>        Ma olvastam egy hetilapban, hogy megtalaltak az elso kozvetett
>bizonyitekot a naprendszerunkon kivuli bolygok letezeserol. Egy Pegazus

>csillagkep-beli csillagrol volt szo amelyen bolygo arnyekot
tapasztaltak.
>Valamint ugyanitt irta hogy eddig 27 "idegen" bolygorol tudtak (ezekre
>kozvetlen bizonyitekok vannak).
>        Tudna errol valaki egy par szot irni.
>            Elore is kosz Sanyi.

Valoban, az utobbi evekben kulonfele modszerekkel sikerult
bolygo tomegu egitesteket kimutatni mas csillagok korul.
Olvasnivalo:
http://www.jate.u-szeged.hu/obs
http://supernova.akg.hu

Udv,
Szatmary Karoly

[Text 2844062 from COM]

Tema: Bovebben a tudomanyrol

Kedves Listatagok!

Bizonyara Ti is tapasztaltatok egyes esetekben a levelezesi lista stilusabol
szarmazo nehezsegeket: a tema tul szerteagazo, a sorszam limitalt, nincsenek
ekezetek stb.

Ezuton tajekoztatlak Benneteket, hogy "Ahol megall a tudomany" cimmel
megjelentettem konyv formaban a magam gondolatait nehany tudomanyos
problemarol, illetve magarol a tudomanyrol. A fejezetek cimei:

Eloszo, avagy ertjuk-e a vilagot?

1. Ki vagyok en?

2. Mi tortenik a halal utan?

3. Hogyan keletkezett a vilag?

4. Honnan szarmaznak az elolenyek?

5. Milyen regi az emberi kultura?

6. Mi az elet vegso celja?

7. Lesz-e uj tudomanyos forradalom?

A fejezetek nagyjabol hasonloan epulnek fel: bemutatjak a tudomanyban
jelenleg leginkabb elfogadott valasz(oka)t az adott kerdesre, majd felhivom
a figyelmet a magyarazatok vitathato pontjaira. Vegul erdekessegkeppen
bemutatom a vedikus filozofia velemenyet az adott kerdesekkel kapcsolatban.

A konyv nehany nap mulva kaphato lesz a konyvesboltokban, termeszetesen a
Lista tagjai szamara kedvezmenyesen is hozzaferheto.

Udvozlettel:
Isvara

[Text 2844100 from COM]

Tema: Kerdes Matyashoz

Kedves Math!

Ezt irod:

> A nehezen vizsgalhato elmeleteknel is a
> legnagyobb empirikus tartalommal biro, cafolaltlan de elvben cafolhato
> elmeletet kell elfogadni

Gyakran emlited azt K. Popper nyoman, hogy egy tudomanyos elmeletnek elvben
cafolhatonak (falszifikalhatonk) kell lennie, nem szukseges igazolni.

Ebben az esetben, kerlek hatarozd meg, mit tekintesz a kemiai evolucios
elmelet falszifikaciojanak. Milyen megfigyeles vagy milyen eredmennyel jaro
kiserlet dontene meg azt a feltetelezest, hogy az elso sejt pusztan
elettelen osszetevok, vegyuletek fokozatos, veletlenszeru kombinacioinak
eredmenyekeppen jott letre?

Kivancsian varom valaszodat.

Udvozlettel:
Isvara

> Mellesleg Semmelweiss tudos volt, tudoskent vizsgalt, kovetkeztetett,
> es bizonyitott.

csak eppen mellekesen elmebeteg volt, es kiallhatatlan szemelyiseg. Az
uldoztetes oka az volt, hogy lehetetlen helyzetbe hozta a tekintelyes
orvoskollegait. Igy igaz, mar kortarsai kozul tobben kovetni kezdtek a
gyakorlatat (fertotlenites), nyiltan ezt nem ismertek el. Masok, akik
nem viseltek el a stilusat, csakazertsem. Semmelweis, ha nem konfrontal
hanem lassan ovatosan meggyoz, sokkal tobb no eletet megmenthette volna.
Tudomanyos modszerei voltak: elemzett, osszehasonlitott, osszefuggeseket
latott meg, ellenorzott.

Abbol, hogy nagy gondolkodokat es tudosokat neha uldoztek, nem kovetkezik
az, hogy mindenki akit uldoznek, nagy gondolkodo es tudos...

Udv///Laci

 wrote:
> 
> Megprobalom korulirni es abrazolni is:
> 
>            /*\                      *__*___*
>            I I                    *         \ *
>            I I                   *            \ *
>            I I                  |             |
>   <--------I-o--------->        *      o @    |  *
>            I I >>>Magnes<<<     | M           |
>            I I                   *            / *
>            I I                    * ________/  *
>            \*/  1. abra              *  *   *     2.abra
> 
[...]
Ha jol ertem ez egy mar kitalalt "perpetum mobilenek" egy valtozata.
Ott szinten egy vizszintes tengelyen forgo korongrol volt szo, amiben
radialisan iv alaku vajatok voltak, amiben golyok tudtak elmozdulni.
Ennek megfelelôen a korong egyik felen a golyok a tengely kozelebe
gurultak, es a korong masik felében a korong szelere kerultek.
Azon egyszerubb megerteni miert is nem mukodik.

Gogy

Sziasztok !

Teljesen   egyetertek   Takacs   Feri   okfejtesevel   abban,  hogy  a
naprendszeren  belul  meg  a gravitacio is nagyobb sullyal esik latba,
mint az entropia torvenye az elet kialakulasaval kapcsolatban.
Egy  kis  kiigazitas:  Az  Ur  Hangja  nem Asimov, hanem Stanislaw Lem
konyv.

ShaReRe

Jeszenszky Ferenc irta:

> De mennyire nem! Julius Robert Mayert, az energiamegmaradas elvenek
> megfogalmazojat, mivel allitasat nem akarta visszavonni, elmegyogyintezetbe
> zartak. Mi, magyarok, jol ismerjuk a Semmelweis elleni hajsza tortenetet. De
> mas peldakat is fel lehetne hozni. Ezek a maganyos farkasok vettek felvettek
> a harcot az egesz tudomanyos establishment konszenzusaval szemben, es a
> vegen kiderult, hogy nekik volt igazuk.

Nagyon romantikus a begyepesedett, merev szemleletu tudostarsadalommal
harcba szallo maganyos zseni kepe, csakhogy ha egy kicsit kozelebbrol
megnezzuk a tenyeket, mindjart egeszen mas megvilagitasba kerulnek a
dolgok. A vagdalkozas helyett helyesebb tanulmanyozni a
tudomanytortenetet.

Mert mi is a valosag? Az, hogy Julius Robert Mayer ugyan valoban
felismerte az energiamegmaradas torvenyet, de mivel nem fizikus volt,
hanem orvos, nem ertett a formalis matematikahoz es a fizikai
kiserletekhez sem. Ellenben a feje tele volt mindenfele zavaros filozofiai
elkepzelessel. Amikor megirta az elso cikket az energiamegmaradasrol, a
cikk annyira rossz volt, annyira hemzsegtek benne az alapveto logikai
hibak es keptelensegek, hogy a cikket a folyoiratszerkeszto elutasitotta.
Tobbek kozott olyan butasagot irt Mayer a cikkben, hogy ha egy kovet
leejtunk, akkor az foldet erve azert fogja emelni a homersekletet, mert a
ko lejjebb kerult, es ezzel az egesz Fold terfogata csokkent (mert a fent
levo ko beleszamit a Foldbe). Emellett Mayer maga soha nem vegzett
egyetlen kiserletet sem. Tehat tul azon, hogy az energiamegmaradas elvet
egy, a fizikusok szamara ertelmezhetetlen filozofiai szosszal nyakon ontve
es logikai hibakkal telirakva talalta, raadasul egyetlen kiserleti
bizonyitekot sem tudott az elv mellett felmutatni. Kesobb irt meg egy
cikket, ami mar valamivel jobb volt, azt el is fogadtak, de kiserleti
igazolasrol tovabbra sem volt szo. 

Mire azonban Mayernek ez a masodik cikke megjelent, addigra mar mas
tudosok, nevezetesen Joule es Helmholtz is elkezdett foglalkozni a
temaval. Ok mar tudtak, mi fan terem a fizika, igy kepesek voltak az
energiamegmaradas elvet a fizikusok szamara is emesztheto modon
megfogalmazni, korrektul matematikai formaba onteni, valamint, ami nagyon
fontos, nagyszamu kiserlettel is igazoltak az elv ervenyesseget. Toluk
kettojuktol szarmaznak azok a publikaciok, amelyek vegso soron a
tudomanyban ismertte es elfogadotta tettek az energiamegmaradas torvenyet.
A tudomanyos kozvelemeny tehat Joule es Helmholtz nevehez kapcsolta ezt a
torvenyt, es Mayerrol csaknem elfeledkeztek. Mayernek ez komoly
frusztraciot okozott, s ez vezetett nala idegbetegseghez, ongyilkossagot
is megkiserelt, es tenyleg elmegyogyintezetbe kerult. Azonban szo sincs
arrol, hogy azert zartak volna elmegyogyintezetbe, mert nem akarta
visszavonni az allitasat! Amikor ugyanis Mayer elmegyogyintezetbe kerult
(1850 korul), addigra (Joule es Helmholtz tevekenysege nyoman) az
energiamegmaradas torvenye mar jol ismert es nagyreszt elfogadott volt a
tudomanyos kozossegben! Mayer azert lett idegbeteg, mert nem neki, hanem
Joule-nak es Helmholtznak tulajdonitottak a torveny felfedezeset, es
emiatt verig volt sertve. De meg Mayer eleteben, 1862-ben felhivta ra a
figyelmet egy Tyndall nevu angol tudos, hogy az energiamegmaradas
gondolataert az elsoseg Mayert illeti. Mayer 1878-ban halt meg, tehat meg
elvezhette a vegre elnyert dicsoseget.

Kedves Ferenc, ha legalabb Simonyi Karoly: A fizika kulturtortenete c.
konyvet fellapoztad volna, mindjart nem irtal volna valotlansagokat
Mayerrel kapcsolatban.

Semmelweis Ignac esete megint egy masik tortenet. Valo igaz, hogy
Semmelweis tobb esetben konkret es meggyozo kiserletekkel igazolta az
elmeletet, s a kor szaktekintelyei e kiserleteket meg sem akartak
tekinteni, kozelebbi vizsgalat nelkul elutasitottak azokat. Ez valoban
hiba, am az is hiba lenne, ha megfeledkeznenk arrol a tenyrol, hogy
Semmelweis -- amellett, hogy vegezte ezeket a kutatasokat -- aktiv
politikai tevekenyseget is folytatott, s ennek reven szamos ellenseget
szerzett maganak tudomanyos korokben is. Az a kemeny elutasitas, amiben
reszesult, nem kis reszben tehat az ellenszenves politikai nezeteinek is
koszonheto; meglehet, ha nem politizal, konnyebben elfogadjak a tudomanyat
is. A tudosok is emberek, es a szemelyes rokonszenv--ellenszenv erosen
beleszolhat a tudomanyos iteletalkotasba -- persze csak rovid tavon. Ja,
es mielott valaki azt hinne, hogy Semmelweiset azert "zartak"
elmegyogyintezetbe, mert nem akarta visszavonnai a tanait, jobb, ha kulon
leirom, hogy nem errol van szo, hanem arrol, hogy nem birta idegekkel az
ellene iranyulo tamadasokat, ezert kellett intezetbe vonulnia.

Szoval nem artana, ha huek maradnank a tenyekhez.

Szilagyi Andras

Balazs a kovetkezo javaslatot tette:

> Az elet keletkezeserol es kialakulasarol folytatott vitainkkal
> kapcsolatban az a velemenyem, hogy tovabbiakban ugy folytasuk
> a vitat, hogy nem altalanosagban beszelunk az elet kialakulasarol,
> hanem pontonkent vegigmenve tisztazuk a problemas esteket.
> Az adott ponttal kapcsolatban (de csak azzal kapcsolatban) mindenki
> elmondja az erveit ugy, hogy azokkat tenyekkel, bizonyitekokkal tamasztja
> ala vagy legalabbis ugy,  hogy az logikailag elfogadhato legyen.
[...]
> Ha az adott problemaval kapcsolatban mar nincs tobb hozzaszolas, akkor
> kozosen levonank a konkluziot, a hozza szolasok alapjan. 

En viszont ezzel szemben azt javasolnam, hogy NE vitatkozzunk ilyen modon
az elet keletkezeserol es a kemiai evoluciorol. Hogy miert nem? Azert,
mert ez sulyos szereptevesztes lenne. Ez egy amator levelezolista, amelyen
tulnyomoreszt laikusok vannak; nem tudok rola, hogy lenne itt barki olyan
szakember, akinek az elet eredete es a kemiai evolucio lenne a kutatasi
terulete. Ezek onallo kutatasi teruletek, amelyeknek oriasi irodalma van,
sok kutato foglalkozik szerte a vilagon a temaval, es nekik megvannak a
maguk publikacios forumaik es tudomanyos konferenciaik. A tudomanyos
kerdeseket ezeken a szintereken kell megvitatni es eldonteni, tehat a
szakfolyoiratok hasabjain es a konferenciakon. Tekintettel arra, hogy mi,
laikusok a tema szakirodalmat es az aktualis kutatasokat csak
nagyon-nagyon felszinesen es toredekesen ismerjuk, ugy velem, semmifele
alapunk nincs arra, hogy komolynak latszo vitat rendezzunk a temarol.
Ertelmetlen az az elvaras, hogy mindenki tamassza ala bizonyitekokkal az
allitasait, es foleg teljesen elhibazott dolog lenne a hozzaszolasok
alapjan vegso konkluziot levonni.

En egyebkent arra szavazok, hogy egyaltalan ne vitatkozzunk a temarol,
mert az eddigi vitak bebizonyitottak, hogy a vita teljesen hiabavalo,
hiszen az evolucioellenes oldal teljes mertekben figyelmen kivul hagyja a
masik oldal hozzaszolasait, es minduntalan ismetelgeti a mar szazszor
megcafolt erveleseit. De ha mar megis vitatkozunk, akkor a vitanak csak
olyan formajat tudom elkepzelni, amelyben egymas ismereteit bovitendo,
utalunk az altalunk az ismeretterjeszto es a szakirodalomban olvasottakra,
es hozzafuzzuk a velemenyunket, aztan a tobbiek majd vagy elfogadjak, vagy
nem. Komoly, tetre meno vita szerintem teljesen nevetseges lenne. Mi nem
vagyunk a tema kutatoi, nem vagyunk szakertok, nem vagyunk tudosok (vagy
ha igen, akkor sem e terulet tudosai).

Inkabb azt javasolnam, hogy olvassatok el egy olyan vitat, amely valoban
szakemberek kozott folyt le. A HMS Beagle cimu internetes magazinban
1997-ben volt egy vita az elet eredeterol, melyben 7 neves kutato vett
reszt, mindannyian a terulet ismert szakemberei. A vita teljes anyaga
elerheto a kovetkezo cimen: 

http://www.biomednet.com/hmsbeagle/17/cutedge/overview.htm

Elolvasasahoz regisztralni kell magunkat, de a regisztracio ingyenes. Ha
van ra igeny, kesobb irhatok egy tomor osszefoglalot rola, azok kedveert,
akik nem tudnak angolul vagy nincs idejuk elolvasni. Persze senki ne
lepodjon meg, hogy egyik resztvevo sem a teremteselmelet mellett
kardoskodik:  mint irtam, tudosokrol van szo. 

Szilagyi Andras

> *** HIX TUDOMANY *** #961
> Felado : Sebestyen Balazs
> 1. Nem lehet olyan gepet csinalni, amelyikbe ha melegvizet ontok, a
> masik vegen hidegviz jon ki es munka (pl. aram).

Érdekesnek tartom állításodat, annál is inkább, mert el is hiszed.

Az eromuvekben, a turbinákban "melegvíz" áramlik, igaz nagyon meleg mert
goz.
A turbinából áramot vezetnek el, a turbina másik oldalán pedig biztos, hogy
alacsonyabb a homérséklet.
Mert ha tévednék, és a homérséklet nem csökkenne, akkor a goz munkavégzo
képessége se csökkenne.
Ebben az esetben a semmibol termelik az áramot :))))))))

Az állításoddal ellentétben szerintem csak ilyen gépet lehet készíteni.
(ha esetleg nem tetszik a példám, számtalan olyan gépet lehet találni, amibe
bemegy egy anyag,
az anyag munkát végez és csökken az energiája)

> I/ letezik 1-es => letezik 2-es.
> Tegyunk a gepbe egy 1-est. A gepbe folyo melegviz atmegy ezen az
> 1-esen, kijon belole hidegviz es aram. Az arammal hajtsunk meg egy
> hoszivattyut (pl. egy Lehel hutoszekrenyt (de lehet Zanussi is)),
> amelyik a kifolyo hidegvizbol meg hidegebb vizet, ill. melegvizet
> csinal, amit a hutoszekreny hatuljan levo raccsal melegitunk. Ezzel
> kesz a 2-es gep.

Természetesen a 2. számú géped is létezik, a hutogép nagyon jó példa erre.

Az entrópiára vonatkozó megállapítások ZÁRT rendszerekre vonatkoznak
(energia se ki, se be).
Azok a rendszerek, amik csak egyensúlyba vannak (ua. energia be, mint ki),
csak közelíthetik a zárt rendszer állapotát, de azonos nem lehet vele.
Az egyensúlyi állapot általában a zárt rendszeri állapot körül "rezeg".

A perpetuum mobile-nek a létezését "csak" az teszi lehetetlenné, hogy nem
tudunk energiát átalakítani
egyik formából a másikba veszteség nélkül.

> ----------------------------------------------------------------------------
-----------------------------------
Valaki írhatna egy példát a természetbe létezo zárt rendszerrol . . .
Ha valaki észlelte, ezzel már energiát vont el, tehát nem zárt :))))
> ----------------------------------------------------------------------------
-----------------------------------
Ha én tévednék, várom a felhomályosítást!

Mostanaban olvastam, hogy egy ceg a hidrogen
veszelyes tarolasa miatt inkabb metannal kiserletezik
a tuzeloanyagcellak uzemeltetesere.A metanban
levo szennel, mi tortenik?Mert ha eleg, akkor az 
visszalepest jelent a kornyezetvedelmi szempontok
ervenyesulesetol, ami az egyik lenyege lenne az alternativ
energiaforras mellet.Az olajkutak kimeruleseig meg kb 100 ev
van hatra, tehat ebbol a szempontbol egyelore tok mindegy
es addig siman kifejlesztenenek egy jobb megoldast, csak 
hat a feladat surgeto.

Aurelo

Kedves Balazs!

Az ajanlatodhoz hozzafuznek egy megjegyzest: az elgondolas jo, ha sikerul,
akkor jobb, mint amit egy kreacionista-evolucionista elszabadult vita
szokott hozni, szamomra modszertanilag azonban meg mindig helytelen. En, ha
lehetne, akkor egy racionalis tudomanyos modszertan eljarasanak koveteset
javasolnam, speciel en Karl Popperet, ennek szerintem donto jelentosege van.

> Tovabba remelem mindannyian belatjuk, hogy a veletlenre es a sok idore
hivatkozni
> nem bizonyitek, es feltevessel nem lehet feltevest alatamasztani.
Remelhetoleg itt mindenki elfogadja azt, hogy a Fold kora milliardos
nagysagrendu. Namost felteve ezt az erosen igazolhato hipotezist, barmely az
elet keletkezesevel kapcsolatos folyamat szuksegkeppen sok ido alatt, nagy
terben jatszodott le. Tehat a sok ido es nagy ter mindenkeppen rendelkezesre
all. Ebbol rogton kovetkezik az is, hogy az evolucios elmelet igazolasara
nem kovetelhet meg senki ilyen szempontbol valosaghu kiserleteket, mert ezek
nem az evolucios elmeletnek, hanem emberileg, technikailag nem lehetsegesek.
Tovabba: egy elmelet eseten, amennyiben egy kerdesre emberileg felfoghato,
kovetheto, plauzibilis magyarazatot varunk, amely jol rekonstrualja a
torteneseket, megfeleloen modellezi a kialakulast, akkor valoban nem
hivatkozhatunk pusztan a nagy terre es idore, hanem be kell, hogy valljuk,
hogy a magyarazatok itt bizonytalanok, hianyosak, es, hogy az elmelet meg
nincs telejsen kifejtve.
CSAKHOGY az elobbi bekezdes nem biztos hogy indok egy elmelet elutasitasara,
es egy masik elmelet elfogadasara (az evolucio eseteben szerintem nem
indok), ezert javasoltam a szigoru metodoliga betartasat.
Vegul kerdesed:

> Az osi legkor tulajdonsaga, osszetetele.  Tehat redukalo vagy oxidalo volt
e a fold
> osi legkore?
1) A vilagegyetemben osszetetele: sok hidrogen, egy keves helium, meg
kevesebb magasabb rendszamu elem.
2) A magasabb rendszamu elemek magfuzioval es szupernovarobbanasokkal
keletkeznek.
3) Egy naprendszerben az elemek rendszamuk szerint a forgas miatt egy kicsit
szorodnak: kifele konyebb, befele surubb elemek lesznek.
4) A Fold a 3. bolygo.
5) A Fold keletkezese idejeben ezalapjan velhetoen sok nehezelemet
tartalmazott, amelybol a szilard anyagok a foldtestbe kerulnek, a folyekony
anyagok a felszinre, a gazok a legkorbe.
6) Feltehetoen eredetileg sok hidrogen, szen, nitrogen, oxigen volt a
Foldon.
7) A hidrogentobblet leredukalta az oxigent vizze.
8) Ezek utan vannak oxigentermelo, es oxigent visszaredukalo folyamatok.
9) Velhetoen a redukalo folyamatok jelentosen erosebbek.

Szerintem tehat addig, amig a fotoszintetizalo elolenyek meg nem jelentek,
addig a redukalo folyamatok erosebbek voltak, es a legkor redukalo volt.
Ennek a hipotezisnek az erossege persze nem 100%, nem is tul nagy, de megis
ezt fogadnam el jelenlegi ismereteim szerint, amellett, hogy olvastam nehany
ervet amellett, hogy oxidalo legkor volt.
Az is fontos, hogy ha esetleg valamikor oxidalova lett, az mikor volt.
Az is fontos, hogy ha latjuk, hogy az oxidalo legkornek is megvan a
lehetosege, es a redukalo legkornek is, ez mennyiben erinti a prebiotikus
evoluciot.

math

Tisztelt TUDOMANY, Kedves Laci!

Egy kis episztemologia, tudomanyfilozofia, tudomanyos modszertan kovetkezik.
A kiindulopont a kovetkezo: szeretnenk a vilagrol elsodleges tapasztalataink
alapjan egy jo kepet (magyarazatot,e lmeletet, vilagkepet) kapni. Ugyanakkor
szeretnenk ekozben racionalisak maradni. Ekozben ohatatlanul logikai
kerdesekre bukkanunk, melyek kozul fontosak a kovetkezoek:
1) Ezek az elmeletek univerzalis allitasok.
2) Az alaptapasztalatok egyedi allitasok.
3) Az univerzalis allitasok egyedi allitasokkal valo bizonyitasat,
cafolhatosagat vizsgaljuk.
4) Vannak egzisztencialis univerzalis allitasok: ezek logikai ertelemben
cafolhatatlanok, ezekbol nem vezethetoek le egyedi allitasok, ezek az
allitasok amennyiben bizonyithatoak, ekvivalensek az oket bizonyito egyedi
allitasokkal. (pelda: van Isten).
Ezert ilyen allitasokat racionalis ember magyarazo elmeletkent fol se vet.
5) Ezzel szemben vannak tagado univerzalis allitasok, amelyek az egyedi
allitasok alapjan nem bizonyithatoak, de cafolhatoak. (nincs olyan rendszer,
amely ne tenne eleget az energiamegmaradas torvenyenek). Ezekbol az
allitasokbol egyedi allitasok vezethetoek le, amelyek ellenorizhetoek.
Akarhany ilyen egyedi allitas sem bizonyitja az univerzalis allitast, ezert
azt mondjuk, hogy igazolja. Egy racionalis ember szamara tehat az elmeeltek
ilyen allitasokbol allnak.

Egy racionalis ember szamara meg az ilyen univerzalis allitasoknal is
megfogalmazodik egy olyan demarkacios kriterium, ami megfogalmazza, hog ymi
ertelmes, es mi nem. A jelenleg elfogadott demarkacios kriterium, hogy az
univerzalis allitasnak kell megfigyelheto kovetkezmenyenek lennie. Ami nem
ilyen, az racionalis embernek ertelmelten spekulacio, mellesleg ezt hivjak
nem tudomanyos elgondolasoknak.

Ezek utan van egy olyan kriteriumrendszer, ami alapjan a tudomanyos
elmeletekbol ki lehet racionalisan valasztani az elfogadando elmeletet, ezt
nem reszletezem.

Racionalisan indokolhato ezutan, hogy miert csak inteszubjektiv
tapasztalatokat veszunk alapul az elmeletek kigondolasanal. A szubjektiv
tapasztalatokat nem tagadja a tudomany, nem maradnak magyarazat nelkul, csak
nem vesznek reszt az elmeletek kigondolasaban.

Ezen racionalis episztemologiai metodikat ugy gondolom jol megindokoltam
kizarolag a racionalitas alapjan, semmifele prekoncepciot (kulonosen
materialis prekoncepciot) nem alkalmaztam.

Ezen metodika alapjan nem indokolt elmeleteinkbe transzcendens
intelligenciat felteteleznunk. Isten tehat nem bizonyithato, nem cafolhato,
megis megalapozottan nem feltetelezheto, azaz racionalis gondolkodasban
nincs helye.

Lehet tehat szubjektiven, maganugykent hinni benne, de ez egy nem racionalis
momentum. Aki rendszeresen es kritikak ellenere, hivatalosan es nyilvanosan,
racionalis vitakban tartja istenhitet, az rendszert csinal az
irracionalitasbol. Ezzel kapcsolatban nem ismetlem meg a jelzomet, mert
pejorativ ertelmet tulajdonitanak neki, igy csak azzal minositem az ilyet,
hogy nem jo.

Nem az a kerdes, hogy mi az igazsag, az igazsag az ember szamara kozvetlenul
megfoghatatlan, az a kerdes, hogy mit van alapunk igazsagnak tekinteni, es
mit nincs.

math

Sziasztok!

Krisztian:
>Szerintetek hogyn mukodnek a  (nullponti vagy vakuum)  kimerithetetlen
>energiaforrasok, mint amilyet Pl: Nikola Tesla épitett ?
Ha komolyan vesszuk a Casimir-ero kepletet, ami szerint a ket
parhuzamos femlemez kozotti vonzoero a koztuk levo res vastagsaganak
negyedik hatvanyaval forditottan aranyos, es ebbol kiszamitjuk a
lemezek kozeledesekor felszabadulo energiat - ahogy ezzel a multkor
itt megprobalkoztam - akkor ugy tunik, hogy vegtelen energia szabadul
fel, ha hagyjuk, hogy a lemezek talalkozzanak. Ennek a hetkoznapi
tapasztalat ellentmond, hiszen ha igy lenne, minden kalapacsuteskor
felrobbanna az univerzum, vagy minimum odatapadna a kalapacs a szoghoz.
Lamoreaux kiserletileg 0.6 es 6 mikrometer kozotti tavolsagokra 5 %
pontossaggal igazolta a keplet helyesseget (a lemezek atmeroje 2.5 ill
4 cm volt), mas hasonlo kiserletrol nem tudok. De ugy tunik, a lemezek
kozott hato ero nem a Casimir-formula szerint alakul a mikrometeresnel
sokkal kisebb tavolsagok eseten. 
De ha csakugyan mukodik egy ilyen energiaforras (amit erosen ketlek),
akkor minden okoskodas es tudomanyoskodas ellenere vevo vagyok ra. De
bovlit nem veszek:-))))) 

Zoli:
Tetszik a feladat es a karakteres "muszaki" rajz,
amelyet A, B, C, D betukkel egeszitettem ki:
            A                          A
           /*\                      *__*___*
           I I                    *         \ *
           I I                   *            \ *
           I I                  |             |
  <--------I-o--------->       B*      o @    |  *D
           I I >>>Magnes<<<     | M           |
           I I                   *            / *
           I I                    * ________/  *
           \*/  1. abra              *  *   *     2.abra
            C                           C
>Ezt az otletemet eloadtam muszakiaknak, akik nem melyedtek el
>a reszletekben, csak makacsul hangoztattak - nyilvan lehetetlen,
>hogy mukodjon.
Ez az altalanos termeszettorvenyek nagy haszna: a problema
boncolgatasa nelkul is tudunk valamit mondani a rendszerrol.
Persze az az igazi, ha a "miert nem?"-re a konkret valaszt is
megtalaljuk. Gondoljuk at a problemat lepesrol lepesre:
1. lepes: "A szerkezet mukodeskeptelen, mert a gombcsuklohoz
           illeszett tarcsat nem forditja maga fele a magnes."
  De miert ne forditana el? Lepjunk tovabb!
2. lepes: "A tarcsa elfordul a magnes fele, de nem jon forgasba,
           mert a sulypont nem tolodik el a @ pontba."
  Megpedig azert nem, mert az A es a C helyen levo sulyok
  a @ sulypontot a magnes fele toljak, a sulyok balra mozdulnak el.
  Ezt ugy lathatjuk be, hogy fogunk egy papircsikot (mint a
  laprugo modelljet), es ugy hajlitjuk meg, ahogy a laprugo
  torzul az A ill. a C pontnal. Ezeken a helyeken a laprugo
  tarcsakhoz rogzitett elei nem parhuzamosak, mint B-nel es
  D-nel. Nem biztos, hogy ezen bukik meg a dolog, de ha valaki
  meg akarja epiteni ezt a modellt, szamitson ra, hogy az A es
  a C hely kozeleben levo sulyok elmozdulasa rontja a
  perpetuum mobile "hatasfokat". 
3. lepes: "Tarcsa elfordul, sulypont a @ pontban, de a
           szerkezet meg se mozdul, mert a korongra hato
           forgatonyomatekok kiejtik egymast."
  Ha itt a bibi, akkor a gravitacio altal gyakorolt forgatonyomatekot
  valami ellensulyozna. De mi? Nem tudok rajonni.
Ha eleve forgo rendszerbol indulunk ki, a sulypontot me'g a sulyokra
hato centrifugalis ero is a tengely iranyaba mozditja el; ahogy Janos
irta, a forgas a sulyokat mind kifele repiti. Bar ez meg nem magyarazza
azt, hogy az allo szerkentyu miert nem indul el. 

Tovabbi jo fejtorest!
Kalman

Kedves HIX TUDOMANY >!

On 9 Dec 99, at 3:06, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Hungary]

Csak egy +jegyzes:

> Az okozott serteseket Isten bocsassa meg nekem! A vallasoktol nem kerek
> bocsanatot. Az is eldonthetetlen melyiktol kellene. [Minden esetre a
> keletiek szimpatikusabbak, nem gyotrik buntudattal, felelemmel az
> embereket] Udv, Peter.

Egy radio riportban beszelgettek egy indiai pacakkal. Nagyon ertelmesen 
valaszolgatott a kerdesekre. Ezek elsosorban a vallasarol szoltak. Az 
erdekesseg az volt, hogy naluk nem halafelelem van (azaz a halal utan hova 
kerulsz eden/pokol), hanem eletfelelem. Amikor haldoklik valaki (kozel a 
veg), akkor tudja, hogy nem vilagosodott meg. Ha valaki nem vilagosodott meg, 
akkor nem kerulhet a nirvanaba, hanem ujja kell szuletnie. Ezt a haldoklo 
tudja es fel attol, hogy mikent kell majd ujja szuletnie.

Udv From:, a hitetlen