Sziasztok !

>> Az idegvegzodesekben lezajlo es az idegingerulet atvitelben
>> kozvetlenul meghatarozo molekularis folyamatok ismeretlenek.

Megtalaltam: 
http://phd.sote.hu/idegtud.html 
A SOTE Doktori Iskolajanak honlapjan olvashato a fenti 
megallapitas, a NEUROKEMIA doktori kutatasi alprogram 
rovid ismertetojeben. (kelt 1999 jan.)

Udv: zoli

T. Samuel!

1. Ha a fekete lyuk gravitacios tere teljesen megszunne, csak a csupasz
szingularitas maradna vissza. Ez valoban egy szornyeteg egitest lenne,
de a kozmikus cenzura elve tiltja az ilyenek letezeset.
2. Marad tehat a masodik lehetoseg, a "hagyomanyos" fekete lyuk.
De itt meg az a gond, hogy hogyan jut ki a gravitacio az
esemenyhorizont mogul, ha "csak" fenysebesseggel terjed. Az
altrelben ez nem problema, a gravitacionak nem kell kijutnia a fekete
lyukbol. A terido olyan, hogyha valami tomeget beletesznek, akkor
"megereszkedik". Ha egy csillag fekete lyukka omlik, a lyukon kivuli
terido metrikajat ki lehet szamitani a csillag es gravitacios mezojenek
osszeomlas elotti tulajdonsagaibol. Ahogy a fekete lyuk horizontjahoz
kozeledo testrol a vegtelensegig elhuzodva jut el a feny a tavoli kulso
eszlelohoz, ugyanez tortenik a gravitacioval is. Ilyen ertelemben a
fekete lyuk egyfajta "fagyott csillag" fosszilis gravitacios terrel.
3. Graviton altrelben nincs, a kvantumgravitacioban talan lesz. Ez utobbi
elmelet virtualis gravitonokkal fogja leirni a grav. kolcsonhatast. 
Mivel a virtualis reszecskek nem figyelhetok meg, az a feltetelezes,
hogy sebesseguk gyorsabb a fenyenel, nem mond ellen a tapasztalatnak.
Fenynel gyorsabb virtualis gravitonok szamara az esemenyhorizont
nem akadaly.

T. Takacs Feri!

A multkor kerdezted, hogy hova tunik el a voroseltolodast szenvedo
feny energiaja? Egy reszecske osszenergiajanak harom osszetevoje:
mozgasi, helyzeti es nyugalmi energia. A foton nyugalmi energiaja 0,
mozgasi energiaja E=p*c=h*nu: (p: impulzus, nu: : frekvencia). Ugy
gondolom, voroseltolodaskor a foton mozg. energiaja helyzetive alakul,
kekeltolodaskor forditva. De ez csak egy kozelites, mert az a gyanum,
altrelben a grav. helyz. energia hasznalata kerulendo. Miert? Azert,
mert az A es B pont kozti helyzeti energia kulonbseget a testre hato ero
vonalmenti integralasaval kapjuk. Csakhogy a gravitacios erot az altrel
nem ismeri, tehat a grav potencialt valahogy maskepp kell definialni.
Mas. "Nem figyelhetunk meg a kozmikus sugarzasban Doppler-effektust."
irtad. Ez nem igy van, mert ennek a sugarzasnak az iranytol fuggo
eloszlasa dipol jellegu, azaz az egyik iranyban kicsit melegebb, az
ellentetes iranyban kicsit hidegebb, mint az ezekre meroleges iranyokban.
Ennek oka a Lokalis csoport (a Tejutrendszerbol, az Andromeda-galaxisbol,
az M33-bol es tobb tucat torpegalaxisbol allo halmaz) 600 +/- 350 km/s
sebessegu mozgasa. A dolgot bonyolitja, hogy erre rarakodik a Tejutr.
halmazon beluli mozgasa, a Nap mozgasa a Tejutrendszerben, a
Fold keringese a Nap korul, de ezek a mozgasok is mind visszatukrozodnek
a mikrohullamu hattersugarzas iranyeloszlasaban. Szoval mozgunk a 
hattersugarzashoz kepest, es fellep annak Doppler-hatasa.
Mas. Utaltal arra, hogy nagyobb tomegu testeknel tobb sugarzas keletkezik.
Vigyazat! A fekete lyukak Hawking-sugarzasanak meretfuggese pont ellentetes:
a kisebb tomegu fekete lyukak intenzivebben sugaroznak, tomeguk igy csokken
s eletuk egy robbanassal fejezodik be. Ez elmeleti eredmeny.
Mas. Nekem vannak ketsegeim a kozolt helyettesitessel kapcsolatban.
Ugy vetted, hogy az M tomeg nem egy pontba koncentralodik, hanem egy
R sugaru homogen gombben oszlik el. R allando, r koordinata.
Ha e gombon kivul nincs anyag, akkor kivul a Schwarzschild-metrikat
kapjuk, belul viszont nem lesz statikus megoldas.
ds^2 = c^2*(1-A*R^3/r)*dt^2 - dr^2/(1-A*R^3/r) - (szogtol fuggo tagok)
ahol A = 8/3*G*pi*ro*/c^2
Ha az egesz teret kitoltjuk ezzel a ro surusegu anyaggal, akkor csak rontunk
a helyzeten: barmennyire kicsi is ro, globalis kollapszus indul meg.
Ezt csak altalanos tagulassal vagy egy kozmologiai allando bevezetesevel
lehet kivedeni.
Az altalad talalt metrika azonban edekes. Statikus, mint Schwarzshild-
metrika, de nem az origoban van az ezzel a metrikaval ellatott teridonek
szingularitasa, hanem a horizonton is tul, a vegtelenben. Ennek meg
utanaszamolok. Megnezem a voroseltolodast is.

Udvozlettel:
Kalman

Kedves Schalk Peter!

On 12 Oct 99, at 11:44, Schalk Péter wrote:

> >Megven. Nem elado.
> 
> Es valami duplikalasrol lehet szo ? Egyaltalan mekkora terjedelmu ?

Megkerestem.

Steven Weinberg: Az elso harom perc, Gondolat kiado, 1982, ISBN 963 281 224 
Eredeti: The First Three Minutes, A Modern View of the Origin of the 
Universe, Basic Books Inc., New York, 1977
Forditotta: Gajzago Eva

134 oldal (a mellekletek nelkul), kb 15x20 cm

Eg 45 fokban, bal-fentrol jobb lentra dolo galaxis van az elejen. Fekete 
alapon kek szinben. A felirat sarga. Kozeprol jobb-fentre haladoan az van 
irva, hogy: 1' 2' 3'...

Remelem segitett...

Udv From:, a percemberke

Idot, penzt, faradsagot takarit meg, ha idot, penzt, faradsagot takarit meg...

Kedves HIX TUDOMANY!

On 14 Oct 99, at 3:37, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado : Takacs Ferenc

Nagyon tetszett a level. Szeretnek belekontarkodni...

> Milyen is az esemenyhorizont? Az esemenyhorizont mindig csak egy adott
> megfigyelo szamara letezik. Bar a pontszeru tomeg eseteben ugy latszott,
> hogy a tomegponthoz tartozik, de a tomegpont letezeset elvi okokbol el
> kellet vetni, es a veges surusegu anyagban nincs olyan pont, amelyhez
> hozzarendelhetnenk az esemenyhorizontot. Kulonoskeppen latszik ez az
> elvben akar vegtelen nagysagu de veges surusegu Univerzum eseteben. Az
> Univerzum esemenyhorizontjanak kozeppontja mindig a megfigyelo pozicioja.
> Majdnem olyan ez mint a hetkoznapi ertelemben vett latohatar. Mas helyrol
> mast latunk, de az esemenyhorizont mindig ugyanolyan messze van a
> megfigyelotol. Az esemenyhorizont nem egy elesen lathato hatarvonal, mivel
> a tavolsag novekedesevel a fenysugarak voroseltolodast szenvednek, es ez
> az eltolodas az esemenyhorizontnal valik vegtelenne. De mar joval korabban
> is akkora a voros eltolodas, es a jelek gyengulese, hogy detektalasi
> nehezsegeink adodnak. Az esemenyhorizont minden bizonnyal nem csak
> terbeli, hanem idobeli korlatozast jelent a kozvetlen eszlelesre
> vonatkozoan. Annyi bizonyos, hogy a lathato Univerzumbol tavolrol erkezo
> jelek multbeli feny kupja minden szempontbol korlatos. Nem tul valoszinu,
> hogy a legtavolabbi lathato objektumok a Nagy Bummrol adnak kozvetlen
> adast, ha volt ilyen egyaltalan.

Tudtommal a Nagy Bumm-ot nagyon jol alatamasztja a hattersugarzas. Ha nem 
lett volna, akkor nem lenne ez sem. Plane nem ilyen kicsi elteressel 
mindenutt homogen...

> Tagul-e az Univerzum? Semmilyen jel nem mutat erre. A voroseltolodast a

En ugy tudom, hogy az alt.rel.elm. csak olyan vilagegyetemet irhat le, ami 
mozgasban van. Vagy tagul, vagy szukul (:-).

> gravitacios terido torzulasa okozza, de ez nem jar egyutt a csillagok
> tavolodasaval. A gravitacios voroseltolodast mar a fold gravitacios

Szerintem ezt a csillagaszok beleszamitottak, amikor kiszamitottak, hogy 
milyen messze van a csillag.

> Ebbol az is kovetkezik, hogy az Univerzum terbeli merete a korabbi
> megfontolasok alapjan nem megbecsulheto, mivel mi csak a lathato
> Univerzumot becsultuk meg. Nem tudhatjuk mi van meg ezen tul. Lehet az
> Univerzum akar vegtelen is. Mivel a globalis lokalitas miatt csak az
> esemenyhorizonton beluli tomegek befolyasoljak a gravitacios terido
> szerkezetet, igy semmilyen logikai, vagy matematikai akadalya nincs a
> vegtelen vilag feltetelezesenek. Az idobeli kiterjedes szinten nem lathato
> a jelenlegi megfigyelo pozicionkbol, bar a csillagok, es az univerzum
> anyagainak fejlodese eleg sokatmondo, amit valahogy meg kell magyarazni.

Errol is soxo esik az alanti konyvben:

John D. Barrow: A vilagegyetem szuletese
Kulturtrade kiado, Vilag-Egyetem sorozat, 1994
ISBN 963 9069 13 2/ISSN 1218 4500

> Tovabbi tisztazando kerdes maradt szamomra, hogy mi marad az
> esemenyhorizontunkbol kieso nagysurusegu, es nagytomegu egitestek utan,
> ugyanis kozvetlen ok-oksagi kapcsolat biztosan nem. Korabban mar gondoltam
> arra, hogy a csillag esemenyhorizont moge esese elotti gravitacios mezeje
> olyan gravitacios allohullamot kelt, amely nagymertekben hasonlit az
> eltuno csillag korabbi gravitacios mezejehez, tehat az eltuno csillag
> korul keringo mas egitestek valtozatlanul keringhetnek az eltunt csillag
> gravitacios hullaman. De ezek meg nagyon nyitott kerdesek szamomra, es
> mint lathato tobb lehetoseg is zavarba ejt.

En csak azon toprengtem, hogy ugye a feher torpet az elektronokra ervenyes 
Pauli elv hatasa nem engedi tovabb osszeroskadni.  A neutroncsillagot ugyan 
ezen hatas neutronokra ervenyes valtozata. Nincs valami ilyesmi kvarkokra, 
vagy barmi masra. Nekem nem igazan tetszik, hogy vegtelenul suru lesz valami 
(azaz az anyag egy 0 kiterjedesu reszbe surusodik). Lehet, hogy egy kvark 
leves lesz belole, de nem nulla kiterjedesu...

Remelem nem mondtam nagy baromsagot evvel...

Udv From:, a tomegnovelo

Kedves HIX TUDOMANY!

On 15 Oct 99, at 21:58, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Hungary]

> Lehet, hogy ezzel egy uj vita fog elindulni, hogy szabad-e az embernek
> beavatkozni az emberi genallomanyba jobbito szandekkal.

Szerintem csak ez lehet az ut. Az emberi agy maximum 80,000 egyseget tud 
befogadni (l. Mero Laszlo konyvei). Ezert egyre jobban kell specializalodni. 
Ezt vagy evolutivan lepjuk tul, vagy besegitunk.

Udv From:, az ubermeintsch

Ui: Sajna nem tudok nemetul, csak tippeltem :-(

Idot, penzt, faradsagot takarit meg, ha idot, penzt, faradsagot takarit meg...

Sziasztok,

MGKM:
>Ha bizonyos idokozonkent (elmeletben) kimerevited a kemiai folyamatot,
>megvizsgalod a molekulak allapotat, a felterkepezett allapotbol le tudod
>irni a kovetkezo idopillanathoz tartozo allapotot. Hibatlanul es
>maradektalanul. Vagyis a folyamat az ok-okozati elv alapjan - amely a
>MULT-bol a JOVO fele mutat - teljes bizonyossaggal meghatarozhato.
>Nem igy az elo rendszereknel: Az elo rendszer viselkedeset csak akkor tudjuk
>leirni, meghatarozni, ha ismerjuk a CELJAT.
Nos ez nem igaz, legalabbis nem mindig. Merevitsunk ki pl. egy olyan
idopillanatot (elmeletben), hogy hozzaersz a forro kalyhahoz. Ugy meg
tudom josolni, hogy mit fogsz csinalni a kovetkezo masodpercben, mint
a huzat :) Elrantod a kezed. S mindezt ugy joslom meg, hogy nem tudom
mi a celod. Ez persze egy nagyon egyszeru pelda, de latszik belole, hogy
_bizonyos_ korulmenyek kozott az elo rendszer viselkedese megjosolhato.
Ennel joval bonyolultabb esetekben is meg tudja josolni pl. a pszichologia.
S valoszinuleg minden esetben megjosolhato, csak egyelore meg tul komplex
ahhoz, hogy ezt megtegyuk. De egyre tobb esetben meg lehet josolni - a
cel ismerete nelkul.

A tobbi felvetesedre majd masok reagalnak ugyis :)

Sziasztok,
Juan

Kedves Meszaros Laci!

Persze nem vagyok szakerto, ugyhogy csak gondolatilag tudok szembeszallni az
erveiddel.

"1. Ongyilkossagra (specifikusan on-megfojtasra, akasztasra stb) osztonoz.
   igy nem kifejezetten javitja a faj eletkilatasait. Az endorfinokat
   sokkal fontosabb celokra tarja fenn a szervezet (ugymint parvalasztas,
   harc kozben fajdalomcsillapitas stb)."

1) Az erved magaban ellentmondasos. Ugy tunik, mintha azt alllitanad, hogy a
parvalasztas csokkenti a faj eletkilatasait.
2) Semmikeppen sem latom, hogy ez miert volna ellenerv. Arra fejlodott ki,
amit mondasz, de halalkor is hat.


"2. Az elobb kiprobaltam es hatarozottan rosszul ereztem magam az oxigen-
   hianyos allapotban, endorfinoknak nyomat sem talaltam. Talan az a baj,
   hogy nem probaltam eleg sokaig...? de valahogy a fojtogatast epp csak
   tulelt emberek sem szoktak sorbanallni a kovetkezoert."
Biztos, hogy azert, mert nem probaltad sokaig. Az agyad meg kozel sem volt
oxigenhianyos allapotban, meg csak a tudod vergodott. Nyilvanvalo, hogy a
fulladas a halalig nem kellemes folyamat, hiszen az egyednek nem lehet
kivanatos a halal (az olyan egyedek, akiknek az volt, rovid uton kihaltak).

"3. Az endorfinok, legalabbis a normal adagban, hallicinaciot azert nem
   okoznak, de talan csak nem voltam meg elegge szerelmes. Mindenesetre
   azert erdekelne, hogy a keringes leallasa eseten hogy jutnak el ezek
   az anyagok a receptorokhoz (vagy maguk a receptorok termelik...?)"
1) Normal adagban. De a halalkor az agy egyebkent sincs normalis funkcioban.
2) A receptoros kerdesre pontosan nem tudom a valaszt, de gondolom, hogy az
endorfinok hasonloan mukodnek, mint a parvalasztasnal es
fajdalomcsillapitasnal.

math

Kedves Isvara!

Egy ket megjegyzes:
"Ezeket kb. 5000 evvel ezelott jegyezte le a nagy bolcs, Srila Vyasadeva"
Ez a datum mennyire biztos, es min alapul?
"ismertetnek, hanem tetelek altalanos modon valo megfogalmazasat es azok
egzakt bizonyitasait is."
Egy peldat hallhatnank?
"Igy talalkozhatunk a Vedikus Irasokban a gorogoket evszazadokkal, sot
egy-ket evezreddel megelozove a Pithagorasz-tetel, az Apolloniosz-tetel, a
Horner-elrendezes, a binomialis-tetel, stb.. analogonjaval, es ezek mellett
sok olyannal is, amiket azota sem ismer a nyugati
matematika!! "
Nos. Itt az analogonja szo ertelme korul forog a nagy kerdes. Mi is az az
analogon? Az analogiak felol ugyanis nagy ketsegeim vannak. Egy matematikai
tetel lenyege, hogy bizonyos analogiaitol nagyon kritikus mertekben
kulonbozik. Konnyen valhat a tatal analogizalva banalissa. A kerdes, hogy
itt egy formalis nyelven megfogalmazott allitasokrol van szo, amelyek
ekvivalenciaja kimutathato a nyugati matematika teteleivel? Van-e a vedikus
matematikaban egyaltalan formalizmus, definiciok, konzisztensen hasznalt
fogalomrendszer es allitasok? Nekem meg a gorog matematikarol is vannak
bizonyos ketsegeim. A 18. szazadban jutott el a matematika es mas tudomanyok
is odaig, hogy formalis legyen, es tetels, bizonyitasos.
"A vedikus szemleletmod az volt, hogy csak olyan matematikai ismereteket
hoztak felszinre az Irasok tanulmanyozasa kapcsan, melyeket valamilyen
gyakorlati igeny hivott eletre, es pusztan elmeleti eredmenyeket nem. "
Ok, ez egy jelentos, de nem perdonto kulonbseg, etol meg beszelhetnenk
vedikus matematikarol.
"Nyilvan nem tudnank eleg jo kozeliteseket sem adni, ha nem ismernenk a
pontos elmeleti kepleteket."
Ez egyszeruen nem igaz. Sinusokat peldaul le lehet merni.
"Ezaltal akar kettos, vagy harmas jelentestartalmu koltoi himnuszok is
fogalmazhatok, amire egy konkret peldat is adnek."
Ebben az esetben nem egyertelmu formalizmusrol van szo, nem biztosithato a
jelentestartalmak szandekossaga.
"Ha most visszakodoljuk a szoveget szamjegyekke, akkor eppen a PI
tizedreszenek 32 tizedesjegyre pontos megadasat kapjuk! "
Szammisztika, nem tudomany. Milyen szamrendszerben?
"Raadasul a vers harmadik jelentese az arcustangens hatvanysoranak megadasa,
amibol a PI tetszoleges kozelitese kiszamolhato."
Nem vagyok benne biztos, de van egy olyan sejtesem, hogy ez a ket dolog
total ugyanaz.
"Meg nagyon sok olyan erdekes es elgondolkoztato eredmeny lelheto fel a
Vedikus Irasokban, amelyek alapjan joggal levonhato a kovetkeztetes: a
vedikus tudomany egy olyan osi, idotlen ismeretanyag, amelybol meg korunk
gondolkodoi is merithetnek. Nem veletlenul fordultak nagy tudosok meg
napjainkban is ehhez a forrashoz."
Mindezzel egyetertek, csak a tudomany szohasznalatot nem szabad modern
ertelemben hasznalni, hanem valami nagyon laza ertelemben.

math

[Text 2712175 from COM]

Tema: Re: Uj konyv a tudatrol

Kedves Andras!

Koszonjuk szepen a cikk igenyes forditasat, valoban pont a temankba vagott.
Szamomra az alabbi mondatok voltak a legerdekesebbek:

> Vegeredmenyben azonban Damasio elismeri, hogy o sem magyarazta meg
> teljesen a tudatot. Talan igazuk van az ugynevezett misztikusoknak --
> topreng Damasio --, mint amilyen McGinn a Rutgers Egyetemrol, es talan a
> tudat es annak eredete -- mint magae az elete is -- mindig ki fog siklani
> megertesi probalkozasaink elol. De kitart amellett, hogy "nem jogos azt
> mondani, hogy sohasem fogjuk megerteni a tudatot, csak mert jelen
> pillanatban meg hezag van a magyarazatunkban".

Ez szamomra a kovetkezoket jelenti:

Az eddig a HIX-en lezajlott eszmecsere (arrol, hogy a tudat anyagi vagy nem)
valodi *tudomanyos* parbeszed volt, ami a temaval foglalkozok kozott
legmagasabb tudomanyos szinten is zajlik. Vagyis nem a tudomany es az
altudomany, vagy a tudomany es a vallas vitatkozik egymassal, hanem ket
*tudomanyos iranyzat*.

Azt hiszem, ennek felismerese sokat segithet mindannyiunknak. Ha nem is
fogadjuk el egymas velemenyet igaznak, legalabb fel kell ismernunk a masik
fel velemnyenek letjogosultsagat. Errol beszelek, amikor "pluralizmus"-t
emlegetek a tudomanyban. Sajnos azonban a mai tudomanyos ismeretterjesztesre
es oktatasra a materialista nezetek csaknem kizarolagos hirdetese a
jellemzo. Ez ellen probaljuk nehanyan felemelni a szavunkat. A jelen
tudomanyos alapelveit nem alapozhatjuk olyan kiserletek eredmenyeire,
amelyeket a jovoben fogunk elvegezni. Tudomanyelmeletileg ez abszurdum
lenne. Nem mondhatjuk azt, hogy "a tudat anyagi, mart a jovoben majd egyszer
valoszinuleg kepesek leszunk tudat eloallitasara".
Persze *hinni* lehet benne, de elesen el kellene kuloniteni a tudomanyos
tenyeket es az effele hitelemeket. Maskepp csak a tudomanyos eredmenyek koze
keverve "megetetik" az emberekkel ezeket az ideologiai tartalmu allitasokat.
Ez pedig serti a tudomany vilagnezeti semlegessegenek elvet.

Udvozlettel:
Isvara

T. Sanyi!

>>A foton energiaja nem fugg a felvevo anyag
>>mozgasallapotatol, sebessegetol, es ezert nem figyelhetunk meg a
>>kozmikus sugarzasban Doppler-effektust.
>De a COBE szerintem eszlelt dopplert, amit korrigalni is kellett.

Koszonom a kiigazitast, valoban kicsit felretajekozott voltam, amiben
megerositett a nemregiben a listan is emlegetett pontos 2,728 K homerseklet.
A cikked nyoman keresgeltem, es talaltam is informaciot:
http://www.gsfc.nasa.gov/astro/cobe/dmr_image.html
Ebbol kiderul, hogy 3,353 mK Doppler-effektust korrigaltak a naprendszer
allocsillagok-beli mozgasanak kiszuresere, es mintegy 18 µK gyuru alaku
sugarzast, amelyet a galaxisunknak tulajdonitanak. Meg ezek utan is maradt
szabalytalansag a hattersugarzasban,  mintegy +- 100 µK szabalytalanul
iranyfuggo sugarzas. Tehat az emlegetett 2,728 K csak ezen elteresek atlagat
jelenti. Ezt a szabalytalansagot sokan a Nagy-Bumm nyomanak tulajdonitjak.
De meg az en elmeletem is jatekban van, hiszen en csak az elveszo energiakat
neveztem meg a hattersugarzas okozojanak, de a pontos keletkezese rejtelyes
modjat nem firtatttam. Tobb bene a kerdojel, mint az allitas.

>Btw: szegyellem, de elfelejtettem: ha egy foton nem a Napbol indul, hanem
>csak elhajlik a palyaja a Nap kozelsegetol, akkor is eltolodik vorosbe?

En nem hallottam errol. Sot ha tuzetesebben megvizsgalom a kerdest, akkor
arra a kovetkeztetesre kell jutnom, hogy ez nem lehetseges. A
voroseltolodasban ritkabban erkeznek meg a fotonok hullamcsucsai, igy
hosszabb idon keresztul kevesebb szamu hullamot eszlelnenk ahhoz kepest, ha
nem lenne a kozelben a Nap. Ez pedig mar nem egyszeru energiaveszteseg,
hanem az informacio megserulese. Ezert komoly dilemmaba ejtettel a ter
tagulasanak ertelmezeset illetoen. Lehet, hogy nem minden ugy van ahogy
elkepzeltem?

Udv: Takacs Feri

Sziasztok !

Lathato tartomanyban erzekeny fenydetektort keresek, ami nem lencses, szoval
nagy beesesi szogre is erzekeny (pl 50-60 fok). Sajnos nincs katalogusom,
tud valaki tipust mondani, ill. boltot, ahol eppen kaphato is ? BC 301
tokjat megsem akarom lefureszelni.... Ja es kis fenyerore szeretnem hasznali
raadasul nem kapcsolo uzemben, hanem fenyero meresre.

Rascal

 irta:

> Elgondolkodtato, hogy a technikaban altalaban a legegyszerubb 
> megoldas biztositja a legmegbizhatobb mukodest. [...]
> Hogy mindezen fejlesztesi elvek az elovilagban hogyan ervenyesulnek 
> azt sajnos nem tudom, de annyi bizonyos, hogy a technikaban 
> szamos, de minden esetben kompromisszumos megoldas letezik 
> egy-egy adott problemara. 
> ( Ebben is ott rejlik a kiszamithatatlansag.)

Ez szerintem a termeszetben is igy van. Az evolucio rengeteg "mernoki
lelemenyt" hasznalt fel (csak egy pelda: radar) es szinte nincs is olyan
megoldas, amit csak egyszer es egyfelekeppen. A radar elvet a denevereken
kivul peldaul a cetfelek is hasznaljak. Az altalad emlitett szemre Dawkins
ha jol emlekszem 45 kulonfele, egymastol fuggetlenul kialakult megoldast
szamolt ossze. Ezek nemelyike szinte egyforma, peldaul az ember es a
tintahal szeme; az egyetlen kulonbseg a ketto kozott az, hogy a tintahal
szemeben nincs vakfolt, tehat mernokileg jobb megoldas, mint az emberi szem.
Jo pelda a parhuzamos evoluciora, valamint az evolucio celtalansagara
egyarant.

> A szorzet tisztogatasa turelmet, onfegyelmet, feszult 
> figyelokepesseget, jo szemet, ugyes kezeket, kormos ujjakat igenylo 
>   - sziszifuszi MUNKA lehetett.
> Amig meggyozobb erv nincs feltetelezem, hogy az emberiseg 
> fejlodestorteneteben a viszketest, ill. betegsegeket 
> okozo aprosagoknak kiemelt jelentosegu, intellektualis 
> fejlodest serkento szerepuk volt.

Lehet hogy nem veletlen, hogy a feltalalokat bogaras embereknek tartjak? :-)

 irta:

> Eloszor is tajekoztatnalak, hogy a prebiotikus evolucioban az osleves
> hipotezis nem az egyetlen, sot manapsag mar semmikeppen nem kizarolagosan
> elfogadot thipotezis.

Kivancsi volnek az alternativ elmeletekre, tudnal roluk tobbet mondani?
Udv,
Peter

Sziasztok!

MGKM irta:

>Valo igaz, hogy a 'veletlen'
>sokmindent letrehozhat, ad abszurdum egy komplett sejtet is (RNS-,
DNS-el),
>de az igy kialakult molekula halmaz soha nem fog 'megtetszeni'
onmaganak,
>nem ismeri fel onmagat, mert a molekulaknak (akar milyen bonyolult
>rendszerbe szervezodtek is) kemiai alapon nem lehet EN-tudatuk. A
masolas,
>a replikacio pedig CEL-szeru folyamat, es feltetelezi, hogy egyes
>anyaghalmazok 'felismertek onmagukat', 'megtetszettek onmaguknak', es
el
>kezdtek magukat replikalni.

Itt van a kutya elasva. Miert vagy olyan bizonyos abban, hogy a
replikacio celszeru folyamat?
Az nyilvanvalo, hogy a molekulaknak nincsen EN-tudatuk, es eszuk agaban
sem volt masolni onmagukat. Mint ahogy a jegesmedve sem "akarta", hogy
neki feher bundaja legyen, hogy beleolvadjon a kornyezetebe, novelve
ezaltal a tuleles/szaporodas eselyet.
Ezek a bonyolult molekulak nem azert kezdtek el replikalodni, mert
felismertek onmaguk jelentoseget, hanem azert, mert eppen olyan
strukturakba es reakciolancba rendezodtek, aminek a mellektermekekent
(!) megjelent a replikacios folyamat.
Ugyanigy feltehetnenk a kerdest, hogy pl. mi a celja a formaldehid
oldatnak es az UV sugarzasnak azzal, hogyha talalkoznak, riboz es
dezoxiriboz keletkezzek? A vilagon semmi. Azonban, ha azt kerdezzuk: mi
az OKA a riboz keletkezesenek, arra logikus, egyertelmu valaszt tudunk
adni.

Udv,
Nagy Andras