felulreprezentaltak az ukran katonai vezetesben).
	Valoszinutlen az, hogy a szerb regularis egysegek ugyanolyan
hadviselest folytatnanak a magyarok ellen, mint azt a horvatok vagy bosnyakok
ellen tettek. Ennek oka meglehetosen egyszeru, a magyarok lenyegesen kevesebben
vannak a maradek Jugoszlavia teruleten, mint a korabbin a horvatok vagy
bosnyakok voltak. Egy nehany szazezres kisebbseg nem jelenthet komoly
ellenfelet a kb. 10 millios szerb tobbsegnek. Amire esetlegesen szamitani
lehet, az inkabb olyasfajta etnikai tisztogatas, mint amit a szerbek jelenleg
boszniaban csinalnak. Ez persze nem lenne ujdonsag, hiszen csinalta'k ezt mar a
a masodik vilaghaboru vegen is (lsd. Cseres: Verbosszu Bacskaban),
persze nem csak a magyarokkal. Akkoriban es kesobb sem kerte senki szamon a
szerb es horvat partizanokon ezeket a haborus buntetteket, igy valoszinuleg nem
igazan erzik ennek sulyat (kulonben miert csinalnak ?). Ha ilyesmi megtortenne,
akkor a legbolcsebb magyar politika a menekultek, uldozottek befogadasa lenne.
A nemzetisegi konfliktusok kezelesere ez volt a sertett fel reszerol
a legelonyosebb megoldas az elmult 40 evben. Gondoljunk csak a kareliai finnek
befogadasara Finnorszagban, a nepi nemetek befogadasara az NSZK-ban vagy
Izrael befogadasi politikajara. A vajdasagi magyarok kozul is bizonyara
lenyegesen tobben telepultek volna at Magyarorszagra, hogyha ingatlanjaikat
kepesek lettek volna ertekesiteni. A volt Jugoszlaviaban dulo harcok azonban
lecsokkentettek az ingatlanarakat a Vajdasagban, ami bizonyos ertelemben
"roghoz koti" az ott elo magyarsagot.

Szabo Kalman (Lund, Svedorszag)

Gyuri (Rubin) kerdese nagyon talalo. Olyat el tudok kepzelni, hogy egy "igaz"
kereszteny folvallalja a nemzeti erdekeket, de ha az illeto raadasul katolikus,
azaz egyetemes vallasu, akkor az osszes nemzet/kissebseg stb. nemzeti erdekeit
fol kellene vallalnia. Ezt a szeretet neveben is meg kellene tennie.

				Udvozlettel
						Peter (Heszler)
						

Kedves Rubin Gyuri es SZALON olvasok!

Gyuri ezt kerdezi:

>egferhetnek-e egy mozgalmon belul hitelesen azok az emberek, akik kereszteny-
>nek, es azok, akik nemzetinek tartjak magukat?

>Azt elkepzelhetonek tartom, hogy valaki nemzeti es kozben igaz keresztenynek
>tartja magat, de vajon elkepzelheto-e, hogy egy igaz kereszteny nemzetinek
>vallja magat?

Valaszom: az elsore, hogy IGEN, ha erdekeik igy akarjak,
          a masodikra, hogy hatarozott NEM.

Korabban megprobaltuk a NEMZETi fogalmat megvitatni. Ugy erzem, hogy azzal
zarhattuk a vitat, hogy van egy erzes, ami mindanyiunkat mozgat a valahova
tartozas bazisan, ami az anyanyelvhez, az anyanyelvi kulturahoz kot erzel-
mileg. Ez az erzes lehet egy fajta nemzeti erzes. Nyitva maradt ugyanakkor,
hogy mit ert ezen a fogalmon a politikai retorika, foleg azok, akik a fogal-
mat zaszlojukra tuzik.

Az en velemenyem az, hogy valami olyan megfoghatatlant, ami erzelmi alapon
manipulalhatova tesz egy csomo embert a mult szazadi es a szazad eleji roman-
tika hangzatos szopetardainak korebol meritve. Mindenkeppen MEGKULONBOZTETO
jellegu a fogalom, ami elhatarolja a NEMZETHEZ tartozokat a NEM oda tarto-
zoktol. Azzal, hogy a nemzetet a politika legalis jatekteren, az allamhata-
rokon tulra terjeszti, kifejezi egy fajta agressziv szandekat. A nemzeti
allamok a szomszedsagban gyakorlatban is bemutatjak, hogy ez a fogalom valo-
ban diszkriminativ jellegu es az orszag lakossagat elsorendu es masodrendu
polgarokra osztja fel.

A kereszteny szellemisegrol most folyik a vita. Ha valami idegen a keresz-
teny eredeti ertelmeben vett szellemisegetol, hat az a diszkriminacio. Mar
a KERESZTENY ALLAM ESZMEje onmagaban is diszkriminativ, mert elsorendu pol-
garokka nyilvanitja a hivoket es masodrenduve a nem hivoket, ezen belul a
nemzeti kategoria tovabb fokozza a megkulonboztetest.

Magam egy NEMZETI jellegu KERTESZTENY ALLAMot teljesen keptelen fogalomnak
es melyen antidemokratikusnak tartom, olyannak, aminek a XX. szaza vegi
Europaban egyaltalan nincs letjogosultsaga.


Tisztelettel:  Cser Ferenc

Kedves Zsolt es SZALON olvasok.

Zsolt, ezt irod:

>>A Magyar Koztarsasagnak mindent meg kell tennie azert, hogy a "vegso
>>megoldas" ne tortenjen meg - Csurkanak ezzel a gondolataval egyetertek -
>>de, a katonai megoldast onmaga nem teheti meg.
>Az elejevel egyetertek, de az utolso mondattal nem. Ezt majd kifejtem a kovet-
>kezokben.

ugyanakkor elmulasztottad kifejteni a velemenyed. Tovabbiakban ezt mondod:

>>Elsosorban a kormany es a parlament az orszag hatarain belul elok erdekei
>>szerint kell, hogy cselekedjen, azoktol kapotak erre felhatalmazast.
>Ez igy igaz, bar Antall "15 millio magyar miniszterelnokenek" tartja magat.
>Az orszag hatarai sem az allampolgarai dontese alapjan lettek kiszabva.

Minden politikusnak el kell fogadnia valami realitast. Antallekat a magyar
allamhataron belul elo polgarok szavazatai segitettek hatalomra. Ez meg akkor
is megvaltozhatatlan teny, ha Antall Ur magat meg 5 millio magyar anyanyelvu
miniszterelnokenek is tekinti. Mit szolnanak pl. az osztrakok, vagy a svajci-
ak, ha netan Kohl az o kancellarjuknak is tekintene magat? Volt egy kancellar,
aki ezt kinyilvanitotta az osztrakokkal kapcsolatban!

>>Ugyanakkor kivalthat egy szeleskoru tamadast akar harom szomszed reszerol is
>>es bargyusag lenne azt hinni, hogy akarki Nyugaton a segitsegunkre jonne.
>Valoban nem kapnank segitseget. A harmas tamadason erdemes elgondolkozni:

Igen, en is igy velem. Egyebirant Korosi Gabor velemenyet osztom ebben a ker-
desben 100%-ban.

>>Csurka mester hanyadik lenne az onkentesek soraban, akik egy szal benzines
>>palackkal a kezukben indulnank Szabadkara a szerb hadsereg ellen!
>Ejnye-bejnye Feri! Hat nem tudtad, hogy egy "igazi" iro a tollaval kuzd?

Igen, tudom, de en Csurka Istvanrol, az MDF elnokhelyetteserol irtam ezt %-(!

Udvozlettel:  Cser Ferenc

Jezus a vilagi celokrol, beleertve a politikat is (mely az egyik
legvilagibb tevekenyseg):
"Senki ket urnak nem szolgalhat, mert vagy az egyiket gyuloli es a masikat
szereti, vagy az egyikhez ragaszkodik es a masikat megveti. Nem szolgal-
hattok Istennek es a Mammonnak."  (Mate 6: 24)

Nacionalizmus:
Jezus maga lepte at orszaganak es a zsido vallasnak a hatarait, mikor
tanait a poganyoknak is cimezte.


Rubin Gyorgy kerdese:
>megferhetnek-e egy mozgalmon belul hitelesen azok az emberek, akik kereszteny-
>nek, es azok, akik nemzetinek tartjak magukat?
>
>Azt elkepzelhetonek tartom, hogy valaki nemzeti es kozben igaz keresztenynek
>tartja magat, de vajon elkepzelheto-e, hogy egy igaz kereszteny nemzetinek
>vallja magat?

A valasz a fentiak alapjan:

- a keresztenyek (az igaziak) megfernek a nacionalistakkal, de elhataroljak
magukat a nacionalista celoktol);

(a nacionalistak valoszinuleg nem fernek meg a(z igazi) keresztenyekkel;)

- igazi kereszteny nem vallja magat nemzetinek.

Udv,
Laci

Kedves Korosi Gabor es Weisz Ivan!
Koszonom a Szekely Zoltan levelevel kapcsolatban kozolt
informaciokat. Azt hiszem, ha Ivan a #152-ben leirtakat mar
Sz.Z. tiltakozasahoz hozzafuzte volna, akkor nem forditottunk
volna ennyi bitet erre az ugyre.

A talalos kerdes megfejtese:
Az idezet Friedrich Durrenmatt-tol szarmazik. Ugy tudom, a
svajciak is ot tartjak a legnagyobb 20.sz.-i irojuknak (kulfoldon
biztosan o a leghiresebb).

A 3. alkerdest inkabb koltoinek szantam, de egy rovid megjegyzest
azert talan erdemes ideirni. Az tenyleg egy mechanikus es
pesszimista altalanositas, hogy "eddig is vesztettunk minden
haboruban, ezutan is csak ez lesz", de egy gyozelemhez annal
joval tobb kell, mint az "osi magyar vitezseg" suru emlegetese.
A "benzinespalackkal a tank ellen" modszer egyszeruen csak egy
tomeggyilkossag lenne, es hogy egy ujabb vereseg mekkora karokat
okozna az orszagnak (es a hatarokon tuli magyarsagnak), azt
gondolom mindenki jol el tudja kepzelni.
Udvozlettel minden Szalon-olvasonak: Kecskes Csaba

Rubin Gyorgy:
>Azt javaslom, hogy probalkozzal az AGORA-val, az
>mindenki szamara elerheto, persze a kozismert feltetelekkel.

Bocs', hogy a "kapitany" kozbeszol ;-), de az AGORA hasznalatanak nincsenek
feltetelei (legalabbis nekem nincs roluk kozismeretem...). Persze a moderalt
lista moderaltsagan valo folhaborodott hozzaszolasokon sokat rontana, ha
melloznek annak elhallgatasat hogy a SZALON-bol valo elutasitas eseten is van
egyszeru lehetoseg irasoknak az erdeklodo olvasokhoz valo elkuldesehez...

-- Fekete Zoli

Interju' Kosa'ry Domokossal, az MTA elno~ke'vel.
Interju' Lengyel La'szlo'val, a Pe'nzu~gyktato' igazgato'ja'val.
Interju' Fu~zessy Tibor ta'rca ne'lku~li miniszterrel.


Tehetse'gtelen e'rtelmise'gi politikai pa'rtfogo't keres  --
   "...o'cska, bolsevista tru~kk..."  --  Amikor a tuda's ma'sodlagos

Kosa'ry Domokos, a Magyar Tudoma'nyos Akade'mia elno~ke ne'ha'ny hete arra
hi'vta fel a figyelmet, hogy manapsa'g sokan e's fo"ke'nt azok ta'madja'k a
letu"nt rendszerben is alkotni ke'pes szellemi munka'sokat, akik maguk nem
voltak ke'pesek ido"ta'llo' mu"vekkel gyarapi'tani a magyar mu"velo"de'st.
Az MTA elno~ke'vel Szente La'szlo' ke'szi'tett interju't.

K: Ido"ben nagyon ko~zel van me'g a mu'lt rendszer ahhoz, hogy a
tehetse'gtelense'get is ra' lehessen kenni, e's ebbo"l valamilyen to"ke't
kova'csolni? Volt-e olyan, hogy pe'lda'ul valaki azon az alapon tartott
ige'nyt az akade'miai tagsa'gra, mert a mu'lt rendszer akada'lyozta o"t abban,
hogy a tehetse'ge kibontakozzon?

V: Ebben a forma'ban nem, de nagyon ku~lo~no~s leveleket e's o'hajokat kaptam.
Valaki pe'lda'ul egy ma'sik felso"bb szervvel rehabilita'ltatta maga't, majd
felle'pett azzal a ke're'ssel, hogy erko~lcsi ele'gte'telnek legala'bb levelezo"
tagnak va'lasszuk meg, miuta'n azelo"tt az Akade'mia nem tette meg o"t tagga'.
Uta'nane'zettem a dolognak. Az illeto" ve'gig, ege'sz karrierje sora'n
egyetemi tana'r maradt, semmi ba'nto'da's nem e'rte, tagja volt ku~lo~nbo~zo"
akade'miai bizottsa'goknak is. 1985-ben azuta'n valaki fo~lvetette - egy
bizottsa'g -, hogy jelo~lik o"t, de nem tartotta'k ele'g jo'nak, eze'rt nem
va'lasztotta'k meg.  1985-ben az Akade'mia'n ma'r semmife'le politikai nyoma's
nem e'rve'nyesu~lt. E'n 82-ben keru~ltem be akade'miai levelezo" tagnak, de nem
a politika jo'volta'bo'l, garanta'lom. Az illeto" megpro'ba'l politikai to"ke't
kova'csolni, amikor azt i'rja nekem, hoygy o"t u~ldo~zte'k, e's e'n
rehabilita'ljam. Ez egyszeru"en impertinencia. El is utasi'tottam.
...
K: Eszembe jutott egy pa'rtember, akinek a neve't elfelejtettem, de aki
nemcsak mondta, hanem pa'r ho'nappal ezelo"tt le is i'rta azt, hogy a
szake'rtelemre hivatkoza's o'cska bolsevista tru~kk. Mit gondol, te'ved, aki
azt hiszi, hogy e mondat mo~go~tt ugyanaz a politikai ambi'cio' hu'zo'dik meg,
ami ma'r nagyon sokszor elo"jo~tt a magyar to~rte'nelemben? Pe'lda'nak oka'e'rt
negyvenvalaha'ny e'vvel ezelo"tt is, amikor az volt a gyakorlat, hogy a
szake'rtelemre valo' hivatkoza's o'cska horthysta tru~kk.

V: E'n nem o'hajtom ezt mino"si'teni, mert la'tom mo~go~tte a sza'nde'kot.
Elo"fordulhat tudniillik, hogy te'nyleg valamilyen tru~kk a szake'rtelemre
valo' hivatkoza's - ba'r ezt a konkre't eset do~nti el -, de a'ltala'ban azt
mondani, hogy a szake'rtelemre valo' hivatkoza's bolsevista vagy horthysta
tru~kk lenne, ezt e'n mint a nemzeti mu"velo"de's e's euro'pai szi'nvonal
vesze'lyeztete'se't a leghata'rozottabban visszautasi'tom. A magyar
to~rte'nelemben ma'r to~bbszo~r to~rte'nt ki'se'rlet arra, hogy megszaki'tsa'k
az euro'pai kultu'ra magyar a'ga'nak folyamatossa'ga't. Ez eddig egyetlen
egyszer sem sikeru~lt, nem a semmibo"l kezdu~nk u'jat. Egy pe'lda't mondok,
mert a'ltala'ban nem ismerik na'lunk ele'gge' a to~rte'nelmet. A XIX. sza'zad
ko~zepe'n a szabadsa'gharc buka'sa uta'n Magyarorsza'gon volt egy elso"rendu",
euro'pailag is vezeto" szi'nvonalon mu"ko~do" reformnemzede'k e's 48-as
nemzede'k. Az u'j Magyarorsza'g megalakula'sa nekik ko~szo~nheto". Azta'n jo~tt
a
buka's e's ez a nemzede'k sze'tszo'ro'dott, bo~rto~no~kben u~lt, meghalt, vagy
a vila'gban bujdosott. Uta'na felnevelo"do~tt egy fiatal nemzede'k, amelyet
a nem tanula's, a ku~lfo~ldre nem utaza's e's az e'rdeklo"de's, az
akcio'ke'szse'g hia'nya jellemzett. Viszont anna'l lelkesebb volt a
ku~lso"se'gekben: hangzatos, magyarkodo' jelszavak, ruha'k, a'l-Peto"fik. Nem
kell re'szletezni, ismerju~k ezt a ke'pletet. Ez a nemzede'k le'nyegesen
gyenge'bb szi'nvonalat ke'pviselt, mint az elo"zo". Voltak persze kive'telek,
... Eze'rt volt Magyarorsza'gnak nehe'z kihaszna'lnia azt a fe'lelmetesen e's
visszameno"leg, visszatekinto"leg egyedu~la'llo' gazdasa'gi e's politikai
pozi'cio't, amibe 67-ben azta'n keru~lt e's ami a fo~lza'rko'za's u~teme't
hallatlanul fo~lgyorsi'totta. Ha egy ilyen nemzeti ta'rsadalmat olyan
keserves sokkhata's e'r, mint amilyen a XVII. sza'zadban vagy 1949-ben,
akkor az abbo'l ko~vetkezo" legnagyobb vesze'ly nem a politikai elnyomata's,
mert az egy ido" mu'lva megszu"nik, nem is a gazdasa'gi va'lsa'g, mert az nem
is puszta'n ezekto"l a te'nyezo"kto"l fu~gg, hanem a mentalita'sbeli va'lsa'g,
a rossz mo'dszerek megszoka'sa, a gyors e's raciona'lis ta'je'kozoda's, a
ta'je'kozodo'ke'szse'g hia'nya, vagyis az a veszedelem, hogy Euro'pa'hoz me'rten
nem elo"re megyu~nk a mu"velo"de's, a szakmai szi'nvonal vagy a szake'rtelem
szempontja'bo'l, hanem visszafele'.
...
... Amikor a rendszerva'ltoza's megto~rte'nt, akkor fo~la'llt az egyik
egyetemi oktato' ... e's azt mondta, hogy mindaz, ami eddig volt, az mind
rossz, mindenki mondjon le, adja fo~l e's kezdju~k u'jra. Szerencse'je're e'n
nem voltam ott, de uto'lag megu~zentem neki, hogy ostobasa'gnak e's
demago'gia'nak tartom, mert ha mindent megsemmisi'tu~nk, ami volt, akkor ki
kezdi u'jra? O" fogja megmondani, hogy e'n alkalmas vagyok-e, mert e'n
megmondom, hogy o" alkalmatlan?

K: Elno~k u'r, nem tudjuk kikeru~lni a politika't, me'g a napi politika't sem.

V: Ez nem napi politika, ez ostoba demago'gia. ... Milyen alapon mondja'k
azt, hogy ami eredme'ny volt, az kollabora'cio'? Minden szakma'n belu~l
nagyon Minden szakma'n belu~l nagyon pontosan tudjuk - ha akarja'k, ne'v
szerint -, hogy kik voltak kollabora'nsok. A szakmai mu"ko~de's, az e'rtelmi
mu"ko~de's, a szakismeret a'pola'sa e's megtanula'sa nem volt kollabora'cio',
ez hazugsa'g. Ez o~nmese azoknak, akik valo'ban kollabora'ltak, ma'sre'szt
azoknak, akik nem tudtak vagy nem akartak dolgozni, mert nem volt hozza'
tehetse'gu~k vagy nem volt akaratereju~k, mert egyszeru"en lusta'k voltak.
Magyarorsza'gon a lustasa'gbo'l e's tehetse'gtelense'gbo"l nem lehet politikai
e'rdemeket kova'csolni. A mi teru~letu~nko~n legala'bbis nem lesz ilyen.

K: De azt nyilva'n tudja, hogy vannak a magyar ko~ze'letben olyan
szeme'lyise'gek, akik ma'ske'pp ve'lekednek erro"l, mint o~n. O"k azt mondja'k,
ha valaki expona'lta maga't a mu'lt rendszerben, akkor az illeto" a'rtalmas
ember e's ehhez ke'pest teljesen melle'kes, hogy szakmailag mennyire
e'rte'kes vagy haszna'lhato'.

V: Ha't e'n ezzel terme'szetesen nem e'rtek egyet. Ha valaki jo' ke'mikus ...
e's olyan kifoga's van ellene, olyan politikai tett, ami bi'ro'sa'g ele' valo',
az az u~gye'szse'g dolga, nem az enye'm. E'n nem vagyok bi'ro'sa'g. Ha az
illeto" visszamegy e's elkezdi a lombikokat macera'lni, nem fogom neki a
feje're olvasni azt, hogy 1959-ben milyen hu~lyese'geket mondott vagy i'rt
le. Szerencse're nem is hallottam, mert e'n akkor bo~rto~nben u~ltem.

K: Hogyan e'li meg azt, amikor naponta olvashatja az u'jsa'gban, hogy a
politikai meg egye'b vita'k sora'n su"ru"n ku~ldo~zgetnek el az orsza'gbo'l
embereket, e'rtelmise'gieket aze'rt, mert bizonyos dolgokro'l ma's ne'zeteket
vallanak? Ha az illeto"nek nem tetszik valami, akkor vegye a sa'torfa'ja't?

V: Nagyon egyszeru" a va'laszom: 1947-49-ben ugya nagy to~megekben mentek
el emberek. Nem magukat a horthyzmus kapcsa'n expona'lt egye'nek, hanem
olyanok, akik e'rezte'k, hogy ebbo"l valami baj lesz. Terme'szetesen e'n is
e'reztem.  1949-ben, amikor ma'r mindenu~nnen ki voltam dobva, tala'lkoztam
az utca'n egy neves matematikussal. Az illeto" akade'miai tag volt e's
expona'lt baloldali. Ra'mmeredt e's azt mondta: mi az, te me'g itt vagy?
Mondom, hol lenne'k? O" azt mondja: ha't nem me'sz el Amerika'ba vagy
Anglia'ba? Azt va'laszoltam neki: e'n ebben a haza'ban itthon vagyok, ha ez
nektek nem tetszik e's nem akartok velem egyu~tt e'lni, menjetek el ti. Ma
is ez az a'lla'spontom.

                                *  *  *

A szu~rke'k korma'nya  --  U'j ka'derek karaktere  --  A tape'ta'ro'l lele'pett
politikusok

Voltake'pp mire is jo'k a mostana'ban oly sokat csepu~lt ko~zve'leme'ny-
kutata'sok? ... Ilyen e's ehhez hasonlo' ke'rde'sekre kereste a va'laszt
Bocskay Zsolt, aki Lengyel La'szlo'val ke'szi'tett interju't egy, ... a
korma'ny tagjairo'l ke'szu~lt felme're's kapcsa'n.

...
K: A Szonda Ipsos leguto'bbi felme're'se szerint a korma'ny legne'pszeru"bb
tagja'nak a tetsze'si pontsza'ma is csak a'tlagos, a to~bbieke' terme'szetesen
enne'l rosszabb. Ez azt jelenti, hogy Antall Jo'zsef rosszul va'logatta
o~ssze a korma'nya't?

V: A korma'nynak a'ltala'ban alacsony a tetsze'si indexe, mert ma's
kimutata'sok is azt jelzik, hogy 1990 o'ta most van a me'lyponton. Ezt
egyre'szt terme'szetesnek vehetju~k, mert rendszerint i'gy szokott lenni a
va'laszta'si ciklus ko~zepe'n. Annak viszont, hogy a minisztereknek nincs
karakteru~k, ve'leme'nyem szerint ke't oka van. Az egyik az, hogy azok, akik
ko~zu~l a miniszterelno~k va'lasztott, o~tven e'v fo~lo~tti emberek, olyanok,
akiknek az elmu'lt 30-35 e'vben le'nyege'ben valamilyen szu~rke szerepet
kellett ja'tszani a Ka'da'r-rendszerben, teha't nem volt szabad kitu"nniu~k.

K: Mie'rt?

V: Aze'rt, mert ha tu'lsa'gosan kitu"nnek az elmu'lt harminc e'vben, akkor ott
lettek volna a szakma'juk elso" ti'z, hu'sz, harminc embere ko~zo~tt e's akkor
belekeru~lnek az elo"zo" rendszer ha'lo'ja'ba, amely kiemelte volna o"ket, e's
akade'mikusokka', nagy emberekke', valo'szi'nu"leg pa'rttagokka' va'lnak, ba'r
tudjuk, hogy az Antall-korma'nyban nem lehet volt MSZMP-tag. Ma'sre'szt, ha
mint legtehetse'gesebbek ezt megtagadja'k, akkor a't kell menniu~k a sze'lso"
ellenze'k oldala'ra, ami viszont megint nem kiva'llogata'si szempontja az
Antall-korma'nynak. Ke'pzelju~k el: valaki harminc e'ven keresztu~l tape'ta't
ja'tszik a falon, majd olyan helyzetbe keru~l, hogy o~tvene'ves kora uta'n
kellene karakteres politikuske'nt megjelennie. A ma'sik ok, hogy a
ka'derkiva'laszta's nagyon ero"sen a Ka'da'r-rendszer terme'ke. Akkoriban a
minisztereket szinte'n a szu~rke'k ko~zu~l va'lasztotta'k ki, leheto"se'g
szerint olyanokat, hogy ve'letlenu~l se lehessenek politikai hata'ssal e's
befolya'ssal a legfelso"bb hatalomra. Teha't lehessen velu~k ja'tszani,
kicsere'lni, a'thelyezni, e's ha a miniszterelno~k azt akarja - ahogy
kora'bban Ka'da'r Ja'nos -, akkor kija'tszhassa o"ket egyma's ellen. ...

                                *  *  *

Terjeszkedik a titkosszolga'lat?  --  Jo~nnek a gyu"lo~let lapjai

Lapunk mu'lt heti sza'ma'ban interju' jelent meg arro'l, hogy egyre to~bben
tala'lnak a leve'lszekre'nyu~kben fasiszta u'jsa'gokat. Vajon a hato'sa'gok
hogyan ve'lekednek erro"l a riaszto' jelense'gro"l. Gelle'rt Andra's Fu~zessy
Tibor ta'rcane'lku~li miniszterrel, a hazai titkosszolga'latok
felu~gyelo"je'vel ke'szi'tett interju't.

...
K: Mit tudnak o~no~k ezekro"l a csoportokro'l? Hogyan terjesztik pe'lda'ul
azokat az u'jsa'gokat, amelyek ku~lfo~ldro"l e'rkeznek? Hogyan szerzik meg
azokat a ci'meket, ahova' elku~ldik ezeket a lapokat, hiszen olyanok is
kapnak fasiszta u'jsa'gokat, akik nem tartoznak a skinheadek vagy a
sze'lso"jobboldali csoportok tagjai ko~ze'.

V: No~vekvo" sza'mban e'rkeznek be, elso"sorban Amerika'bo'l, kifejezetten
fasiszta u'jsa'gok. Magyarorsza'gi ci'meknek az eljuttata'sa'ra terme'szetesen
vannak itteni kapcsolataik. De az amerikai sze'lso"se'ges jobboldali
szervezetek tagjai, hi'vei vagy a velu~k egyu~ttmu"ko~do"k is ele'g gyakran
ja'rnak Magyarorsza'gra, u'gyhogy itteni, re'gebbi ismeretse'geik alapja'n
nekik is van leheto"se'gu~k ci'mek megszerze'se're. Tulajdonke'ppen ke't
csoportba sorolhato'k ezek a ci'mek. Az egyik azoknak a csoportja, akik
felteheto"en egyete'rtenek e's elvileg azonos si'kon mozognak velu~k, de
tudnak olyan ci'meket is, amelyekre felteheto"en pontosan aze'rt ku~ldik
ezeket a kiadva'nyokat, hogy megfe'lemli'tse'k a ci'mzetteket vagy valamife'le
lelki presszio't gyakoroljanak ra'juk.

K: Kikre akarnak nyoma'st gyakorolni, kiket akarnak megfe'lemli'teni?

V: To~bbnyire zsido'knak ku~ldik.

K: E's honnan tudja'k meg, hogy ki zsido'? Az o" ci'mu~ket honnan szerzik meg?

V: Nem kell felderi'to"i szervezet, sem ku~lo~no~sebb felderi'to"i gyakorlat
ahhoz, hogy valaki magyarorsza'gi zsido'k neveit e's ci'meit meg tudja
szerezni. Hangsu'lyozom, hogy nem to~meges jelense'gro"l van szo', teha't nem
arro'l, hogy felte'rke'pezte'k volna Magyarorsza'gon a zsido'kat e's
mindenkinek mo'dszeresen ku~ldo~zgetne'k ezeket az u'jsa'gokat, de nem jelent
ku~lo~no~sebb nehe'zse'get 20-30 vagy aka'r 100 ci'met megszerezni.

K: Ha ezek az emberek nyomoznak a zsido'k uta'n e's nyomoznak a lakci'mu~k
uta'n, ezt ko~vetheti-e aka'r egy ma'sodik akcio' is?

V: Ezen tu'lmeno" vesze'lyeztete'sro"l vagy vesze'lyeztetettse'gro"l egyelo"re
nincs tudoma'sunk, de maga az a te'ny, hogy ilyen mo'dszerrel lehet
embereket fenyegetni vagy bennu~k szoronga'st e'breszteni, ma'r az is
vesze'lyes jelense'g.
...

Kedves Zimanyi Magda !

     On szerint igazsagtalan vagyok, amikor azt allitom, hogy

>> "A 168 ora hallgatottsaga nem kis eredmeny, ugyanis
>> delutan normalisan  a kutya  sem hallgat  radiot.  Vasarnap
>> delutan, ugyanebben  az  idoben  a  Hireket  1.0% hallgatta
>> (az utana kovetkezo Muveszlemezeket 1.5%).  Hetkoznap is pontosan
>> ugyanigy all a helyzet."
>
>Attol tartok, hogy a Radio (meg regen, a boldogult Ipper Pal idejeben)
>felfedezte (esetleg eppen a radiohallgatasi szokasok vizsgalataval?!),
>hogy hetkoznap delutan az emberek tobbsege dolgozik, azert nem hallgat
>radiot, vasarnap  pedig lehetoleg  kimozdul otthonrol.   A sok delutan
>kozott azonban, amikor  "a kutya sem  hallgat radiot", van  egy csoda-
>latos kivetel,  a szombat.   Amikor az  emberek nagy  resze hazimunkat
>vegez.  Es  kozben radiot  hallgat.  Remlik,  hogy meg  Ipper idejeben
>hallottam is a radioban, hogy azert tettek eppen ide a musort, mert ez
>az egyik leghallgatottabb ido.
>Nem  latszik  realisnak  a  168  orat  a  vasarnapi   Muveszlemezekkel
>osszevetni: tudtommal a Muveszlemezek hallgatottsaga egyik  napszakban
>sem igen tobb 2%-nal. (Kerem, igazitson ki, ha tevedek.)

     Igen, de a Muveszlemezek csak zarojelben szerepelt. En a Hirekhez
hasonlitottam a 168 orat.

>A Vasarnapi  Ujsag hallgatottsaga  viszont, kedves  Akos, Maga szerint
>nem eredmeny, mert:
>
>>reggel hallgatnak legtobben radiot. Ha
>>osszehasonlitjuk a VU hallgatottsagat a szombati Reggeli
>>Kronikaval (H 10.0, 8.5 /T 82, 83) az derul ki, hogy VU-t
>>ugyan tobben hallgatjak, de a hallgatok fele egyebkent is
>>bekapcsolta volna a keszuleket

     Dehogynem nem eredmeny ! Persze, hogy eredmeny, csak nem akkora.

>Csakhogy a szombat meg a vasarnap nem ugyanaz: a szombat sokak szamara
>meg a heti  munkak, vasarlasok napja,  amikor koran fel  kell kelni, a
>vasarnap pedig  az a  nap (lenne),  amikor kialhatnak  magukat.  Sokan
>megis radiot hallgatnak.  Vagyis nem is akarjak hallgatni, csak  ugyis
>szol...   (Mikent   az  Arisztid-viccben,   amelyben  ugyis   szolt  a
>telefon...)  De  miert nem  kapcsoljak ki,  vagy hallgatnak  mas adot?
>Mostanaban tanultam, hogy ezert van a radion, TV-n egy pici gomb.

     Ne felejtse el, hogy Mo. teruleten a kozephullamu Kossuth az
egyetlen program, amely mindenutt foghato.

>Tehat, engedelmevel, nem  latom, hogy az  adatok bizonyitanak, hogy  a
>168 ora hatranyos, a  Vasarnapi Ujsag elonyos adasidoben  megy.  Eppen
>ellenkezoleg  azt  gondolom,  hogy  a  168  ora adasideje a kedvezobb.
>(Termeszetesen  kulonbozo  csoportok  szamara  kulonbozo  a   helyzet:
>videkiek,   mezogazdasagban   dolgozok   szamara   a   vasarnap reggel
>elonyosebb,  mint  egyes  ertelmisegiek  szamara.   A  szombat delutan
>azonban az o szamukra sem "rossz" musorido.)
>
>Igy a VU (valamivel) nagyobb hallgatottsagat szerintem nem  magyarazza
>a kedvezobb adasido.  Forditva:  azon lehetne gondolkodni, hogy
>kedvezobb
>adasideje ellenere a 168 ora-nak miert nincs nagyobb hallgatottsaga.
>
>
     Keszseggel elismerem, hogy ha szombat delutan es vasarnap reggel
kiveteles idopontok, akkor ertelmetlen feltenni azt a kerdest, hogy
hanyan hallgatnanak amugyis radiot vasarnap reggel, ha nem lenne VU, es
szombat delutan, ha nem lenne 168 ora. Ugyanis ezek a musorok minden
heten jelentkeznek, nincs Karacsony Corvin nelkul. Akkor valoban az
egesz olyan mint a regi mondas, hogy ha a nagymamamnak kereke lenne....

     A tarsadalomtudomanyokban, ahol csak nagy ritkan tudunk kiserleti
uton meggyozodni allitasaink igazsagarol allandoan ezzel a hulye
helyzettel talaljuk magunkat szembe. Minden egyen, minden csoport vagy
tarsadalom egyedi. Peldaul minek alapjan mondhatjuk, hogy a kommunizmus
nem volt a leheto legjobb gazdasagi rendszer Magyarorszag szamara ?
Hiszen nincs ket Magyarorszag, amely csak abban kulonbozik egymastol,
hogy 1. az egyik terv-, a masik meg piacgazdasagban elt 1945 utan, ugy
2. hogy a piac-Magyarorszag lett gazdagabb. Ezert van az, hogy mi
tarsadalomtudosok mindenfele spekulativ uton probaljuk kipotolni a
kiserletek hianyat es kozben irigykedunk a fizikusokra :-).
     Ime meg egy agynyuvaszto probalkozas (mentsegemul szolgaljon, hogy
itt most 40 fok folotti meleg van):

     Ha Onnek es Ipper Palnak igaza lenne, es az emberek szombat delutan
hazi munkajuk miatt es alatt hallgatnak a 168 orat, akkor feltehetoen
szombat delutan mar a 168 ora elott is sokan hallgatnak a radiot, es
utana se kapcsolnak ki rogton a keszulekuket. (Hacsak nem az a magyar
szokas, hogy punkt 4-tol 1/2 6-ig megy a hazimunka.)
     Ha nekem van igazam akkor a radio a 168 ora elott is, utan is pang.
Csak a musor miatt kapcsoljak be a radiot a hallgatok.
     A VU-nal egy kicsit nehezebb a dolog. En ugyanis azt tippelnem
hipotezisem szerint, hogy a VU utan is relative nagy hallgatottsaguak
maradnak a musorok, mivel az emberek reggel radiot szoktak hallgatni. Az
On elmeletenek az lenne a legjobb bizonyitek, ha vasarnap 8:25 utan
hirtelen zuhanna a hallgatottsag. Viszont ha nem, akkor On meg mindig
mondhatja, hogy aki a VU miatt reggel mar felkelt, az mar nem kapcsolja
ki a radiot. Tehat itt csak en viszem a boromet a vasarra, On igy is ugy
is nyer.
     Vegul, van meg egy apro problema: mi van ha a musor kornyezeteben
levo programok hallgatottsaga nem azt tukrozi, hogy a hallgato egyebkent
hogy er ra es mit csinal, hanem azt, hogy ezek kornyezo programok
mennyire vonzoak szamara ? Teszem azt, ha a 168 ora elott es utan egy
dog unalmas musor jon, elkepzelheto, hogy a takaritgato ferj (erre meg
visszaterunk) akkor is kikapcsolja a radiot, ha egyebkent meg nincs kesz
a portorlessel. Ezert olyan musorokra volna szukseg, melyeket az ember
csak akkor hallgat, ha eppen nyitva van a radioja, kulon miattuk nem
vacakol a gombbal. Ilyen musor a Hirek es a Reklam.

     Na, ezek utan nezzuk, hogy mit mutat a Gallup felmerese:
SZOMBAT

15:00 Hirek.Idojaras. Utkozben. 0.5
15:05 Mindenes.                 1.0
15:55 Reklam                    0.5
16:00 168 ora                  17.5
16:30 168 ora                  17.5
17:00 168 ora                  15.5
17:30 Visszhang                 1.0
17:58 Reklam                    1.0

VASARNAP

6:00 Vasarnapi Ujsag           15.0
6:30 Vasarnapi Ujsag           15.5
7:00 Vasarnapi Ujsag           18.0
7:30 Vasarnapi Ujsag           18.0
8:00 Vasarnapi Ujsag           15.5
8:25 Kozonsegszolgalat          5.5
8:30 Hangszemle                 3.0
9:00 Hirek. Idojaras            3.0
9:05 Vilagora                   7.5
9:57 Reklam                     5.0

     A VU utan is, termeszetesen esik a hallgatottsag. Esik, de nem
olyan nagyon mint a 168 ora utan. Belatom, hogy ez csak indirekt
bizonyitek, de direkt bizonyitekunk csak nagyon ritkan van barmire is.
(Nekem sosincs!)

     Azert ezt a hazimunka hipotezist mas oldalrol is meg lehet
kozeliteni. Ha tenyleg hazimunka miatt hallgatjak az emberek a 168 orat,
akkor azok a csoportok, akik tobb hazi munkat vegeznek valoszinuleg tul
lesznek reprezentalva a hallgatok kozott. (Ez persze szigoruan veve nem
biztos, hiszen lehet, hogy aki hosszu hazimunkat vegez, az olyasmin
dolgozik, amire oda kell figyelnie, es nem fog radiot hallgatni. Am
ehhez mar egy osszetettebb hazimunka-radiozas elmelet szuksegeltetne,
igy maradjunk Occam borotvajanal.)
     Egy atlagos hetvegi napon a nok tobb mint ketszer annyi idot
toltenek hazimunkaval (1986 tavaszan 264 percet, mig a ferfiak csak 104
percet). Megis ugyanannyi ferfi hallgatja a 168 orat mint no.
Budapestiek vegzik a legkevesebb hazi munkat a videkiek a legtobbet.
Pont az ellenkezoje a 168 ora statisztikainak. Eletkor szerint a
kozepkoruak a legszorgosabbak otthon a hetvegen, mig a 168 ora
leghusegesebb hallgatoi az idosebbek. Az iskolai vegzettseg szerint
nincs kulonbseg a hazi munka mennyiseget illetoen, ha a ket nemet egyutt
vesszuk, viszont a felsofoku vegzettseguek hallgatjak leginkabb a
musort.

     Abbahagytam.

>A  masik  problema  az,  hogy  ilyen magas hallgatottsag mellett miert
>(viszonylag)  alacsony  a  VU  tetszesi  indexe.   Ezt  erdekes  lenne
>elemezni  a  vizsgalt  csoportok  szerint  is.  Meglepetesemre elemzes
>helyett az alabbi kijelenteseket olvastam:
>
>>     Roviden: a VU-t sokan reggeli kave helyett fogyasztjak.
>>Felbosszantjak vele magukat, igy gyorsan felebrednek.
>
>es kesobb:
>
>>     Mig a VU-t foleg a magasabb iskolai vegzettseguek azert
>> hallgatjak, mert szeretnek bosszankodni, a 168 ora hallgatoi
>> azert ulnek le a radio melle, mert tetszik nekik a musor !
>
>Tisztelettel kerdezem: ez benne volt a Gallup  kozvelemenykutatasaban?
>Megkerdeztek, hogy miert hallgatja valaki az egyes musorokat?   Mondta
>valaki, hogy azert, hogy  felbosszantsa magat?  Vagy hogy  azert, hogy
>felebredjen?   Ennek  nincs  nyoma  a  tablazatokban.  -- Nem beszelve
>arrol,  hogy  ha  osszeveti  a  VU  felsofoku vegzettsegu hallgatoinak
>magasabb hallgatasi aranyszamat es alacsonyabb tetszesi indexet a  168
>ora felsofoku vegzettsegu hallgatoinak magasabb tetszesi indexevel, de
>(kicsit) alacsonyabb hallgatasi  aranyszamaval, a kulonbseg  nem olyan
>nagy (tessek utanaszamolni!)
>
>Ha fel is tetelezzuk, hogy aki egy olyan musort hallgat, melyrol utobb
>azt mondja a Gallup munkatarsanak,  hogy nem tetszett neki, azt  azert
>teszi, hogy "felbosszantsa  magat" -- ami  nem szuksegkeppen igaz  --,
>akkor is a szamok szerint legfeljebb ezt lehetne kijelenteni:
>
>######################################################################
>Mig  a  VU-t  hallgatoi  kozul  a magasabb iskolai vegzettseguek 24%-a
>azert  hallgatta,  mert  szeretnek  bosszankodni,  a 168 ora hallgatoi
>kozul csak  11%, illetve  a magasabb  iskolai vegzettseguek  kozul 10%
>hallgatja a musort ilyen celzattal.   A 168 ora hallgatoi kozul  89%
>azert ul le a radio melle, mert tetszik neki a musor,  a VU  hallgatoi
>kozul pedig csak 80% hallgatja a musort ugyanezert.
>######################################################################

     (A tetszettsegi index nem szazalek, hanem egy skala atlag erteke.)

>Ami  mindjart  maskent  hangzik,  mint  a  Maga  leveleben sarkosabban
>fogalmazott kijelentesek.   A szamokbol  ugyanis csak  ennyi mondhato.
>Mert hogy a 168 ora-t  is hallgatjak olyanok, akiknek nem  tetszik (ha
>kevesebben is, mint a VU-t).
>---------------

     Sarkosnak sarkos.

>A Gallup adatok alapjan ilyen kovetkeztetest is le lehetne vonni:
>
>"A Vasarnapi Ujsag hallgatoinak  fejlettebb a kritikai erzeke,  mint a
>168  ora  hallgatoinak".   (Ezert  mondjak,  hogy  nem tetszik nekik a
>musor, amit megiscsak meghallgattak.)
>
>Vagy egy masik, eppen ilyen szilard alapokon allo kovetkeztetes:
>
>"A Vasarnapi Ujsag hallgatoi kozott tobb a mazochista, mint a 168  ora
>hallgatoi kozott".  (Ezert hallgatnak olyan musort hajnalok  hajnalan,
>ami nem is tetszik nekik.)
>
>Ezekhez a megallapitasokhoz a fenti adatok eppen olyan jo (vagy  eppen
>olyan rossz) erveket szolgaltatnak.
>

     Egyik allitas sem mond ellent az en sarkosabb fogalmazasomnak.

>Vegul csak  a pontossag es felesleges vitak elkerulesenek kedveert:
>
>Nem mondtam, hogy a  Vasarnapi Ujsag jobb musor,  mint a 168 ora.   Az
>ellenkezojet sem.   Ugyanis egyaltalan  nem a  ket musorrol beszeltem.
>Kizarolag  az  osszehasonlitasukkor  hasznalt  ervekrol,  es  az  azok
>alapjan tett kijelentesekrol.
>
>Miert mondtam el mindezt?  Mert ugy hiszem, hogy ovakodnunk kell olyan
>kovetkeztetesektol, amelyeket esetleg nem tudunk elegge  alatamasztani
>ervekkel es tenyekkel.

     Ez igaz. En azert hasznaltam a 168 orat, mert kulonben eleg nehez
tudni, hogy mit jelentenek a szamok. Minden dolognak csak valamilyen
osszehasonlitas ad ertelemet. "Az elet elviselhetetlen ! sohajtotta a
holgy. Mire Marx (Groucho): Mihez kepest ?"

     Gyori Belat megkovetem, tenyleg nem Imre (ahogy 50 es nem 58). Ami
a VU szidasat illeti, bar a VU-t tenyleg nem szeretem, toredelmesen
bevallom, hogy en csak egyszer voltam kepes arra, hogy vasarnap idoben
felkeljek, es abbol az adasbol, nagyon bosszant, de speciel nem
emlekszem semmi olyasmire, amit kifogasoltam volna. A 168 orabol viszont
harmat is hallottam, es bar tobb minden tetszett benne, peldaul
kifejezetten irritalt az a ket reszes interju, ahol egy Takacs nevu
sportpszichologus segitsegevel fanyalogtak az Olimpian. A Romhanyi-
uggyel kapcsolatban is folosleges volt tiz percig faggatni az ugyeszt az
ugy politikai vonatkozasairol, amikor ez nyilvanvaloan egyszeru
koztorvenyes ugy.

          Udvozlettel,

                    Rona-Tas Akos