Marta definiciora nem emlekszem, de azert ez nem igaz:

 >Marta!  Az, hogy "rekurziv definico", az fabol vaskarika.  A
 >definiciodnak rekurziv volta miatt nincsen semmi ertelme, erre utaltam.
 >En ezzel nem azert nem tudtam semmit kezdeni, mert nem gondolkodtam el
 >rajta, hanem azert mert feneketlen hulyeseg.

Egy szep pelda a rekurziv definiciora (Erdo"s-sza'm):
1. Erdos Erdos-szama 0.
2. Tetszoleges ember Erdos-szamat ugy kapjuk, hogy vesszuk azon emberek   
az Erdos-szamanak minimumat, akikkel egyutt pulikalt, es hozzaadunk egyet.

Tehat ha irtal az Erdossel kozos cikket, akkor az Erdos-szamod 1, ha 
olyannal irtal kozos cikket, akinek az Erdos-szama 1, akkor a te 
Erdos-szamod 2, stb.

Ha mar itt vagyok: en az itteni kinaiak kulturaltsagi fokat nagyon nehezen
tudom megitelni, akarmelyik definiciot is veszem. Ugyanis keptelen vagyok
veluk kommunikalni. Persze lehet, hogy az en hibam. Erre viszont egy ellenerv,
hogy pl. kanadaiakkal, franciakkal, chileiekkel, venezuelaiakal, brazilokkal,
botswanaiakkal, trinidad es tobagoiakkal, koreaiakkal, vietnamiakkal,
indiaiakkal tudok, barmilyen kulonbozoek is a kulturaink. 

Mielott szetszedtek: allitasomat termeszetesen veges minta alapjan tettem.
Valoszinuleg helyesen igy hangzana: Azzal a kb 20 kinaiaval, aki a tanszeken
dolgozik es tanul, keptelen vagyok kommunikalni. Ebbol altalanositottam.
Altalanositani pedig nemhogy nem tilos, hanem muszaly, anelkul az ember eleg
nehezen tanulna meg dolgokat (pl. olvasni). 

Meg valami: szerintem az nem rasszizmus, ha az ember egy bizonyos orszagban 
(kulturaban) szuletett es felnott embereket altalaban valami tulajdonsaggal
illet. Az lenne rasszizmus, ha bizonyos fajtaju emberekre altalanositana az 
ember (pl. minden neger buta). En termeszetesen a Kinabol erkezett kinaiakra
ertettem a fentieket, az itt szuletett kinaiakkal semmi kommunikacios
problemam nincs.


Balazs
(Montreal)

Tisztelt olvasok!, segitsegetekre van szuksegem, Ayn Rand magyarra 
forditott irasai erdekelnek, espedig, cim, forditasi evszam, kiado neve, ha a 
sajat e-mail cimemre kuldenetek, nagyon megkoszonnem, tisztelettel, illa.

Sziasztok!

Kb. masfel hete lattam a Secrets & lies c. filmet a Muvesz moziban.
Azota erlelgettem magamban, es gondolkodom, hogy mit is irjak rola.
Ha leirom a tortenetet nem mutat semmit a filmbol. Lehet, hogy csak szamo=
mra
erdekes a film, mivel erzelmileg nagyon megerintett, de talan masoknak =
is
tetszeni fog.
Sokadszorra dobbenek meg, hogy milyen remek angol szineszek vannak.

Az egesz film olyan, mintha dokumentum film lenne, de nem a vagas vagy =
a 
felvetel milyensege miatt, hanem az eletszagusaga miatt.
Remekul vegigvezeti azt a vonalat, hogy a tavoli ismeretlen emberek a fil=
m
vegere kozel kerulnek egymashoz, Szinte lepesrol lepesre kozelednek
egymashoz. Ez a kozeledes nem csak a fizikai valosagban tortenik meg, han=
em
a film vegere a szereplok megnyitjak a maguk kore epitett falakat (vagy =
inkabb
leomlanak ezek a falak?), amiket titkokbol es hazugsagokbol epitettek fel=
 .

Szamomra annyira hihetetlen elmeny volt, hogy idonkent megjelenik a film
valamelyik alakja es jelenete, es szinte moziszeruen latom magam elott.
Nincs happy end, nincs vegbolcsesseg, de ami bennem tovabb
porgott a film hatasara, az hozott meg rengeteg uj "bolcsesseget".

Remelem, hogy meg joparan fogjak megnezni ezt a filmet, mert szazszorta
tobbet er, mint akarmelyik beharangozott "piff-puff gyozzon az agressziva=
bb" film.

Zsuzsa

Gyerekek, aki tamogatja azt a kezdemenyezest, hogy legyen 
ujsag, az legyen olyan jo, kuldjon egy emilt a  cimre, a
subjectbe irja: Tudomany. Februar 6-ig. Aztan majd vass elkuldi Jozsinak.
Egyreszt le van terhelve a TIPP az ilyen jellegu ugyek taglalasaval (uj
bolygo, nikotin hatasa, magyarok eredete stb.), masreszt tenyleg jo lenne
egy ilyen forum. Kosz.
Dezso

Erikanak:

A humorhoz partner is kell es itt minden volt, csak az nem.  Sajnalom, hogy
"elszomoritoan humortalannak" velsz, remelem lesz alkalmad meggyozodni az
ellenkezojerol.  Mivel az altalad emlitett level nem az elso pengevaltas
volt, igy szandekozott meg nem ertes miatt irando ironianak nem volt
ertelme es ezert nem vettem annak.

Nagyon jol tudom, hogy minden orszagban vannak selejt emberek, velem is
elofordultak mar hasonlo esetek, mint veled.  Ettol meg nem ez jut
elsosorban eszembe
egy orszagrol.  Viszont az is igaz, hogy ha lehet valasztanom bizonyos
orszagokat nem latogatok meg, helyette valasztok olyant, ahol jobban
ereztem magam.

Sajnos Magyarorszagot es a tobbi szatelit orszagot felkereso nyugati
turistak nagyon hamar eszreveszik azokat a problemakat, ami otthon
bennunket is zavar.  Sot, talan kritikusabbak is, mint kellene.  De nagyon
tud fajni, amikor visszaerkezve nekiallnak meselni es ilyenekkel kezdik. 
Es meselni nem csak nekem meselnek, hanem ismeroseiknek is, vagyis
terjesztik a hirunket.  Azt meg tudod, a rossz hir gyorsabban szall mint a
jo.  Attol, hogy nem vagyunk gazdasagilag annyira eleresztve, meg
odafigyelhetnenk pl a tisztasagra, higeniara.  Ez tenyleg nem kerul
semmibe.

Hogy Amerikaban mi van, oldalakat lehetne irni rola.  Lattam mar olyan
nyomort, amit el nem tudtam volna kepzelni.  A gyerekek nagyon magas
szazaleka a letminimum alatt el.  Kikerulnek ugy kozepiskolabol, hogy
funkcionalis analfabetak.  Es az, hogy a gyerekekne'l fegyver van, nem
ritka est.  Valamelyik nap lattam, hogy a fegyverrel elkovetett buntenyek
tobb mint 40 %-at a fiatal korosztaly koveti el.  Par eve Miamiban
eloszeretettel oltek es raboltak ki a nyugati turistakat, igy a nyugatiak
latogatasa nagyon visszaesett.  Pedig 5-6 gyilkossag tortent.  Azt nem
mondom, hogy csak, mert minden embereletert kar, de nem volt tomeges. 
Vagyis a rossz hir nagy visszatarto ero. Talan most mar jobb a helyzet.


Sulyok Tamasnak:

Hogy ez a szazad mit hozott az emberek nyakara annak meg a felsorolasa is
nagyon hosszu lenne.  Raadasul Indoneziaban a Japanok is besegitettek, akik
szinten nem artatlan gyerekek ha haborurol van szo.

A hollandok amerikai beruhazasat nem ismerem, eddig foleg a Japanokat
szidtak.  De nincs itt valami torveny ami megszabta a kulfoldi beruhazasok
merteket?

Udvozlettel:  Marta

Kedves Peter!

Valoszimu egy frekvencian mar azert sem fogunk mozogni, mert te a
sajatodrol ki sem mozdulsz.  Es nem az a baj, hogy te nem erted amit en
irok, hanem az hogy nem akarod erteni.  Legjobb vedekezes a tamadas
(demagogia).

Nehany szohasznalatodat, mondatodat kikerem magamnak, mint pl:
"Nyomatekosan kerlek, hogy jol fontold meg, mit irsz.  Provokativ vagy es
demagog; serto, meggondolatlan es agressziv.  Huzodj vissza a vackodba,
gondolj ki magadnak egy inszinuacio nelkuli, semleges kerdesformat, es
akkor, ha jo leszel, elmondom neked hogy miert gyilkoljak Kinaban a
leany csecsemoket."
Nem vagy te felsorendubb onmagadnal is? 

Vagdalkozasod arra enged kovetkeztetni, hogy nincsenek erveid.

Zaraskeppen, aki nem tud kulturaltan vitatkozni, azzal hogyan lehetne
kulturarol, civilizaciorol beszelgetni.  Ha megint a "kultura" szoval lenne
problemad, ne akadj fenn rajta, csak egymas tiszteletben tartasara
gondoltam.

Nem fog meglepni ha e kurta level minden szavaba es kotoszavaba is
belekotsz.  De most mar keress magadnak mas valakit akivel kotozkodhetsz.

Jo szorakozast:  Marta

Kedves Zsolt,

Javits ki, ha tevedek, de szerintem kettonk vitaja a kovetkezokeppen 
oszzegezheto:

Te azt mondod: korabeli hangszeres eloadas biztosan nem jo.

En azt mondom: korabeli hangszeres eloadas IS lehet jo.

Ezt aztan ragozhatnank a vegtelensegig, de nem fogjuk, mert en nem 
latom ertelmet, s ezennel abbahagyom.

Lasd me'g a hosszu valaszt, a "targyi tevedeseket" illetoen.

Varga Gyorgy

>Eloszor is az eddig elhangzottakat nehany zenetorteneti tennyel, 
>pontositassal egeszitenem ki:

En is.

>A 17-18.sz. kozkedvelt hangszere volt a cembalo.

Meg a 16. szazade.

>lenyomasanak erossegetol, es sebessegetol is _majdnem_ fuggetlenul 
>mindig ugyanolyan erossegu es frekvenciaosszetetelu (szinu) hang 
>szolal meg. A hangszer lehetosegei igy igen korlatozottak, 
>frazirozast dinamikat, szolamkiemelest tekintve pedig (meg a
>kozben bevezetett plusz pedalok, es egyeb technikai ujitasok ellenere 
>is)messze alatt marad a kesobb viharos gyorsasaggal elterjedt 
>zongoranak.

Legy oly kedves, marasztald el a fentiek miatt az orgonat is. Ne 
gyere a regiszterekkel: olyanok a csembalon is voltak.

>Nem csoda hat, hogy a cembalo ma a komolyzeneszek koreben sokhelyutt 
>a "varrogep" csufnevre hallgat.

Sir Thomas Beecham szerint a csembalo hangja olyan, mint ket, badog 
lemez hazteton parosodo csontvaze ("two skeletons copulating on 
a tin roof"). Csak egy porblema van: mindez nem az eredeti barokk 
csembalora vonatkozik, hanem annak 20. szazadi valtozatara. (Most 
megint zenetorteneszkedem, elegge el nem itelheto modon.) A 20. 
szazad 30-as, 40-es eveiben elkezdtek csembalokat epiteni, de a 
zongora mintajara. Ezek a "varrogepek" panceltokes, feszes hurozasu, 
vastag fabol keszult hangszekrennyel rendelkezo hangszerek voltak. 
Hangjuk valoban rendkivul banto, zo:rgo", szintelen, meg amit akarsz. 
Ilyen instrumentumon jatszott - tobbek kozott - Ruzickova, Kipnis, 
Walcha, Karl Richter.

Az eredeti barokk csembalo ennek pont az ellentete. Laza hurozasu, 
vekony lemezbol keszult hangszekrenyu hangszer: a megpenditett hur 
rezgeset nehany pillanat mulva atveszi es felerositi a hangszertest, 
amitol az _igazi_ csembalonak csodalatosan telt, gombolyu, valodi 
_pengetos_ hangja tamad (ne feledjuk: a csembalo pengetos hangszer, a 
zongora utos. A ketto annyira "rokona" egymasnak, mint a gitar meg a 
cimbalom.). Hallottal mar ilyet?

>Azonban jonehany (legtobb!!) nyilvanvaloan billentyus hangszerre 
>irt darabjara NEM IRTA RA HOGY CEMBALO-RA VAGY CLAVICHORD-RA 
>SZANJA!!!

Vagy orgonara, esetleg Lautenwerckre.

>Ezt tamasztja ala Varga Gyorgy nyilvanvalo tevedese is:
                                           --------
>"Igen, Bach gyakran atirta muveit egyik hangszerrol a masikra 
>(hegedurol fuvolara es vice verza, hegedurol orgonara, lantra, 
>zenekarra (bizony, lasd a 29. kantata nyito Sinfoniajat!) stb.), 
>csakhogy ilyenkor valtoztatott magan a zenen is!"

>Bach sokszor egyeltalan NEM vagy csak igen-igen keveset (nehany 
[...]
>PEDIG UGYE A HEGEDU ES A CEMBALO (VAGY ZONGORA) "KICSIT" ELTERO 
>HANGSZEREK?

Igen. Ebbe nem kivanok belemenni. Azt mondod, a 29. kantata nyito 
Sinfoniaja, mely zenekarra irodott (trombitakkal, ustdobokkal),
hangrol hangra megegyezik az eredeti, szolohegedu valtozattal?

A dolog lenyege: nyilvan egy adott mu eloadasat tekintve vegtelen sok 
lehetoseg lebegett Bach es kortarsai szeme elott. Egyenletesen 
temperalt Steinway zongoran valo megszolaltatas azonban nem tartozott 
ezek koze.

>A zongorat (HAMMERKLAVIER) a Mediciek szolgalataban allo cembaloepito
>BARTOLOMEO CRISTOFORI talalta fel 1709-ben(!) es -nem veletlenul-
>"GRAVICEMBALO COL PIANO E FORTE" nevre keresztelte dinamikai 

Legkesobb 1698-ban mar megvolt, legalabbis a mukodesi elve, mint az 
Cristofori levelezesebol egyertelmuen kiderul. 1709-ben adott rola 
hirt elsokent valaki (sajnos, nem jut eszembe a neve, de majd te 
megmondod - ha nem felsz attol, hogy valaki kigunyol "zenetorteneszi 
magassagokba emelkedes" miatt).

>A Goldberg-variaciok (Clavier U"bung IV.: Aria mit Variationen) 1742-
>ben szuletett KETMANUALOS (!) CLAVICEMBALO-ra. Erre a darbjara rairta 
>Bach, hogy mire szanja es nyilvanvaloan nem veletlenul. Ez a hangszer 
>a cembalo egy modositott valtozata volt, melynel alkalom nyilott 

Khmm, khmm... ketmanualos csembalo (sot, pedalos csembalo) mar sokkal 
regebben volt. Vincenzo Galilei archicembaloja (16. szazad) 
6 manualos hangszer, oktavonkent 31 hanggal. (Ha kivanod, irok rola 
bovebben - hangolas, meg mi volt a celja, meg minden.)

>Ha Bach a zongorat nem is ismerte volna, torekvese a differencialasra 

A Steinway zongorat nem ismerte. Bizonyitsd be az ellenkezojet. A 
"zongora" pedig meg Beethoven idejeben is alapvetoen mas volt, 
maskepp _hangzott_, mint a ma hasznalatos fajta. Hallotal mar 1800 
korul epitett fortepianot?

>parhuzamot vonni minthogy azt Varga Gyorgy tette "koltoi" 
>kerdeseiben, hiszen  az epiteszetben es festeszetben a mu fizikai 
>valosagaban megszuletett akkor es ma csak ezt a fontos muveszeti 
>dokumentumot probaljuk megoriznu folyamatos rekonstrualassal, 
>karbantartassal. Vajon az akkori vilag emberehez remelunk
>kozelebb kerulni ezaltal?

Nem, nem! Szo sincs rola! Csak "korhu" zenevel nem kerulhetunk kozel a 
regi emberekhez. Egyebkent ne aggodj, a "korhuseg" keptelenseg. A mai 
zeneszek ha akarna'k sem tudnak kiverni a fejukbol (es fulukbol) a 
modern kulvilag zajait, s a 19. szazadi zene hangzasvilagat. Koruk 
gyermekei maradnak, ha fejuk tetejere allnak is. Ergo, korabeli 
hangszer ide vagy oda, a produkcio szuksegkeppen a mai embertol szol 
a mai emberhez.

>A zeneben sajnos szinte nincs pontos kordokumentum. A hangszerekrol,
>hangzasrol, hangolasokrol -kiveve az utolso kb. 200 evet- vajmi 
>keveset tudunk.

A zenerol _tomentelen_ mennyisegu kordokumentum van. Ami a 
hangolasokat illeti, lasd a SENDDOC-ot, hangolas.txt file. Ott 
reszletesen leirtam kb. fel tucat hangolast, de ha lesz idom, meg 
kiegeszithetem az 1/5 es 1/6 kommas kozephangos hangolassal, valamint 
a temperament ordinaire-rel.

>Ha ugy tetszik erosen megrongalodott kepzomuveszeti alkotasokhoz 
>lehet a muveket hasonlitani (foleg Bach eseteben, aki sokszor szinte 
>alig adott utmutatast az eloadast illetoen)

Bach, kortarsaihoz kepest, valosaggal telezsufolta kottait eloadoi 
utasitasokkal. Meg is kapta erte a magaet.

Zarszo: szazadszor is leszogezem, hogy semmi kifogasom nincs 
barmifele hangszervalasztas ellen. A muveszetben nincsenek abszolut 
igazsagok. _En szemely szerint_ nem akarok lemondani az abszolut 
tiszta tercekrol (1/4 kommas kozephangos hangolas) 16-17. szazadi 
billentyus zeneben; a vonovibratorol (modern vonoval 
kivitelezhetetlen); az ujjvibratorol (modern fafuvosokon 
kivitelezhetetlen); a naturtrombitak hangnem-karakterisztikajarol; a 
gambak attetszo hangzasarol, etc. De ha barki onkent lemond ezen 
csodas jelensegekrol, az valoban az o" maganugye.

Egyebkent tisztaban vagyok vele, hogy eleg bosszanto az a 
"zenetorteneszi magassagokba emelkedes", amit tobbszor bemutattam itt 
a KULTURA hasabjain, ugyhogy nem is teszem tobbe. (Ugysincs idom.) 
Azt hiszem, amit akartam, elmondtam, tobbszor is. Csak annyit 
javasolnek mindenkinek, hogy probalja valamennyire _megismerni_ azt, 
amirol (elitelo) velemenyt mond. Ennyi. Minden jot, es BUEK.

Varga Gyorgy

PS Mar joideje nem hallgatok romantikus muveket, legfeljebb 
hatterzenekent, nemreg azonban - eppen a korabbi vita hatasara - 
alaposabban odafigyeltem a radioban elhangzo Schubert Impromptukre, 
Radu Lupu eloadasaban. Mely meggyozodesem, hogy a modern, 
egyenletesen temperalt zongora nem alkalmas ezeknek a hihetetlenul 
bensoseges, ugyanakkor finoman cizellalt daraboknak az eloadasara - 
mint ahogy Schubert termeszetesen nem is arra szanta oket.

Meg kell mondanom, ne'mikepp mulatsagosnak tartom ezt az egesz vitat a 
"korabeli hangszerek - igen vagy nem" kerdesrol. Nem hittem volna, 
hogy manapsag folmerul.

25 eve talan me'g lett volna valami tetje, de ma mar nincs. Ugyanis a 
regi zenet - zeneelmeletet, kottaolvasast, hangszerjatekot, 
egyszoval: mindent - AKADEMIAI szinten oktatjak az osszes nyugati 
orszagban (de Hollandiaban pl. az 50-es evek ota), s annak, hogy 
Magyarorszagon is beinduljon, kizarolag anyagi akadalyai vannak, mint 
az vegre kiderult a Muzsika legutobbi, januari szamabol (aki nem 
hiszi, olvassa el). Legjobbjaink (Spanyi Miklos - csembalo, Kertesz 
Istvan - barokk hegedu, Kecskes Andras - lant, stb.) jelenleg 
kulfoldon tanitanak. De - GYENGE IDEGZETUEK NE OLVASSAK TOVABB!!! - a 
Bartok Bela szakiskolanak mar _van_ regizenei tagozata, eppen 
Szegeden! Bizony, kedves Zsolt, tizeneves fiuk s lanyok olyan 
elvarazsolt hangszereken TANULNAK, mint cink (cornetto), viola da 
gamba, blockflo:te, pommer, dulcian, reneszansz harsona, so"t, barokk 
enekszak is van, ahol barokk hangkepzest, disziteseket meg ilyen 
haszontalansagokat TANITANAK. Tobb koncertjuket hallottam, van nehany 
rendkivul igeretes tehetseg.

BORRRRZALOMMMMMM!!!!!!! Mi lesz igy a vilagbol???!!! ;-)

Varga Gyorgy

----> http://www.lainet.com/cdscout/messiaen.htm

Legalabb VGA-t tudo monitort keresek. (Mono is lehet.)
Nagyjabol Budapest vagy Kaposvar kornyeken.

Cim: 
Bellus Gergely

 wrote:
: En marasztaltam el ugyanis Dezso baratomnak a cembalo-t.

Igyekezett hiven tolmacsolni velemenyed. Ugyan az o lelken szarad, miert
erezte ugy, atgondolatlanul vilagga kell kurtolnie, ahelyett, hogy o maga 
kozolte volna ketsegeit...
---
: A lenyeg az szerintem, hogy maganvelemenyemet mondtam amit meg sem kellene
: indokolnom, hiszen izles dolga, ...

Egyre gyakrabban talalkozom ezzel az indoklassal. Eloszor oszinteseget veltem
kihallani belole. Majd szereny figyelmeztetest: "en igy, lehet hogy mas ugy".
Mara odaig jutottam, annyira divat lett ennek hangoztatasa, hogy keptelen
vagyok maskepp olvasni, mint "toll a fuletekbe, igy van es kesz" -- vagyis
lekezelonek, a szep szavak ellenere. (Bocsanat, hogy pont toled idezem, meg
kell mondjam, jobbara angol nyelvu listakon olvasva lett elegem belole.)
---
: Szamomra sokminden 'kihal' a darabbol, ha azt cembalo-n jatszak.

Igy vagyok en a szinhazzal. Ezert mamaval megyek oda, o egy diszkret
mozdulattal jelzi, sirjak vagy nevessek.
---
: Az persze egy fontos, de mar mas kerdes, hogy mennyi szerepe van az elso
: elmenynek, a MEGSZOKASNAK es a hangulatnak abban ha valaki a GV-t
: cembalo-n, vagy Haendel Vizizenejet szintetizatoron szereti.
: Nagyon fontos szerintem, hogy egy muvet mar a kezdetektol igen jo zeneszek
: eloadasaban ismerjunk meg es kesobb mas interpretaciokat is meghallgassunk.
: Ezutan kialakithatjuk sajat elkepzelesunket a murol (persze elotte is a
: partitura alapjan, de itt most a publikumhoz szolok) es kivalaszthatjuk a
: legjobban tetszo eloadast.

Nagy buvesz vagy. A kalappal, palcaval minden rendben, csak epp olyan
nyuszit huzol elo, amilyet te szeretnel.

Azt hiszem, a GV, vagy altalaban Bach billentyus munkait valamennyien zon-
goran ismerhettuk meg, hallottuk eloszor. Vagyis inkabb azokra nem vonatkozik
a megszokas, az elso benyomashoz valo ragaszkodas, akik mindezek ellenere
csembalon (is) szeretik hallgatni.

Nem tudom, Glen Gould nevezheto-e jo zenesznek. Mit mondjunk megis, hogy
mintegy eletmuve lezarasakent, mas folfogasban, ujra lemezre vette a GV-t,
visszavonva elso felvetelet? Mit szoljanak, akik a korabbi alapjan alaki-
tottak ki "sajat" elkepzelesuket?
---
: Keith Jarrett komolyzenesznek egeszen kozepes 

Nem furcsa, hogy amikor jazzt jatsszik, kizarolag zongoran teszi, komoly-
zenet hajlamos csembalon eloadni? (Ezzel arulja el "komolytalansagat"?)
---


Kedves Nemeth Zsolt!

Nem tudom, mire veljem leveled keretezo orron poccinteseket, es mire
jo sarkosan a csembalo hasznalata ellen szolni. Nemhogy Bach, meg sokaig
Mozart is csembalot hasznalt. De hiabavalo ezzel ervelni, meg ugy tunik,
fontos kerdesrol van szo. Bach szempontjabol lenyegesebb az, hogy a
hangszer billentyuzeten keresztul legyen megszolaltathato (lasd: Klavier
U:bung), s hogy ebbe a zongora meg kevesse fert bele, koszonheto annak,
hogy meroben kiforratlan hangszerrol van szo, az akkori zongora nem 
tevesztendo ossze a mai zongoraval (repetalas hianya stb.).
Nem Bach-on mult a dolog...
Az orgona viszont ide szamitando, szineket, ha nem is billentessel,
eppugy elo lehet allitani rajta, mint a tobbmanualos csembalon. A klavikord 
meghitt tarsasaghoz illik, kavehazi koncertre meg csembalo. Az, hogy ma
a sok elfeledett billentyus hangszert jobbara csak a csembalo kepviseli,
csak annyiban orom, hogy vegre tulleptunk a zongoran.
A kiserletezo muveszek, Spanyi Miklos peldaul, tobbet tesznek a kor,
a zenemuvek megismereseert, mintha a zongoras tradiciot folytatna'k.
Bach meg teljes hangszercsoportokat ismert es alkalmazott. A mai zenekari
hangszerek epphogy folidezik, ha ugyan, az akkori hangzast.
Jo megjegyezni, hogy az un. korhu eloadasmod meg nem talalt vissza
a valamikorihoz, am a mult szazadbol eredezo romantikus folfogast (pl.
Stokowsky) kellokeppen korrigalta. Mar nem elfele haladunk. 

Udv, ta