Kedves Findler Miki es Hidas Pali,

 koszonom szepen gyors reakciotokat. Ugy latszik Miklos tobb vadrol tud,
mint Pali. Szeretnem megkerdezni Toled Miki, hogy az altalad ismert vadak
abbol a Pali altal emlitett belgradi lapbol, vagy kesobbi, fuggetlen
forrasbol szarmaznak-e? Az en osztrak ismerosom szerint ui. sokmindennel
vadoltak, de vegul csak arrol az egyrol nem bizonyult be, hogy hamis,
mely szerint resztvett resztvett civil tuszok szedeseben a Balkanon.
ez egy olyan gyakorlat, amit pl. az angolok is elkovettek a burok ellen
az 1905-os angol-bur haboruban (nota bene ez volt a koncentracios taborok
eredeti rendeltetese.) A zsidok deportalasaban valo reszvetel vadjat en is
hallottam mar, ra is kerdeztem, de osztrak ismerosom szerint ez a hamisitott
vadak egyike volt.

  Nem tagadhato, hogy Ausztriaban jonehany ember szemeben a vadak talan meg
noveltek is Waldheim nepszeruseget, ugyanakkor lehetett olyan osztrak is,
aki eppen azert szavazott ra, mert igy akarta kifejezni, hogy nem hiszi
el a vadakat. Sajnos -a Thomas-Hill ugyhoz hasonloan -valoszinuleg nagyon
keves osztrak szavazott ra vagy ellene aszerint, hogy alkalmasnak tartja-e
elnoknek. (Vagy legalabbis ez volt akkoriban a benyomasom- epp Ausztriaban
voltam a valasztasok idejen). A szavazok es a Waldheim mellett felsorakozok
motivacioja viszont fuggetlen attol a kerdestol, hogy mennyire vadolhato
Waldheim haborus bunosseggel.

 Miki NAGY KERDES-ere , ti. hogy miert nem vettek eszre W. fotitkarra valasz-
tasa elott, hogy kirol volt szo, ismerosom egy masik magyarazattal alt elo:
azert, mert nem volt mit eszrevenni. Szerinte a naci mult gyanuja Waldheimmel
kapcsolatban azutan merult fel, hogy ENSZ fotitkarkent tulsagosan arabbarat
politikat folytatott. Antiszemitizmus vadja amerikai politikusokkal szemben
is fel szokott merulni, amikor nem akarnak ujabb katonai segelyeket megszavaz-
ni Izraelnek. Nincs hatarozott velemenyem arrol, hogy az ilyen esetek hany
szazalekaban valoban antiszemita a delikvens, de erdekes lenne tudni, valoban
elkepzelheto-e, hogy Waldheim eloszor "ezen a szinten volt antiszemita".

 Idaig Miki is, Pali is, en is azt adtuk elo, amit "ugy hallottunk".
Miki szerint, amit o "ugy hallott" az erthetove teszi a nyugati vilag
bojkottjat. Nos, ha arra gondolok, hogy Werner von Braun meg amerikai allam-
polgarsagot is kapott, vagy hogy hany olyan 3. vilagbeli felfasiszta (vagy tan
egeszen az) diktator van, aki joval cifrabb dolgokat kovetett el dokumentalha-
toan, mint amennyivel Waldheimet gyanusitjak, szabadon latogathatott/
latogathat az USA-ba, akkor azert szamomra nem egeszen vilagos, mitol valt
Waldheim ugye olyan hirtelen ennyire sulyossa. Foleg, mivel ugy kepzelem,
szinte keptelenseg, hogy az USA ne tudott volna pontosan mindent W. multjarol
ENSZ fotitkarra valasztasa idejen. Vele kapcsolatban tehat az USA viselkedese
hirtelen legalabb akkorat fordult, mint mondjuk Noriega-val kapcsolatban.
Mig azonban a panamai diktator eseten az ember valamennyire latja/sejti,
mitol valt "csintalan rosszfiubol" "elsoszamu kozellensegge", Waldheim eseteben
ez az egesz nem vilagos. Vagy legalabbis szamomra nem.

 				Udvozlettel, Hetyei Gabor

 PS. Holnap este indulok Svedorszagba, es beletelhet nehany napba, amig ujra
gephez jutok. Ha kozben lenne hozzam intezett level, amelyre nem valaszolok,
megerteseteket kerem.

Lengyel Nagy Anna: Ru'ga's e's savanyu' cukor (168 o'ra, 1992. III. 24.)

A'llok a Szabadsa'g te'ren, ma'rcius 15-e'n de'luta'n, magno'val a va'llamon,
savanyu' cukorka'val a sza'mban, e's nincs politikai kultu'ra'm. U'gy la'tszik,
nincs, mert azon veszem e'szre magam, hogy bo"go~k. Nana', hogy ki vagyok
borulva, hiszen az elo"bb ru'gott bele'm egy bunda's no", egy fe'rfi pedig
tasziga'lt e's a mikrofonzsino'rt te'pkedte ki a magno'mbo'l. Mindennek ez a
fra'nya magno' az oka. Me'g szerencse, hogy semmi ku~lo~no~sebb bajom nem
to~rte'nt, mert jo' emberek gyorsan ko~zbeavatkoztak, egy tu"nteto" pedig me'g
savanyu' cukorka'val is megki'na'lt. Mondtam neki, ko~szo~no~m, nem ke'rek,
erre azt va'laszolta, hogy kiskezicso'kolom, nincs megme'rgezve, mire musza'j
volt elfogadnom, mert ez a gesztus egyenlo" volt azzal, hogy nem minden
ra'dio's diszno'. E'n ezzel egyete'rtek, csak azt nem tudom, honnan la'tta
rajtam, hogy e'n sem vagyok az.

Az biztos, hogy ilyenkor elo"nynek bizonyul, ha az ember nem affe'le ko~ze'leti
u'jsa'gi'ro', nem szokott botra'nyos politikai interju'kat csina'lni, nemigen
szerepel a te've'ben, so"t e'ppen keru~li az effajta helyzeteket. Egyszo'val,
ha nem olyan ko~zismert. Engem speciel munka'mban mindig is ma'nia'kusan a
valo'sa'g e'rdekelt, de fo~ldszintesen: ahogy azt a ko~znapi emberek mege'lik.
E'pp eze'rt a valo'sa'gro'l az a ve'leme'nyem, hogy ha meg akarjuk mutatni, nem
kell nagyon ilyen-olyan ce'llal megfaggatni, hanem csak jo' e'rze'kkel oda kell
a'llni vagy u~lni, ahol a legjobban zajlik, hagyni kell teha't megnyilva'nulni.
Egy tu~ntete's pe'lda'ul - to~bbek ko~zo~tt - tanulsa'gos helyszi'n ebbo"l a
szempontbo'l. Ha't, i'gy gondolkodom, e's most csak magamat hiba'ztathatom
naivita'some'rt, mert i'me, po'rul ja'rtam. Ra'm mutattak, e's azt mondta'k:
sajto', pfuj! E's jo~tt a to~bbi. Na de mie'rt? Biztos, hogy a rendezo"k nem
azt akarta'k. Uto'bb hallottam nyilatkozataikat: elhata'rolja'k magukat a
sze'lso"se'ges megnyilva'nula'sokto'l, a provoka'torokto'l. Azt is elmondta'k a
he'ten, hogy a te'ren keme'ny volt ugyan a hangve'tel, de bujtogata's,
lincshangulatba hajlo' ho"zo~nge's nem fordult elo". Ezt mint re'sztvevo"
megero"si'thetem. Igaz, elhangzott a pulpitusro'l, hogy a magyar ne'p, ha u'gy
la'tja jo'nak, isme't fegyvert szerez maga'nak (hurra'a'a'a'a'!), a to~megbo"l
meg, hogy fog itt me'g ve'r folyni, egy ma'sik szo'nok sza'ja'bo'l pedig
hallhattuk ta'rsadalomme'telyezo", nemzetietlen kolle'ga'k neve't (Pfu'u'u'j!
Ma'sszatok ki!!), akik objekti've fel lettek szo'li'tva, hogy bu'jjanak elo" a
te've' e'pu~lete'bo"l, o~nke'nt, kura'zsisan, mert nem a ne'p akarja kihozni
onnan. Ez szerintem fair aja'nlat volt, messze nem ezt hi'vja'k lincsbe hajlo'
hangulatnak.

Nem is tudom, mi u~to~tt bele'ju~k, de nem jo~ttek ki, e'n meg ott lo'fra'lok az
e'n valo'sa'gom ko~zepe'n a magno'val, nem is csoda, hogy valaki kipe'ce'z, e's
ma'r hallom, hogy ez is a rohadt Gomba'r-ra'dio'nak dolgozik, meg, hogy aki
ilyen szersza'mot tart a keze'ben, az mind affe'le. Rajtam a munde'r, annak
minden becsu~lete ne'lku~l, mindez olyan hirtelen jo~tt, rettento"en zavar a
va'ratlanul ta'madt jelento"se'gem, e's akkor elo"le'p az egyik kimento"m, e's
fennhangon isme'telgeti, hoyg a kis ho~lgy nem tehet semmiro"l, hogy nem kell
rugdosni, a ho~lgy nagyon rendes, sze'p emberi riportokat szokott ke'szi'teni,
nem az o" hiba'ja, hogy leja'ratta a saja't ocsma'ny ra'dio'ja, hogy negyven e'v
uta'n ne csoda'lkozzak ilyen sajna'latos ru'ga'sokon, amelyek nem a szeme'lyem-
nek szo'lnak, hanem a ce'gemnek, amely nem ele'g nemzeti. La'tom a fe'rfi
arca'n a jo'indulatot, to~bben is csatlakoznak hozza', megko~nnyebbu~le's,
savanyu' cukor. Nem is haragszom e'n. A bunda's, rugdoso' no"re sem, ba'rhogy
szikra'zott a szeme a gyu"lo~letto"l, a tasziga'lo', mikrofonzsino'rt te'pkedo"
fe'rfira sem, mert, hogy is mondjam, egyszeru"en belefe'rtek a ke'pbe. Uto'lag
legala'bbis i'gy la'tom.

Mert ott a te'ren, ha az ember a szo'nokok ne'melyike't e's a hangosan
skanda'lo'kat hallgatta, joggal hihette, hogy nyakunkon a kommunista vesze'ly,
Thu~rmerestu~l, Eo~rsiistva'nostul, Alkotma'nybi'ro'sa'gostul, eszde'eszestu~l,
meneku~ltu~gyestu~l, Go~ncza'rpa'dostul, ne'pellenes sajto'stul, so"t
Antallostul is, akire az ujjak jobb ira'nybo'l mutogattak. Azon a te'ren harapni
lehetett a fe'lelmet, mie'rt ne fe'rt volna bele' a magno'm ebbe a medertelen
indulatba? Szo'val, e'rtem e'n. Csak az jutott eszembe, hogy ha nem o~tven
kilo' vagyok, nem no", ha neta'n ero"sko~do~m, ha nem deru~l ki, hogy a kis
ho~lgy sze'p riportokat ke'szi't, ha abban az esetleges embercsoportban, ahova
keru~ltem, to~bb a bunda's no", esetleg bo"rfeju", e's kevesebb az olyan,
akine'l savanyu' cukor van, akkor minden to~rte'nhetett volna ma'ske'pp is.
E's ha erre gondolok, fe'rfiasan bevallom: fe'lek.

                                Epilo'gus
                  amely arro'l szo'l, hogy kinek mi a jo'

A bulva'rlapoknak az a jo', hogy engem o~sszevissza rugdostak, e's su'lyos
se'ru~le'seket szenvedtem. Egy napilapunknak az a jo', hogy lei'rja, e'n addig
ero"szakoskodtam valakivel, hogy akarata ellene're nyilatkozzon nekem, mi'g az
sze'pen bele'm ru'gott, u'gy kell nekem; a cikket i'ro' u'jsa'gi'ro'
kolle'ga'nak pedig az a jo', hogy ke're'sem ellene're se nevezze meg a forra'st,
ahonnan ez az e'rdekes informa'cio' sza'rmazik. Van akinek az volt a jo', hogy
lei'rja: a te'ren jo' hangulatu' to~meggyu"le's zajlott, az attrocita'sokro'l
szo'lo' hi'rek mind hazugsa'gok. A rendo"rse'gnek az a jo', hogy e'n nem akarok
feljelente'st tenni, e's ez me'g igaz is. A bara'taimnak az a jo', hogy
megtudta'k, kutya bajom, nem keru~ltem ko'rha'zba, mert ma'r ez terjedt el
ro'lam. Hogy nekem mire volt jo' ez az ege'sz? Nem is tudom... A savanyu' cukor
re'g elolvadt a sza'mban, e's nagyon reme'lem, hogy a ha'romnapos csoda is
kifu'jt. Csak folyton az ja'r az eszemben, hogy nagy baj van akkor, ha a
kro'nika's hirtelen fo"szereplo"ve' va'lik, e's istenem, ne legyen igaz, hogy
leja'rt volna a szeli'd embermese'k kora.

                                 *  *  *

A ge'pelo" epilo'gusa:
Lengyel Nagy Anna embermese'i (voltak) tala'n legkedvesebb ra'dio'mu"soraim.
E'ljen az u'j, demokratikus ma'rcius 15. szellemise'ge!

Ko"ro~si Ga'bor

Kedves SZALONtagok,

	Keso van es holnap 6-kor kell kelnem (hulye faculty meeting...), de nem
akarok ugy tunni, mint aki nem valaszol (ez sem egy tul jo mondat).

	Szekely Zoltan osszeteveszt ket lenyegesen kulonbozo tenyt. (1) Az 5000-
eves tortenelem es a majdnem allando uldoztetes egy termeszetes szolidari-
tast fejlesztett ki a zsidok kozott. (Legyen egy "semleges" pelda az a
csodalatos mentoakcio, amit Izrael tett az etipiai zsidok kimentese erde-
keben.) (2) Egyenek tetteit es szemelyet minden normalis ember a tenyek es
nem az illeto vallasa alapjan iteli meg. Ha az illeto egy Rakosi, egy Aczel,
egy Milken, egy Meir Kahane, akkor lenyegtelen, hogy korul van-e metelve
(sorry), vagy sem. Remelem, Te sem talalnal erveket egy, mondjuk, katoli-
kus pap mellett, aki geppuskaval a kezeben es vedtelen emberekre love hir-
dette az iget.
	Eppen, mivel joindulatodat feltetelezem, nem tarom ertelmesnek "meg-
sertodni" a hipotezised miatt; t.i., hogy A zsidok egymast feltetlenul
vedik, fuggetlenul a tenyektol. Egy mas dimenzio menten, Izrael politikusai
kozul is, van akivel az ember egyetert, van akivel egyaltalan nem.
	Remelem ez fenyt vet a homalyos pontokra.

	F. Miki

Tekintettel arra, hogy mar kesore jar, es a Waldheim-en valo toprengessel
mar agyonutottem az idomet, csak Szekely Zoltan egyetlen mondatara szeretnek
reagalni:

> Arrol van szo, hogy a magyarorszagi zsido ertelmiseg eppugy meg-
>keresi/megkeresheti a mult bunoseit sajan korein belul is, mint
>ahogy az egesz tarsadalom is keresi a multtal valo elszamolas tisz-
>tes es jarhato utjait.

 Nem tudom, hogy egy olyan valoban internacionalista iranyzat, mint a kommu-
nizmus kovetoinek buneirol es tevedeseirol van szo, mennyi ertelme van az
onvizsgalatot etnikai csoportokra lebontva vegezni.

 Nemet szarmazasu vagyok, nemet nemzetisegibe jartam kozepiskolaba, de soha
nem hallottam azon tepelodni, kik felelosek a magyarorszagi nemetsegen belul
azert, hogy a magyar hadsereg vezerkara elszabotalta Horthy kiugrasi
kiserletet. (Ismeretes, hogy ebben a vezerkarban a nemet szarmazasuak eros
befolyassal birtak). Ugy kepzelem, azert nem, mert vegulis valahol
az akkori magyar vezetes -etnikai eredettol fuggetlenul- kozosen szurta
el ezt a dolgot.
 Fultanuja voltam ezzel szemben szamos olyan tepelodesnek
amely a Volksbunddal es az SS-szel volt kapcsolatos, itt ui. valoban
a magyarorszagi svabsagnak specifikus szerepe volt.
  Ha tehat a "magyar zsidosag" a magyarsag egeszetol elkulonulve onvizsgalodik,
ugy kepzelem, az a termeszetes, hogy ok is olyasmivel foglalkoznak, ami
specialisan oket erinto problema, ami eleg korulhatarolhatoan csak az o bunuk,
vagy csak az o erdemuk. A kommunizmus nem ilyen. Azt egyutt csinaltuk.
[Most nem megyek bele abba, hogy a vita kontextusaban nem vilagos szamomra,
mit is jelent a "zsido" kifejezes: etnikumot? vallast? azokat, akiket masok
annak neznek?]

 Persze lehet, hogy Szekely Zoltan arra gondol -csak nem fert bele irasaba,
hogy minden kis es nagy csoport tagjai: keresztenyek, zsidok es ateistak,
pestiek es videkiek, focistak es belyeggyujtok uljenek ossze, es vizsgaljak
felul a multjukat. Es hataroljak el magukat a maguk kommunistaitol.
Lehet, hogy ha most en is irnek elitelo levelet Aczelrol, nekem is
kijarna a dicseret, amiert _pecsi letemre_ vegre kimondom az igazsagot Pecs
volt parlamenti kepviselojerol. Elvegre most uj rendszerben vagyunk, ideje,
hogy mindenki elsajatitsa ennek az uj rendszernek a nyelvet.

 Nna, ha viszont errol van szo, akkor erre tanultam a nemzetisegiben egy
nagyon talalo kifejezest. Ugy hivjak, hogy "Gleichschaltung". A tarsadalom
egesze megy egy udvozito iranyba, es a kis csoportok a maguk szintjere
lebontva ugyanezt teszik, meg akkor is, ha eredetileg egeszen mas elv hozta
oket ossze.
  Tudja csuda, igazan kuzdok azellen, hogy liberalisnak nezzenek, de ez
az egyutt meneteles -akar jo a kozos irany akar nem- halvany ellenerzeseket
kelt bennem. Akkor mar inkabb nezzenek kommunistanak, hogy en is
felvegyek hosi gesztussal egy olyan csillagot, amelyet valojaban nincs
jogom viselni.

			Tisztelettel: Hetyei Gabor

Azzal, amit Acze'lro'l ma'r to~bben elmondtak, to~bbnyire egyet e'rtek.
Azzal, amit Sze'kely Zolta'n Acze'l kapcsa'n i'rt, nem tudok mit kezdeni:
Nem tudom, hogy keru~l a csizma az asztalra? (Azt gondolja neta'nta'n, hogy
Acze'llal az volt a baj, hogy zsido' volt? Vagy hogy aze'rt volt olyan, amilyen,
mert zsido'? Vagy azt, hogy ba'rki is azt gondolja, minden zsido' automatikusan
jo' ember? Vagy azt, hogy zsido'k felett zsido'knak kell i'telkezni, "a'rja'k"
felett meg ne i'te'ljenek zsido'k? De inka'bb ne kezdje el Sz. Z. magyara'zni,
mie'rt is kezdett el zsido'zni. Kijelentem, hogy a fentiek csak ko~lto"i
ke'rde'sek, amik ellenve'leme'nyem e's tiltakoza'som hivatottak kifejezni.)

Acze'l nagy ka'rtevo" volt. Mindenke'ppen volt ka'rtevo" a mu'lt rendszerben,
ez hozza' tartozott. Nem lehetett, hogy ne legyen cenzor. A ke'rde's sza'momra
inka'bb az, viszonylag jo'l, vagy rosszul ja'rtunk-e Acze'llal. A ke'rde's
akkor csak az volt, mi a kisebb rossz: Acze'l, vagy To'th Dezso", esetleg
Biszku? Biztos, hogy erko~lcsileg rombolo' volt Acze'l elo"tt hajlongani,
esetleg to~bbe'-ke've'sbe' o~nke'nt belesi'mulni a rendszerbe, e's egyu~tt
csaholni. E's to~ke'letesen egyete'rtek azokkal, akik ezt eli'te'lik. De
erko~lcsileg az is puszti'to' lehet egy i'ro' sza'ma'ra, ha bo~rto~nbe csukja'k
a mu"ve'e'rt, vagy "csak" nem jelenhet meg. Van, akit ez visel meg jobban, van
akit az. Ez egye'nise'g, ha'tte'r, stb. ke'rde'se. Mindketto" rossz. Ke'rde's,
mi a rosszabb. Ha ne'ha'ny szo' megva'ltoztata'sa/kihu'za'sa a'ra'n a'ltala'ban
megjelenhettek a mu"vek, e's az i'ro'nak korrumpa'lo'dnia kellett; hajbo'kolnia
eze'rt Acze'l, vagy valamely alcenzor elo"tt, lenyelnie a se'rte'st, hogy
valakik, ra'ada'sul gyakran hozza' nem e'rto"k, belepiszkolnak a mu"ve'be?
Vagy jobb, ha nem jelenhettek meg? De ko~zo~nse'g ne'lku~l mu" is ritka'bban
van. E'n nem tudok ro'la, hogy ba'rmely volt szocialista orsza'gban to~mege'vel
keru~ltek volna elo" az asztalfio'kokbo'l a mu"vek. Valo'szi'nu"leg meg sem
i'ro'dtak. Pe'lda'ul, mert az i'ro'nak valamibo"l meg kellett e'lnie...
E's e'n azt sem la'tom, hogy most to~mege'vel a'radna'nak a remekmu"vek.

Ro'na-Tas A'kosnak volt egy olyan megjegyze'se, amivel nem igaza'n
e'rtettem egyet: "Pelda: 60-as es 70-es evekben -- Spiro,
Nadas, Esterhazy megjeleneseig -- a magyar proza a beka feneke alatt setalt
cilinderben."
Kapa'sbo'l: Ma'ndy, Me'szo~ly, Ottlik, O~rke'ny? E's aze'rt a keve'sbe' nagyok
ko~zt is volt ne'ha'ny jo'. Esetleg kisebb volt a hata'suk. A'mba'r me'g ebben
sem vagyok biztos, O~rke'nye' lehet, hogy nagyobb, mint a fenti ha'rome'.
Persze O~rke'ny nem csak pro'zai'ro'. De Spi'ro' sem. E's a ha'rom pe'lda
biztos, hogy sokat tanult a fenti ne'gyto"l; esetleg nem egyforma'n.


E'n is u'gy tudom, hogy a Waldheim ellen felhozott va'dak egy re'sze ra'galom
volt. De csak egy re'sze. Biztos, hogy hazudott is a mu'ltja'ro'l, volt olyan,
ami beigazolo'dott. Hogy erro"l ki mikor szerzett tudoma'st, e's pontosan
hogyan, mire haszna'lta fel, azt aligha tudjuk meg egyhamar. Ez azonban nem
va'lasz Hetyei Ga'bor ke'rde'se're: mie'rt van, hogy nagyon sok tisztesse'ges
osztra'k annyira fel van ha'borodva azon, ami W-mel to~rte'nt?

Amennyire tudom, a dolog alapja az erko~lcsi felha'boroda's afelett, ahogy ezt
az u~gyet az osztra'k szocik felhaszna'lta'k a va'laszta'si kampa'nyban, ahogy
pontosan ido"zi'tve sziva'rogtatta'k a fe'ligazsa'gokat. E's ahogy ebben velu~k
egyu~ttmu"ko~do~tt az amerikai korma'nyzat. Valamie'rt W ke'nyelmetlenne' va'lt
ku~lfo~ldo~n, e's egyszerre csak elo"hala'szta'k az osztra'k elno~kva'laszta'si
kampa'ny sora'n az archi'vumbo'l mindazt, amit kora'bban gondosan nem hala'sztak
elo". Ele'g csu'nya'n beletapostak egy kis orsza'g belu~gye'be: kit is
va'lasztanak elno~ku~ku~l.

Ko"ro~si Ga'bor

>LEHETSEGES AZ ELHATAROLODAS a kommunistaktol,etnikai-szarma-
   zasi kotelekek meglete eseten is>> Irja Szekely Zoltan.
   Ez nem ujsag,Csurka Istvannal is elofordult mar,hogy el-
   hatarolodott a kommunistaktol annak ellenere,hogy az MSZMP vezetes
   tulnyomo tobbsegevel ugymond  etnikai kotelekben volt.
   Balczo Andras szokta ugy feloldani ezt a feszito problemat,hogy
   a kommunistakat a zsidok reszhalmazanak tekinti.
   Tudom,tudom a zsidosag tul volt reprezentalva a magyar kommunista
   mozgalomban,igen,a nagymamam oreg zsido lexikonaban a Kommun vezetoi
   mellett szinte kivetel nelkul ott van a kereszt(a kikeresztelkedett zsido
   jelkepe),mindazonaltal a zsidosag a gyogyszeresz ,ugyved es vegyesz-
   szakmaban is tul volt reprezentalva,mivel ezek un.polgari szakmak
   (a kommunizmusban is az a legaberraltabb,hogy tipikusan "polgari szakma")
   es a magyarorszagi zsidosag a magyarorszagi polgarsagon belul volt
   leginkabb tulreprezentalva,megpedig a magyarorszagi nemetseggel egyetemben
   (v.o annak a Czauner nevu ujsagironak az esetevel,akirol a Kisgazda-part
    valasztmanyi kuldottei nem tudtak hirtelen eldonteni,hogy zsido vagy
   svab,de ez nem okozott problemat,mert,idezem,ok mindket naciot utaljak.)
   Kevesbe muvelt antiszemitak Rajkot is kezbol zsidozzak (ez a FORUM-on
   effektive meg is tortent),holott Rajk Laszlo belugyminiszter ur
   testvere nyilas varosparancsnok volt,es mint tudjuk a Nyilaspart
   nem kifejezetten batoritotta a zsidosagot a varosparancsnoki tisztsegek
   betoltesere.Amugy igazi rendes antiszemita a kormanyzonet csakis
   Wodianer-lanynak nevezte,de ez  talan nem  is tartozik ide.
   1848 marcius 15-en Pesten a felvillanyozodott (mit nekik Edison) tomeg
   nemetul eljenzett,elso sorban azert,mert magyarul nem vagy gyengen beszelt
   Pest ugyanis nemet varos volt.Ne felejtsuk el,ebben az orszagban az a kife-
   jezes,hogy "nem voltak demokratikus hagyomanyaink" a jobbagysag intezmenye-
   nek eufemizmusa.

    Aczel Gyorgy zsido szarmazasu volt es akkor mi van? A magyar lakossag
   donto tobbsegenek nem sok koze van Arpad magyarjaihoz,megsem szoktunk
   olyanokat mondani,hogy mit ugral itt ez a kis besenyo,meg ,hogy a sajto
   tele van feheravarokkal.Tudtommal Aczel heteroszexualis,feher,ferfi volt
   es azert olyat meg nem hallottam,hogy valaki ot ezen az uton probalta meg-
   hatarozni,ugyancsak nem hallottam olyasmit,hogy valaki eredeti szakmaja
   (jellemzo fogalmam sincs mi volt) probalta vizsgalni Aczelt.Altalaban
   azt szoktak rola mondani,hogy o egy zsido volt,ami szamomra azt jelenti
   hogy Magyarorszagon hiaba tortent meg a huszadik szazad.

    ---most el kell mennem tanitani,delutan leirom en miert ertek egyet
    Rona Tas Akossal es Findler Mikivel,de meg kell jegyeznem,kizartnak
    tartom,hogy husz -harminc ev mulva miert utaltam Andrasfalvy Bertalant
    cimmel fognak dolgozatokat irni,es ez kulonos modon nem A.Gy-nek papedli--

                                                  EG

Kedves Hetyei Gabor,

	Teljesen megertem hogy bizonyitekot kersz arra vonatkozolag, hogy a
magyar tarsadalomban van rosszindulat az AIDS-es betegekkel szemben. En
pont a Floridai kisfiu peldajat, "Magic" Johnson peldajat, meg egyebeket
tartok bizonyiteknak. Azt irod:
>       ...Hajlando vagyok elhinni,
>hogy a magyar tarsadalomtol is hasonloan hiszterikus reakciok varhatok,
>de csak ha valaki magyar pelda(ka)t hoz.
Ezt a kivansagodat tulzasnak tartom. Nem hiszem ugyanis hogy barmilyen
lenyeges elteres legyen ket olyan (viszonylag) hasonlo kultura, mint a
magyar es az USA, kozott, hogy peldak az egyikbol ne lehetnenek
alkalmazhatoak a masikra. Elvegre nem hindu es magyar tarsadalmat
hasonlitunk ossze, hanem alapveto ertekiteleteben nagyon megegyezo
tarsadalmakat, kovetkezeskeppen egyedeket. Ha Te nem akarod az altalam
kinalt analogiat elfogadni az a Te jogod, nem szeretnelek eroltetni. En
viszont a hasonlosagot tekintettem a bizonyiteknak.
	Egy objektiv ok, hogy miert nem tudok ennel kezzelfoghatobb
peldakat hozni: nem olvasom a magyar napisajtot, igy AIDS-ellenes hiszteria
megnyilvanulasairol M.o.-on nincs adatom. Szeretnem viszont figyelmedbe
ajanlani, hogy abban az esetben, ha egy allitas megcafolasara nincs
bizonyitekunk, az nem jelenti egyben azt, hogy az allitas hamis. Ebbol
kovetkezoen nem hiszem, hogy tul szigoruan jartam el, amikor (analogia
alapjan) felteteleztem, hogy M.o.-on is LEHET tartani az AIDS-es betegek
gyuloletebol fakado extrem viselkedesi megnyilvanulasokkal. Ezzel,
hangsulyozni szeretnem, nem allitom, hogy a magyar tarsadalom (foleg annak
minden egyede) hiszterikusan fog viselkedni HIV positiv szemelyekkel
szemben. Csak a lehetoseg riaszt, es ezt a lehetoseget szeretnem
minimalizalni minden elkepzelheto modon, peldaul ugy is, hogy egy egyebkent
karos szurovizsgalatot nem propagalok.
	Amig Te attol felsz, hogy az AIDS tovabb fog terjedni ha nem
csinalunk szurovizsgalatot, en inkabb attol felek, hogy (az analogia
alapjan valoszinusitheto) hiszteria lehetosege sokkal meggondoltabb
viselkedesre kesztet bennunket, mint azt barmilyen mas betegseg
szurovizsgalata eseteben tennenk.

	A masik kitero amit szeretnek tenni: valaszolni kerdesedre, hogy
miert is nevezzuk a kozepkort "sotet"-nek. Azon kivul, hogy Te magad hozol
peldakat a magyarazatra, en csak egy mondatot szeretnek irni:
Szerintem azert kell a sotet kozepkort sotet-nek hivni, mert kulonben nem
hivhatnank a Felvilagosodast Felvilagosodasnak. (;^)

	Nagyon orulok, ha reszben is, de sikerult meggyoznom teged az
altalanos szurovizsgalat hasznalhatatlansagarol (kovetkezeskeppen karos
voltarol (?)). Pont az, amit Te is mondtal (felvilagositas), vagy amit Korosi
Gabor mondott (kezeles, egyeb betegsegek szurovizsgalata), amit en is
probalok itt hirdetni. Nem hiszem, hogy kettonk nezetei
osszeegyeztethetetlenek lennenek. Ugy tunik mindannyian ugyanoda erkezunk
el vegul is, meg ha kulonbozo iranyokbol is indultunk. En a tagadas
iranyabol jovok, vagyis tagadom az altalanos szurovizsgalat jogossagat,
szuksegesseget, es azt allitom, hogy az arra forditott penzt jobban is fel
lehetne hasznalni. Ha tovabbi (szakmai) ervek erdekelnek, legy szives
olvasd el a kovetkezo irasomat is, talan egy kicsit meg az is segit jobban
megerteni allaspontomat.

	Tisztelettel,

	Geza Bodor

Ebben az irasban harom kerdesre szeretnek korrect valaszt adni:
1. Toth Gabor ) kerdese a statisztikarol AIDS/HIV positivitas
tekinteteben,
2. Fekete Zoli kerdese a tesztek megbizhatosagarol
	majd a ket kerdest osszekapcsolva megegyszer szeretnek az altalanos
szurovizsgalat ellen egy kirohanast tenni, es vegul
3. Hetyei Gabor kerdese a M.o.-i helyzetrol.

	Eloszor nehany altalanos szempont:
M.o.-i adataim rendkivul hianyosak. Direct magyar statisztika nem jut el
ide a konyvtarba, igy sok esetben WHO adatokra kell tamaszkodnom (amik
nehany evvel orgebbek, mint az USA statisztikak. Ez azert lenyeges, mert
most mar bizonyitottnak veheto, hogy az AIDS terjedese tobbfazisu folyamat,
nem csupan exponencialis, mint eloszor gondoltak nehanyan. Az ido/AIDS
betegek szama grafikon u.n. "sigmoid" (S-alaku). Ezert par ev elteres nem
korrigalhato linearis extrapolacioval.

A masodik szempont, amit figyelembe kell venni, hogy az AIDS betegseg
definicioja valtozott az evek soran. Az elso meghatarozast kovette az "uj"
WHO definicio 1987-ben, ami csak a kategorizalas megvalasztasaval
ugrasszeruan megnovelte az AIDS-es betegek szamat kb. 20 %-kal. Az 1991-es
CDC definicio (jelenleg ervenyes) tovabbi 50 % latszolagos novekedest
okozott. Ezt is figyelembe kell venni az adatok ertekelesenel. Ami kevesbe
valtozott, az az HIV positive (szeropositiv) betegek csoportja, de itt is
volt egy minimalis mesterseges letszamnoveles, ahogy egyre erzekenyebb
tesztek kerultek forgalomba. Errol kicsit reszletesebben a 2. kerdes
targyalasakor.

1. kerdesrol:
AIDS betegek:
Atlag lakossag: 1 fo / 10,000 lakos (1989 elott)
		2-4 fo / 10,000 lakos (1991 vegeig bejelentett betegek)
			ez igaz az USA, valamint az egesz vilag atlagara is
	kirivo kulonbsegek 1989 elott:
		Bulgaria: 0 AIDS-es
		M.o.:     17 bejelentett eset
		tovabbi kommunista orszagok: <1 beteg / 1 millio lakos
			ezeket az adatokat nemzetkozileg tudatos/veletlen
			elnezesnek ertekelik most.
	Ujabb adatok (1989 utan) M.o.-rol nem allnak rendelkezesemre.
AIDS betegek kategorizalasa:
	51 % = homo-/+ bisexual
	25 % = i.v. drug user
	3.5 %= hemophilias
	3.6 %= transzfuziot kapott
	egyeb egyenkent kis szazalek.
		Tenyleges Europai adatok, US adatok nagyon hasonloak 2-3
		evvel ezelott. Azota USA-ban homosexual csokkent,
		i.v. drug user jelentosen megnott. Leg gyorsabban novekvo
		csoport az USA-ban, szulok nelkul nevelkedo tizenevesek:
		4 %-uk AIDS-es (atlag lakossag 100-szorosa. Mi is van
		azzal a valaszthato abortusszal ?)
	NEM alkalmazhato minden kulturara egyforman:
		pl.: muzlim orszagok: foleg hemophilia/transfuzio
		West Afrika: foleg heterosexualis,
	Pontos magyar adatok nem allnak rendelkezesemre.

HIV positive:
Ezek a betegek biztosan AIDS-esek lesznek 1-10 even belul.
	0.4 - 0.6 % (atlag lakossag, 1991 vegi adatok, egesz vilagra igaz).
	~40 % Egyedul hagyott tizenevesek, USA.
	40 - 60 % homosexualisok (USA nagyvarosok)
	20 - 25 % homosexualisok (USA atlag)
	Az egesz vilagra/USA-ra szolo adatot reprezentativnak tartom,
		alkalmazhato M.o.-ra is. A tovabbiak nem.

Mint lathato, hatalmas szoras van a kulonbozo csoportokon belul. A
helyzetet tovabb komplikalja, hogy az eletmod megvaltoztatasa (pl. condom
hasznalat sexualis intercourse alatt, belelegzett drug hasznalata injectalt
helyett) is jelentosen megvaltoztatja az egyen eselyet az HIV fertozesre.
Tovabi kiegeszites: az u.n. "low risk" atlag lakos egy tovabbi
nagysagrenddel alacsonyabb veszelynek van kiteve, mint az "atlag" atlag
lakos.

2. kerdes:
Jelenleg harom kulonbozo kategoriaju teszt van forgalomban (I., II., III.
genercios tesztek), az I. es II. ket kulonbozo formatumban. Ez ot kulonbozo
FAJTA szuro tesztet jelent. Mindegyiket tobb ceg is gyart(hat)ja. Es
termeszetesen "the tests are not created equal". Tovabba tudnunk kell, hogy
mindegyik teszt eredetileg ver es verkeszitmeny vizsgalatara lett tervezve,
tehat egyensulya a "false positive" iranyaba van eltolva. Ez elvileg nagyon
jo egy szurovizsgalathoz is.
	Tenyleges pelda: teszt-A hasznalataval 4777 egyent vizsgaltak meg.
11 volt positive. Eloiras szeruen megismeteltek a tesztet a 11 illeton es 8
-at talatak ismetelten positivnak. Ezt a 8-at megvizsgaltak a konfirmacios
teszttel, es 3 volt bizonyitottan positive. Tanulsag: 1. ez az egyik legjobb
szurovizsgalat BARMILYEN kategoriaju betegsegben, mert csak a szemelyek 3/4-
e volt false positive. 2. nem tudjuk hany beteget nem talat meg, mivel
konfirmaciot nem csinaltunk mind a 4777 illeton. (Valoszinu nem nezett el
senkit). 3. kb. 5000-nel kevesebb vizsgalatbol levont kovetkeztetes
teljesen ervenytelen.
	- folytatas kovetkezik -  Geza Bodor

Kedves Szalonkak,

      Csak annyit, a tortenelmi huseg kedveert, hogy a szilveszteri
  EVFORDULO kapcsan R-T. Akoseknal tartott emlekezetes megemlekezes
  soran abban az oromteli elmenyben volt reszem, hogy szamos kedves
  emailtars tarsasagaban Hollosi Jozsival is beszelgettunk, s ott
  bizony o mar megemlitette, hogy szoftver szempontjabol minden kesz
  a moderalt tarsalgas bevezetesere.

       Tehat mindez joval az en szemelyiseggyilkolasom es nehanyunk
  kivonulasa elott megvolt.

       Udv: Jozsef