irta:

>Max Val-nak:
>> Felado : Max Val - http://www.digsys.bg/eunetweb/maxval/
>> E-mail :  [Bulgaria]
>Vajnai Attila irja:
>>3: Hazahozatta horthyt (es a szellemsieget)
>Jol tette. Igenis szukseg van a kereszteny szellemisegre.
>#Lehet, hogy en klinikai eset vagyok, de hogy te az vagy
>#az biztos

A kereszteny szellemiseg igenlese szerinted klinikai eset???

Hackler Laszlo olyan pontos sebeszi kezzel mutatott ra a
"munkaosztaly elcsapata" es vele egyutt a baloldalisag tarthatatlan
filozofiajara ami a demokracia fogalmat illeti, hogy abbol elvenni
fikarcnyit sem lehet, legfeljebb hozzatenni.
       Itt most anelkul, hogy alapveto nezetemet a demokracia fikcio
voltarol  fejtegetnem azt szeretnem megjegyezni, hogy Szadai akar-
mennyire fiatal es egyesek felta'lala'sa'ban otrombanak es butanak
titulalt amikor Horthy fasizmust emleget, lenyegeben csak azt tette
amit elotte evtizedeken at a hazai, ujjal mutogato media, amely MINDEN
totalitarius rendszert ( tehat egy kivaltsagos reteg, osztaly, faj, erdek-
csoport aparthead szeru uralmi "feljogosultsaggal" gyakorolt hatalma't)
"fasisztanak" becezett! 
       Ha elfogadjuk ezt a leegyszerusito nomenklaturat (es bizony a poli-
tikai tisztanlatas erdekeben nemegyszer igen hasznos az ilyesmi...)
akkor az arjaknak a nem arjak feletti, a fehereknek a delafrikai feketek
feletti, a feher terroristaknak a "vorosok" feletti, stb. eroszakhatalma
FASIZMUS. 
       Ekepen tehat batran beszelhetunk Horthy fasizmusrol - Mussolini es 
a fascesek nelkul is - viszont egy baloldali "elit" hatalom fasizmusarol is
teljesen mellekesen, hogy mifele szarmazasi es hovatartozasi elmelet 
szerint akarja egy uralmi rendszer a maga potencialjat bebiztositani. A 
demokraciaban ahol egy tobbsegi uralomnak kellene megvalosulnia a 
kisebbseg erdekeinek szem elott tartasaval a "fasizmus" mint olyan
osztalyerdekek elnyomo politikajat jelenti es ha a munkasosztaly lenne
a ludas benne az sem tenne szimpatikusabba a kifejezest mintha
barna inges nacik csinalnak!
        Szeparalni a jobboldali fasizmus fogalmat a szelsobaloldal AVH-s
begyujto rendszeretol az Andrassy ut 60-ba kb. olyan lenne, mint meg-
allni egy tarlaton egy festo muve elott aki tortenetesen egy almat festett
le es azon vitatkozni, hogy az alma "arany ranett"-e, vagy "borizu".
        Elobb-utobb ugyis megrohad mindketto.
        Az "igy sem volt jo, ugy sem volt jo, sehogyan sem  volt az jo"
demokraciajarol pedig tobbet ertessz meg ha elolvasod a US News ana-
liziset arrol: miert zuhant az ertek tozsde 101 pontot egyetlen napon,
az elkeseredes panikjaba ejtve a befektetok szazezreit vagy millioit?
        Ha most megkerdezlek teged, velem egyutt oktondi olvaso tarsamat
hogy mi ennek a ketsegbeesesnek az oka, azt felelned:
        - Mert rossz hireket kapott az US ekonomiajarol!
        - Ordogot! - igy az USA Today. - mert TULJO hireket kapott az eddig
alig tapasztalt fogyasztoi bizalomrol, a tomeges uj hazepitesekrol, es 
az uzleti elet virgaba borulasarol! Es most attol felnek, hogy Mr.Greenspan
aki se nem Hitler, se nem Mussolini, se nem Sztalin sot Horthy sem
egyszeruen felemeli a hitelek kamatlabait, "Acsit!" kialtva az ekonomianak
szertefoszlatva a milliok almait ujabb profitokrol...
        Meg mondja valaki, hogy mindenkinek jot lehet tenni!

-pagony-

Mohai Istvan:
>A ket "ivvel"  pontosan azt szerettem volna erzekeltetni, hogy korantsem
>azonos vonalakra gondolok. Viszont ugy tunt, hogy bizonyos kozos moti-
>vacioik reven, amelyeket pl. enyhe nacizas, fasisztazas erzekeltetett
>olykor a kozelmultban is, ne'mileg kozos plattformon vannak.

        Kozos platform Szadaival? Meg ha csak "nemileg" is. Na, mar ne
haragudjon. "Enyhe nacizas, fasisztazas"? Ha veletlenul van kedve es
ideje--gondolom nincs--atnezni a Forum regebbi szamait, meglathatja, hogy en
igen ritkan nyilatkoztam az Antall-kormany negy everol, mivel akkoriban nem
kisertem figyelemmel a magyar belpolitikat. Tehat nincs onallo velemenyem az
akkori idokrol. Es amikor nagyneha nyilatkoztam, nem neveztem sem nacinak,
sem fasisztanak. Ellenben teljesen mas a helyzet, amikor olyan emberekrol
mint Csurka van szo. Ugyanis szerintem Csurkaban van egy jo nagy adag naci,
fasiszta, antidemokratikus, antiszemita, szelsoseges--tisztara mindegy, hogy
minek is nevezzuk--politikai felfogas. Sot, gondolom, ha Torgyant
megvakarjuk benne is. Nem hiszem, hogy letagadhato lenne, hogy a magyar
tarsadalomban--mint a vilagon mindenutt--van egy reteg, amelyik vonzodik a
szelsosegekhez. Legyen az jobboldali, vagy baloldali. Mondjuk husz szazaleka
a valasztoknak. Es neha ezek az emberek atvaltanak jobbrol-balra es
megforditva. Nem regen a Forum lapjain olvastuk egy valamikori baloldalitol,
hogy varja a jobboldali tisztitotuzet. Szadai baratunk pedig most mar
eltokelten odatart, ahol kezdenie kellett volna, a Munkasparthoz. Ugyan
nehez idokben nehez kitartani a kozepen, nehez azt mondani, hogy mersekelt
es demokratikus politikara van szuksegunk, de valoban ez az igazsag. Es
ugyan egyre inkabb nincs Magyarorszagon politikai kozep, en azert megmaradok
az elveim mellett. Nekem nem kell sem Csurka, sem Torgyan, sem Thurmer. Sot
valoszinuleg Giczy sem. A masik oldalon pedig--nem annyira politikaja miatt,
hanem inkabb erzelmi okokbol--nem kedvelem Horn Gyulat es a korulotte levo
embereket sem. Sajnos egyre inkabb az a helyzet, hogy nincs Magyarorszagon
olyan politikai kombinacio, amely elveimmel megegyezne.
        Balogh Eva

Beothy Zsolt:
>Pedig torteneszkent inkabb Jolsvaival kellene egyetertened. Nemcsak
>minket nem vedtek meg; a muvelt nyugat sajat Kelet-europai
>szovetsegeseit is aldozatul dobta Hitlernek, amikor sajat erdeke ugy
>kivanta.
        Ebben nincs egeszen igazad. A baj 1918-19-re megy vissza, amikor a
nyugati hatalmak nem szamoltak Szovjetoroszorszag es Nemetorszag
megerosodesevel es magukra hagytak a kis kelet-europai orszagokat.
Ugyanakkor a kelet-europai orszagok, kulonosen Csehszlovakia, Romania,
Jugoszlavia sem teljesen artatlanok. Benes meg a 30-as evek elejen is azt
mondta, hogy o jobban fel a magyaroktol mint a nemetektol! Kelet-Europa a
senki foldje lett es szerintem ez volt egyik fooka a masodik vilaghaboru
kitoresenek. A masik pedig egy ujabb vilaghaborutol valo
felelem--mindenkeppen ki akartak kerulni, ahelyett, hogy felkeszultek volna
ra. Felkeszules helyett jott az "appeasement." (Nem tudom, hogy mi a
hivatalos neve magyarul!) Gondolom Munchenre, illetve Lengyelorszagra,
gondolsz, amikor azt irod, hogy a "muvelt nyugat sajat kelet-europai
szovetsegeseit is aldozatul dobta Hitlernek." Hitlernek igen eros lap volt a
kezeben Csehszlovakia eseteben: 3.5 millio nemetajku csehszlovak
allampolgar, akiknek nagy resze a nemet es osztrak hatar kozeleben elt. Nem
beszelve az egy millio magyarrol es egy nem teljesen megelegedett
Szlovakiarol. Lengyelorszag eseteben katonailag teljesen tehetetlenek
voltak. A haboru utan pedig szerintem a szovjet kelet-europai behatolast
nehezen tudtak volna megakadalyozni. A szovjet csapatok helyben voltak es a
Szovjetunio ugy erezte, hogy a haboruban vallalt szerepukert es
aldozataikert "jar" nekik valami. Onnet oket kimozditani mindossze
fegyverrel lehetett volna es erre nem voltak hajlandok. Valoszinuleg mi sem,
ha az o helyukben lettunk volna.
        Ami tovabbi fejtegeteseidet illeti pro es kontra a NATO-val
kapcsolatban en szerintem feltetlenul csatlakoznunk kell. Kulonben ket igen
erdekes cikk jelent meg Magyarorszagrol es a NATO-rol a New York Times-ban
es a Wall Street Journalban. Minderre meg szeretnek visszaterni.
        Balogh Eva

 irja a FORUM #2223-ban:

>En nem akarok bekapcsolodni a vitaba, de a tegnapi FORUM Szadai
>Jozsef irasaival volt tele. Megszunt a sorlimit? Surgossen vissza
>kellene allitani (kulonos tekintettel Szadai irasaira...).
>
>Udv!                                        Fulop Robert

Ugy tudom, a sorlimit tovabbra is ervenyben van.  Ezt Szadai et. is tudja,
ezert irt kulonbozo cimekrol.  Ami a HIX szabalyai szerint a listarol valo
kizarasat is eredmenyezheti.

Ferenc

(Re: Aremelesek)

Farkas D. Gabor
>Az Egyesult Allamokrol irhatom: nem.  ...  Ha majd Magyarorszagon is
>tenyleg kapitalizmus lesz es igazi szabad piac, ez a marhasag
>(a kormany idonkent megszabja a kenyer, benzin, stb. arat) meg fog szunni

	Kis pontositas, szinten az Egyesult Allamokbol.  Amit Farkas ir,
lenyegeben igaz, az *aremelesek* vonatkozasaban.  ("Lenyegeben", irom, mert
vannak ritka kivetelek.  A kormany ugyanis a szo szoros ertelmeben tenyleg
nem emelheti az arakat  --  de hozhat olyan intezkedeseket, amelyek ohatat-
lanul aremeleshez vezetnek.  Ha peldaul eloirjak, hogy minden uj autoba
be kell epiteni a legzsakot, vagy telen a szmog csokkentese erdekeben
adalekanyagot kell tenni a benzinbe, stb.  az mind aremeleshez vezet.
Percig sem vitas, hogy *ertekesebb* termeket kapok  --  szamomra megis ar-
emeles, mert a regit, az ertektelenebbet, de olcsobbat akkor sem kapom
meg, ha szemely szerint beernem vele.)

	A kormany (az USA, nem a magyar...) azonban idonkent igenis bele-
szol az arakba, *a fogyaszto vedelmeben*.  Alulrol nezvest azt mondanam,
nem eleg gyakran  --  de a szabad piac korantsem olyan gatlastalanul sza-
bad, mint ahogy egyesek sugallnak.  Oszlattak itt mar fel monopolhelyzetben 
levo oriaskonszernt (AT&T), ami a verseny novelesevel a telefondijak dramai
csokkeneset hozta.  (Itt az a lenyeg, hogy a kormany goromban beavatkozott
a piaci viszonyokba.)  Viszonylag gyakoriak az "anti-trust law" alapjan
vegzett vizsgalatok, hogy egy adott piacon a formalisan versenyhelyzetben levo 
tarsasagok nem egyeztek-e meg titokban, a fogyaszto hata mogott, hogy
"nem kinaljak alul" egymast.  (Az eredmeny sokszor siralmas, de megint az
elv a lenyeg: a kormany igenis vindikalja maganak a jogot, hogy beleszoljon,
mi tortenik a "piacon".)

	Vegul egy pelda az abszolut direkt beavatkozasra.  A legutobbi at-
meneti olajhiany idejen az olajtarsasagok egy emberkent emeltek az arakat
(noha a hiany reszben az o hibajuk volt).  Washington megelegelte, es az
arak letoresere piacra dobta *sajat* strategiai olajtartalekanak egy
reszet, novelve a kinalatot, ezzel csokkentve az arakat.  (Egyebkent epp
a napokban merult fel, hogy a gyakorlatot meg kellene ismetelni.)
Minthogy az USA "strategic petroleum reserve"-je igen takaros mennyiseg,
a kormany piaci szereplokent valo megjelenese eleg hatekony eszkoz az
arak csokkentesere.

	Rokontema az olyan vallalatok helyzete, amelyek szuksegkepp mono-
polhelyzetben vannak (pl. helyi aramszolgaltato).  Ha emelni akarjak a
dijakat, rendszerint "public hearing"-et kell tartani, ahova az atlag-
polgar (es persze a fogyasztovedo szervezet) besetalhat, elmondhatja ke-
serveit, tiltakozhat, es egyszer-egyszer meg az is elofordul, hogy ered-
mennyel jar.  *Birosag* is tiltott mar meg aremelest.

	Ha a romlo magyarorszagi eletkorulmenyekrol van szo, idonkent
hallani olyat, hogy "ja kerem, ez a szabad piac", ahol az allamnak semmi
keresnivaloja.  A legkevesebb, hogy ez eleg kemeny szocialis erzeketlen-
segre vall  --  de mellekesen nem is igaz, meg az USA "vegytiszta" kapi-
talizmusaban sem.  Igen, az allam tetlenul szemleli a piacot, ha es amig
az arak *lefele* mennek.  Am ha felfele indulnak, neha osszevonja a szem-
oldoket  --  es joga is van hozza.  A "szabad piac" csak egyik iranyban
teljesen szabad.  Nem piacellenes-marxista-szelsojobbos-populista-
sapkoros-pedofil (nem kivant torlendo) aki hasonlo szerep betolteset kove-
teli a *magyar* kormanytol.

	Toth Tamas

	P.S.  Az Egyesult Allamokban elve persze nincsenek illuzioim.
Legtobbszor penz beszel, kutya ugat  --  es a tarsasag nyer a fogyasztoval
szemben.  A fenti cikk nem arrol szol, hogy milyen csodasan mukodik itt
minden, es milyen felto gonddal vigyaz rank Allambacsi.  Arrol szol, hogy
*elvben* igenis vigyaz(nia kellene) rank, es ehhez meg is vannak a torve-
nyes keretek.  Ettol ez meg kapitalizmus.  Es ha az allam nem, vagy rosszul
tolti be ezt a felugyelo funkciojat, abban *en*, a valaszto is hibas vagyok.

Bouchal kerdezte:

"Termeszetesnek tekintheto-e, hogy a kormany monopol jogot biztosit egy
adott magancegnek, mely azutan monopol jogaval visszaelve szemrebbenes
nelkul 100 %-kel emeli,megduplazza egyes szolgaltatasai arat? Ez igy
szokas a szabad piacgazdasagu orszagokban is?"

Nem. Eppen ellenkezoleg, monopoliumellenes torvenyek vannak.
Ahol valamely velt vagy valos nemzeti erdekbol leteztek monopoliumok,
ott is igyekeznek azt megszuntetni.
A Quantas legitarsasagnak pl. nem lehetett ausztral versenytarsa a
nemzetkozi repulesben. Ma mar lehet, van is.
Az Nemzeti Vasutat most kivanja a szovetsegi kormany kormany
szetdarabolni. Csak a palya maradna a vasuttarsasag tulajdonaban, a
vonatokat egymassal versenyzo szallitasi vallalatok jaratnak.
A telefonszolgaltatasban is vege az egyszinusegnek. Ugyanazon az egy
droton tobb szolgaltato is uzemel es mar telepitik - egymassal versengve
es parhuzamosan - az optikai kabelt. Mobilbol harom is van.
Az aramszolgaltatasi rendszert is feldaraboltak. A halozat egyseges
ugyan, de a magantulajdonban levo eromuvek egymassal versengve adjak az
aramot a szolgaltatonak.
-- 
Bertok Zoltan, bevandorlasi ugynok, Sydney
Bevandorlasi informaciok:   http://www.nlc.net.au/~bertok

Pinter Krisztian:

>Erdekelne peldaul Amerikaban vagy mashol elo forumosok
>velemenye arrol, hogy masutt miert mukodik tobbe-kevesbe
>az igazsagszolgaltatas.

        Egyik ok, hogy a birakat itt eletre valasztjak illetve jelolik es
allasukbol nem lehet oket kimozditani. Tehat teljesen fuggetlenek a
kozigazgatastol. Ugy tudom, hogy ez meg mindig nincs igy Magyarorszagon,
ahol 1948-ban a nepkoztarsasag feloldotta a birak athelyezesenek es
elmozdithatatlansaganak tilalmat. Ugy tudom, hogy meg mindig az Igazsagugyi
Miniszterium nevezi ki a birakat. Olvastam valahol, hogy tobb jogtudos azt
szeretne, ha a regi kuria szisztemat allitanak vissza. Javitsatok ki, ha nem
emlekezem helyesen.

        Balogh Eva

Trojai falo megbizas, vagy paktum. Ha volt is esetleg, a dolog konspirativ 
jellege miatt nem varhato igazan,  hogy valaki bennfentes most teritse ki 
a lapokat, bar a valasztasok elotti evben biliborito akciok nagyobb esely-
lyel tortenhetnek. Nyugtalanito homaly fedi, hogy alkalmaztak-e rendszer-
valtasi kellekkent a regen is bevalt, szalamitaktikas, sajat gyartmanyu 
ellenzekes trukkoket. 

Mindenesetre, Antall Jozsef naivsagaban nem nagyon hiszek. Az altala kivant 
es elvallalt csucson es az akkori helyzetben a naivitas mar majdnem bunnel 
hataros hiba lett volna. Beszedeirol fentmaradt emlekeim alapjan az a benyo-
masom, hogy nem volt egy tutyi-mutyi, konnyen becsaphato ember, de persze 
tevedhetett. Feltetelezem a legjobbat: a tobbsegnek akart jot es pontosan 
tudta, hogy mit tesz. 

Mint tavolabbi osszefuggeseket is lato realpolitikus a korabban emlitett 
szemelyes tulajdonsagokkal, tudatosan is felaldozhatta sajat es honfitarsai 
nagyobbik reszenek moralis indittatasu igenyet (ami a valasztasi eredmenybol
lathatoan megvolt) a bukott politikai kurzus embereinek kiszoritasara, ha 
tenyleg polgarhaborus veszelytol tartott. Vagy nem tartott ugyan polgarhabo-
rutol, de pontokba szedett, alairt paktum nelkul is volt eleg sok olyan 
kenyszerito momentum kivulrol, mint a nevezetes valuta-kirantas az MNB-bol? 
Esetleg a falat nagysaga miatt a kis lepesekben valtoztatas elegge meltany-
talan, de szukseges  technikajat alkalmazta?

Nem tudom megitelni az okokat, csak talalgatok. Az o idejen modszeres es 
szeleskoru politikai tisztogatas tudomasom szerint nem tortent, a minisz-
teriumok, allami intezmenyek masodik vonala altalaban mar a helyen maradt, 
csak nehany vastagon saroskezu vezeto repult. A radios ugy sokkal kesobb volt. 
Tul keson. Sulyos gyikosok es hazaarulok felelossegrevonasa korul volt ugyan 
hangoskodas parlamentben, sajtoban, de rokonaik es tiszteloik korusa maig 
latszatkoroket futtat az igazsagszolgaltatassal. Es emellett a legtobb 
medium megszakitas nelkul hazudott es visitott, talan ezert erezte ugy nagyon 
sok potentat, hogy a szeke billegni kezdett, es/vagy remelt testesebb 
jovedelmeket, ezert sietve eloprivatizalt, magantarsasagot szakitott ki.
 
Ugy felidotol a chartas es media tamadasok vegleg elvettek Antall Jozsef es 
kormanya kedvet es lelkierejet nagyobb szemelyi valtoztatasoktol, ha volt is 
ilyen nekik. Polgarhaboru, lincselesveszely, artatlanok bantalmazasa soha sem
volt.  A militans csapat viszont kezdett fuggetlen egyenekre szetesni. Talan 
ez ellen, valakik a  "helyzet fokozasara"  a leghatekonyabb, ezert kezbol egy
percre ki nem engedett mediumokbol, osszehangolt, elore megfontolt  hangulat-
keltesbe - antizasba, nacizasba - kezdtek. Otthoni hasznalatra, de tamasztek
nem is hiu remenyeben nyugatra, foleg tengerentulra is. 

Fulemben a radio vasarnap kora delutani "Egy hang"-ja. Jol begyakorlottan el-
csuklo hangon "uzent" valakinek videkre, hogy tartsa keszenletben a borondot, 
majd o nemsokara jelzi, ha jonnek a rosszak, akik bantani akarjak. De ez egy 
szimpla gag lehetett csak, sokkal cifrabb (do:ngo"bb) esetek is elofordultak.

Egymast talan jol megriasztottak.Ez eloszor inkabb komikus es ovon aluli volt,
annyira nelkulozott minden realitast. Viszont az indulatokat felkorbacsolta: 
92 es 94 kozott a kolcsonos bizalmatlansag,felelem es utalat elkepzelhetetlen
mereteket oltott, a magyar tarsadalom teljesen polarizalodott. A mellenyek 
ismet egyre nagyobbak lettek,  a leendo valasztok megdolgozasa is jol haladt,
akik aztan kesobb elsopro kudarccal honoraltak a bolcs, pragmatikus politikat.

Elnezest kerek mindazoktol, akiket koztudott dolgokkal untatok. Az elozmenyek
minel reszletesebb es pontosabb ismerete azonban nagyon lenyeges a mai helyzet
megertesehez. Megfelel az itt lefestett kep a valosagnak?

A felbemaradt rendszervaltas kovetkezmenye az lehet, hogy a 90 utan eloszor 
fokent a sertodottseg, de most mar konok gyulolet altal is osszekovacsolt 
korabbi elit egyik fele minden valoszinuseg szerint a gazdasagilag is meg-
hatarozo meretu es forgalmu magancegek tulnyomo reszet birtokolja, a masik 
fel mar 94 elott allami alkalmazasban es dontesi helyzetben maradt, illetve
a mostani koalicio gyozelmevel rovid idon belul visszafoglalta az elhagyott
bastyakat,  sot uj varakat is epitett.  A kulfoldi vasarlokkal rendkivul 
bensoseges kapcsolatokat epitett ki, ezaltal a kesobbiek szempontjabol egy 
erdekkozossegbe kerultek.

Az igy allami es privat elitre hasado nomenklatechnokracia osszetetele nem 
volt homogen. De a sokszinuseg ellenere a csoport tagjai nehany olyan kozos 
vonassal rendelkeztek, amely a mai magyar kapitalizmus mutaciojat okozhatta. 
Helyzetukbol, es sokszor melyebb okokbol adodoan belterjes, kifele osszetarto 
csoportot alkottak, a tarsadalom tobbi reszere mindig egy kis lenezessel, 
ellenszenvvel, kritikus idokben felelemmel tekintettek. A penzszagnak alig
tudnak ellenallni. Es most lenyegeben ellenorzes lehetosege nelkul kezukben
van a gazdasag magan es allami oldala. 

A demokracia lenyege, a kiegyensulyozott parlament es a szabad, mindenkit el-
ero sajto hianyzik.  A gazdasagi osszefonodas a tiszteletremeltok kozott a 
sziciliait megszegyeniti. A szukseges atalakitasok leple alatt az onzes, 
a taposas, a rovidlato haracsolas embertelen, tobb peldabol lathatoan nem 
gazdasagilag  szuksegszeru, hihetetlen rombolas folyik a jovo szamara 
legfontosabb teruleteken. 

A gyulolkodest egy ideig meg sikerul fenntartani, szinten a media reven, de 
ujabb szakadasi vonalak tunnek fel: a valasztasi ved- es dac szovetseg a 
fogyoban levo zsakmany felett egymast szidja-marja,  a "rendszervalto elit" 
egyre jobban izolalodik. Az agyutolteleket regen leirta, de a meggyozodesbol
ingyenzsoldos tamogatoinak - akik ugyancsak hoppon maradtak - is kinyilik
lassacskan a szeme, az indulatok nemtervezett iranyba latszanak fordulni. 
De epitik mar a trojai falovakat.
 
Udvozlettel,
Mohos Istvan

Kedves Hackler Laszlo! Tisztelt Forum!

Azt hiszem, hogy nagyon jellemzo velemenyt olvashattunk a Forumban
Hackler Laszlotol. En nagyon sok olyan felelosen gondolkodo, a mas
velemyet meghallgato, tisztesseges embert ismerek, akik egyetertenek a
baloldalisag altalam is kepviselt ertekeivel. A fo problema abbol
adodik, hogy amikor valaki megprobal ervenyt szerezni elveinek, akkor
azt csak egy kozosseg, mozgalom vagy part keretein belul teheti meg. A
fuggetlen ertelmiseginek nem kell kompromisszumokat kotnie, de keptelen
hatasosan ervenyesitenie elveit.

Mar sokan mondtak nekem hasonlokat, mint Hackler Laszlo:
Megmondom oszinten, hogy
teljesen egyet kell ertenem ervelesenek szinte minden mondataval. Ha
ezeket a dolgokat egy polgari radikalis, egy szocialliberalis, vagy
szocialdemokrata politikus irta volna le elfogadnam, es egy szot sem
vesztegetnek az egeszre.

  Kedves Vajnai Attila !
En tenyleg elhiszem, hogy amit irsz azt oszinten gondolod. De akkor mit
keresel kozottuk.

Azt amit irtam a legteljesebb osszhangban van azokkal az elvekkel,
amelyek alapjan szervezodott az ugynevezett munkasmozgalom.
Termeszetesen egyetertek azzal, hogy az elveket megvalositani igyekvo
mozgalmak, partok neha olyan messze kerultek eppen ezektol az elvektol,
mint Moszkva Parizstol. Az is igaz, hogy mas jellegu vilagnezetet
kepviselo szervezetek sem tudtak elkerulni a hasonlo hibakat. Eleg talan
csak az egyhazra utalnom. Szoval ugy latszik, hogy az emberi
termeszetbol erednek az ilyen problemak.
Ebbol azonban nem kovetkezik az, hogy a helyesnek tartott elvek
megvalositasat nem kell ujra es ujra megprobalni. A Munkaspart MA olyan
part, amelyet en alkalmasnak tartok erre. Termeszetesen nem lehet
kizarni, hogy ezt a partot is megvaltoztatja a hatalom. Az uj eselyt en
a KOZVETLEN DEMOKRACIABAN latom. Az a part, amely nem az eddig szokasos
kepviseleti demokraciat kivanja folytatni, hanem a hatalom egyre nagyobb
reszet kivanja atadni a civil szervezeteknek, az onkormanyzatoknak,
annak van eselye elkerulni a korabban elkovetett hibakat. Egyebkent a
Munkaspart mai tagjai kozul 40 szazalek korabban nem volt parttag. (Ezt
talan meg Balogh Eva sem tudja, pedig o nagyon tajekozott.) Ez azt
mutatja, hogy sokan nem a multtal foglalkoznak, hanem azt nezik, hogy mi
mit szeretnenk csinalni a jovoben.

Kedves Hackler Laszlo. En azt a velemyemet, amit a Forumban kepviselek
ma nem tudnam sem szocialdemokrata, sem szocialliberalis, sem polgari
radilakis partban kepviselni. Ezert vagyok en a munkaspartiakkal.

Tudom, hogy a multra vonatkozo sommas iteleted sokaig befolyasolni fog a
mai szervezetek megiteleseben. En arra kerlek, hogy nezz korul a tobbi
partban. Ott (a vezetok kozott is) megtalalhatod azokat, akik
szemelyesen is felelosek azokert a dontesekert, amelyeket Te joggal
elitelsz. A Munkaspartban nehez lesz ilyen embereket talalnod.

A BARATSAGOT nem tartom kizartnak olyanok kozott sem, akik az azonos
tenyekbol kulonbozo kovetkeztetesekre jutnak. En peldaul melysegesen
tisztelem azokat a hivoket, akik tenyleg a keresztenyi elvek alapjan
elnek, es nem tartjak tevedhetetlennek a fopapokat. (Megis az egyhaz
tagjai!) Azt azonban sajnalom, hogy nagyon keves ilyen embert ismerek.
Olyant viszont sokat, akik a parttitkari szekbol hetek alatt a templom
elso soraiba "kuzdottek" magukat.

Vajnai Attila

Balogh Evanak irtam egy valaszt, de a napi sorlimit tullepese miatt
visszautasitott a gep.
Holnap ismet megprobalom.

Vajnai Attila

Engedtessek meg nehany sor a NATO tagsagrol!


Felmerul bennem az a kerdes, hogy ez a (leendo) tagsag mennyiben lesz
mas, mint a Varsoi Szerzodes. Lehet, hogy sokan felszisszennek most, de
ebbe belegondolt mar valaki? Bontsuk a kerdest ketto reszre:

POLITIKA
--------

A Nato tagsagban is sulyos politikai elkotelezettsegek lesznek. Ha a
NATO eldonti, hogy valahova be kell vonulni, akkor nincs apellata, menni
kell.Emlekezzunk vissza, amikor nehany szaz fot kert az IFOR, akiket
elkuld a magyar kormany a del europai valsaggocba. A parlamenti dontes
utan a partok kozott nagy volt a velemeny kulombseg.(ehhez meg az is
hozzatartozik, hogy ekkor a kerest meg is tagadhattuk volna!)
Hivatkoztak arra, hogy magyar katona bekeidoben ne menjen kulfoldre, stb
... Mi arra a biztositek, hogy a dontes jo, vagy rossz. Nezopont
kerdese! Emlekezzunk vissza 68-ra! Mit lehetett csinalni. Menni, vagy
nem menni. Mindegyik sulyos konzekvenciakat vont maga utan. Az nem
valasz erre a kerdesre, hogy egy igaz ugyet gazoltak akkor le a csunya
kommunistak. Sarkosan soha nem lehet allast foglalni. Tudomasul kell
venni, hogy a II. vilaghaboru utan a gyoztesek felosztottak Europat!
Egyik fel sem engedte meg, hogy hatalmi pozicioja gyenguljon! Nem
veletlen az, hogy az USA nem avatkozott be ebbe a konfliktusba (sem).
Sokat gondolkoztam azon, hogy azok a buta elmaradott osztrakok miert nem
gebbeszkednek a NATO tagsag utan. Tud erre valaki valaszt adni?
Egyebkent azt hiszem, hogy ez megint a II.vh utani idok kovetkezmenye. A
nagyhatalmi egyezseg ertelmeben Ausztria semlegessegi statuszt
kaphatott.

Mit nyujthatna nekunk a NATO? Attol felek, azt, hogy mi lehetnenk ujbol
EUROPA bastyaja. Egy nagyhatalmi (vagy kishatalmi) konfliktus eseten mi
lehetunk a kamikazek. Emlekezzunk csak a arra, amikor a nemetek a II. vh
elejen mar kezdtek veszelyesek lenni, akkor a SZU egy kicsiket
nyugatabbra "igazitotta" a hatarait. Mondjuk azt, hogy az esetleges
konfliktus helyzetben meg fog vedeni minket a NATO. De ki fogja
eldonteni, hogy most konfliktus helyzet alakult ki? Igen, most ezt nem
Moszkvaban fogjak eldonteni, hanam Washingtonban (bocs, Brusszelben).


GAZDASAG
--------

Mit nyujthat a gazdasagnak a NATO tagsag? Ezt nem egeszen latom at (ezt
sem). Baromira fel kell fejleszteni a hadiipart. Ez a munkanelkuliseg
szempontjabol valoban jo. DE! Nezzuk meg a mai gazdasagi viszonyokat! Az
a penz amit a haditechnika "szintrehozasara" kell, valahonnan el lesz
vonva. De honnan? A VSZ idoszakaban sokan morgolodtak (joggal!) az
ellen, hogy iszonyu penzeket emeszt fel a VSZ tagsag. Ezt most ingyen
meg fogjuk uszni? Kotve hiszem. Emlekszunk az utolag kiderult olaj
szennyezesre, amit a szovjetek rank hagytak? Ez nem lesz! Itt tobbet
olyan durva bakui hasznalt olajat nem fognak leengedni, ez finom texasi
faradt olaj lesz. Jart mar valaki az elmult idoben a deleken, hol az
IFOR (akarom mondani SZFOR) allomasozik. Meg kell nezni a kornyek
hazainak az allagat. Igaz ezek sem a nagy terepjaro ZIL-ektol mennek
tonkre, hanem a precizios amcsi terepjaroktol, lanctalpasoktol.



Egyebkent, milyen lenne a belepni, vagy nem belepni kerdes
fogadtatasa, ha azt nem a MUNKASPART veti fel. Mas?! Miert?!

Egyebkent, ha mar "szot" kaptam, egy-ket szot irnek meg a Munkasparttal
kapcsolatban, annak ellenere, hogy nem vagyok tagja. Nezzuk csak a
fontosabb vezetoinek az eletkorat! Tobbseguk 40 ev kornyeken jarnak.
Milyen politikai multtal rendelkezhetnek? Maximum, hogy uttorok, es KISZ
tagok voltak. De hiszen a Fidesz-nek is kb ilyen a multja. Miert nem
birjuk a Munkaspartot elszakitani az MSZMP fogalmatol. Balogh Eva irja
(helyesen), hogy a part alapitoi kozott volt Berecz Janos is. Ki hallott
rola az elmult evekben? Azt hiszem, hogy ez a Munkaspartban tendenciava
is alakult, hogy a regi prominens MSZMP-sek egyszeruen lemorzsolodtak.
Egyszeruen azt nem ertem, hogy ez a part miert szalonkeptelenebb ma,
mint mas part.

Elnezest a bobeszedu cikkemert! Mindenkinek BUEK!

------------------------------------ 
Groszman Andras  (Hungary,Budapest)
Mobil: (06) (30) 487 077