Ali irja :
>(1) miert erne meg kulfoldinek ide beruhazni, hiszen szamara a munkaero
>draga ( attol fuggetlenul, hogy a boritek vekony marad ) es ezt az
>esetleges adokedvezmenyek sem enyhitik;
	Hogy mi a sok es mi a keves, az nagyon relativ. Franciaorszagban
a SMIC (minimumber) olyan 4500-5000 FF korul van legjobb emlekezetem sze-
rint, lehet felszorozni 25-tel. Franciaorszagban ugyanugy kemeny tar-
sadalombiztositasi jarulek (olyan 30% koruli, de ezt csak fejbol mondom)
van. Egy minimumberert foglalkoztatott dolgozo tehat olyan 130-150000 Ft-ba
kerul havonta a munkaltatonak. Szep osszeg, nem ?
	Minimumberert persze senki nem dolgozik, a szokasos keresetek
minimuma olyan 7000 FF-nal van (szakmunkas) es kuszik szepen felfele kb.
15000 FF-ig (kisse magasabb kozepreteg). Ha ezeket a szamokat is felszorozzuk
25-tel es hozzaszamoljuk az adokat es jarulekokat, ujra csak igen szep
summakhoz jutunk. Ezekhez kepest a kepzett, turheto (ha nem is jo) infra-
strukturalis es jogszabalyi kornyezetben tenykedo magyar munkaero bizony
eleg versenykepes arban. Foleg, mert kozel is van (nem a foldgolyo tulso
oldalan).

Udv, Gabor

T. Szalon!


Ismet nehany napos csuszassal kezdem ujbol gongyoliteni a fonalat a 
Paller Gaborral inditottak folytatasakent, de fokent Czigany Zsolt 
kerdesei alapjan.

Orulok, hogy Gabor utolso Laffer-gorbere vonatkozo megszolalasaban emlitette 
maganlevelezesunket es benne felreertesunk tisztazasat. Ugyancsak orulok, 
hogy Gabor vegul megvalaszolta kerdesemet: Varna-e az adobevetelek 
novekedeset az adoratak csokkentesetol. Valasza igen volt, tobb atgondolt 
indok alapjan. 

Hogy azoknak akik nem penzugyminiszterek nagyobb mozgasteruk van a 
penzugyminiszter illetekessegi teruleten mint a penzugyminiszternek, 
szerintem nem csak magatol ertetodo, de szerencses is. Ez a modja annak, 
hogy alternativ gazdasagpolitikai megoldasok felmeruljenek, mint ez a 
Gaborral folytatott uzenetvaltasunkban is megtortent. Termszetesen 
elofordulhat, hogy "kritka a kritika kedveert" izuve valljon a dolog, azt 
hiszem ezt sikerult elkerulnunk ebben az esetben. Ez utan is fogok torekedni,
hogy konstruktiv maradjon a Szalon legkore, es alternativak keresesre 
iranyuljon (barmely eppen dominans nezet alternativajanak keresesere).

Gabor roviden foglalkozott az altalam listaszeruen felvetett 
koltsegvetesi hiany kezelesere a szakirodalomban targyalt megoldasi 
lehetoseggel. Attekintese arra jutott, hogy jelen es mult magyarorszagi 
gazdasagi kormanyzatok a listan sorolt tobb lehetoseggel is probalkoztak 
mar, latvanyos siker nelkul. Gabor hozzatette, orulne az 
adossagvisszafizetes kerdeskor reszletesebb vizsgalatanak, amit en is 
erdemsnek tartok. Ha valaki a Szalon kozonsegeben megfogalmazna miert 
tartana helyesnek az adossagfizetes reszleges vagy teljes megtagadasat, 
moratoriumat, felteteleinek ujratargyalasat, stb., valoban erdekes tema 
alakulhatna ki.

Czigany Zsolt a listan vegigtekintve tobb kerdest intezett hozzam, amikre 
itt megprobalok attekinto jelleggel valaszolni. A reszletek tovabbi 
elemzesere illetve a roluk valo gondolatcserere termeszetesen keszen allok:

> 1. Arfolyamleertekeles. 
> 	a. Hogyan hat ez az allamkassza merlegere.
> 	b. Hogyan hat az orszag gazdasag altalaban, mert ugye az orszag
> nem kizarolag allamkasszabol all, hanem termelo egysegekbol is (meg aztan
> itt vagyunk pl. mi emberek is), meg az allamkassza bevetele is fugg tole, 
> hogy a gazdasag hogy muzsikal. Szoval milyen hatassal van a gazdasagra 
> altalaban?

Az arfolyamleertekles hatasa valoban megjelenik a mind a koltsegvetes, a 
vallalatok, es a lakossag szintjen. Az allamkasszara gyakorlot hatas 
reszben osszefugg a vallalatok es a lakossag helyzetenek alakulasaval, de 
van egy ettol fuggetlen resze is. Leertekelo arfolyampolitikat export- 
osztonzonek is mondhatunk. Feltetelezve, hogy a hazai termekek kulfoldi 
eladasanak nincsenek strukturalis akadalyai (pl. minosegi elegtelenseg 
vagy mas orszagok importkorlatozasai), a leertekeles a leertekelo orszag 
exportcikkeinek versenyhelyzetet javitja, mert kulfoldi valutaban 
olcsobba teszi ezen termekeket. Ugyanakkor a leertekelo orszagba torteno 
importalas megdragul (hasonlo okok miatt), igy a kereskedelmi merleg 
javulasa varhato altalaban. Tobb orszag sikerrel folytatott leertekelo 
arfolyampolitikt a multban, pelda erre legutobb Nagy Britannia az EMU-bol 
valo 1993-as kilepese. Ez az altalanos analizis arra mutat, leertekelo 
arfolyampolitikaval lehetseges, hogy csokkentheto a kulfoldi 
hitelfelvetel vagy kotvenykibocsatas szuksegessege a kereskedelmi merleg 
javitasabol kifolyolag.

A vallalatok szintjen az exportra specializalt cegek pozicioja 
leertekelessel altalaban javul (bar ha sok a kulfoldrol szarmazo 
alapanyag ez a nyereseg forgacsolodhat), az importtal foglalkozoke 
rosszabbodik, a vallalati adobefizetesek tehat bizonytalan iranyba 
mozdulnak.

A lakossag szintjen a fenti javulas-rosszabbodas folyamat ugyancsak 
bizonytalan kimenetelu a munkanelkuliseget tekintve, ugyan indikacioi 
vannak, hogy az export munkaero igenyesebb mint az import. Az importcikkek 
megdragulasa viszont feltetlenul lakossagi vesztesegnek mondhato.

Az allamkasszaba befolyo vamfizetesek merteke az import csokkenese nyoman 
merseklodik valamelyest.

Az eladosodott orszagok es/vagy a nemzetkozi kereskedelmi forgalomba 
erosen integralt orszagok es kulonosen az import-fuggo orszagok (ahol az 
import ertek / nemzeti ossztermek hanyados magas) ne'mileg modositja a 
leertekelo gazdasagpolitika vart eredmenyeit. Magyarorszag mindket fenti 
kategoriaba minden ketseget kizaroan beletartozik.

A kulfoldi fizetoeszkozben denominalt allamadossag a leertekelo orszag 
penznemeben kifejezett erteke a leertekeles kapcsan no. Azaz, ha pl. a 
Forint/Dollar arfolyam 100/1 rol 110/1-re valtozik, akkor egy korabban 1 
millio dollaros allamadossag forinterteke 100 millio forintrol definicio 
szerint 110 milliora no. Azaz, a leertekelo orszagra nehezedo 
adossagteher a leertekeles kapcsan sajat valutajaban kifejezve no.

A magas import-fuggoseg eredmenyekent a leertekeles jelentos inflaciot 
eredmenyezhet a leertekelo orszagban, hiszen az importcikkek reszet 
kepezik a fogyasztoi arindexnek (ami az inflacio-szamitas leggyakrabban 
vett alapja). A fent emlitett leerekeles peldajat folytatva, ha az 
import-cikkek az osszfogyasztas 20 szazalekat kepzik es a leertekeles 
elott az inflacio 10 szazalek volt, akkor ugyancsak definicio szeruen az 
inflacio a leertekeles utan 12 szazalekra emelkedik (feltetelezve, hogy 
az importok ara 1:1-ben tukrozi a leertekelest, azaz az importalo vallalatok 
nem engedik, hogy a leertekeles a profit-ratajukat lenyomja).

Erdekes eset, ha az allamadossag elsosorban belfoldi fizetoeszkozben 
denominalt, mert akkor az inflacio novekedese a kamatszint emelkedese 
hijan a fenti peldanak a megforditasakent az allamadossag realerteke 
definicio szerint csokken a leertekeles hatasara.

A fentiek tukreben a magyarorszagi esetben nem varhato a koltsegvetes 
helyzetnek javulasa a leertekelo arfolyampolitika nyoman, sot 
elkepzelheto, hogy a koltsegvetesre ennek nyoman ujabb tehrek 
nehezednenek. A kulkereskedelmi merleg ezzel egyutt javulast mutathat, ha 
az eddigi rossz teljesitmenynek valoban nem strukturalis okai lettek volna.

> 2. TB, nyugdijbiztosito privatizalasa.
> Ezek az intezmenyek ki se latszanak az  adossagbol. A privatizacional ket
> megoldast tudok elkepzelni:
> 	a. A hitelezo (valamilyen modon ez is az allam, allami bankokon 
> kersztul....) elengedi az adossagot (ld. bankok rossz hitelei ami mar a 
> konszolidacio kapcsan is folmerult - korbeertunk), ami azt jelenti, hogy a 
> privatizacio az allamnak nem bevetel lesz, hanem kiadas. Kiveve, ha a 
> biztositonak van olyan vagyona , pl.szekhaz..., ami tobbet er, mint az 
> adossag, de akkor csak ez a kis kulombseg lesz a bevetel. 
> 	b. A vevo adossaggal egyutt kapja meg, de akkor mibol gondolod, hogy
> az uj tulajdonos jobban tudja mukodtetni, ha egyaltalan akad ilyen feltetelek
> mellett jelentkezo (es meg fizet is erte)?

A kerdes igen fontos, talan valamennyi kozul a legfontosabb a 
magyarorszagi esetben (az egeszsegbiztositasi rendszer reformjaval egyutt).

A tarsadalombiztositasi rendszer adossaga, amely a magyarorszagi belfoldi 
adossag jelentos reszet teszi ki, valoban sokak altal kritikus meretunek 
tartott. (Itt erdemes megjegyezni, hogy amint arra Harshegyi Frigyes az 
MNB nemzetkozi ugyekert felelos alelnoke egy tavaly nagy port kevert 
cikkben ramutatott, a magyarorszagi belfoldi allamadossag merteke 
nagysagrendekkel a kulfoldi allamadossag felett mozog.)

A tarsadalombiztositas reformjanak a koltsegvetesre kedvezo hatasu 
adminisztrativ lehetosege a maganositastol eltekintve a nyugdijkorhatar 
emelese. Mint az IMF egy kiadvanya azt nemreg ismertette, az atlag 
nyugdijbavonulasi kor jelenleg Magyarorszagon 54 ev, ami nemzetkozi 
osszehasonlitasban alacsonynak mondhato. A nyugdijkorhatar emelese a 
parlament hataskore. (Termeszetesen ennek szamos, esetenkent nem kivanatos 
szocialis kovetkezmenye lenne.)

Erdekes, hogy Zsolt a tarsadalombiztositas privatizalasat az allami 
vallalatok privatizalasanak mintajara konceptualizalja. Ez ugyan 
lehetoseg, de tudomasom szerint nem gyakran (ha egyaltalan) alkalmazott 
technika. A tarsadalombiztositas privatizalasa inkabb a torvenyi/intezmenyi 
keretek egyuttes atalakitasaval egyetemben megy vegbe. Erdemes szem elott 
tartani, hogy nem csak a nyugdijkorhatar, de a nyugijjogosultsag mas 
jellemzoi is torvenyi szabalyozas ala esnek, tehat az orszaggyules altal 
modosithato a jogosultsaghoz szukseges minimum ledolgozott evek szama, a 
nyugdijmegallapitas formulaja, stb. Elvileg tehat a nyudijkiaramlas 
merteke maganositas nelkul is elkepzelheto.

Amiert a nyugdijrendszerek reformja altalaban maganositassal 
egybekototten megy vegbe, annak oka a tarsadalombiztositasi rendszerek 
altalanos portfolio-menedzseri inkompetenciaja. Hogy ezzel erdemben 
foglalkozzunk, az allami tarsadalombiztositot befektetesi alapkent kell 
szemlelnunk, melybe a lakossag ill. a vallalatok befizeteseket tesznek, 
mely befizetesek befektetesre kerulnek. Ezen befektetesek hasznabol, ill. a 
befizetesekbol kell aztan a nyugdijakat fizetnie a tarsadalombiztositonak. 
Kutatasi eredmenyek azt mutatjak, hogy az allami tarsadalombiztositok 
portfoliojanak eves haszna szinte mindig az adott orszag penz es tokepiacain 
elerheto nyeresegessegi rata alatt mozog, ami igy rossz teljesitmenynek 
nevezheto (meg a "garantalt" kifizetesekhez kepest is).

Az altalaban alkalmazott megoldas, hogy tarsadalombiztositas-helyettesito 
magan-megtakaritasokat lehetove teve a tarsadalombiztositot versenyhelyzetbe
hozzak a hasonlo feladatokat ellato magancegekkel (akik termeszetesen csodbe
mehetnek es ezert magasabb kockazatuak mint az allami betetkezelo). Ez a 
folyamat tehat nem a mar meglevo tarsadalombiztositai intezmenyrendszer 
magankezbe adasaval megy vegbe, hanem maganvallalatok hasonlo profilu 
mukodesenek engedelyezesevel. Ennek a folyamatnak lehetseges vegkimenetele 
olyasfele megoldas ami Chileben a 80-as evekben megvalosult -- eddig 
sikeresnek mondhatoan --, nevezetesen, hogy az allami tarsadalombiztositas 
megszunt, es a lakossagnak a jovedelme egy reszet allamilag ellenorzotten 
kotelessege megtakaritani maganbefektetes formajaban (az akkumulalodott 
osszeghez csak a nyugdijkorhatar eleresevel lehet hozzajutni).

A tarsadalombiztositas adossagaval tehat az allam olyan formaban ahogy 
azt Zsolt leirta altalaban nem kell szembenezni. De az adossagot erdemes 
ket reszre bontani. Elofordulhat, hogy a pillanatnyi befizetesek nem fedezik 
a befizetesek ellentetelekent jovoben megjeleno nyugdijfizetesi 
kotelezettsegeket. Ez valos es a jovoben problemakent jelentkezo adossag, 
hiszen a tarsadalombiztositasi alapok teljes kiszaradasa utan az allamnak 
meg mindig lenne fizetnivaloja. Ez az adossag a fent emlitett torvenyi 
modszerekkel csokkentheto vagy megszuntetheto (magas politikai koltsegek 
mellett), hiszen csak a nyugdijfizetes felteteleinek megvaltoztatasat 
igenyli.

A magan-tarsadalombiztositasi alternativak letrehozasanak lehetovetetelevel 
a koltsegvetes deficitjenek tovabbi novekedese a magyarorszagi esetben 
(reszben) megelozheto lenne, hiszen minden magan-alapba (a trasadalombizto-
sito helyett) fizetett forint az elozo bekezdesben emlitett adossag 
tovabbi novekedest akadalyozna.

A tarsadalombiztositas adossaganak masik formaja, ha a 
tarsadalombiztositasi szervezet merlegfoosszege negativ. Ez a vallalati 
csod allapotaval egyezik meg. Ugyan lehet, hogy a friss befizetesek 
lehetove tennek az ellenoldalon keletkezo jovobeli nyugdijfizetest, csak 
a szervezet eddigi tevekenysege netto adossag allapotaba hozta a 
tarsadalombiztositasi szervezetet kulonbozo magan vagy allami hitelezokkel 
szemben. Ebben az esetben nincs kiut a koltsegvetesre valo teherharitas 
alternativajakent. Az ilyen jellegu tarsadalombiztositasi deficit 
visszafordithatatlan allami plusz koltseggel jar.

> 3. Allami adossagok fizetesenek megtagadasa.

Ebben a kerdesben a mostani magas sorszamra valo teknitettel nem kezdek 
ervelesbe. Remelem ezt masok megteszik. A temara valo visszateres 
feltetlenul erdemes.


Udv.,

(Bognar) Gabor

T. Szalon!


Mostani valaszom Balogh Eva modernizacio temaju irasaira igen rovid es 
nem erdemi. Az eddigi magas sorszamom okan dontottem ugy, reszletes 
valaszt a Szalonban hetfoig nem adok.

Akkor viszont megfelelek majd Eva elvarasanak, aminek Eva ugy gondolja 
Lengyel Laszlo mar megfelelt:

> Agh es Bihari ugyan egyre-masra utalnak a modernizaciora, nem hajlandok
> elarulni, hogy mit ertenek modernizacio alatt. A harmadik tanulmany iroja,
> Lengyel Laszlo, ellenben igen. Hat lassuk, mit is mond errol Lengyel Laszlo:

Kosznom Evanak a hosszu idezeteket. Szerintem erdemes lenne elhelyezni 
ezeket -- esetleg tovabbiakat is -- a "senddoc"-ban, kesobbi referencia 
gyanant.


Udv.,

(Bognar) Gabor

Teljesen egyetertek.

Torgyan (legalabbis TV szereplesei alapjan) egy bohoc. Nincs helye a 
Parlamentben, komolytalan gunyolodasait nem lehet komolyan
venni.
Szomoru itelet a  magyar valasztopolgarokrol hogy ilyen kepviseloket
valasztanak....   Torgyan engem Rush Limbaugh-ra emlekeztet, talan
a sajtoban Torgyan is hasznosabb (?) lenne...

-gyuri

Balogh Eva egyik - egyebkent teljesen heltyallo - megjegyzese szep hazank
munkaerokihasznalasanak jovojet illetoen es egy masik cikk, melynek iroja
"csodalkozik" hogy sokan elhiszik, hogy a mar jelenleg is draga magyar
munkaero piac arai mellett a kulfoldi tokenek erdemes lesz ujabb
befekteteseket eszkozolni imperativve tette, hogy egyes jelensegekkel
dogmatika mentesen foglalkozzunk, pusztan a jelensegekre s azok logikai
kovetkezmenyekre utalva.
     Az ilyen vita egyik hatulutoje a nomenklatura hasznalata, megfeledkezve
arrol, hogy egyes kifejezesek tartalma az idok folyaman modosult egyszeruen
azert mert maguk az eredeti feltetelek is atalakultak. Ilyen a "rabszolgasag"
szo. Ha valaki a mai tokes - dolgozo viszonylatban azert nem talal sehol sem
rabszolgasagot, mert az eredeti kriteriumok: ocska, nadfedeles gulyiba, a
paria labahoz kotott suly, hogy a paria csak boklaszni tudjon de meg ne
szokhessen, a telepesek fullajtarjainak pattogo ostora Tamas bacsi
kunyhojaval egyutt eltuntek annak a fogalom mogotti vizioit ep ugy el kell
felejtenie mint a gyereknek, aki a Jurassic Park dynosaurusarol 9 evesen azt
hiszi, hogy az el es ott van.
   A modern rabszolga ma olcso kis autoval, amit harmadkezbol vett, jar
munkahelyere, az adok, kozterhek, s gyerekeinek iskolaztatasi koltsegei alatt
vergodve, szuk hazat az ugynevezett "nem a legjobb negyedben", amiben a
legszuksegesebb butorokon kivul tan egy televizio van csupan csak fizeti,
fizeti, fizeti de sohsem erzi az ovenek,oszul, kopaszodik, foghijjas lesz
mert arra mar nem telik hogy...s folytathatnam.
   Erre a letminimumra alapozott eletmodra bazirozott a modern
rabszolgatartas. Nem veletlen hogy a nyugati elemzok es megfigyelok oly
gondterhelten nezik azt a szinte megallithatatlannak  tuno balratolodast ami
a keleteuropai allamok (kozttunk hazank is) politikajaban s gazdasagi
torekveseit illetoen vegbemegy. 
    Ne felejtsuk el a kovetkezoket:
   1.) Nem mindenki hagyta illetve hagyhatta el az orszagot kellemesebb
korulmenyek koze menekulve, hogy most onnan kavehazi rezonorkent kuruttyoljon
hazafele, hogy mit kene vagy kellet volna csinalni!
   2.) Ha egy Lincoln korabeli rabszolga bukszajahoz merten egy mai 
magyar atlagkeresete - 350 Dollar - merhetetlenul sok is, ha tudomasul
vesszuk, hogy keresettel szemben allo arszint es kozterhek egyuttes
"dynosaurusa" ehesebb s kegyetlenebb mint akarmilyen Jurassic park belie,
akkor nehez megelhetesi differencialodast talalni, hacsak nem azt, hogy a mai
"rabszolga" igenyei azok amelyek differencialodtak
    3.) Ha igaz lenne az a tetel, hogy a befektetendo toke elsosorban
olcso munkaerore vadaszik, s ha ez a tetel ilyen egyertelmu s egyszeru lenne,
akkor India s Indonezia (Celebesz, stb) bizonyos teruletein vegeztetnenek
bermunkat ahol - amikor arra jartam masfel evtizede - egy munkas napi bere
500 indonez Rupia azaz 1 Dollar (!!) volt! Igen am csakhogy:
     a.)A befekteto toke biztonsagot akar, nem forradalmakat,
rajtauteseket,merenyleteket es szervezett tolvajlasokat ami az ilyen tipusu
orszagokban mindennapos
     b.) A befekteto szereti produktumainak minel nagyobb reszet a helyszinen
ertekesiteni ezert attol "sem riad vissza", hogy atmenetileg, vagy akar
hosszabb idore erositse a beruhazott kornyezet gazdasagi strukturajat, ez
pedig egy dzsungelben vajmi nehez
     c.) Kulonosen a szolgaltato (service) jellegu beruhazasokban a
klifundalt vagy mar meglevo otletek bonyolultsaga olyan, hogy  a rabszolganak
az intelligenciaja (figyelem! Ez mar az okorban is tiszteletremeltyo
tulajdonsag volt) donto lehet a terv sikeret illetoen. Hazank pedig - ki
tagadna?  Rengeteg kituno feju "rabszolgat" tud ajanlani.
     Egyebkent ha valakinek baja van a "rabszolga" szoval, fundaljon ki egy
masik fedonevet, egymasra hajigalva az ABC betuit olyan sorrendben ahogyanb
kedve tartja, (pl."munkahosok", stb...) a lenyegen a bearamlo toke es a
kiszolgaltatott de igenyeiben egyre differencialtabb munkaeroajanlat egyedei
kozotti kapcsolatot illetoen valtoztatni nem fog. 

-lajcsi -

Mivel Czigany Zsolt felhozta a Bokros-fele 16 milliokat itt az alkalom errol
a legujabb "botranyrol" beszelni. En igen fel vagyok haborodva, hogy ilyen
oriasi osszegeket fizet az allam (a nem letezo allami vagyonbol) u.n.
"vegkielegiteskent." Azt hiszem, hogy igazat kell adnom Bakacs Tibornak, aki
ezt irta a Magyar Narancs, junius 8-i szamaban: "nem hiszem, hogy van a
vilagon meg egy orszag, ahol egy bankvezer vegkielegitest kap azert, mert
penzugyminister lesz. Nem hiszem azt, hogy becsuletes az a kormany (akar az
Antall-fele panoptikum az, akar a mostani), mely a penzugyi vezetok
jovedelmet a nyugati tokes orszagokehoz igazitja, mig a toke, mellyel
gazdalkodnak, s a gazdasagi hatter, mely mintual szolgal, annak tiz
szazalekat sem eri el." Ezzel en egyetertek es szerintem meg a legujabb
valtozat is, marmint, hogy Bokros jotekonysagi celokra fogja kolteni a 16
milliot sem kielegito. Par nappal ezelott azt gondoltam, hogy nem lehet
Bokrost szelnek ereszteni, mivel akkor a kulfoldi penzugyi korok elott
Magyarorszag teljesen elveszitene azt a kis renomejat, ami meg van. Tegnap
ota ellenben egyre inkabb a fele hajlok, hogy megis azt kellene ajanlani
neki, hogy mondjon le. Ha egy jo penzembert valasztanak, aki folytatja a
megszoritasi intezkedeseket (modernizaciot, ha ugy tetszik), akkor a nyugati
uzletemberek is meg fogjak erteni, hogy Bokros nem volt erre a posztra
alkalmas.

Ugyanakkor itt van egy masfele ralatas. Tamas Gaspar Miklose. (Nekem ugy
tetszik, hogy keves ember kedveli TGM-et. En igen, de ebben az esetben nem
adok neki igazat.) A 168 ora junius 20-i szamaban irt egy tarcat (lead
article), amiben ezt irja:

"Iszonyu nagy bajban van a szocialista-liberalis kormanykoalicio. A baj ket
elembol tevodik ossze, es mindketto sajatosan kelet-europai." Az elso elem
szerinte: "nagyon kevesen hajlandok megerteni, hogy a `piazgazdasag'
beceneven emlegetett kapitalizmus nem holmi atszervezes, technikai trukk,
hanem rendszer." Es ebben a rendszerben nincs biztonsag, a szabadsagert
bizonytalansaggal es otthontalansaggal fizetunk. Es mindezek ellen egy
evszazad antiliberalis, antikapitalista hagyomanya lazad fel. A masik elem,
szerinte, a "sumak." Marmint, hogy mindennek nevezik a kapitalizmust, csak
eppen a neven nem: "allamhaztartasi reformrol" beszelnek, ahelyett, hogy
bevallanak: fizetni kell a fogasznal, es "gyermekeink szinvonalas oktatasaert
is tobbet kell fizetni, mint a nivotlan kulturalis `alapellatasert.'"
Szerinte a kormany titkolja celjait es igy maga teremti meg az ellenseges
kozhangulatot. TGM szerint itt az ideje, hogy a kormany oszinten beszeljen
arrol, hogy mar pedig itt kapitalizmust epitenek. "Felve nem lehet
kormanyozni. S ha a kormanypartok azt sugalljak, maguk is ru"hellik, amit
muvelni kenytelenek, akkor a nep majd azt mondja: ne csinaljatok, pajtas."

Ebben persze van egy jo adag igazsag, csak eppen azt nem ertem, hogy mi koze
Bokros 16 milliojahoz. Ugyanis kapitalizmus ide, kapitalizmus oda, ez
Magyarorszagon a jelen korulmenyek kozott megvedhetetlen.

(Balogh) Eva

Ali irja:

(1) miert erne meg kulfoldinek ide beruhazni, hiszen szamara a munkaero
draga ( attol fuggetlenul, hogy a boritek vekony marad ) es ezt az
esetleges adokedvezmenyek sem enyhitik;

(2) honnan teremtodne meg a belso fizetokepes reteg, amely arut tud
felvenni, ha egyre tobb penz megy el adoba es adojellegu egyeb fizetesi
kotelezettsegbe ( 65-75% !! )?

Szerintem mindket dologban teljesen igazad van. Kulonben most olvastam, hogy
a napokban Kornai Janos kifejtette, hogy a berekhez viszonyitva az egesz
vilagon Magyarorszagon fizetik a legmagasabb adot. Azt is hozzatette azonban,
hogy a kilabalas erdekeben tovabbra is vissza kell fogni a fogyasztast,
ideertve a szocialis juttatasokat. Szerintem ellenben ilyenkeppen igen nehez
lesz egy vallalkozo kozeposztalyt teremteni. Hacsak nem csalnak es lopnak,
persze!

(Balogh) Eva

Csutortokon veletlenul belekukkatottam a TV-ben egy musorba, amiben a 
modernizacios csomagrol esett nehany szo. A musor cime, ha jol emlekszem 
'kormany varo'. kb 20 perc, legkozelebb jovo csutortokon 16.05-kor lesz.
(azert csak nezzetek meg a musort az ujsagban)

Az egyik nyilatkozo Fodor Gabor volt, sajnos a nyilatkozatanak az elejerol 
lemaradtam, igy csak ammyi jutott el hozzam a mondandojabol, hogy arrol 
lelkendezett, hogy ilyen sok penz, es nagy lehetosegek meg sohase votak a 
felsooktatasban. Erdekes modon en ezt senkitol se hallottam.

Masik nyilatkozo Bokros Lajos a kincstar letrehozasarol beszelt. A dolog 
lenyege, hogy a koltsegvetesi szervek a kozponti koltsegvetesbol nem kapjak 
meg a penzt, hanem kifizeteseik kozvetlenul a kincstarbol tortennek, 
termeszetesen a koltsegvetesben meghatarozott kereteken belul. A 
kincstarnak van ellenorzesi joga arra vonatkozolag, hogy valoban jogos-e 
a koltsegvaetesi szerv igenye. A kincstar csak a kozponti koltsegvetesbol 
kapott penzt kezeli, az egyeb forrasbol szarmazo bevetelekkel az 
intezmenyek szabadon rendelkeznek. B.L. szerint ez az atszevezes jobb 
hatekonysaga reven vezet megtakaritashoz, a nelkul, hogy elvonasra kerulne 
sor. A kincstar intezmenye nemzetkozi gyakorlatban altalanos, abban ternek 
el, hogy mennyire centralizalt. Pl. a francia teljesen, a nemetnek 
regionalis tagoltsaga van. A nalunk tervezett a nemethez all kozelebb.
Eddig a nyilatkozat. 

Az en velemegyem az, ha feltetelezzuk, hogy a kincstar valoban hatekony 
rendszer lesz, csak akkor vezet megtakaritashoz, ha kivaltja a jelenlegi 
intezmenyen beluli adminisztraciot. Nekem az a sejtesem, hogy nem fog a 
kincstar bevezetes a az utobbi leepulesehez vezetni, hiszen csak a kozponti 
penzek kezelesenek feladatat veszi at, igy arra valo hivatkozassal, hogy az 
egyeb beveteleket is kezelni kell, fennmaradnak majd a jelenleg meglevo 
szervek is. 
Varom a velemenyeteket a kincsar intezmenyenek bevezeteserol.

Czigany Zsolt