Sziasztok !

> Felado :  [Italy]
> A kerdesem az, tudvan a CD jatszo orajelet, (ami nagy valoszinuseggel 
> a 44100 egeszszamu tobbszorose, altalaban 11.2896M), miert nem
> allitjak elo ezt az orajelet a DAC-ban, es egy kabellel elviszik a 
> CD-jatszohoz? 

Ez mar masnak is eszebe jutott, letezik CD futomu, ami ra tud 
szinkronizalni az azonos gyartotol szarmazo DAC orajelere, ha egy kulon 
kabelen osszekotik oket de ez nem szabvanyos. 

Tovabbi gond, hogy a futomuvek mechanikajat, szervojat, optikajat 
altalaban mindenki keszen veszi, legfeljebb modositja. Mostanaban a 
Philips felultoltos drive-jat nezegetem, ebbol csinalok CD transzportot, 
ha raszanom magam. (Masok is ezt hasznaljak, pl. Micromega, Sonic 
Frontiers, stb.) Nincs semmifele szinkron bemenete. Van viszont 
16.9344MHz-s kimenete. (Van meg I2S es EBU is)
> A kabel szukseges, mert valamilyen uton-modon szinkronizalni kell a



(http://www.sonicfrontiers.com/sfi/i2sfr.html)

> Tanacsot szeretnek kerni toletek.
> 60-70 forintom van egy hangfalparra, szeretnek valami jo hangzast igazi

Ezen az arszinten legalabb a kabellel nem kell majd sokat szenvedni :)))

> Minden D/A konverter egy receiver IC.-vel kezdodik, ami eloallitja az
> orajelet a szuronek, es utana a D/A chipnek, ha a bejovo jel jitteres, akkor
> a kimeno is az (erre am magamtol jottem ra ;-)) es ez hallatszik is

Azert van kivetel...

> A kerdesem az, tudvan a CD jatszo orajelet, (ami nagy valoszinuseggel a
> 44100 egeszszamu tobbszorose, altalaban 11.2896M), miert nem allitjak elo
> ezt az orajelet a DAC-ban, es egy kabellel elviszik a CD-jatszohoz?

Ilyen is van, igaz egy dobozban. Egy korabbi HANG-ban mar meseltem rola.

> A kabel szukseges, mert valamilyen uton-modon szinkronizalni kell a
> futomuvet es a DAC-ot, mert az atlag CD-jatszokban nem alkalmaznak
> 200ppm-nel pontosabb kvarcokat, es meg ha a DAC 44100 tetelez fel egy jo
> oscillatorral, eleg gyorsan tulcsordul/kiurul a receiver bufferje.

Ez csak buffermeret kerdese, bar ketsegtelenul nem elegans megoldas. 74
perc az ugye 4440 masodperc, ebbol 200 ppm < 1 masodperc.

Sziasztok!

Ez teljesen logikusnak es esszerunek hato magyarazat.
Ha baratnomnel lesz valami cuccom, tuti kiprobalom az impedanciaillesztest!

Kerdes: miert nincs szo impedanciaillesztesrol a hangszorokabel eseten
egy hanggal szolo konyvben sem? Pedig elektronikaban ez egy alapelv...:-((

Masik kerdes: a leirtak szerint, aki csak siman ezust madzagokat hasznal,
az szinten nincs impedanciaillesztve, tehat az is vacakul szol, csak
dragan?

Haliho!
Steve

HANGoljunk!
     
     
     Kedves Peter (Kovary),
     
     
     Azt hiszem lenyegileg nem jutunk elobbre.  Zaraskent par megjegyzes:
     
     >SaZ! En mar hajlamos vagyok elfogadni, hogy ezt Te jobban tudod, mint 
     >a Martin Logan.
     ...
     >Eszmefuttatasod a parazita hullamokrol, es a lyuk kornyeki megajtas
     >megvaltozasarol mindenkeppen hibas, meg, ha Loganek hazudnanak is. 
     
       Nem hiszem, hogy allitottam volna valaha is, hogy en jobban tudom 
     vagy hogy az ML hazudik. Itt csupan annyirol van szo, hogy Te ideztel 
     egy Hasznalati utasitasbol valo passzust ami ugyebar egy kijelentes 
     csak es nem bizonyitas. Es mint mondottam mar nem vagyok egy nagyon 
     tekintelyelv szereto ember ;-) Tehat en inkabb az okokra lennek 
     kivancsi de lehet, hogy az a HANG keretein belul mar tulugorna a 
     felasottat. ( Lasd digitalis kabel vita, immaron masodszor!).
     
     
      Apropo, digit kabel. Sajna konok vagyok es tovabbra is Hajdu Csaba 
     allaspontjat osztom. Nevezetesen: egy digit atvitel valoban ket 
     parameterrel irhato le es "noch dazu" ezek jol merhetoek. Amig 
     nem rukkolunk elo preciz eredmenyekkel nincs nagyon mirol beszelni.
     Illetve felo, hogy elmegy a dolog a sarlatansag iranyaba.
     
     SaZ
     
     
     PS: Ha analog orajelgenerator ugyben megdobodnek egy mellel.... :-)

Viletel Pista hozzaszolast  kert kabel-temaju
cikkehez: nos, elmeleti ismertetojet (es tudasat) gyakorlati
tapasztalattal tudom alatamasztani, meghozza nem  is
akarmilyennel: ugyanis eppen tegnap probaltam ki
az _altala keszitett_  hangfalkabelt es interconnectet!

HANG-osok, ilyen nem volt, nem van es nem lesz!!!
Egyszeruen leirhatatlan az a hangminoseg, amit ez a
ket kabel - kulonosen az interconnect -  produkal!
(Azert megprobalom.....)

Nos, nem erdemes olyan reszletekbe  belemenni,  mint a
hihetetlen melysegu es _elethu_ basszustartomany, a szinte
percekig tarto  cin-lecsengesek, a hangszerek kulonvalasa
a zenekarbol, vagy a magasba is kiterjedo terlekepzes, mert azt 
irasban nem lehet visszaadni, azt hallani kell. Ket dolgot azonban 
talan "kezzelfoghatoan" erzekeltetni tudok.

Az elso: a zeneiseg. Ezek a kabelek varazslatosan _zenelnek_, 
meghozza, ahogy baratnom talaloan megfogalmazta: elringatnak
(lirai felvetelek), felkernek tancolni (rockzene),  komolyzenenel 
pedig elszorul a torok es megborzong az ember a meghatottsagtol. 
Barmilyen zenerol legyen szo, az ember szinte reszeve valik annak, 
amit hall, es egyszeruen nem tudja abbahagyni (erre meg 
visszaterek...). Ezek a kabelek olyasmit tudnak, amit az egyebkent 
otthon hegyekben allo (sokkal dragabb!!) kabeleim kozul egy sem tud: 
szinte alkalmazkodnak a zene mufajahoz! 

A masodik: a  hangzasbol   _nyomtalanul_  eltunt az olcso
gepekre jellemzo digitalis kemenyseg es elettelenseg, ami egy ido 
utan meg a kedvenc felveteleknel is  farasztova valt. A dolog most 
eppen forditva mukodik: hosszu zenehallgatas utan is hianyerzetem 
van, ha kikapcsolom a masinakat, pedig az erositohoz kapott halozati 
kabelt meg be se kotottem, es a kikemenyitett CD-boritohaz meg a 
padlon sza'rad.....   Talan azert van ez, mert sokminden megjelent  a 
hagyomanyos lemezjatszok hangjabol, es azt hiszem, ezzel jellemeztem 
legjobban Pista kabeleit. 

Nem tudok hozzaszolni a kabelkeszites fizikai-technikai hatterehez,
abban viszont biztos vagyok, hogy minden hangatviteli eszkoz
valamilyen egyedi hangzasi filozofiat kepvisel (talan a 
tervezoet?...), a muszaki parameterei mellett. Viletel Pista megirta 
az o technikajat, en meg prezentalni tudom a filozofiajat: 
sallangmentes, megkapo tisztasag es lagy, de nem puha zeneiseg. Egy 
ismerosom egyszer azt mondta: ot nem erdekli, mi es hogyan mukodik 
egy autoban, neki csak az a fontos, hogy mindent tudjon, ami a 
kenyelmes es biztonsagos autozashoz kell. Nos, Viletel Pista kabelei 
eppen ilyenek: a zeneszereto hangtechnikai amator szamara azt 
nyujtjak, amire szuksege van: a zene _elvezetet_ .

(Pista tajekoztatasa szerint a hangfalkabele csak azoknal a ladaknal
igazan hatasos, amelyek nemcsak jol szolnak, de a meresi eredmenyeik
is jok. Nekem szerencsem volt a B&W-vel.)

Es most terek vissza az "abbahagyhatatlansagra" (hu de szepre 
sikeredett....).   Uraim,  csak az probalja ki Viletel Pista 
kabeleit, aki nem fel az uj drogtorvenytol. Ezek ugyanis legalabb 
tiz ev bortonnel felero fuggoseget okoznak...........

Vegul pedig az erdeklodoknek: Pista hozzajarulasaval ime a 
mobil-szama: 06-30-9503-668.

Udvozlet mindenkinek: Zozo

Sziasztok !

Keresek egy min. 3,5 oktavos midibillentyuzetet, hasznalt, megkimelt
allapotban, elfogadhato aron.

Viletel Istvan irta:
> A reszletek tisztazasa elott a Litze szerkezetrol kell valamit
> mondani.A Skin effektus kovetkezeben novekvo frekvenciak eseten
> a vezetes a vezeto feluletere szorul ki s a belseje mint ha ott
> sem lenne.Szamszeruen - de a keplet mellozesevel - 20 kHz-en a
> skinmelyseg rez eseten kb 0.45 mm, azaz 0.9 mm atmeroju tomor
> vezeteknel nagyobb atmerojut nincs ertelme hasznalni,mert ilyen
> frekvencian a legbelseje eppen mar nem vezet.Ha nagyobb
> keresztmetszet kell - mert a hangfalakhoz kell is a leheto
> legkisebb vezetesi ellenallas erdekeben - tobb,de EGYMASTOL
> ELSZIGETELT, vegeiken parhuzamosan osszekotott vezetekeket
> hasznaljunk.Nos ez a Litze szerkezet.

A skin effektus egy egyszeru jelenseg, ami a Maxwell egyenletekkel konnyen 
leirhatunk. Lenyege, hogy a valtakozo aramnal a valtakozo elektromos es 
magneses ter ugy hat, hogy belul egyre inkabb csokken az elektromos ter, 
igy az elektromos terrel aranyos aramsuruseg is. Minnel nagyobb a 
frekvencia, annal inkabb csak a felszinen folyik aram. Ha egy vezeteket
 hosszaban felhasogatok, vekonyan leszigetelek, majd egymas mellett vezetem, ak
kor hiaba nagy a felulet, mert a terek akkor is a kulso reszen 
engedik csak folyni az aramot. Persze valamennyire csokkenhet a skin
effektus attol, hogy a szigetelok szethuzzak a vezeto keresztmetszetet. 
Az is lehet, hogy mas miatt javul a hangminoseg. Drasztikusan ugy
 lehet(ne) csokkenteni, hogy a _geometriai_ elhelyezkedesen is valtoztatunk. 
Lehetne a szigetelt szalakat egymas melle elhelyezni (szalag), vagy egy
 vastagabb belso szigetelocso kore, a keresztmetszeten egy kor menten 
szetosztani.

Bese Attila irta:
> Mas: Nagy orommel olvasom Bartha Agoston nepzenei cikkeit.   
  
Csatlakozom, jok es erdekesek voltak az irasaid, szivesen olvasnek egyebb
ritka hangszerek felepiteserol, mukodeserol is. 
A 269-ik Hang-ban kifejtetted a gyokerek elveszteserol, a kulturak eltuneserol
a velemenyedet. Ebben en meg nalad is "elkeseredettebb" pesszimista
 vagyok. 
Szerintem a vilag egy "kulturalis kollapszust" el at, kulonosen igaz ez a 
Karpat-medence magyar lakossagara, ennek az egyik vetulete a nepzene. 
Ugy velem sajnos nincs visszaut, kozeleg (vagy mar bekovetkezett) a mult 
szazadban rettegett "nemzethalal". 

Udv, Gruiz Marton.

Kedves HANGosok!

Kovary Peter irta:
> >> A rugalmassagi modulus frekvenciafuggo lenne? 8-o
> >> Az emberi hallas tartomanyaban?
> 
> >Kis amplitudoknal (ahol kicsi a rugalmas deformacio) linearisnak tekinthetju
k
> >a rendszert, azaz a rugalmas deformacioval aranyosan valtozik az anyag
> >belso feszultsege. Ebben az esetben nincs frekvenciafugges. Nagyobb
> >amplitudoknal mar nem linearis, itt minden megtortenhet, de mindenkeppen
> >fugg az amplitudotol. Az, hogy mi szamit "kicsi"-nek, az erosen anyagfuggo.
....
> Persze. Elegge jelentosebb deformacional el is torik a fahelyettesito
> anyag. Ott is linearis a rendszer, ahol nagy a _rugalmas_ deformacio.


Itt most tevedsz. Mindjart kifejtem.


> A rugalmassagi modulus definicio szerint a Hooke torvenybol:
> 
> [szigma=epszilon*E]
> 
> E=szigma/epszilon
> 
> Ez igy kinai, leforditom:
> 
> A kulonbozo anyagok rugalmassagi modulusa egyenlo az anyagban
> keletkezett [mechanikai] feszultseg, es az ezen feszultseg hatasara
> letrejott fajlagos nyulas hanyadosaval. Igy merik.
> [Feszultseg=ero/anyagkeresztmetszet], [fajlagos
> nyulas=hosszvaltozas/teljes hossz]

Kozepiskolaban elmegy ez, de a valosag ennel azert egy kicsit bonyulultabb.
A rugalmas testek kinematikai es dinamikai leirasa elsosorban nagyon 
kicsi es nagyon lassu deformaciokra szoritkozik, miutan ez kezelheto
 konnyen elmeleti alapon. Nagyobb deformacioknal minden anyag esetleges,
csak ra jellemzo tulajdonsagokat mutathat. 
Kozepiskolaban ennek a leirasa kimerul a "gatyamadzag" nyujtasi, kiserleti
 vizsgalataban.
Altalanosabb ertelemben _minden_  rugalmas testben a feszultsegeket 
egy 3x3 tenzor jellemzi egy adott pontban (bocsanat azoktol akik ezt nem 
ertik!, tenzor kb.=martix). A deformaciot is egy ilyen tenzorral lehet egy adot
t
pontban leirni. Minden anyagnal, a feszultsegtenzor egyertelmu fuggvenye a defo
rmaciotenzornak, idaig ez teljesen altalanos. Hogy kezelni tudjuk
matematikailag, sorbafejtjuk ezt a fuggvenyt, es feltetelezzuk, hogy a
 deformacio olyan kicsi, hogy a linearisnal magasabb rendu tagok 
elhanyagolhatoak.  Ebben az esetben a feszultsegtenzor es a
 deformaciotenzor kozott linearis a kapcsolat, meghozza egy negyindexes 
konstansokat tartamazo tenzoron keresztul. Ezt az osszefuggest 
hivjuk Hooke torvenynek, a konstansokat rugalmassagi modulusnak. 

Abban teljesen igazad van, hogy ha szigoruan ezt a linearizalt osszefugges 
allandoit hivjuk "rugalmassagi modulusnak", akkor ezek mindig 
konstansok (definicio szerint), viszont csak egy hatarig ervenyes.

A legaltalanosabb esetben 21 fuggetlen rugalmas allando van. 
Ha a test homogen es izotrop, akkor mindossze ket, un. Lame-fele 
allandoval leirhato mindenfele deformacio, hullam stb. 
Belathato, hogy ket ilyen fuggetlen allando lehet a kompressziomodulus,
es a nyirasi modulus is, illetve egymasbol kifejezhetoek. Az altalad emlitett
 Young-modulus is kifejezheto veluk. 

Azt en is valoszinunek tartom, hogy a hangdobozok epitesenel ezek a folyamatok 
meg boven kezelhetoek ezzel a leirassal. Ha megis szukseg lenne
valamennyi korrekciora a nemlinearitas miatt, az nagyon pici lenne, es a 
tervezes soran elhanyagolhato, hiszen a vegso finomitas ugyis hatra van a
prototipus epitese utan. A rugalmas tulajdonsagok (mondjuk inkabb ezt a 
rugalmassagi modulus helyett), ha a nemlinearis deformacio tortenik, 
fugghetnek a frekitol. Biztosan fuggnek viszont az amplitudotol, hiszen 
ha nagyobb az amplitudo, akkor nagyobb a deformacio, ez viszont donto 
a nemlinearis esetekben. Hogy hol van ez a hatar, az egyedileg fugg az 
adott anyagtol.

Megegyszer bocsanat a tul "nehez" szovegert.

Udv, Gruiz Marton.

Hallo hallo !
 Az utobbi evekben tanchazi zeneszeink szakmailag oriasi
fejlodesen mentek keresztul. Sokat segitettek ebben az
intezmenyesen es spontan keletkezo iskolak, taborok,
tanfolyamok. Letezik sok jo zenekar, Eroteljesen megnott
a zenei kinalat, megis az egyre nagyobb rendezvenyeken
nehezebben talalunk onmagunkra a nagy ricsaj, lotás-futas
miatt. Gyakran erzem, hogy “nem a lenyeg a fontos.˛  Mi a 
lenyeg tehat? A lenyeg nekem, mint zenesznek az, hogy a
zene UZENETE eljusson  “az en kis kozonsegemhez˛. Ezt
egyaltalan nem konnyu megvalositani.  Ott kezdem, hogy
nem mindig van uzenet. Gyakran beesunk egy produkcioba,
amihez semmi kozunk,    vagy az elkepzelesunket nem tudtuk
megvalositani, megis muszaj valamit csinalni,    vagy epp csak a
penzert jatszunk x percet. A masik leggyakoribb eset, hogy uzenet
lenne, es a produkcii is jo, de nem juthat el a kozonseghez,
mert nem teszik lehetove a korulmenyek, jelesen a szervezesi
hibak, a zenekar es a kozonseg koze betett hang es fenytechnika,
vegul  a dragalatos kozonseg erdektelensege. Mindezeket
figyelembeveve az elmult tizenhet evben koncerten jatszo tanchazzeneszkent bizo
ny nem tudtam sokszor eljuttatni az
“UZENETET˛. A legtobb zenekar mindenaron koncertezni akar. 
Ez a tomegtermeles lehetetlenne teszi a valodi zenesz - hallgato
viszony kialakulasat. Az ember pofajaba iranyitott baromi eros
reflektorok, a tullhajtott, rosszul beallitott hangtechnika is
megteszi a magaet. Nem csoda, ha csak a musor vegen jelentkezo
kedves penztaroslannyal valthatunk nehany szemelyes szot.
A tomegkommunikacioban valo megjelenesrol es ervenyesulesrol
megvan a velemenyem. Ott megint egesz mas lenyeg a fontos.
Mas a helyzet, ha utcazeneszkent jatszom. A pozitiv
visszajelzesek, gyakoriak, oszintek,  a zenekar kozvetlen
kozeleben bonyolodnak szemtol szembe, es precizen merhetoek.
Elvezetes a spontan kialakulok korenek gyurujeben jatszani. 
Lattunk sirni 56-os magyarokat, valamelyik regi notara,
konnyeit torolgeto roman nenit a Pacsirtara. Am ez meg mindig
nem a legjobb zenei kozeg, mert az emberek sietnek, a hely-
szin is hervaszto neha. Legjobb az “asztalba˛. Eskuvon, balban,
vagy magyar heteken fordul elo, hogy asztali muzsikat kell
szolgaltatni. Tudom en, hogy itt nem az evszazadok altal
csiszolodott nepizenet igenylik, de ha jol jatszunk, egyutt
repulhetunk. Nem konnyu megfelelni. Ott kezdem, hogy
rengeteg szamot kell ismerni. Szerencsere  Viktor,
Mezokolpenybol elszarmazott primasunk sok mindent tud.
Kovetni, es neha iranyitani kell a tempot. A zenekarnak
lehetoseg szerint tokeletes kommunikacios osszhangban
kell lennie onmagaval es az egesz kornyezetevel. Kezelni
kell a zaporozo rendeleseket, es gyakran a zarora utan
kialakulo kaotikus helyzetben is segiteni kell a civilizalt
befejezst.   Ebbe igazan csak beleszuletni lehet, de ezt az
utat kell jarnunk, mert eddigi sikereinket annak koszonhetjuk,
hogy tobbfele zenet is jatszunk elve Viktor adottságaival.
        Elemi erdekunk, hogy kulturankat bemutassuk a maga
sokszinusegevel szukebb es tagabb kornyezetunknek. Orizzuk
meg zenenket elo formajaban ugy, hogy a lakossag minel szele-
sebb retege megismerhesse es elhessen vele. Igy tehetjuk
szinesebbe es erdekesebbe az emberiseg kulturkincset, a negy
egeszt IS (masodsorban).          "Veled uram,    de nelkuled."




Itt a veege gondolj veele.





Bosc a szoszaporitasert. Talan volt akit erdekelt.  Udv, Agoston

Sziasztok!

Harom kerdesem volna:
1. Van-e valamelyikotoknek (megunt/folosleges/stb.) Vivaldi CD-je,
amitol megszabadulna? Ha van ilyen, irjatok meg (lehetoleg maganle-
velben, hogy ne terheljuk a listat), hogy mit tartalmaz, nehogy
elarasszatok 20kg Negy evszakkal...! :))) (Termeszetesen nem ingyen
kivanom.) Magyarazat: gyujtom a Vivaldi felveteleket. (Esetleg olyan
bolt/zenei antikvarium cime, ahol ilyenek fellelhetok?)

2. Nem egeszen erre a listara tartozik, de nem tudja-e valamelyikotok,
hol lehetne beszerezni Walter Kolneder hires Vivaldi konyve't? Annak
idejen a hatvanas evek vegen a Zenemukiado adta ki, nem tudom, van-e
ujabb kiadasa? (A "regi" kiadas is jo lenne, csak megszerezhetnem!)

3. Magyarazzatok meg nekem, hogy miert hallom sokkal jobb minose-
gunek a regi Hungaroton (komolyzenei) CD-ket (AAD, esetleg ADD), mint
a mostani, kulfoldi DDD felveteleket! Holott ezek a regi CD-k meg
a hatvanas-hetvenes evekben lettek felveve, majd a CD korszak be-
koszontevel digitalizalva, stb. Sot tovabbmegyek: (javitsatok ki,
ha nem igy van!) a HiFistak (tekintsunk el most az LP-tol) a cucca-
ik tesztelesere egy bizonyos, a hatvanas evekbol szarmazo jazz fel-
vetel CD-jet hasznaljak. (A cimere nem emlekszem.) Igy van? Es ha
igy, akkor mi a muszaki/technikai magyarazata? Vagy egyaltalan nincs
technikai magyarazat, csak uzleti? (Tomegtermeles, kommercializalo-
das,...)

Udv: Karoly

> =======================================================
> Felado : Hajdu Csaba
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: Kabelek ( 17 sor )
> Idopont: Thu Dec  3 02:17:02 EST 1998 HANG #272
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
> Koszonom a valaszt. Nem akarok ismet hosszu vitakba bonyolodni, de azert
> kotelessegemnek erzem leszogezni, hogy a tudomany mai allasa szerint egy
> digitalis jelet egyertelmuen es teljesen le lehet irni ket jol merheto
> parameterrel: a bitertekkel, es az idozitessel. Minden tovabbi parameter,
> ami esetleg a kabelfajta fuggvenyeben (is) valtozhat, eleg szeles
> tartomanyban kozombos. Termeszetesen "kelloen rossz" eszkozokkel a ket fo
> parameter is durvan rongalhato, de ez muszerekkel minden tovabbi nelkul
> merheto.

Valoban a tudomany mai allasa szerint villamos szempontbol egyertelmuen
determinalhato a digitalis jel es ez ugyanugy igaz az analog jelekre is. De
csaka villamos szempontokat vettek figyelembe a digitalis jelrogzites
fejlesztesekor. Vedd figyelembe, hogy meg a nagybetus TUDOMANY ervenyessegi
kore is veges. Ismeretelmeleti problemakra gondolok es itt meg csak nem is
errol van szo.
 Igenis tudomanyos elmelettel megmagyarazhatoak az allitasim sot a
gyakorlatban bizonyitani is tudom. Ezekrol a dolgokrol bovebben, bar
leegyszerusitve olvashatoak irasok az interneten.
http:www.digitel2002.hu/aliscaorange

>Kovary Peter irta:

> A rugalmassagi modulus definicio szerint a Hooke torvenybol:
>
> [szigma=epszilon*E]
> E=szigma/epszilon
>
> Ez igy kinai, leforditom:
>
> A kulonbozo anyagok rugalmassagi modulusa egyenlo az anyagban
> keletkezett [mechanikai] feszultseg, es az ezen feszultseg hatasara
> letrejott fajlagos nyulas hanyadosaval. Igy merik.
> [Feszultseg=ero/anyagkeresztmetszet], [fajlagos
> nyulas=hosszvaltozas/teljes hossz]
>
> Ez a _definialo_ egyenlete!
>
> Ez persze egyszeru huzasra ervenyes. De ugyanilyen alaku a torveny
> nyirasra, hajlitasra, csavarasra is, sot folyadekok eseten is. Csak
> akkor az u. n. csusztato rugalmassagi modulusrol, es
> kompressziomodulusrol is beszelunk.
>
> Tehat egyik esetben sincsen semmifele ido, semmifele frekvencia a
> definicioban. Mindossze feszultseg [ero/felulet] es fajlagos nyulas
> statikus dolgok szerepelnek a definialo kepletben. Tok mindegy, hogy
> milyen frekvenciaval, sebesseggel gyotrod az anyagot, az vagy rugalmasan
> viselkedik, vagy nem. Ha nem, akkor nincs ertelme beszelni rugalmassagi
> modulusrol, ha meg igen, akkor eppen azert nevezzuk ezt rugalmas
> viselkedesnek, mert a viselkedese megfelel a fenti Hook torvenynek, es
> annak nincs koze a frekvenciahoz, sebesseghez, idohoz. Es ezen alapszik
> az egesz rugalmassagtan.
>
> Lehet, hogy kimertek valami frekvenciafuggo dolgot, de hogy az nem a
> rugalmassagi modulus volt, az tobb. mint valoszinu.
>
Elnezest kerek, hogy az elnevezesben egy kicsit pongyola voltam, de te sem
voltal teljesen preciz a valaszodban. Nekem komplex rugalmassagi modulust
kellett volna irnom, bar ha frekvencia fuggesrol beszelek talan ez
kikovetkeztetheto. A HOOKE- torveny idealisan rugalmas testre, tehat homogen
es izotrop  testre vonatkozik statikus terhelesnel. A hangdobozoknal
nyilvanvaloan a dinamikus viselkedes az erdekes a felhasznalt anyagok
nemidealis viselkedese miatt. Tehat azok az akusztikai meresek melyeket
nekem elvegeztek alapveto fontossaguak es ugyanolyan fajsulyuak, mint a
elektronikaban a dinamikus jellemzok merese. Sajnos az egy nagyon szomoru
teny, hogy ezt szinte soha nem veszik figyelembe a tervezok.