Sziasztok!

Kedves Marky !

>Ha mar membran: egy kvarckristalyt csak az onrezgesi frekvenciajan ill. a
>felharmonikusain(*) lehet rezegtetni. A hangszoro membranjat viszont
>"barmilyen" frekvencian. Mi az elvi kulonbseg a ketto kozott?

Szerintem a membran anyaga eleve vesztesegesebb, 
de ami a lenyegesebb: a lengese soran a kozegellenallas jelentos 
veszteseget okoz, azaz a nagy felulet relative nagy energiat 
kepes atadni. 
Amint veszteseges egy rezgorendszer, megvaltozik a 
frekvencia-tartomanybeli karakterisztikaja.
Ha egy kvarckristaly olyan kozegben rezeg amely kepes 
atvenni az energiajat, vagy csatolasban van masik rendszerrel, 
akkor hasonlokeppen eltunhetnek a kiugro helyi maximumok
az atviteli gorben.

A viz-modulacios membranos erositorol:
>Zoli, itt az alkalom, hogy megepitsuk! :) 

Oke, de elso a biztonsag. Vizallo fulvedot, gumicsizmat, 
mentomellenyt, viharkabatot es mentocsonakot kell 
legeloszor is szerezni. :)

Arra gyanakszom, hogy mint altalaban a kommunikacioval
kapcsolatos jelentosebb talalmanyok, ezt a fajta erositot 
is bizonyara haditechnikai celra fejlesztettek ki.
Lehet, hogy a tengeri hajozas hoskoraban alkalmaztak
hajok kozotti hirkozlesre.
Talan egy szelcsendes napon egy rettenetesen unatkozo 
tengeresz agyaban merult fel a gondolat: 
- Nicsak, mennyi vizet latok... Hasznalni kene ezt valamire.

El tudom kepzelni, hogy balnakban bovelkedo vizeken 
jo nagy membranokat is alkalmazhattak, s a
tengeri csatak vegen a vezerhajorol igy adtak ki a 
 parancsot:  - Gyoztunk ! Tuzet szuntess ! 
               Adas vege ! Vizet szuntess ! :)

Udv: zoli

 wrote:

> Nos, az eddigi tapasztalataim nem igazan a varakozasomnak megfeleloen
> alakultak.

Ime, valami mas:

Hatarozzuk meg azokat a folytonos, intervallumon ertelmezett f
fuggvenyeket, melyekre:

f(f(f(x)))=x


es egy masik feladat:

Legyen f:R->R fuggveny, melyre f(x+y)=f(x)+f(y)
Bizonyitsuk be, hogy letezik olyan f, mely nem f(x)=c*x alaku. 


M.Laci:

> a tudas azon keves dolgok koze
> tartozik, amelyek nem fogynak azzal hogy masokkal megosztod.

Sot, mint ahogy Apaczai mondta (igazan szepen):

"Én sokszor sokat olvastam, melyre ha egy holnap múlva ráfogtál volna,
azt sem tudtam volna megmondani, kiket olvastam. De az, kikre másokat
valaha tanítottam sok ízbe, azoknak emlékezeteket az halál üti ki
fejemből." Ha nem találsz önkéntes hallgatóságot, fizess nekik, adj
valakinek egy vagy két polturát". 

Hat en fizetni nem fogok nektek, de nagyon szivesen magyarazok ha
kell. :) Ja, es meg ezt is mondta:

"Kerüld a haszontalan társaságot, az értelmetlen fecsegést."

Ezt valoban erdemes volna megszivlelnie nehany usenet usernek. 

SB

Nemes Marcus wrote:

> Ha mar membran: egy kvarckristalyt csak az onrezgesi frekvenciajan ill. a
> felharmonikusain(*) lehet rezegtetni. A hangszoro membranjat viszont
> "barmilyen" frekvencian. Mi az elvi kulonbseg a ketto kozott?
 
Ha az ember belerug egy szemetesbe, trolibuszba, hangszoroba vagy
kvarcdarabkaba, az a sajatfrekijen fog rezegni, de ez nem jelenti azt,
hogy ne lehetne megeroszakolni, es mas frekvencian rezegtetni (ld.
kenyszerrezges), mint ahogy ezt a hangszoronal az elektromagnes
segitsegevel tesszuk. Ha jol emlekszem, a kvarcnal ugyanilyen (a
levego altali) kenyszerrezgesen alapszik a kristalymikrofon. 

SB

Ha a szuro tul vastag, kitakarharja a szeles latoszogu objektivvel keszitett
kepek sarkat. A polar szurok elforgathato konstrukciojuk miatt altalaban
vastagabbak mint az egyszerubb szurok. Szeles latoszogu objektiv eseten
rosszul felhelyezett, vagy tul hosszu napellenzo is okozhatja a sarkok
sotetedeset. Ha baratod valoban teleobjektivet hasznalt, akkor azonban nem
sok hasznalhato otletem van...

Doneko

> > Mivel fotozassal kapcsolatos temakort nem talaltam a HIX-en, ezert
kedves
> > tudosok hozzatok fordulok a kovetkezo kerdessel.
> >
> > Egy baratom gorogorszagi, teleobjektivvel keszitett fotoin (a nagyon
eros
> > napsutes miatt?) a sarkok besotetedtek. (Mind a negy sarok.) Mitol lehet
> > lehet ez? Azt hiszem, linearis szurot hasznalt.
> >
> > Udv,
> > CsP

> Felado : Nemes Marcus
>
> Ha mar membran: egy kvarckristalyt csak az onrezgesi frekvenciajan ill. a
> felharmonikusain(*) lehet rezegtetni. A hangszoro membranjat viszont
> "barmilyen" frekvencian. Mi az elvi kulonbseg a ketto kozott?

A kvarcot is barmilyen frekvencian lehet rezgetni. Ha egy generatorbol adott
frekvenciaju jelet adunk ra, azon fog rezegni, hasonloan a hangszorohoz.
Persze a rezonanciafrekvencian azonos gerjesztesre nagyobb amplitudoval
rezeg. A hangszoroknak is van rezonanciafrekvenciajuk. A kulonbseg nem
annyira elvi (mindketto elektromosan gerjesztett mechanikus rezgorendszer),
mint inkabb az, hogy mit varnak toluk, ennek megfeleloen milyen celra
terveztek oket. A kvarc piezoelektromos gerjesztesu, nagyon nagy korjosagu,
kis vesztesegu rezgorendszer, a veszteseget itt karosnak tekintik. A
hangszoro magneses gerjesztesu, kis korjosagu, nagy vesztesegu
rezgorendszer, ahol az egyik veszteseg - a hangsugarzas - maga a cel...  :-)

Altalaban pontos frekvencia eloallitasara hasznaljak a kvarcot, ezert
oszcillatorkapcsolasba helyezik, ahol a kvarc valamelyik
rezonanciafrekvenciajan fog berezegni. A kvarc rezgesenel nagyon kicsik a
vesztesegek, igy nagyon nagy a korjosag, eles a rezonancia. A kristaly
metszesenek sikja valaszthato ugy, hogy hotol kevesse fuggjon, igy nagyon
pontosan tartja a frekvenciat. Egeszen kis, kHz-es kvarcok altalaban hajlito
rezgest vegeznek, pl. a 32768 Hz-es orakvarcokban egy vekony kvarchasab
oda-vissza gorbul. A nagyobb frekvencias, MHz-es kvarcok altalaban lapos
korongok, amelyek nyirorezgest vegeznek. A meg magasabb tartomanyban
feluleti hullamokkal mukodnek.

A hangszoroknak is van rezonanciafrekvenciajuk, ami a melysugarzoknal nehany
Hz tartomanyba esik. Ha hangdobozba epitik, a dobozba zart levego rugoereje
ezt feljebb tolja. Mas kerdes, hogy hangszoro eseten a korjosag sokkal
roszabb, ezert a rezonancia nem olyen eles. Nem meglepo, sok a veszteseg,
hiszen mozgatnia kell a levegot, igy sugarzasi veszteseg lep fel, a dobozon
belul a nyomott levego melegedese miatt veszteseg lep fel (meg torzitas),
rosszabbak a rugok stb. Hangszorok eseten a rezonancia nem elonyos, ha
egyenletes atvitelt varunk toluk, ezert el szokas nyomni kis impedancias
meghajtassal. De vannak rezonancian uzemelo hangkeltok is, ilyenek a piezo
csipogok, amik a karorakban pittyegnek.

Jozsef

Hali!

   Nos, ha elfogadjuk hogy kb 100.000 kg*m2/s2 mozgasi energiat veszit az
auto, amikor mondjuk megallsz egy piros lampanal es ez mind a semmibe vesz,
akkor nehezen lehetne osszehasonlitasi alapot keresni a sebesseg fentartasa
kozbeni hatasfokkal...
   A lendkerekes modszerek egyebkent nekem sem tunnek egyszeruen
megoldhatonak, nem beszelve arrol, hogy meg akadajozzak az auto fordulasat
is. A forgas atvitele akkor mar egy generator motor parral es elekronikus
vezerlessel jobban megoldhato. Bar lehet, hogy meg igy is uj vastagsagu
kabelek kellenenek.
   A hidroszkopikus tarolas hatasfoka kozel nulla, mivel ha megemelsz vele
100 kilogramm vizet kb. fel meterrel az ugy 500 kg*m2/s2 energiat tarol...
Hatasfok: fel szazalek!!!
   A villamos tarolas szinten nem nyero, mert valoban nehezkes lehet a 2
masodperces fekezes alatt mondjuk ugy 100,000/2=50,000 watt, azaz 50
kilowatt teljesitmenyt elnyeletni egy kondival, ugy hogy ne robbanjon fel...
Az aksi toltesenel meg megint csak nem tul nagy a hatasfok, ha azt akarjuk
hogy tovabbra is mukodjon. Bar meg ez a legvaloszinubben mukodo dolog.
   A kompresszios elvet egyebkent ugy gondoltam, hogy valamifele tartalyban
noveli a nyomast az auto kereke altal hajtott kompresszor, ami fekezest
okoz. Itt presze kell egy nagyobb attetel, hogy ne rangasson fekezes kozben.
A tartalyban lehet levego is, bar olajjal jobban menne szerintem. Hogy
mekkora hatasfokkal lehet igy tarolni fogalmam sincs, valaki
kiszamolhatna!!! A felhasznalasara pedig folyto szelepel valo ki engedese
hajthatna egy a belso egesu motor tengelyevel kapcsolatban allo masodik
motort... Nekem ez a legszimpatikusabb.

   Egyebkent erdemes utanagondolni, hogy ha a tarolas hatasfoka t, a
felhasznalase pedig f, akkor az auto eredeti v sebessegenek elvesztegetese
utan v*GYOEK(t*f)-re gyorsithato. Pl: ha t es f is 0.5, akkor 0.5*v-re
vissza tud gyorsulni egy gramm uzemanyag nelkul! Nos, akinek van pillanatnyi
uzemanyag fogyasztasmeroje az autojaban, az tudja hogy gyorsitaskor akar
20-30 litert is mutathat, mig 50-es temponal jobb kocsikban 3-4 literre is
lemehet. Amit itt meg lehet sporolni, az a 20-30 literes gyorsitasi
fogyasztas. Az eredmeny pedig akar 1 liter pro 100 km is lehetne.

   Levy

ui: Ja, jut eszembe mintha valami olyat is olvastam volna, hogy mar vagy
husz eve van olyan sorozatgyartasra alkalmas belso egesu motor, ahol az
egester nem a dugattyukamra, hanem egy kulon kamra. A dugattyukat csak
felmelegitett es lehutott gazok mozgatjak. Tokeletesebb eges, mert a kamra
merete nem valtozik, nincs benn mozgo alkatresz, a dugattyuk elettartam
lenyegesen nagyobb, mivel nicsn belul eges, stb... (ja, tokeletesebb eges
ugye kisebb legszennyezest eredmenyez)

Sziasztok,

Biztos hogy arrol szolt az a cikk? Mert a DNS masolas nem ujdonsag,
olyannyira nem, hogy rutinszeruen alkalmazzak. Az elso eves
orvostanhallgatok csinaljak laborgyakorlaton. (ld. PCR)

A macskas tajekozodasi futast csak megerositeni tudom. Mi egy macskat egy
20 km re levo faluba vittunk (Debrecenbol) zart csomagtartoban. A macska
egy honapos szintidovel ugyan, de visszatert.

Igaz nem autorol van szo, de olvastam egy tisztan lendkerekkel mukodo
"villamosrol" Az elveszett lendkerek energiat az allomasokon ujra tudta
tolteni. 
A viztartalyos Fiat erdekes latvany lehetett. Csak a viz helyzeti
energiajat hasznalta ki, vagy zart tartalyba nyomtak a vizet,
osszepreselve a levegot folotte?

Zoli

Sziasztok!
                        
      Szerintem az a kerdes, hogy mit ertesz elet alatt,
      egy teljesen ertelmetlen kerdes(Gogy kerdeszte
      Isvaratol) .Ugyanis azt lehet mondani, hogy mi, szerintunk 
      a legegyszerubb eloleny amit meg elonek tekintunk,vagy lehet 
      olyan tulajdonsagokat megadni amelyek segitsegevel elehet 
      donteni, hogy mi elo es mi nem, de az hogy mi az elet az
      mar egy filozofiai kerdes es ezzel kapcsolatban Isvara  (az 
      elozo leveleben)mar leirta a velemenyet(amit irt az filozofiai
      megfogalmazas,mert szerintem az elet deffinialasara csak 
      filozofiai meghatarozast lehet adni.)Igy nemertem Gogy 
      kerdeset, megkapja a valaszt utana teszi fel a kerdest.      
      Szerintem a ma elo legegyszerubb eloleny csoport amit elonek 
      lehet nevezni az a prokariotak csoportja.
      Most pedig megadom, hogy szerintem mik azok a tulajdonsagok
      emellyekkel rendelkeznie kell egy "elolenynek", hogy elonek
      tekinthesuk.
      -Eloszoris megkell szuletnie (ezalatt azt ertem, hogy 
       szuletettnek es nem kialakulonak kell lennie).
      -Masodszor anyag cseret kell folytatnia.
      -Tudniakell onaloan szaporodni,eletkepes utodot letrehozni
      (itt fajokrol es nem egyedekrol beszelek,nehogy valaki
       azzal jojjon hogy az o cicaja otthon inpotens.En egy faj
       egyedeinek a tulajdonsagarol,beszelek.)
       -Vegul elkell pusztulnia.
       Egyszoval (jol korulhatarolt) elet ciklussal kell rendelkezzen.
       -Tudjon a kornyezet ingereire biologiai valaszreakciot adni.
       -Legyen egy viszonylagos alandosaga.
       
                        Balazs.

Hello Balazs!
Teljes mertekben egyetertek az altalad leirtakkal, de en azt kerdeztem,
kizarhato-e itt is barmifele "rejtett parameter" letezese.
udv, Sanyi

Arpi -  [Hungary]
>  Az oroklodesben csak egyvalami hianyzik: A kozponti irnyitas
> regeneracioja.  A serulesek gyogyulnak-regeneralodnak, uj sejtek
> termelodnek. Az idegrendszer nem. Az agy nem.(Nehany kivetel
> persze van...) Miert nem?
> 	Evolucios hiba? Az idegi szervezodes miutan atveszi az
> iranyitast, onmaga regeneralasara nincs kapacitasa felepiteni egy
> folyamatot?

Az agy az egyik legcsodalatosabban regeneralodo szervunk. Orult nagy 
agyverzesek, fel agy eltavolitasa utan is (hozzavetoleg) epen funkcionalo 
emberekrol tudunk. A bo verellatas lehetove teszi, hogy egy er elzarodasa 
utan egy masik er atveszi a taplalast, illetve, ha az agyszovetek mennek 
tonkre, akkor mas agyi teruletek veszik at a funkciot, pl. a 
mozgatoteruletek funkciojat egy masik terulet atveszi. Nem lesz tokeletes a 
regeneralodas, pl. a finom mozgasok sokat veszitenek pontossagukbol, de 
azert mukodik! Ez olyan fantasztikus valtast jelent, mintha peldaul, ha 
kiszurnak mindket dobhartyamat, akkor az orrom az elkezdene olyan modon 
modosulni, hogy hallani tudjak vele (jo, kisse tulzott a pelda, de talan 
erzekelteti, mit akarok mondani)

Abban igazad van, hogy maguk az idegsejtek nem kepesek osztodni. Az 
egyedfejlodes korai szakaszaban az idegsejtek osztodasa megszunik, ezutan 
csak vesziteni lehet beloluk. Ennek okat nem tudom, talan valaki, pl. egy 
neurofiziologus tud mondani valamit.
Csak gyanitom, hogy valami olyan ugy lehet, hogy a termeszet takarekosan 
banik az epitoanyagokkal. Nem is olyan regen (par ezer ev) az ember 
atlageletkora 30 korul volt. Ez ido alatt nem leptek fel olyan hatasok, 
amelyek az agyat romboltak volna (kobunkok kivetelevel, persze). Tehat a 
meglevo sejtszam boven elegnek bizonyult. Vagyis, az a teny, hogy az 
idegsejtek nem osztodnak nem jelentett korlatozo szelekcios hatast.
Most mar talan jol jonne egy osztodasra kepes neuron (bar a reprodukcios 
idoszak szempontjabol meg most sem korlatozo), de az eltelt ido tul rovid 
az erzekelheto evolucios folyamatok szempontjabol.

Udv
Biro Zsolt

http://www.extra.hu/GRAMMA

A napfogyatkozas-temahoz:
Egyik szakerto a napfogyatkozas elott megemlitette, hogy a rontgenfilm 
hasznalatara senki ne gondoljon, kizarolag a hitelesitett 
napfogyatkozas-szemuvegek jok.
Elegetett (tulexponalt) rontgen-filmen keresztul neztem a napfogyast, semmi 
gondot nem okozott. (Az UV kiszuresehez szemuvegre vagtam ra a filmet, 1 
retegben) Sot, egy 10x-es tavcso ele is kivagdostam megfelelo karikakat, es 
jelenthetem, hogy semmilyen kellemetlen hatasa nem volt, azota is kitunoen 
latok. A tavcsovel egyebkent a napfoltok is kitunoen latszanak.
Ajanlom a modszert unokaitoknak.

Mellesleg - meg nem nevezett informatorok szerint az ezredveg (a kialakult 
vitak kovetkezteben) bizonytalan ideig elhalasztasra kerul. :-)

Biro Zsolt

http://www.extra.hu/GRAMMA

Klonozas (istvan.z.danko)
Remelem, meg nem tulbeszelt a tema.
Amennyire tudom, a DNS helyreallitasa, kozel 1000 eve halott sejtekbol, 
(Szt. Istvan jobbja), nem lehetseges. A DNS az egyik leggyorsabban romlo 
sejtalkotoresz.
Meg a halalukkor befagyott - tehat ugyszolvan tokeletesen konzervalodott - 
mammutokbol se voltak kepesek ep genomot helyreallitani. Pedig ezek annyira 
jo allapotban voltak, hogy nehany alkalommal a sziberiai vadaszok a jegbol 
kiasott mammutok husaval etettek kutyaikat.
De ha sikerulne is helyreallitani a genomot, valoszinutlen, hogy Szt. 
Istvan vezeto poziciot erjen el Magyarorszagon (vagy mashol).
Egy ember szemelyisege csak reszben mulik (es az a gyanum, hogy kisebb 
reszben) a genomon. Rengeteget szamitanak a kulso hatasok: Neveltetes, 
tarsadalom, betegsegek, nem is beszelve a kozvetlen fizikai hatasokrol.

Pont ezert, nem tartom etikatlannak az ember klonozasat. (Termeszetesen, 
csak akkor, ha kidolgozzak a megfeleloen biztonsagos modszert). Azt hiszem, 
hogy a hiszteria a klonozas korul azert alakult ki, mert tajekozatlansag 
folytan az a rogeszme alakult ki, hogy pontos kopiait lehetne letrehozni az 
embereknek. Genetikai ertelemben valoban kopiak, de ugyanilyenek az 
egypeteju ikrek is, megis, kulonbozo szemelyiseggel birnak. Szerintem 
kifejezetten hasznos megoldas lenne, pl. olyan esetekben, mikor egy par az 
egyik fel meddosege miatt (vagy, hogy haladjunk a korral: ha azonos 
nemuek), nem kepes termeszetes uton gyereket csinalni.

Ha van valakinek egyeb erve az ember-klonozas ellen, szivesen olvasnam, a 
velemenyem nem dogmatikusan fixalt.

Biro Zsolt

http://www.extra.hu/GRAMMA

Erinto korok:
Nem vagyok matekos, meg a feladatot sem ertem pontosan. Most mar kell az az 
erinto, vagy nem kell?
Mindkettore volna peldam, ha hulyeseget irok, hagyd figyelmen kivul.

1. Egyenlo oldalu haromszog csucspontjain van a 3 kor kozeppontja. Kozepen 
marad egy kis hely, ahova be lehet rajzolni egy kort, amely mindharom 
masikat erinti.

2. A harom kor kozeppontjai egy egyenesen vannak. Nem lehet olyan kort 
rajzolni, amely mindharom masikat erinti.

Udv
Biro Zsolt

http://www.extra.hu/GRAMMA

> > "Nemet tudosok eletet  teremtettek  mestersegesen, laboratoriumi
> > korulmenyek kozott."
>
> Szo sincs rola. A Nature 1998 nov. 19-i szamaban lehet olvasni errol a
> kiserletrol: A.Luther, R. Brandsch, G. von Kiedrowski: Surface-promoted
> replication and exponential amplification of DNA analogues (245-248 pp).

Azt hiszem, hogy itt (es meg mashol is, sok helyen) az elet definicioja 
korul komoly gondok vannak. A legfrissebb megfogalmazas szerint az eletnek 
ket kriteriuma van: reprodukcio es anyagcsere.
Azt hiszem, hogy a DNS-replikacio a reprodukcio egy sajatos formajanak 
foghato fel, es, leven, hogy anyagokat kell beepiteni, atalakitani a 
replikaciohoz, igy az anyagcsere kriteriuma is teljesul.
DE:
Meg vagyok gyozodve arrol, hogy ilyen szinten nem lehet ilyen konkret 
kategoriakban gondolkodni, mint "elo" es "holt" anyag. Legjobb tudomasom 
szerint meg mindig kemeny vita folyik arrol, hogy a virusok elonek 
tekinthetok, vagy pedig nagyon jol szervezett holt anyagnak.
Az elo es nem elo anyag kozotti hatar IMHO rendkivul elmosodo. Azt hiszem, 
hogy a nyelvhasznalatbol meg az ember kategorizalasi kenyszerebol fakadoan 
probaljuk az anyagot bekenyszeriteni ebbe vagy amabba a kategoriaba. 
Valojaban eles hatar egyszeruen nincs.
Biztosan tudjatok, hogy micsoda vitak voltak (es vannak) az ember-allat 
elhatarolo kriteriumok megallapitasa korul.
Regota probalnak valamilyen kriteriumot felallitani.
Egy jellegzetes pelda: John Locke (1600-as evek) azt mondta: "a vadallatok 
nem abszrahalnak". Erre erdekes modon, egy puspok (Berkeley) valaszolt: "Ha 
az absztrakciok nem-hasznalata tipikusan allati tulajdonsag, akkor sok 
ember is ide tartozik"
Ezt aztan a csimpanzkiserletek (jelbeszed / specialis mertani alakzatok 
tarsitasa elvont fogalmakhoz - pl. kis kek otszog=szeretet [dupla 
absztrakcio!!]) megfeleloen cafoltak.
Kesobb: eszkozhasznalat. Szinten cafolva (sot: eszkozKESZITES!)
Kesobb: szocialis szervezodes kepessegenek hianya. Szinten cafolva.
Kesobb: hazugsagra valo kepesseg. Szinten cafolva.

Mostanra ott tartanak, hogy nemigen talalnak olyan kriteriumot, amely 
"megnyugtato modon" elhatarolna bennunket pl. legkozelebbi rokonainktol, a 
bonoboktol (torpecsimpanz, kb. 98%-ban azonos genallomanyunk van).
Nincs eles hatar, es ez, valoszinuleg ervenyes az elo es nem elo anyag 
kozotti hatarra is. Atmenetek vannak, nem hatarok.

Mivel meg vagyok gyozodve, hogy ahogy a szervezettsegi szinteken haladunk 
lefele, egyre tobb mindenrol bizonyosodik be az eles hatar hianya 
(ember-allat; elo-holt), nagyon kivancsi vagyok, hogy ezt az analogiat 
folytatva, lehet-e valamilyen modon alkalmazni a hatarok elmosodasat a 
fizikai torvenyszerusegekre is? Olyanokra gondolok, hogy pl. a c vakuumban 
nagyon elesen meghatarozott, 3*10E5 km/s. Vagy: ugy tudom, hogy a 
kolcsonhatasokat (ugy tudom 3 van: eros, gyenge +1) probaljak osszefoglalni 
egyetlen kolcsonhatas-torvenybe (a pongyola fizikai terminusokert elnezest 
kerek) Ez is egyfajta hatarvonal-elmosodas nem?
Szoval a fizikai eszmerendszerekben is jellemzo az eles hatarok letezesenek 
ketsegbevonasa?

Evolucio - Isvara
> 140 ev hosszu ido a tudomanyban. Ha egy elmeletet ennyi ido alatt nem
> sikerult kiserletekkel igazolni - sot meg olyan reszletesen kidolgozott,
> elmeletileg labon allo hipotezis sincs, amit mindenki elfogadna -, akkor 
azt
> hiszem el kell gondolkodnunk mas lehetosegeken is.
A Biblia... Hany eve is probalja bizonyitani a teremtest? Es meg mindig 
vannak bizonyos ketsegek...


Biro Zsolt

http://www.extra.hu/GRAMMA