Hi!

Gogy irta Isvaranak:

>> Azt azonban nem allithatjuk, hogy a geologia
>> alatamasztana az evolucioelmeletet.
> Hat igen! Ez a baj a lagy szervekkel! Az Istennek nem akarnak
> fennmaradni nehany szazezer even keresztul. Igy aztan maradnak a
> csontok, amik viszont tobbsegukben eleg jol osszeallt kepet mutatnak. A

> masik dolog: ez a fajta kutatas sem egy lezart egesz. Biztosan nagyon
> sok lelet van meg a foldben, es az is szinte biztos, hogy nagyon sok nem
> fog sosem elokerulni, vagy megsemmisult.

Az evolucioelmelet prediktiv erejere pelda, hogy meg lehet josolni,
milyen fossziliak kerulhetnek meg esetleg napvilagra, s milyenek nem.
Miert pont gyikmadar, emlosszeru hullo, allkapocs nelkuli hal kerul elo,
s miert nem mondjuk kentaur, hetfeju sarkany, vagy kutyafeju krokodil?

Udv,
Andras

> Felado :  [France]
> Temakor: Re: bolygoegyuttallas es dinoszauruszok ( 32 sor )
> 
>> semmi alapja sincsen. A dinoszauruszok -- a ma leginkabb favorizalt
>> elmelet
>> szerint -- megsultek, amikor egy nagy aszteroida becsapodott a
>> mexikoi obol
>> tajekan. Ezt sok kozvetett bizonyitek tamasztja ala, igy ha nem is
>> szazegy szazalek, azert eleg valoszinu.
> 
> Errol jut eszembe hogy par honapja vettem reszt egy konferencian ahol
> az
> eloado (egy jonevu egyetemi kutato, nevet ha nagyon muszaj kereshetek)
> azt az elmeletet vedte miszerint a dinoszauruszok kipusztulasa
> (akarcsak
> a meg korabbi, mereteiben meg nagyobb, tomeges kipusztulas) a
> megerosodott vulkanikus tevekenyseg hatasara tortent.

Ez az elmelet -bar ismert-, tavolrol sem egy elfogadott "mainstream"
teoria hanem egy mara a divatbol kiment spekulacio, amit regebben
probaltak (elsosorban geologusok) szembeallitani az altaluk
averzioval szemlelt becsapodasos elmelettel. (mit pofaznak bele
csillagaszok az o szakteruletukbe...:-) )
Ez az elmelet gyakorlatilag semmit nem magyaraz meg, mint
az altalad leirtakbol is kitunik

> Tobb erve is volt, a legfontosabb kozuluk egy, kizarolag a vulkani
> tevekenyseg folytan felszinre kerulo femizotop koncentraciojat
> mutatta

??? kizarolag? Az extraterresztrikus eredetet honnan zarta ki,
mar azert is, mert manapsag az az elfogadott. A vulkanikus eredet
ellen szol, hogy ez a koncentracio csucs nagyon eles, keskeny
es az egesz Foldon kozel homogen, ami a millio eves kifutasu
vulkani tevekenyseggel nem fer ossze. Az kozel lehetetlen hogy
ennyi fem ilyen rovid ido alatt kiszabaduljon csak vulkanikusan,
es se utana se elotte semmi.

> be az idok folyaman, mellette a kulonbozo fajok szamat leiro
> grafikonnal. Hat mit mondjak, lenyugozo korrelacio volt a ketto
> kozott... Egyebkent valahol indiaban kapirgalt a vulkanikus
> kozetekben, mert ott vannak nagyon regi vulkanok.
Ha kelloen megszuri az adatokat, tenyleg barmi barmivel
korrelalni fog.
> Most szeretne atmenni mashova is.
Kozmikus becsapodasnyomok (es pl. tektitek) kora es a
kihalt csaladok szama is jol korrelal.

> Masik erve szerint a kipusztulas, bar geologiai leptekkel merve
> nagyon
> gyors volt, megis tobb tizezer evet vett igenybe (ezt onnan tudja
> hogy
> kozben tobbszor is helyet csereltek a fold polusai, ami ugy x tizezer
> evenkent tortenik), ami nehezen kepzelheto el egy becsapodasos
> katasztrofanal.

Ennek a reszletei erdekelnenek.
Tudomasom szerint u.i. a dolog ugy nezett ki, hogy a kreta felso
harmada, a szenon egesz ideje alatt csokkent mind a dinofajok szama,
mind fosszilis gyakorisaguk, majd a kreta/tercier hataron ugy eltuntek,
hogy a kreta legvegi retegekben meg jocskan vannak, felette sehol.
Szo sincs kimutathato atmeneti retegekrol -amiben alatt polusvaltasok
detektalhatok, az _egesz_ Foldon  van egy reteghatar (nulla vastagsag)
ami alatt vannak, folotte nincsenek. Nehol (ahol az atmenet retegtanilag
megmaradt) egy iridiumfemben es szenben kulonosen gazdag, nagyon
vekony reteg talalhato mint kreta/tercier hatar: ez a katasztrofa nyoma.
A geologusok "nem szeretik" a katasztrofaval operalo elmeleteket,
(van egy ilyen modszertani alapelv is a geologiaban) kulonosen ha 
nem a kompetenciajukba eso, hanem csillagaszati oku katasztrofakrol
van szo. De mara altalanosan elfogadott, hogy bizony atlag felmilliard
evenkent jo esely van egy jelentosebb meretu kisbolygo (>10km)
es a Fold osszetalakozasara, az ustokosok es kisebb testek
becsapodasa pedig joval gyakoribb, hogy ugy mondjam hetkoznapi,
geologia skalan merve. Szamtalan asztrobelmat feltartak azota,
mara annak a bizonyos kreta/tercier hataron tortent nagy
becsapodasnak a konkret helyet is valoszinusitjuk: A Yucatan-
felsziget csucsa kornyeken tortenhetett, maga a krater azota
lepusztult, de a becsapodas szamos nyoma megmaradt.

> Az mas tal teszta hogy hozzatette hogy a felfokozott vulkanikus
> tevekenyseg lehetett egy aszteroida becsapodasanak a kovetkezmenye.
??? No es hogyan? A jelensegeket megmagyrazo mertekben sehogy.
Csak mentegeti az amugy vedhetetlen regi elmeletet.

udv: VAti

Varga Attila wrote:

> Ez az elmelet -bar ismert-, tavolrol sem egy elfogadott "mainstream"
> teoria hanem egy mara a divatbol kiment spekulacio, amit regebben
> probaltak (elsosorban geologusok) szembeallitani az altaluk
> averzioval szemlelt becsapodasos elmelettel. (mit pofaznak bele
> csillagaszok az o szakteruletukbe...:-) )

Hatha most fogja masodik ifjukorat elni:)

> Ez az elmelet gyakorlatilag semmit nem magyaraz meg, mint
> az altalad leirtakbol is kitunik

Ezt nem igazan ertem. Magyarazza a dinok kipusztulasat. Viszont az igaz
hogy o maga tovabbi kerdest vet fel (mi okozta volna a felfokozott
vulkani tevekenyseget), de hat ez mindig igy van

> ??? kizarolag? Az extraterresztrikus eredetet honnan zarta ki,

Azzal hogy a mert koncentracio olyan nagy hogy becsapodaskent nem
johetett volna letre (azt nem taglalta hogy hatha iridiumeso esett
akkoriban).

> mar azert is, mert manapsag az az elfogadott. A vulkanikus eredet
> ellen szol, hogy ez a koncentracio csucs nagyon eles, keskeny
> es az egesz Foldon kozel homogen, ami a millio eves kifutasu
> vulkani tevekenyseggel nem fer ossze. Az kozel lehetetlen hogy
> ennyi fem ilyen rovid ido alatt kiszabaduljon csak vulkanikusan,
> es se utana se elotte semmi.

Na eppen ezt mondta a becsapodast illetoen:). Egyebkent jo, a vulkani
tevekenyseg millio eves nagysagrendu. De akkor is az volt? Es ha tenyleg
egy kisbolygo csapodott be, az okozta a vulkani tevekenyseget ami a maga
soran kipusztitotta a dinokat, akkor sem fustolhettek kicsit gyorsabban?
Erv legyen a talpan ami ezt kizarja, mert van benne becsapodas es vulkan
is...

> Ha kelloen megszuri az adatokat, tenyleg barmi barmivel
> korrelalni fog.

Ezzel 100%ig egyetertek.

> detektalhatok, az _egesz_ Foldon  van egy reteghatar (nulla vastagsag)
> ami alatt vannak, folotte nincsenek. Nehol (ahol az atmenet retegtanilag
> megmaradt) egy iridiumfemben es szenben kulonosen gazdag, nagyon
> vekony reteg talalhato mint kreta/tercier hatar: ez a katasztrofa nyoma.

Na, itt vagyunk (egyebkent most tenyleg asszocialok az iridiumra:). O
pont ezt a "neholt" vizsgalja, es allitolag egybeesik az aktiv
vulkanikus teruletekkel.

Masik: mint jelent szamodra hogy "nagyon vekony". Geologiai ertelemben
vekony? De hat mennyi legyen par 10000 ev tobb milliard kozott? Marpedig
az en izlesemnek tizezer ev sok egy kisbolygonak. Gyorsabb kene legyen a
hatasa...

Harmadik: azt mondod, ez a katasztrofa nyoma (marmint a becsapodase,
szerintem lepten-nyomon vulkani kraterbe lepni se lehet kellemes). Miert
lenne az? O ugyanis allitja hogy ellenkezoleg, a vulkani tevekenyseg
nyoma. Es mivel nagyon gazdag=>nagyon eros vulkani tevekenyseg volt=>ez
pusztithatta ki a gyikokat.

Van egy olyan erzesem hogy ugyanazokrol a jelensegekrol beszeltek, csak
epp az ertelmezesuk homlokegyenest kulonbozik.

>> Az mas tal teszta hogy hozzatette hogy a felfokozott vulkanikus
>> tevekenyseg lehetett egy aszteroida becsapodasanak a kovetkezmenye.
> ??? No es hogyan? A jelensegeket megmagyrazo mertekben sehogy.

Valoban, ez a kerdes. De te miert mondod hogy sehogy?

> Csak mentegeti az amugy vedhetetlen regi elmeletet.

Haat, nem mondom hogy az elmelete meggyozobb mint a bolygos. De nem
latom miert lenne kevesbe meggyozo... Illetve latom es utana fogok
nezni: honnan jon az a franya iridium? Ha neked van igazad es az egbol,
akkor... Ha nem...

Udv, Sandor
-- 
SuSE 6.2, 2.2.13

On 1999.mm.14. 3:53 PM, SZAKACS VASS Sandor wrote:
> Ezt nem igazan ertem. Magyarazza a dinok kipusztulasat. Viszont az
> igaz
> hogy o maga tovabbi kerdest vet fel (mi okozta volna a
> felfokozott vulkani tevekenyseget), de hat ez mindig igy van
Pont ez a gond vele -es a tobbi hasonlo elmelettel- hogy enyhen
szolva is nem elegans, tobb kerdest produkal mint amennyit
megvalaszol. Ez igy nem jo. 

> Azzal hogy a mert koncentracio olyan nagy hogy becsapodaskent nem
> johetett volna letre (azt nem taglalta hogy hatha iridiumeso esett
> akkoriban).

O igy gondolja, a szakmak elsopro tobbsege maskepp.
(nem kell hasra esni minden vandor eloado proftol, felenk is jart -a
geofiz. tanszeken- egy norveg (ugy '95 tajan) aki azt bizonygatta
hogy a kontinenvandorlas hulyeseg. Neki is szep statisztikai meg
ervei voltak, csak kozelebbrol megnezve kamu az egesz. +plusz
a kedves fixista elmelete hatmillio ujabb "rejtelyt" indukal amit 
ugyan a lemeztektonika megmagyaraz, az o elmelete nem es
az eloadasain epp ezert nem is emleget.)

> Na eppen ezt mondta a becsapodast illetoen:). Egyebkent jo, a vulkani
> tevekenyseg millio eves nagysagrendu. De akkor is az volt? Es ha
> tenyleg egy kisbolygo csapodott be, az okozta a vulkani
> tevekenyseget ami a maga soran kipusztitotta a dinokat, 
> akkor sem fustolhettek kicsit gyorsabban?
Konkretan hogyan? Mechanizmus? Geofizikai alatamasztas?
Modell? Spekulacio az egesz geologus stilusban.

> Erv legyen a talpan ami ezt kizarja, mert van benne becsapodas es
> vulkan is...
En nem mondtam, hogy nem volt vulkainzmus, csak azt hogy
az nem magyaraz meg semmit.

>> Ha kelloen megszuri az adatokat, tenyleg barmi barmivel
>> korrelalni fog.
> 
> Ezzel 100%ig egyetertek.
Itt errol van szo IMHO.
 
>> megmaradt) egy iridiumfemben es szenben kulonosen gazdag, nagyon
>> vekony reteg talalhato mint kreta/tercier hatar: ez a katasztrofa
>> nyoma.
> 
> Na, itt vagyunk (egyebkent most tenyleg asszocialok az iridiumra:). O
> pont ezt a "neholt" vizsgalja, es allitolag egybeesik az aktiv
> vulkanikus teruletekkel.

Nem tudom, biztos itt is szurte a neki tetszo adatokat, ld. fentebb.
(nekem igy fejbol Dania jut eszembe ahol talaltak ilyen reteget, de
nem surun volt felso kreta vulkanizmus arrafele, vagy tevedek?)

> Masik: mint jelent szamodra hogy "nagyon vekony". Geologiai
> ertelemben
 ..
> az en izlesemnek tizezer ev sok egy kisbolygonak. Gyorsabb kene legyen
> a hatasa...
A tudomany nem izles kerdese.

A nagyon vekony az cm nagysagrendu, ami geologiailag igen rovid
ido alatt rakodott le. Azaz nem lehet ezen belul szerkezeteket kimutatni
ami uledekkepzodesi kornyezet valtozast jelezne. A retegkepzodes igen
eltero sebessegekkel tortenik (.5 cm/ev-meter/ev), kozol jellemzoje hogy
mindenhol csak a foldtorteneti ido 1-2%-a reprezentalt retegekkel a
tobbi lepusztult vagy meg sem kepzodott, ez a reteg (kornyezetebol
kikovetkeztetve) igen rovid ido alatt kellett hogy lerakodjon.

> lenne az? O ugyanis allitja hogy ellenkezoleg, a vulkani tevekenyseg
> nyoma. Es mivel nagyon gazdag=>nagyon eros vulkani tevekenyseg
> volt=>ez pusztithatta ki a gyikokat.
Ja, meg az emlosok megettek a tojasaikat, meg degeneralodak, 
es a tobbi hasonlo mese a 80-as evek stilusaban.

> Van egy olyan erzesem hogy ugyanazokrol a jelensegekrol beszeltek,
> csak epp az ertelmezesuk homlokegyenest kulonbozik.
Nem, arrol hogy nemely geologusok szamara bizonyos ertelmezesek
eleve ki vannak zarva, mert akkor tobbe nem csak az o
kompetenciajuk a tema, ezert inkabb elfogadni sem hajlandok.
 Regen nem nagyon foglalkoztak foldi becsapodasi kraterekkel,
de az elmult 20-30 evben egyre tobbet fedeznek fol, sokszor
kozvetett uton (osszetort, nagy nyomas-es hohullamot elszenvedett
kozetek kozepen, tektitek szetszorva a kornyeken, minden egy
korbol, esetleg jellegzetes lepusztulasi formak) ma mar az egesz
jelensegkort maskepp latjuk.
 
> Haat, nem mondom hogy az elmelete meggyozobb mint a bolygos. De nem
> latom miert lenne kevesbe meggyozo... Illetve latom es utana fogok

Akkor alkoss iteletet, ha a masik elmeletrol is hallgattal eloadasokat.
Hallgattal?

Amugy ez a vulkanikus agybaj eleg regi mese, a 60-as evekben
a Hold becsapodasi kratereit probaltak vulkanizmussal magyarazni,
beletelt vagy 10 evbe feladtak, ugy latszik most a foldi asztroblemak
teren folytatjak az utovedharcot.

udv: VAti

Szilagyi Andras    irta:

>>>>>>>>>>>>>>>>>>
 ... am az is hiba lenne, ha megfeledkeznenk arrol a tenyrol, hogy
Semmelweis -- amellett, hogy vegezte ezeket a kutatasokat -- aktiv
politikai tevekenyseget is folytatott, s ennek reven szamos ellenseget
szerzett maganak tudomanyos korokben is. Az a kemeny elutasitas, 
amiben
reszesult, nem kis reszben tehat az ellenszenves politikai nezeteinek is
koszonheto; meglehet, ha nem politizal, konnyebben elfogadjak a 
tudomanyat
<<<<<<<<<<<<<<<<<

Ha leirhato (nem tul szelsoseges), akkor megirnad, hogy milyen politikai
nezetei voltak Semmelweisnek? Az otthoni lexikonok errol semmit nem 
irnak.

                       Aggod Jozsef

Sziasztok!

> Ki tud ra megoldast ?
> Az alabbi szamokhoz kell olyan muveleteket rendelni, hogy az
> egyenloseg igaz legyen.
> Hatvanyozni is lehet, de csak egesz szamokkal. Gyokvonas is
> lehetseges, de szinten csak egesz szamu gyokokkel.
> Az egyenletek:

A megoldasaim:

(1+1+1)!=6
2+2+2=6
3*3-3=6
negyzetgyok(4)+negyzetgyok(4)+negyzetgyok(4)=6
5+5/5=6
6*6/6=6
7-7/7=6
8-negyzetgyok(negyzetgyok(8+8))=6
negyzetgyok(9)*negyzetgyok(9)-negyzetgyok(9)=6

üdv:
Joco

> Az alabbi szamokhoz kell olyan muveleteket rendelni,
> hogy az egyenloseg igaz legyen. 
> Hatvanyozni is lehet, de csak egesz szamokkal. Gyokvonas is lehetseges,
> de szinten csak egesz szamu gyokokkel.
Az egyenletek: 

1e12 gyok ((1 + 1)^2584962500721 + 1) = 6
2 + 2 + 2 = 6
3 * 3 - 3 = 6
2 gyok (4 * 4^2 + 4) = 6
(5^2 + 5) / 5 = 6
6 + 6 - 6 = 6
(7^2 - 7) / 7 = 6
3 gyok 8 + 3 gyok 8 + 3 gyok 8 = 6
(9 + 9) / 2 gyok 9 = 6

ahol
2 gyok y jelenti y negyzetgyoket, 
3 gyok y jelenti y kobgyoket,
1e12 pedig tiz a tizenkettediken.

Udvozlettel:
Baranyai Laszlo


_____________________________________
Kerteszeti es Elelmiszeripari Egyetem
Fizika - Automatika Tanszek
http://www.physics.kee.hu

> Az elmelet logikaja szerint valoban ott kene lenniuk

Az elmelet logikaja szerint nem is letezhetnenek taxonomiai egysegek
(fajok, nemek, csaladok stb.), hanem csak az elolenyek folytonos sora.

> Igen, azonban mit kezdhetunk egy zavaros es laikus fejtegetessel,
> megha esetleg benne is *relytozik* az igazsag?

1. rejtozik. Bocs.

2. Gondolkodhatunk rajta, hatha sikerul kibanyasznunk belole az igazsagot.

Ferenc

A Morbus Crohn fogalmat nem ismerem, csupan a Crohn betegseget.
Feltetelezem, hogy a ketto ugyanaz, vagy legalabb is nagyon hasonlo. A Crohn
betegseg okozojat nem ismerjuk, ezert a gyogyitasa is nehez, inkabb csak a
panaszok enyhiteserol beszelunk. A betegseg ket fo stadiumat kulonboztetjuk
meg: aktiv  es tunet-mentes. Az aktiv stadium gyogyitasaban a cel a
tunet-mentes allapot elerese. A tunet-mentes allapotban a cel a
tunet-mentesseg minel hosszabb megtartasa. Az elsodleges gyogyszerek mindket
statiumban az 5-ASA (mesalasin) keszitmenyek. Aktiv allapotban napi 4-5 g
mennyisegig alkalmazzuk oket. A masodlagos valasztas a glukokortikoid
(steroid) keszitmenyek. Nagy visszhang es sok idegenkedes van a lehetseges
mellekhatasuk miatt, de bizonyos esetekben elengedhetetlenek (magas laz,
jelentos es gyors testsuly vesztes). Ebbe a csoportba tartozik az uj Sved
keszitmeny - budenoside hatoanyaggal (a gyarto es a gyogyszer nevet az
esetleges rejtett reklam miatt nem kozlom, ha erdekli, erdeklodjon privat
postan a  cimen). A keszitmeny elonye, hogy erosen lokalis
hatasu (topikus steroid) es a lehetseges mellekhatasok valoszinusege
kisebb, mint a regi keszitmenyeknel. Tovabbi lehetseges keszitmenyek a
immunredszert modifikalo keszitmenyek (6-MP, azathioprine), antibiotikum
terapia (ciprofloxacin, metronidazol). Ujabb USA es Ausztral  kiserletek
feltetelezik, hogy egyes esetekben a betegseget Mycobacterium avium
subspecies paratuberculosis (MAP) okozza, ami pl. a tehenek kb. 25 % -ban
fordul elo es tejjel fertozheti az embert. Ez a bakterium erosen ellenallo -
a gyogyitasa kb 1-5 evig is eltarthat (Makrolid tipusu antibiotikumokkal
kezelik). Tovabbi kiserletek folynak interleukin-10-zel (IL-10),
interferonnal Torokorszagban, halolaj keszitmenyekkel (EPA, Omega-3)
Olaszorszagban, anti-TNF (tumor necrosis faktor) keszitmenyekkel USA-ban
stb. Az uj keszitmenyek nagyon dragak, es a hatasuk nem 100%-os, sot nem is
hatnak mindenkinel a nagy reszuk meg kiserlet alatt all -  nincs
forgalomban.

Roviden ennyit, ha erdeklik reszletek, szivesen segitek. Inkabb privat
postan jelentkezzen, ezt a news listat nem igen latogatom, ma vagyok itt
eloszor. A teljesseg kedveert: nem vagyok orvos, csupan egy beteg hasonlo
betegseggel (colitis ulcerosa).

Molnar Geza

Kedves Balazs !    

> Nem az az erdekes, hogy hol a sulypont, hanem az, hogy a tarcsak
> forgasatol valtozik-e a helye. Marpedig nem valtozik, ez pedig csak
> azt jelentheti, hogy a rendszer egyensulyi helyzetben van. Az energiak
> es az erok kapcsolata, vagyis hogy ha az elmozdulas kozben nem
> valtozik a helyzeti energiaja a rendszernek, akkor egyensuly van

Igen, en is erre jutottam, de en 1 ev utan. :)
Folyton halogattam a megvalositast, mert biztam az 
energiamegmaradasban, csak eppen nem tudtam, hogyan
fog ki rajtam.
Azota orokmozgo helyett a mechanikus kommutatormentes, 
illetve barmifele csuszo, kopni kepes kontaktus mentes, es
egyuttal elektronika nelkuli egyenaramu motorok 
izgattak, azaz, hogy elvileg letezhet e ilyesmi.
Ez is hasonloan nehez ugynek latszik, bar soha nem 
lattam leirva, hogy bizonyithatoan lehetetlen lenne.

Udv: zoli

Kedves Attila!

> Definialnad, hogy MIT ertesz negativ tomegen?
> Legalabb ketfele ertelmezés lehetseges (szamomra):
> 1.) Antigravitacio (antiananyag = antigravitacio);
> 2.) Képletekbeli (behelyettesítési) negativ ertek.

Ugy tudom, hogy a jelenlegi antianyag fogalommal jelolt antireszecskek
tomege pozitiv, es gravitaciojuk vonzo. Termeszetesen 'negativ
behelyettesitesu' tomegre gondoltam, azaz olyan tomegre, amely taszitja az
ismert anyagokat.

math

Kedves HIX TUDOMANY!

On 14 Dec 99, at 5:27, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Germany]

> Ki tud ra megoldast ?
> Az alabbi szamokhoz kell olyan muveleteket rendelni, hogy az egyenloseg igaz
> legyen. Hatvanyozni is lehet, de csak egesz szamokkal. Gyokvonas is
> lehetseges, de szinten csak egesz szamu gyokokkel. Az egyenletek:

Jelolje sqr(m,n) - m szam n-edik gyoket, ahol m, n egesz
Jelolje m^n - m szam n-edik hatvanyat, ahol m, n egesz

> 1    1    1    =6

> 2    2    2    =6 Ennek tudom a megoldasat :-)
2+2+2

> 3    3    3    =6
3*3-3

> 4    4    4    =6
sqr(4,2)+sqr(4,2)+sqr(4,2)

> 5    5    5    =6

> 6    6    6    =6
6+6-6

> 7    7    7    =6

> 8    8    8    =6
sqr(8,3)+sqr(8,3)+sqr(8,3)

> 9    9    9    =6
sqr(9,2)*sqr(9,2)-sqr(9,2)


Az 1,5,7-re nem tudok megoldast. Csak +,-,*,/, gyokvonas es hatvanyozas 
lehet?

Udv From:, a szamito