Kedves Balazs,

	Nyilt elmevel akarod a tortenelmet megvizsgalni es kiertekelni, amit
annyira becsulok. Emiatt megirom a Horthy-korszak egyik (de nem a legnagyobb)
csunyasagat espedig a csendorseget. Azok a szep fiuk bizony nem csak a bics-
kazoknak lattak el a bajat, hanem a szegenyparasztoktol a zsidokig, az ossze
olyan embernek, akik AKARMILYEN okbol nem tetszettek nekik. Kegyetlenek
voltak a vegtelensegig -- ellentetben az atlag rendorrel. Hogy ez, hogy si-
kerult, hogyan lettek kivalogatva, azt csak talalgatni tudom. Az biztos, hogy
a sajat falujuktol mindig messze el lettek helyezve.

	F. Miki

Kedves OLVASO'K!

Fencsik Gabor szerint:

>....  Te azonban a kereskedok miatt felted magadat es
>csaladodat....

Valoban ezt irtam volna?

Udv'

Pataki Istvan

Kedves Gabor !

	Az hogy valamit mindenki csinal jelentheti (tobbek kozott) azt is, hogy
valamifele kovetelmenyrendszernek akarnak az erintettek megfelelni. Sem a 
karpotlas, sem annak elmaradasa nem szolgaltat igazsagot, ha azt egy ABSZOLUT
erkolcsi rendszerben vizsgaljuk azt(ahogy te is irtad,karpotolni csak valakinek 
a karara lehet). Az abszolut erkolcs normai, azonban soha sem voltak mervadoak 
egy-egy tarsadalom szamara vagy orszagok egymaskozti viszonyaban. Altalaban
egy csonkolt ertekrend a meghatarozo. A nyugati vilagnak megvan a  sajat
erkolcsi ertekrendje es ha Magyarorszag segitseget var a nyugati orszagoktol
vagy csatlakozni akar hozzajuk el kell fogadnia ezt az ertekrendet. Te  is
tudod, hogy vannak bizonyos dolgok, amirol Nemetorszagban, az USA-ban
vagy Ausztraliaban hasonlo erkolcsi normak szerint itelnek. A nyugati
vilag erkolcsi ertekrendjeben (=NYVEE) az intezmenyesitett, jogilag pontosan
meghatarozott magantulajdon vedelme igencsak elokelo helyen all. A 
kommunistak, mikor kezukbe kaparintottak a hatalmat, pontosan ennek a magan-
tulajdonnak esetek neki, megsertven a NYVEE-nek egyik legszentebb parancsolatat.
Ennek tukreben magatol ertetodonek tunik, hogy a nyugati civilizacioba
visszaterni kivano orszagok eppen valami karpotlas fe'level igyekeznek
tanubizonysagot tenni arrol, hogy melysegesen megbantak azt, hogy vetettek
a NYVEE ellen es a tovabbiakban fenntartas nelkul elfogadjak azt. Es ez  
magyarazza azt is, hogy miert volt hibas az ausztral bennszulotekkel kapcsolatos
 peldad. Ti. a NYVEE-ben a bennszulotektol valo foldrablas, akarcsak a 
ny-nemet vagy francia tagositas nem szamit az intezmenyesitett magantulajdon
elleni tamadasnak.
	Lengyel szerintem nemcsak, hogy nem objektiv, hanem partos is, 
mintahogy minden, politikai kerdesekkel foglalkozo magyar tollforgato. Sajnos
ez a mult oroksege. Az kozeleti emberek ma Magyarorszagon keptelenek a     
partatlan gondolkodasra. Szukseg van az ideologiai mankora ahhoz, hogy 
eligazodjanak a kozeletben (ja, es az igazodasra is szukseg van). En
elfogadom azt, hogy LL tudos, kutato, azonban valoszinuleg nem tul jo
ebben a szerepben. Te magad is irod, hogy nem objektiv. Hogyan vegezhet    
valaki nivos kutato munkat prekoncepciok arnyekaban ? Vegyuk peldaul
a legutobbi kormany korrupcioval kapcsolatos megjegyzeset. Egy HVG
cikk alapjan a korrupcio, sikkasztas, halapenz stb. kb. 200 mdFt 
nagysagrendu ma Magyarorszagon. Ekkora kb. a koltsegvetesi hiany
erteke is, ami arra utal, hogy a korrupcio rendkivul fontos
gazdasagi es tarsadalmi problema. Egy nivos kutatotol elvarna az 
ember, hogyha egy ilyen hordereju problemaval foglalkozik, akkor ismerteti
legujabb eredmenyeit, vagy idez a szakirodalombol. Az azonban, hogy
kiragad egyetlen momentumot, ami tortenetesen beleillik eloadasanak
koncepciojaba elfogadhatatlan. Egy politikus megteheti es meg is teszi ezt,
ezert erthetetlen Bodor Pal felhaborodasa, amennyiben protestal a tudosok
elleni politikai tamadasokert. LL ebben a szituacioban politikuskent 
cselekedett es politikuskent vitatkoztak vele (aki kard altal jo"...).
Hogyan lehetne tudomanyos vitaba bocsatkozni egy ex cathedra kijelentessel ?
Ez persze nem azt jelenti, hogy feljelentgetessel kell az ilyesmire
valaszolni, a csak a politikai vita meglehetosen bizarr, antalli fogasa.  
Egyebkent tudoskent Antall sem kulonb LL-nal, eleg elolvasni a legutobbi
Heti Magyarorszagban megjelent Horthy ertekeleset. Mindez azonban
nem igazolja a tudomanyos kutatas politikai frazispuffogtatasa inflalodasat.

Szabo Kalman

Tisztelt SZALON!

Ugyan lenne mit valaszolnom a nekem szegezett valaszokra, de inkabb azt
mondom, OK, elfogadom oket. Reszletkerdes. Sikeresen begepeltem 3 reszben
Csernohorszky Vilmos Nemzetorben megjelent 3 reszes cikket, azokban sok
minden megtalalhato, amivel reszben, vagy teljesen egyetertek, jollehet az
egesszel nem. A 3. reszt most irom be, ha azzal is vegeztem, folteszem a
SENDDOC-ra, hogy mas is "elvezhesse".

Az agyam ugyanis hetfo este ota jojozik. Jojozik es nem tudom lecsillapitani.
Elkovettem azt a megbocsathatatlan hibat, hogy a Szabadkomuvesek c. merhetet-
len unfair radiosbeszelgetes utan meg mindig hallgattam a radiot. Hetfon u-
gyanis telefonbeszelgetest folytattak egy Sydney-ben elo es a "hazat" 1987-
ben elhagyott hazasparral. Rajuk az a jellemzo, hogy rengeteg ujsagot olvas-
nak, termeszetesem hazait, es azokba irnak is. Allitolag foleg a Magyar Forumot
tisztelik meg soraikkal es javaslataikkal.

Hogy Csurka az Isten, vagy legalabbis az egyetlen hiteles profetaja, azt mar
megszoktam, big deal. Arra azonban mar felkaptam a fejem, hogy szidtak a
nepet, mivelhogy nem koveti a Mestert programjaban es nem all ki mellette
teljes mellbedobassal. Ezt meg az asszony elemezte. Azutan a ferfi - Cselik
Janos - vette at a szot. Azert, hogy kifejthesse, miszerint Magyarorszagon a
demokracia tulzottan koran jott, nem jo es csak kart okoz. Azokat a szep el-
veket, amiket Csurka Istvan fogalmazott meg - most kapaszkopdjatok meg! -

        DIKTATURAVAL KELLENE ERVENYESITTETNI!

Cselik Janos szerint Magyarorszagon a katonai diktaturat kellene ennek erdeke-
ben bevezetni.

Es mindehhez a magyar radio szerkesztojenek egyetlen szava sem volt. Amikor a
szabadkomuvesekkel folytatott beszelgetest, akkor  a maga erveinek biztositasa-
hoz felvonultatott egy biblikus evangelistat es egy papot (mert ugye ok abszolut
szakertok abban, hogy mi is a szabadkomuvesseg, mit akar, hogyan szervezodik,
stb), de amikor ilyen hangzik el (nem eloben, felvetelrol!!), akkor nincs meg-
jegyzes, nincs masik velemeny.

Hat igy allunk az Ur szine elott. Kimondatott: Csurka utjaban allo "ellenseget"
(talan a magyar nep 90%-at?) katonai diktaturaval kellene felreallitani.

Udvozlettel:  Cser Ferenc

Kerded

> UI: fogalmam sincs mi az a "kulturalisan kisegitett", igy ehhez nem
> tudok hozzaszolni.

Ez NPA egyik remeke. Objektiv, kiegyensulyozott hozzaszolasai tele
vannak ilyen kitetelekkel.

Celzas arra, hogy a bp-i forabbi (amikor meg volt ilyen) egyszer azt
nyilatkozta, hogy a ma.o-i zsidok tevolegesen resztvettek Ma.o.
kulturajanak epiteseben. Erre olyan felhaborodashullam soport vegig
az orszagon, hogy egyesek szerint emiatt kellett a rabbinak
lemondania.

Janos Jozsef

Az Uj Elet (gyengebbek kedveert magyar zsido hetilap) augusztus 1-i
szamaban olvastam a kovetkezot:

************************

A Radioban hallottam, a TV-ben lattam

Juilus 4-en a Vasranapi Ujsagban hallgattam a radioban egy ripor-
tot Soos Imre szinesz eleterol. Szerepelt benne egy no~! Milyen
no~? Nem fiatal, sem oreg, sem kozepkoru semnem szoke sem nem
voroshaju sem fekete, se nem hazias, se nem lusta, sem szep, se
csunya, nem szemuveges sem ludtalpas, se nem alacsony, se nem
magas es meg nem is kozepmagas se nem jololtozott... se nem, se
nem .... hat milyen no volt ZSIDO!
Igy volt titulalva: ZSIDO! Errol ugye mindent megtudhatott a
Radiohallgato. (Hogy szorgalmas, lusta, huseges, csapodar stb.
stb. stb.) A szerzo konnyitett a lelken. Kimondta a LEGFONTOSAB-
BAT! ZSIDO!!! Mivel vasarnap volt, levelet irtam az unokahugomnak
Sydneybe. Ha a fentiek alapjan irtam volna, kb. igy hangzott
volna a levelem: "....tegnap elvoltunk egy evangelikus vendeglo-
ben, ahol jol ettunk, utana elhoztam az oltonyomet egy romai
katolikus tisztitotol, majd egy atesita cukrasznal vettem a gye-
rekeknek 10 db kremest. Feketet egy protestans eszpresszoban
ittunk, majd egy szombatista gyumolcsosnel vettem egy kilo csere-
sznyet. Vegul egy gorogkeleti cipesznek adtam a sarkaltatni a
cipomet. Igaz ettol meg nem tudod - irtam - hogy a cipesz jo
suszter vagy nem, de a legfontosabbat mar tudod: gorogkeleti
volt. 
Elgondolkodtam. Erdekes, hogy ha Nobel-dijasokrol van szo, mint
Teller Ede, Neumann Janos, Wiegner Jeno, Szilard Leo vagy Ein-
stein soha nem teszik hozza a legfontosabbat: hogy ZSIDO!
Irta egy zsido nyugdijas, aki utalja a primitiv rasszistakat!

*********************************************

Junius 22-en volt egy musor a TV2-n A cime "Arcok". A veszkor-
szakrol beszeltek hatan. Masnap a szomszedasszonyom nekem tamad:
"... Miert panaszkodank maguk kozel 50 ev utan hiszen MINDENT
megkaptak mar!" Azt valaszoltam, hogy nem mindent, de eleg sokat.
Megkaptuk - tobb szaz evvel ezelott a suveges kalapot, a sarga
foltot, a tilami listakat,, hogy mi mindent nem szabad a zsidok-
nak. Majd megkaptuk a tiszaeszlari pert es a velejaro antiszemita
haraghullamot, majd a Pronai-Osztenburg pribekjeitol a vereseket,
a numerus clausust, a harom zsidotorvenyt a sarga csillag visele-
senek jogat es mindent ami a sarga csillag viselesvel jart, es
megkatuk a gettot, a marhavagonokat, a koncentracios taborokat,
a szelektalast es vegul a gazkamrakat. Megkaptuk a munkaszolgalat
lehetoseget, a keretlegenyek vereset, kinzast es a sokszazezer
halottat, a veszteseglistakat, ahol szerepel apam, anyam neve is,
testvereim felesegem.
Milyen jo lett volna, ha kevesebbet kaptunk volna! Igy jutott
volna elegedetlenkedo szomszedasszonyomnak is - valami - belole.
P.S.

****************************

udvozlettel: Szekacs Andras

Kedves Gabor!

Elnezest, de ugy latszik felreertheto volt amit irtam.
En azt allitom, hogy a gazdag allamoknak nem erdekuk a szegenyek
fejlodese (mig te egy szalon cikkben az ellenkezojet allitottad.)
Termeszetesen az altalam emlitett problemakat nem a fejletlenek
karara kellene megoldani, hanem a gazdagokera, pl. CO2 ado stb.
Szerintem sem varhato a gazdag orszagok reszerol semmi moralis
viselkedes.
Ami pedig az aldozat valalast jelenti, ott is felreertettel. En mint
egy gazdag orszag lakoja vagyok hajlando alacsonyabb eletszinvonal
elfogadasara. Tovabba szerintem az igazi segites nem kulonfele segely-
szervezetek letrehozasa, s tamogatasa jelenti, (habar az is fontos lehet
ideiglenesen), hanem a versenykepes termeles tamogatasa, vagy legalabbis
nem megfojtasa segit. Igy az aldozatvalalast en tarsadalmi szintem
varom. Nem hiszem, hogy egyenileg a - a szavazatomat nem szamitva-
tudnek segiteni. Lehet, hogy en csak europai szemmel latom a dolgokat,
de a piacra valo bejutast ugy tunik a nyugati allamok meg probaljak
akadalyozni.
Sajnalom, hogy a levelemt ugy ertelmezted, hogy en a problemakat a
fejlodok karara szeretnem megoldva latni. Epp ellenkezoleg!
Abban is hiszek, hogy az emberiseg (tudomanya) kepes az kornyezet-
szennyezesi problemakat megoldani. Csak hajlando-e ra?
Udvozlettel Gyuri

>Amiota a olvasom azeket az organumokat, azota toprengek, hogy miert nem
tudunk SZALON-kepesen vitatkozni olyan dolgokrol, amik szemmel lathatoan
sokakat erdekelnek, mint az elmult rendszer ertekelese, a magyarsaghoz valo
viszonyunk, vallas stb.

 Konyorgom kedves Balazs,irj valami erdekes vitaindito cikket !
 Peldaul kifejthetned,hogy mit ertesz " nemzeti konzervativ" alatt .EG

Kedves Szalonosokj
(Bocsanat, nem tudok javitani, es mar egy felig megirt felindulast 
elvesztett ez a bestia nekem, a vegen meg elmulik a felindulasom)

szoval kedves szalonosok, egy eloadasrol jovok, es rettentoen 
felment a pumpam, muszaj kiengednem egy kicsit a gozt. Kivancsi
vagyok, nektek (mint egy kicsit kivulebbrol nezoknek) mi a 
velemenyetek; ha mar atcsamcsogtatok Nagymarost unalomig, es en 
sem gyujtok uj szikrat, leci csak kuldjetek a megfelelo regi 
szamokhoz.

Szoval az eloadast egy "Pacific Institute"-os muki kovette el itt
a Berkeleyn egy szeminarium kereteben, "Viz-problemak a 21.szazadban"
cimmel. A kovetkezo adatoknal ebredtem fel:

ORSZAG   Vizkeszlet %-a, ami importalt   Import vizkeszlet/Belso keszlet

1.Egyiptom     97                          32.3
2.Magyarorszag 95                          17.9
3.Mauritania   95                          17.5
4.Botswana     94                          16.9
5.Bulgaria     91                          10.4
stb
15.Csehszlovakia 69                         2.2

Ezutan elkezdett Gabcikovorol beszelni, mint mostani peldaja annak, hogy
a vizkeszletek milyen sulyos nemzetkozi konfliktusokat okoznak. 
KOnkluzio: de szerencsere a viz-problemak altalaban meg szoktak oldodni
bekesen; mint ahogy Magyarorszag eseteben is. 
(MOst latom, nem tul ertheto a tablazat: az orszagban lelheto edesviz hany
szazaleka ered az orszagban, vagy jon mashonnan, vagyis mennyire fugg
az orszag a tobbi orszagon).
Egy kicsit belekerdeztem; mindenesetre a konkluzio az volt, hogy szerencsere
a magyarok nem fognak haboruzni, ugyhogy a problema bekesen meg van oldva.
Megoldva? Mi a megoldas? Azert mert kicsit tobb eszunk van (eddig...)
mint a jugoknak, es nem lovunk, a konfliktus le van tudva nemzetkozi szemmel.

OK, hogy a "downstream" orszagnak sincs joga kovetelni a teljes 
hozamot nemzetkozi folyok eseten, de attol a potencialis elonytol, hogy
feljebb van a folyason egy orszag, jogilag azt csinal vele, amit akar?
Es OK, kileptunk egy szerzodesbol; de az nem szamit, hogy az a szerzodes
egy szocialista "majdmimegmutatjuk" fityisz volt, es egy marhasag?
(Ha marhasag...szerintem az, es ezek allitolag kornyezetvedok, ugyhogy
valoszinuleg szerintuk is) Ilyen szempontbol, ha a szocialista MO
belement volna egy atomhaboru-egyezmenybe, es most abbol lepnenk ki,
az is szerzodesszeges lenne, es ezert a nemzetkozi jog ellenunk lenne?

En csak nagyon onzon NAGYON szeretnem hallani a ti velemenyeiteket,
szerintetek itt milyen megoldast tudtok elkepzelni ami minket is ved
egy kicsit, nemzetkozi jog altal is rendicsek, stb?
EN mar szamtalan "nemzetkozi kornyezetvedelmi jog" kurzust es eloadast
hallgattam es ultem vegig; de eddig annal szofisztikaltabbat nem 
sikerult hallanom, hogy "aki kapja marja"...

(BOcs a szelvihar-sujtotta stilusert, de szokas szerint szaguldas kozben
vagyok)

Diana

Ket evig dolgoztam Vargha Janossal az ISTER-ben (ez egy kornyezetvedelmi
kutatasokra szant alapitvany, aminek Janos az elnoke) Ket evig minden 
korulottem zajlott, ami a Bosi vizlepcsovel kapcsolatos. Miota kijottem 
ide, es a University of New Hampshire-en dolgozom, megszakadt minden
kapcsolatom az ISTER-rel es egyuttal a Bosi kerdessel, ami pedig tovabbra
is erdekel.

Egyebkent vizepito mernok a vegzettsegem, noha az utobbi evekben erossen
elfajzottam a szamitastechnika iranyba (az ISTER-ben is elsosorban ezzel
foglalkoztam). Vizepito mernokkent 6 evet dolgoztam a VITUKI-ban, ami a
"vizes" lobby fellegvara, igy arrol az oldalrol is elegge ismertem a vele-
menyeket.

A SZALON olvasoinak a hozzaszolasai marcsak azert is erdekelnek, mert
kivancsi lennek olyanoknak is a velemenyere, akik kivulallokent kiserik 
figyelemmel a vizlepcso koruli esemenyeket.
Jomagam egyre kevesbe tudom, hogy mit gondoljak. Mint vizepito mernok egyet-
ertek azoknak a mernokoknek a felhaborodasaval, akik serelmezik, amikor
amikor muszakilag kerdojelezik meg laikusok a vizlepcsot. Azt kornyezetve-
dok maguk is elismerik, hogy a foldrenges veszelyesseg igencsak ostobasag.
A nagymarosi mutargy valoszinuleg csak enyhe repedeseket szenvedne egy
olyan foldrengestol, amitol Budapest romokban hever. Azok a riportok is
eleg ottromban tendeciozusak voltak, amelyek a kornyek beli Jozsi bacsit
kerdeztek meg, hogy mit gondol a gatrol, mire az oreg nagyot szipantott
tubakjabol es belemarkolt a toltes talajaba, majd azt mondta, hogy latja
riporter ur milyen hulyek ezek a mernokok, hogy ilyen homokbol epitenek
gatat. Anelkul, hogy ezt tul sokat magyaraznam, csak annyit, hogy ha vala-
ki csak annyi talajmechanikat tanult mint en es nem figyelt nalam jobban,
akkor is tudja, hogy a gatakat kifejezetten ugy kell terveni, hogy a viz-
feloli oldalon legyen vizzaro es a mentett oldalon pedig vizvezeto, mert 
kulonben un. hidraulikus talajtores kovetkezik be, amitol megroggyan a
gat.

Egyet ertek azonban a kornyezetvedokkel abban, hogy a vizlepcso okologiai
hatasait a kutya nem vizsgalta, es a tervezok azzal is adossak, hogy
minek az egesz. Nagyon sajnalom, hogy sok vizepito mikozben a munder
becsuletet vedte, osszekeverte, hogy mit is kell vedenie. Egyetertek azzal,
ha egy vizepito kiall, hogy ez a mutargy jol van megtervezve, de sajnos
sok vizepito szerintem feleslegesen szallt sikra a vizlepcso megepiteseert,
amit az, hogy a tervek jok meg nem indokol.

Mindig csodaltam, amikor vizepitok beszeltek, hajozasi es energetikai
szempontokrol, mig a hajosok es az energetikusok lapitottak a fuben. Teny,
hogy a Duna Rajka es Budapest kozotti szakaszan szamos olyan gazlo van,
amin 2m-nel melyebb merulesu hajok nem mindig tudnak hajozni. Az viszont 
egy jo kerdes, hogy kell-e. Szoval, mint a hazai politikai eletben mas
teruleten, itt is szamos csusztatas hangzott el, es nehez kiigazodni, hogy
kinek van igaza. Szerintem a vizlepcsot ellenzoknek valoszinuleg igazuk
van abban, hogy ez a beruhazas lenyegesen kevesebb haszonnal jar mint
amennyi a kockazata. Ugyanakkor nem tudom, hogy a jelenlegi helyzet kinek
jo. Nem arra gondolok, hogy ez a konfliktus mennyire mergezi Magyarorszag
es Szlovakia kapcsolatait, mert ugy gondolom, hogy azok, amugy sem lennenek
baratiak. De erosen ketlem, hogy barmi eselyunk lenne arra, hogy a Hagai
Nemzetkozi Birosag a "C" mutargyainak elbontasara kenyszeritse Szlovakiat.
Sokkal valoszinubbnek tartom, hogy ha ebbol a jelenlegi helyzetbol ki
szeretnenk maszni, el kell fogadnunk a Szlovakoknak azt a koveteleset,
hogy ne csak Kilitit helyezzuk uzembe, de Nagymarost is epitsuk fel. Az
az erzesem, hogy azzal, hogy a kornyezetvedok elukon Vargha Janossal
mindent akkartak (azaz, hogy Kiliti se uzemeljen) vegul is mindent elveszi-
tunk. Mint emlitettem regota nem hallottam hireket a legujabb fejlemenyek-
rol, de sejtesem szerint a Szlovakok a nyar folyaman nyilvam befejeztek
azokat a munkakat, amit tavaly az elzaras elott kellett volna, de a nagy
sietsegben nem jutott ra ido. Ez azt jelenti, hogy vegso soron nagyon jol
elvannak Kiliti nelkul is, oket nem surgeti semmi.

Janossal kapcsoltaban eszembe jut, hogy manapsag ugy tunik, hogy tul
konnyen osztogatjuk a jezoket, annelkul, hogy a jelentesukkel tisztaban 
lennenk. Ennek egyik legbajosabb peldaja volt, amikor Binder ur Vargha
Janost  neo-hortistanak nevezte. Ez tobb szempontbol is nevetseges.
Egyreszt legjobb tudomasom szerint Janos edesanyja megjarta Auschwitzot,
ami szerintem elegseges ok lehet, hogy ne szeresse kulonosebben Horty-t.
Masreszt SZDSZ tag, noha tobbnyire igyekszik a politikai partoktol
fuggetlenul tevekenykedni, es a Duna-kornek eppugy van MDF-es,
mint SZDSZ-es tagja.

Tavaly Janossal voltam Pozsonyban egy Helsinki Citizens Assembly cimu
osszejovetelen, ahol tobbek kozott a vizlepcsorol is volt egy kerekasztal
vita. Ezen az osszejovetelen mondta egy pragai resztvevo a, hogy a viz-
lepcso ugye a kovetkezo keppen fog megoldodni. Szlovakia fuggetlenne 
valik Csehorszagtol (ez azota mint tudjuk megtortent). A Szlovakoknak
nem lesz penzuk befejezni a muvet (ez sajnos tevesnek bizonyult), de
a tobbek kozott a vizlepcsore fecserelt millardok miatt komoly gazdasagi
nehezsegeik tamadnak, amiert a kisebbsegben elo magyarsagot teszik fele-
losse, olyannyira, hogy eluldozik oket othonaikbol. Ettol Romania es 
Kis-Jugoszlavia is verszemet kap, es ok is eroszakkal elkergetik az or-
szagaikban elo magyarokat, aminek kovetkezteben Magyarorszagon tobb
millio menekult jelenik meg a kornyezo orszagokbol, ami a Magyar gazdasagot
donti vegso romlasba, aminek a magyarorszagi bunbakjai termeszetesen a
zsidok lesznek. Noha a tortenelem mar nehany ponton eltert a felvazolt
szkenariotol, megis neha az az erzesem, hogy ami most hazankban es a kor-
nyezo orszagokban tortenik, nagyon ebbe az iranyba tart.

Kicsit eltertem az eredeti tematol, de a vizlepcsorol ez is eszembe jutott.

Udvozlettel Balazs

Elnezest kerek mindazoktol akik az ausztral oslakokrol szolo Ko"ro"si -
Anto'ny vitat kovetve nem talaltak Ga'bor altalam idezett cikket:
ezt o elkuldte a SZALON-ba (es nekem is, szokasos galans modjan), de
valami gubanc volt a kapcsolatban. Ezt Gabor nekem jelezte is, de en
folteteleztem, hogy vegulis sikerult elkuldenie a cikket.   

A FORUM/SZALON/SZEMLE temaja, nyilvanosan azok kedveert akik a szakadas
ota kapcsolodtak be:

Eloszor vala a FORUM, ahol mindenki mindenkivel vitazott.  Sajnos 
voltak akik nem tudtak a szemelyes tamadasokat a politikai vitatol
elvalasztani, es emiatt a FORUM (nemcsak az en velemenyem szerint) 
balkani szintre sullyedt, ahol egyesek pl. mas hozzaszolok csaladfajat 
firtatgattak faji/vallasi es politikai szempontokbol.  A szemelyes-
kedesek kikuszobolesere allitotta fol Hollosi Jozsi a SZALON-t ahol
megjelenes elott minden cikket civilizaltsagi vizsgalatnak vet ala az
erre hivatott moderator.  Bar politikai tartalom cenzurazasa nem folyik,
az elfogadhato vitastilusra alkalmazott definiciot nehanyan tul szuknek
tartjak ahhoz hogy a SZALON-ba irjanak.  Azon meg most el lehet merengeni,
hogy milyen korrelacio lehet a politikai paletta bizonyos szinei es a
kivanatosnak tartott vitastilus kozott.

Anto'ny Gyuri

Elne'ze'st mindenkito"l, akit nem e'rdekel a te'ma. Javaslom a lapoza'st.

Kedves Gyuri!

Valamilyen okbo'l nem jutott el a levelem a Szalonba. Szerencse're szinte
teljes ege'sze'ben ide'zed va'laszodban, i'gy nem kell megpro'ba'lnom
rekonstrua'lni a szo~veget, amire reaga'lta'l. A va'lasz egy re'sze't ma'r
elku~ldtem Neked kora'bban.

Tiszta'zzuk, Ausztra'lia'ban nem a mu'lt sza'zad ve'ge'ig, hanem 1967-ig tartott
az az ido"szak, amikor a bennszu~lo~ttek jogi sta'tusza a fauna re'sze, legjobb
esetben az a'llat e's az ember ko~zti a'tmenet volt. Bizonya'ra fokozatosan
javult a helyzet a mu'lt sza'zadhoz ke'pest. E'n aze'rt u'gy tudom, e'szakon
me'g a 20-as e'vekben is folyt szervezett bennszu~lo~tt i'rta's. Nem tudom,
igaz-e, halloma's. Hiheto"nek tu"nt. Biztos nem a'llami politika volt. Csak
a'llamilag tolera'lt maga'nakcio'. Ennek o~sszehasonli'ta'sa az Eureka stockade-
dal mindenesetre kicsit hamis. Az egy ege'sz Ausztra'lia't megra'zo' katartikus
eseme'ny volt, ami jelento"s hata'st gyakorolt a ta'rsadalomra: az egyetlen
eset, amikor az a'llam fegyverrel (fehe'r) polga'rai ellen fordult. A
bennszu~lo~ttek i'rta'sa rendszeres eseme'ny volt majd mindenhol, ahol
vesze'lyeztette'k a marha'k vagy birka'k biztonsa'ga't, legelo"it.

Felteszem, hogy azok a korla'toza'sok, amiket mese'ltek, nem szo~vetse'gi
to~rve'nyek voltak, hanem helyiek, pl. itt Victoria'ban. Nem tudom. Azt e'n is
tudom, hogy a bennszu~lo~ttek pa'sztorok voltak. Lehet, te'nyleg csak a va'rosi
munkave'gze's volt korla'tozva. Nem tudom, mint ide'zed is, informa'cio'im
halloma'sbo'l sza'rmaznak, azonban nagyon konzisztensen mindenki ugyanazt
mondta. Azokban az interju'kban mindenesetre elemi oktata'sro'l volt szo'.
Elke'pzelheto", hogy a baj e'pp az volt, hogy nem misszio'kon e's a
rezerva'tumokban akartak e'lni, tanulni. A bennszu~lo~ttek a misszio'kro'l sem
sok jo't mondtak: azt a'lli'totta'k, leginka'bb rendo"ri funkcio'kat la'ttak
el. (Az, ahol fegyverrel terelte'k el a falujukbo'l a ba'nya'nak u'tban levo"
bennszu~lo~tteket, szinte'n egy misszio' teru~lete'n volt. A misszio'
egyu~ttmu"ko~de'se'vel to~rte'nt.)

Az a'llatkert re'sze te'ny e's az oka az volt, hogy a bennszu~lo~tt u~gyeket a
flo'ra e's fauna melle' sorolta'k be: ugyanaz a miniszter foglalkozott velu~k,
mint az a'llatkertek felu~gyelete'vel. E's ez egya'ltala'n nem volt ve'letlen.

E'n abban a leve'lben hata'rozottan csak a mu'ltro'l i'rtam, e's nem akartam azt
sugallni, hogy most is ugyanilyen a helyzet. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy az
ausztra'l ta'rsadalom sze'gyene a bennszu~lo~ttek mai helyzete. Azt gondolom,
hogy a fehe'r ta'rsadalom hozza'a'lla'sa most is paternalista, nem csak a
mu'ltban volt az. Erre jo' pe'lda ez a mostani ba'nyau~gy is: a proble'ma
gyo~kere az, hogy az a'llam nem akar lemondani a ba'nyaja'rade'kro'l. Az a'llam
azt gondolja, bezsebeli a pe'nzt, e's majd eldo~nti, mennyivel sege'lyezi a
bennszu~lo~tteket. Persze, hogy nem lelkesednek a bennszu~lo~ttek aze'rt, hogy
elkezdjenek a fo~ldju~ko~n ba'nya'szni, ha ebbo"l nekik nincs hasznuk. (A
sege'lyeze'sre sza'nt pe'nz nagyre'sze persze az illete'kes hivatal fenntarta'-
sa'ra megy el, mint a legto~bb hasonlo' helyzetben ba'rhol ma'shol is.) Lehet,
ma'ske'pp a'llna'nak a ke'rde'shez a bennszu~lo~ttek, ha hasznuk is lenne
abbo'l, hogy a fo~ldju~ko~n ba'nya nyilik. I'gy, hogy csak ka'ruk sza'rmazik
belo"le, nyilva'n ve'to'zni fognak. Lehet, amu'gy is, nem la'tom azonban, mie'rt
kell a ba'nyava'llalat szempontja'nak elso"bbse'get e'lveznie a bennszu~lo"t-
teke'vel szemben. Etto"l me'g az sem biztos, hogy a helyes megolda's a fo~ld
visszaada'sa a bennszu~lo~tteknek. Sok mindent kellene me'rlegelni ez u~gyben,
sok e'rdek u~tko~zik, amik jelento"s re'sze jogos. Most mindenesetre az a'llam
nem semleges: anyagilag e'rdekelt abban, hogy a ba'nya'nak legyen igaza. I'gy
nem alkalmas do~nte'shozo'nak.

Azt gondolom, hogy az ausztra'lok nagy re'sze az e'vtizedek alatt beidegzo"do~tt
rutin alapja'n i'te'l e's cselekszik, amikor bennszu~lo~ttekro"l van szo'.
Etto"l me'g igaz, hogy van "bennszu~lo~ttke'rde's". Bizonyos e'rtelemben
ugyanaz, mint na'lunk a ciga'nyke'rde's. Csak sokkal rosszabb. E's az ausztra'l
ta'rsadalom e'rze'sem szerint ra'ada'sul sokkal rosszabbul kezeli. Me'g anna'l
is, ahogy a ciga'nyke'rde'st kezeli a magyar.

Nem ke'rde'ses, hogy a helyzet rosszabb. Ve'gu~lis itt sokezer e'vet kellene
egy pa'r embero~lto" alatt a'tugrani, u'gy, hogy menet ko~zben is lehetse'ges
maradjon az emberi e'let, e's a kultu'ra'bo'l, nyelvbo"l is maradjon ko~zben.
Azt is tudom, hogy nincs egyszeru", ko~nnyu" megolda's. Nem hiszem, hogy
fo~lddel vagy pe'nzzel meg lehet oldani. (Ku~lo~no~sen nem i'gy, ahogy most
kutyulja a korma'ny.) Persze nyilva'n pe'nz e's fo~ld is kell a megolda'shoz.
O~nmaga'ban keve's.

Van alkoholproble'ma. A legto~bb helyen e'szakon prohibi'cio't la'ttam:
kii'rja'k az italboltra, hogy a helyi o~regek tana'csa ke're'se're tilos a
bennszu~lo~tteknek alkoholt eladni, e's ke'rik, ezt Te is tartsd be. A baj
egyik oka, ha jo'l tudom, biolo'giai. Azt gondolom, hogy enne'l sokkal
fontosabb a ta'rsadalmi. Ahogy a vila'gon mindenhol, itt is a ha'tra'nyos
helyzetu"ek ko~zt okozza a legnagyobb ka'rt az alkohol, a biolo'giai
te'nyezo"k legfeljebb no~velik ezt a ka'rt. Azt gondolom, hogy az iva'snak, a
ta'rsadalmi norma'k be nem tarta'sa'nak alapveto" oka, hogy nem la'tja'k
helyu~ket a ta'rsadalomban. Jelento"s re'szben aze'rt, mert a ta'rsadalom nem
ad nekik helyet. Az alkohol mindenesetre ront a helyzeten. De nem a tilta's a
megolda's. A prohibi'cio' nem megolda's, csak tu~neti kezele's.

Nyilva'n valami hosszu' ta'vu' strate'gia kellene arra, hogyan kellene a
bennszu~lo~tteket beintegra'lni egy modern ta'rsadalomba. (Ezen lehet keseregni,
de az integra'cio' elkeru~lhetetlen.) Ez egyre'szt csak a bennszu~lo~ttek
egyu~ttmu"ko~de'se'vel lehetse'ges, ma'sre'szt ad hoc o~tletek, eseti do~nte'sek
semmit sem segi'tenek. Nem la'tok ilyen strate'gia't.

Hiba volt megi'rnom azt a cikket, amire va'laszolta'l, re'szben eze'rt nem
i'rtam meg u'jra e's ku~ldtem be me'gegyszer. Nem aze'rt, mert hordo'szo'no-
koskodtam, hanem mert ennek a Szalonhoz nem sok ko~ze van, nem ide tartozik.
Szi'vesen levelezek ez u~gyben, de tala'n ne itt. (Ennek ellentmond, hogy ezt 
most me'gis beku~ldo~m a Szalonba.)

                                           Ko"ro~si Ga'bor