Az elozoekben elkuldtem a kemiai evolucoi elmeletenek rovid 
ismerteteset. Most pedig nezzuk meg azokat a pontokat, amelyek 
egyertelmuen ketsegbe vonjak, hogy az elet megjelenese valoban igy 
tortent volna.

1. A feltetelezesek szerint az oslegkor redukalo volt. Ezzel szemben 
vannak olyan adatok, amelyek oxidalo legkor jelenletet bizonyitjak:
- 3,5 milliard evesnel idosebb kozetekben oxigentermelo lenyek nyomait
fedeztek fel;
- 3,5 milliard evnel regebben mar oxidalt asvanyi kepzodmenyek jottek 
letre;
- A viz fotodisszociacioja (feny hatasara toteno bomlasa) reven 
szinten oxigennek kellett megjelennie.
A kutatok spekulacioik soran azert reszesitettek elonyben a redukalo
legkort, mert ez kedvezett az elkepzeleseiknek es az evolucio 
alatamasztasa erdekeben folytatott kiserleteknek. Azonban a legkor 
minimalis oxigentartalma is elegendo lett volna a keletkezett 
biomonomerek (biologiai epitoegysegek) elbomlasahoz. Igy egyre 
gyarapodnak azok a bizonyitekok, amelyek arra utalnak, hogy a korai 
Fold es legkore oxigent tartalmazott. Igy egyre titokzatosabba valnak 
az elet kialakulasanak kerdesei.

2. Az "osleves" vitatott letezese. Ha letezett volna osleves, akkor 
joggal varhatnank, hogy a Foldon legalabb egy lelohelyen szerves
nitrogenvegyuletekben gazdag, kiterjedt uledeklerakodast talaljunk, 
vagy jelentos geologiai atalakulas eseten nagy mennyisegu 
nitrogentartalmu szenre bukkanjunk a prekambriumi idoszakbol szarmazo 
uledekekben. Ezidaig azonban nem sikerult ilyesmit talalni.

3. Ha esetleg megis letezett volna osleves, akkor abban a felhigulasi
folyamatok jutottak volna donto szerephez (lasd 4. pont). Emiatt a 
szobajovo vegyuletek koncentracioja tul alacsonnya valt volna a 
"kemiai evolucio" megfelelo merteko elorehaladasahoz. Sot, ez a 
felhigulas a szerves vegyuletek bomlasahoz es az eredmenyes 
kolcsonhatasok megszunesehez vezetett volna. A letfontossagu 
elovegyuletek a vizekben csupan kicsiny egyensulyi koncentraciot 
erhettek volna el (aminosavak eseten ez 7-10M). Ezen tul pedig
a makromolekulak polimerizaciojat szamtalan versengo folyamat 
kiserne, amelyek az oriasmolekulak kialakulasa elleneben hatottak 
volna.

4. A masik nagy problema, hogy azok a reakciok, amelyek a 
makromolekulak kialakulasahoz vezettek, allitolag mind az oslevesben 
jatszodtak le. Ez viszont nem kedvezne az aminosavak es nukleotidok 
polimerizaciojanak, mert ezek a reakciok vizkilepessel jaro reakciok, 
amelyek nehezen mokodnek vizes kornyezetben. Az osleves vizes kozege 
azonban nagymertekben a bomlas fele tolja el az egyensulyt.
A polimerizaciohoz kapcsolodo ujabb problema ezen reakciok kinetikai 
gatja. Ez azt jelenti, hogy a polimerizacios reakciok lezajlasa 
rengeteg energiat igenyel - kerdes, hogy honnan vettek ezt a rengeteg 
energiat. Az a magyarazat, hogy az energia a villamlasokbol 
szarmazott, kudarcot vall, hisz a villamlas nagy energiat kozol rovid 
ido alatt es kis teruleten,  ugyhogy eppen ellentetes hatast valtana 
ki: elbontana a mar meglevo makromolekulakat. Az energia ultraibolya-
sugarzasbol sem eredhet, mert a legkorben levo metan a rovidhullamu UV
sugarzast (ami a molekulak kepzodesebben allitolag szerepet jatszott) 
30km magasagig elnyelte volna. Viszont a hosszuhullamu UV sugarzast 
nem nyelte volna el, ami viszont eroteljesen rombolo hatasu, es 10-20
meterig konnyen athatol a vizen. De ha esetleg valahonnan szarmazott 
is energia, akkor is hianyzott az a mechanizmus, amely az energiat a 
polimerek szintezisere forditotta volna.
Ezek utan felvetodik a valoszinuseg problemaja. A legegyszerobb ma elo
sejtek a prokariotak koze tartozo mikoplazmak, melyek csupasz, sejtfal
nelkuli sejtek, es 400 feherjet kodolnak. A bonyolult feherjemolekulak
atlagosan 300 db, meghatarozott sorrendben kovetkezo aminosavbol 
allnak. Az elovilagban a feherjeket 20-fele aminosav epiti fel. Ha azt 
feltetelezzuk, hogy az oslevesben az aminosavaknak veletlen reakciok 
eredmenyekeppen kell felepiteniuk egy adott feherjet, akkor ennek a 
valoszinusege 20 a 300-adikon. Mivel a tudosok ramutattak, hogy van 
egy keskeny sav a 300 aminosavegyseg meghatarozott sorrendjeben, amely 
nem okoz zavart a feherje mukodeseben, ezert a kialakulas 
valoszinuseget nagylelkuen vegyuk le 10 a 150-dikenre. Ezutan
gondoljunk bele, hogy ha a legegyszerubb sejtekben is legalabb 400 
kulonbozo feherje van, akkor ez a valoszinuseg felelmetesen nagy lesz. 
A matematikaban azt a valoszinuseget, amely meghaladja a 10 a 50-diken 
nagysagrendet, a soha meg nem torteno esemenyek koze soroljak. Az 
evolucionista tudosok szerint mindez a veletlen muve volt. Ehhez 
annyit fuznek meg hozza, hogy a 400 feherje ilyen modon torteno 
kialakulasa annak valoszinusegevel egyezik meg, hogy egy forgoszel 
osszerak az alkatreszeibol egy Boing 747-es repulogepet. Ugyanis
egy ilyen repulogep osszetettsege felel meg egy sejt bonyolultsaganak. 
No es a Boing repulogep meg le sem tudja masolni magat. Persze meg nem 
emlitettuk azt a problemat, hogy az "osleves"-ben nem csak 20-fele 
aminosav lett volna jelen. Akkor pedig miert csak ez a 20-fele
aminosav fordul elo a sejtekben, es raadasul mind csak L-
modosulatkent? A cukrok pedig miert csak D-modosulatban szerepelnek? 
Erre a kerdesre mind a mai napig nincs valasz. (Az aminosavaknak es a 
cukroknak 2 optikai modosulata letezik, melyek a polarizalt fenyt 
ellentetes iranyba forgatjak: a D es az L-konfiguracio. Az 
elolenyekben a cukroknak csak a D, az aminosavaknak pedig csak az L-
formaja fordul elo. Ez alol kizarolag a bakteriumok sejtfala kivetel.)

5.Vegezetul meg kell emliteni azt, hogy a sejtek nem csupan 
feherjekbol, orokitoanyagbol es azt korulvevo sejthartyabol allnak, 
hanem bonyolult molekularis gepezetek vannak, es osszetett folyamatok 
zajlanak bennuk. Erre jo pelda a zsirsav-szintezis, a DNS lemasolasa, 
a feherjeszintezis folyamata, a bakteriumostor mukodese, a sejtfal 
szintezise, a fotoszintezis, az elektronszallitas stb. Ezeknek a 
rendszereknek az "egyszerusithetetlen bonyolultsag" elnevezest lehet 
adni. Ezt a fogalmat Michael Behe vezette be, az amerikai Lehigh 
Egyetem biologiatanszekenek docense. Az olyan rendszereket nevezte el 
igy, amelyek egy bizonyos minimalis szamu, kolcsonosen egymasra hato 
alkotoreszt kovetelnek meg. Ezek kozul egyet sem lehet elvenni a 
rendszer mukodesenek leallasa nelkul. Az ilyen rendszerek nem 
alakulhattak ki az evolucionista elkepzeles szerint, az egyes alkotok
veletlenszeru, lepesrol lepesre torteno kombinalodasaval - hiszen a 
kozbulso allapotokban e rendszerek nem mukodokepesek.

Udvozlettel Balazs!

>Tisztelt TUDOMANY!
>
>Adott egy elemi geometriai feladat, ami igen egyszerunek tunik, de oriasi
>erofeszitesek ellenere sem sikerult (elemi modon) megoldanom. Nagyon halas
>lennek, ha tudnatok segiteni.
>
>Tehat: 
>
>Szerkesszunk egy adott teglalap kore adott oldalu rombuszt.
>
>A feladat iskolasoknak szol, tehat azt hiszem geometriai megoldas kell. Amit
>en eddig elertem, az egy negyedfoku egyenlet, illetve egy transzcendens
>trigonometriai egyenlet. Ennel egyszerubb kellene.
>
>Sok sikert, koszonettel
>
>Paal György
>

------------------------------------
Dr. Gyoergy Paal
Fachbereich Naturwissenschaftliche Technik
Fachhochschule Ostfriesland
Constantiaplatz 4.
26723 Emden
GERMANY
T:+49-4921-807-344
F:+49-4921-807-383
E-mail: 
---------------------------------------

Haho!

 wrote:
 ...
> A szoveg ennyi volt:
> 
> Azonos mechanikai parameterekkel rendelkezo,
> azonos tulnyomasu 3 zart tartaly robbanasa eseten melyikuk
> robbanasa a legveszelyesebb, azaz melyikuknel szabadulhat
> fel a legnagyobb energia ?
> 
> 1. Suritett levegot tartalmazo eseten
> 2. Vizet tartalmazo teli tartaly eseten
> 3. Vizet, es vele egyensulyban levo vizgozt - fele-fele
>    terfogataranyban tartalmazo eseten.
>  ---------
 ...
> Hozzatettek - torodjek bele - a 3-as a helyes valasz, 

Talan:
A 2.-nal mikor szetmegy a tartaly, alig tortenik terfogatvaltozas,
hiszen a viz nagyon nagy nyomas hatasara is csak minimalisan
osszenyomhato, a nyomas minimalis terfogatvaltozas utan visszaall az
eredeti ertekere.
A 3.-nal viszont goz fazis is jelen van, ami azt jelenti, hogy a tartaly
meleg, raadasul nagyon meleg, azaz az aktualis nyomasnak megfelelo viz
forraspont körül van (igy lehet jelen mindket fazis). Igy amikor robban
es csokkenni kezd a nyomas, a folyadek fazis jelentos tovabbi resze
atalakulhat gozze, ami tovabbi terfogatvaltozast eredmenyez.

Gogy

Vegyunk egy bolygot, mondjuk Szaturnusz.
Vegyunk egy vegtelen tavolrol a Szaturnusz fele araszolo aszteroidot.

Az aszteroid, megerezven a gravitaciot, egyre gyorsulva suhan a bolygo
fele. Aztan, mivel kezdeti apro mozgasvektora nem pont a bolygo fele
mutatott, hiperbola palyan elsuhan a bolygo mellett, es egyre lassulva
a vegtelenbe tavozik, vegul mar olyan lassan araszolva, mint kezdetben.

Kerdes: amikor a csillagaszok arrol beszelnek, hogy egy bolygo "befog"
egy holdat, vagy egy csillag "befog" egy uj bolygot, hogy gondoljak ezt?
Azt gyanitanam, hogy a fenti peldaban szereplo aszteroid mikozben a
Szaturnusz mellett elsuhan, az arapaly-erok okozta belso surlodasokon
annyi mozgasi energiat veszit, hogy mar nem tudja visszanyerni eredeti
sebesseget igy tenyleg egy alaposan megnyult ellpszispalyan marad, ami
majd (szinten az arapaly erok miatt) lassan korpalyava simul. De ez az
egesz olyan valoszinutlennek tunik..

Uff///laci

Sziasztok !

Koszonom a problema iranti elenk erdeklodest, de jelzem,
hogy tovabbra is kiallok a tele vizes megoldas mellett.

A valaszokbol arra kovetkeztetek, hogy legtobben 
hidegvizre asszocialtak a  2. tartaly eseten,
es felhevitett viz-goz rendszerre a 3.-nal. 
E feltetelezesek eppugy onkenyesek, mint amellyel en eltem.
En a homersekletre vonatkozo kulon megkotes hijan a legrosszabb 
esetet vettem a csak vizet tartalmazo tartalynal:  
felhevitett vizet, melynek nyomott allapotaban nincs goze,
viszont hotartama jelentos felszabadithato energiat kepviselhet.

A feladatot olvasva arra gyanakodtam, hogy a homersekletrol 
szandekosan nem szoltak, hogy le'pre csaljak azokat, 
akik a suritettlevegos es hidegvizes nyomasprobak 
vilagara gondolnak, s majd utobb renduljenek meg az egyeb 
lehetosegektol.

Ennek feltetelezeseben tevedtem, es emiatt lettem 
en a hunyo.

Egy koznapi peldat hozok allaspontom megvedesere:

Vegyunk egy vizzel teli villanyboylert, melyben a szokasos 
vizhalozati tulnyomas - kb. 6bar uralkodik, s ezenkozben muszaki 
hibak miatt a viz homerseklete 100 fok fole emelkedik 
anelkul, hogy forrna.
Abban az esetben valik kritikussa a helyzet, ha
a boylert taplalo csovezeteket lezarjak, vagy egyeb 
akadalya van a tovabb novekvo nyomas kiegyenlitodesenek.

Amint a tartaly megreped, a nyomascsokkenes kovetkezteben 
forrni kezd a viz es a resen igen nagy sebesseggel
kiaramlo, fazisatalakulasban levo kozegkent intenziv rezgeseket
keltve tovabb repeszti a tartalyt, s ekkor elszabadul a pokol, 
hiszen oriasi terfogatvaltozas zajlik le rendkivul rovid ido alatt.

Azonos nyomasu es homersekletu, de vizzel csak felig toltott
tartaly eseten kisebb energia szabadul fel, sot szerencses
esetben - ha a repedes felul van, s csak tisztan goz 
aramlik ki - nem feltetlenul okoz katasztrofat.

Kulon remes a tulhevitett folyadekos tartaly eseteben, hogy 
egy csap megnyitasa is veszelyes lehet,
hiszen a csapot is szetvethetik a forrasban levo,
nagysebessegu, gozbuborekos viz utesei.

Udv: zoli, 
 a vegyipartol (is) elpartolt, idonkent nosztalgiazo muszaki. :)

Koszonom a 0 Kelvini mozgasra kapott valaszokat.

Legjobb lesz, ha a jelenseget felfoghatosaga tekinteteben azonos 
kategoriaba sorolom a fennyel, melyrol valljak - olyan jelenseg, 
melyhez hasonlot nem ismerunk. Nincs  mechanikai megfeleloje, s 
igy szemleletes kepet nem nyerhetunk rola, mint sokminden 
egyebrol sem.

Van azonban kivetel - pl. a gorbult ter, melynek szemleltetesere 
letezik mechanikai modell:

Gumiasztal, vagy gumitomb, melyre sulyos golyokat 
rakhatunk, s megfigyelhetjuk, hogy a golyok alatt besuppedo 
rugalmas anyag olyan geometriai format vesz fel,
mely a golyok egymas iranyaba torteno elmozdulasat segiti elo. 
Vesztesegmentes rendszert feltetelezve meg az egitestek 
egymas koruli keringese is megoldhato, 
e fizikai ternel alacsonyabb dimenzioju modellben.
A modellnek persze vannak kulonfele fogyatekossagai,
s a hasonlosag kepzete talan meg megteveszto, vagy felrevezeto
is lehet.

Van pl. egy dolog a gumimodellben, amelyrol nem tudom, 
hogy letezik-e megfeleloje a valosagos fizikai terben,
es ha van, mi lenne az ?
Tegyunk egy korgyuru alaku sulyos testet a gumiasztalra.
Ha a gyuru centrumaba golyot helyezunk, elvileg nem 
hat ra olyan ero, mely kite'ritene kozeprol,
hasonloan ahhoz az esethez, melyrol mostanaban itt
a gomb alaku testek kozeppontjaban uralkodo 
gravitaciomentessegrol volt szo.

Kozepen, kis feluletreszt tekintve szinte semlegesnek 
latszik a hely, de csak a kite'rito hatas hianya tekinteteben
ekvivalens a gumiasztal tavolabbi zavarmentes, 
tehermentes sik reszeivel. 
A gyuru kozepen a gumi szintje golyoval egyutt, vagy 
anelkul is, melyebb az asztal sikjanal, tehat eltero
a potencial.  Nem egyezik a vegtelenevel.

Azt nem hiszem ugyan , hogy ezzel az apro eszrevetelemmel 
uj tavlatokat nyitottam meg a tudomany szamara,
hanem inkabb csak utravalonak szantam azoknak akik egyszer 
lemennek vizsgalodni egy kihult bolygo kozepeig. 
Ha ott valami szokatlansagot tapasztalnak a gravitaciomentessegen
kivul, akkor nyugodtan nevezzek el rolam, pl. . :) 

Udv: zoli

>A tartalynal meg hulye volt a kerdes, mert azt kellett volna kerdezni,
>melyik csinal nagyobb kart. Bar erre en az egyest tippeltem volna.

>Janos

Hallo!

A kettest rogton kizartam, a magyarazatok 'elhangzottak'.
En is az egyesre tippeltem. Aztan kesobb ugy veltem, hogy
'_attol_fugg_'!
Egyetertek, hogy hulye volt a kerdes, mert elsporoltak
belole fontos informaciokat (A harmadik tartalynal).
Bu"ntettnek tartom az ilyen rosszul (hianyosan) megfogal-
mazott kerdeseket. (A kerdesfeltevonek egggyes!!)

Kedves HIX TUDOMANY!

On 9 Nov 99, at 2:51, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Hungary]
> Azonos mechanikai parameterekkel rendelkezo,
> azonos tulnyomasu 3 zart tartaly robbanasa eseten melyikuk
> robbanasa a legveszelyesebb, azaz melyikuknel szabadulhat
> fel a legnagyobb energia ?
> 
> 1. Suritett levegot tartalmazo eseten
> 2. Vizet tartalmazo teli tartaly eseten
> 3. Vizet, es vele egyensulyban levo vizgozt - fele-fele
>    terfogataranyban tartalmazo eseten.
>  ---------
> En a 2-est jeloltem meg, s ezt nem fogadta el a bizottsag.

A 2-es nyilvanvaloan rossz. Mi tortenik a robbanaskor? A viz kiszabadul. A 
terfogat valtozasa 0-nak veheto, mivel osszenyomhatatlan. Mekkora munkat 
vegez? Kozel 0-at. Tehat a tartaly kinyilik es ott is marad.

A suritett levegoben tarolt energia nem igy viselkedik. Mi tortenik, ha 
felrobban egy szodasszifon? A szilankok, az osszenyomaskor tarolt energia 
hatasara szana-szet repkednek. Nem veletlen, hogy gaztartalyok nyomasprobajat 
folyadekkal vegzik (l. elozo bekezdes).

Mekkora ez az energia? Tegyuk fel, hogy vegtelenul lassan nyomjuk a tartalyt 
es a keletkezo ho el tud menni. Ekkor p*V=allando (1). Legyen hengeres a 
tartaly, aminek az egyik vege elmozdulhat (l. injekcios fecskendo). A tartaly 
alapja legyen A feluletu, es l jelolje a magassagat. Ekkor a tartaly 
terfogata V(l)=A*l (2). A dugattyura hato ero F=A*p (3). (1)-et atrendezve 
p=allando/V. Ezt (3)-ba teve: F=A*allando/V. V helyere (2)-t beteve: 
F=A*allando/(A*l)=allando/l.

A dugattyu elmozdulasakor dW=F(l)*dl elemi munkat kell befektetnunk. l0 tol 
l1-ig vegzett teljes munka:

W= libanyak(l0->l1) F*dl = libanyak(l0->l1) allando/l dl = allando*(ln(l1) - 
ln(l0)) + c1. Ha nem torteni elmozdulas, akkor munka sem vegzodik, azaz c1=0. 
Tudvan, hogy l1>l0, ezert a vegzett munka:

W=-allando*ln(l1/l0)

Ha a kiindilasi allapot 1 atm nyomasu, 1 m^3 terfogatu levego, akkor az 
allando=10^5 N/m^2*1 m^3=10^5 Nm. Ha a gaz nyomasat tizszeresere noveljuk, 
akkor (vesztesegeket elhanyagolva) a befektetett munka

W=10^5 Nm*ln(10)=10^5 J. No ez a robbanaskor fel is fog szabadulni. Mivel a 
tartaly szerkezete eleve meggyengult, ezert jol fel is fog robbanni.

Mi a helyzet a 3. tartallyal? Ha egyensulyban van a viz egy a vizgoz, ez azt 
jelenti, hogy a nyomas nagyobb, mint a kulso nyomas, ergo a viz homerseklete 
nagyobb, mint 100 fok. Azaz amikor felrobban a tartaly, akkor a nyomas leesik 
1 atm kore es a tulhevitett viz forrni kez, azaz a befektetett hoenergia is 
munkava alakul, ami a viz eseten bizosan jelentosebb, mint a nyomasbol 
szarmazo. 

Mivel a hotani kepletekre nem emlexem, ezert szamitassal nem tudom 
alatamasztani...

Udv From:, a tulnyomasu

Ui:

> @@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
> 
> Vegyipari kerdesekben a szaktekintelyek velemenyet erdemes tudomasul
> venni. Ebben az iparagban a szaktekintelyek lamarck-i ertelemben vett
> evolucioval keletkeznek.   Meszaros Laci (volt vegyipari alkalmazott)

Ez baromira tetszett! :-))))))

 wrote:

> Egy vegyipari biztonsagtechnikai vizsgan
> a kovetkezo tesztkerdesre allitolag hibas valaszt
> adtam:
> Azonos mechanikai parameterekkel rendelkezo,
> azonos tulnyomasu 3 zart tartaly robbanasa eseten melyikuk
> robbanasa a legveszelyesebb, azaz melyikuknel szabadulhat
> fel a legnagyobb energia ?
> 1. Suritett levegot tartalmazo eseten
> 2. Vizet tartalmazo teli tartaly eseten
> 3. Vizet, es vele egyensulyban levo vizgozt - fele-fele
>    terfogataranyban tartalmazo eseten.
>  ---------
> En a 2-est jeloltem meg, s ezt nem fogadta el a bizottsag.

Erdekes, en mindenkivel szemben veled ertek egyet.

Persze csak akkor, ha feltesszuk, hogy a nyomason kivul mas fizikai
parametereikben (kulonoskeppen a homersekletukben) is megegyeznek a
tartalyok.

Abbol, hogy _tulnyomas_ van a tartalyokban, es hogy a viz egyensulyban van a
gozevel (ld. harmas tartaly), egyertelmuen kovetkezik, hogy a homerseklet
magasabb 100C foknal. Ha magasabb, akkor viszont a masodik tartaly
kilyukadasa eseten ugyanugy felforr a viz, mint a 3.-ban, azzal a
kulonbseggel, hogy itt nagyobb a houtanpotlas (tehat tobb ho fog
felszabadulni, mire a viz a legkori forraspontjaig hul), tehat tobb goz fog
fejlodhet.
Egyetlen dolog vetodhet fel: ha eleg kozel vagy a kritikus homerseklethez es
nyomashoz (374C fokhoz es 220atm-hoz, ekkor mar nincs nagy kulonbseg a viz
es a goz terfogatra eso hokapacitasaban), akkor elkepzelheto, hogy a 3.
tartaly veszelyesebb lesz, mert a viz forrashoje eleg nagy a hokapacitasahoz
kepest, igy elony lehet, hogy az anyag fele (a kritikus pont kozeleben a viz
es goz surusege is hasonlo) mar goz. Persze itt a forrasho is egesz kicsi,
szoval a szamok (vagy a termodinamika) pontos ismerete adna meg a valaszt,
hogy van-e olyan homerseklet, ahol a 3. tartaly veszelyesebb.
De en ennyi tudas birtokaban is batran fogadok,
hogy pl. 100atm-an meg a 2. tartaly nyer.

A sima levegovel toltott tartaly nyilvan kevesbe veszelyes, mint
a masik ketto, mert amellett, hogy nincs houtanpotlas, meg kisebb is a
hokapacitasa.

Es vegul visszaterek, hogy miert teszem fel, hogy megegyezik a tartalyok
homerseklete:
mert ha nem ragaszkodom, hogy minden (a feladatban megjelolttol eltero)
szempontbol azonosak, akkor miert ne tehetnem fel, hogy az 1. tartalyban 1
mg harci gaz is van, vagy hogy a 2. egy nitroglicerinnel toltott medenceben
uszik.

Viszont kiderult, hogy mire gondolhatott a bizottsag (illetve nem ok, hanem
akibol taplalkoztak): az 1. es 2. tartalyt biztosan szobahomersekletunek
vettek.

Titusz

PS: A fogadas feltetelei:
-- nyomas 100 atm, illetve a homerseklet viz forraspontja 100atm-an,
-- "felszabadulo energia": kilyukasztod a tartalyt, es mered, mennyi
energiat hoz ki az anyag, amig 1 atm-ra csokken benne a nyomas,
-- "kilyukasztod a tartalyt": nem tul pici a lyuk, tehat a tartalyban
uralkodo nyomas esszeru idon belul (gyorsabban, mint ahogy a tartaly falan
keresztul tavozik a ho, stb.) megkozeliti az 1 atm-at.
-- "mennyi energiat hoz ki az anyag": az a homennyiseg, amit a tavozo anyag
testhomersekletre (40C-ra) hulese kozben lead,
-- eszszeru ertekhatar (mondjuk 1-5 kFt), emellett a vesztes bejelenti a
TUDOMANYon, hogy a masik nyerte a fogadast.