Kedves Bokor Eva!

Nincs veletlenul nehany, szabadon elerheto
fotod a Marsrol?

Koszi,

Menyhart Zoltan

>A helyzet az, hogy Varnagy Tibornak kellene irnod Budapestre. A legjobb
>az, ha telefonkonyvvel probalkozol, ha nem segit, akkor az UFO
>magazinba kell beirnod, hatha elokeresik neked a cimet:
>UFO magazin
>1138 Bp. Nepfurdo u. 15/d

  Ki az a Varnagy Tibor? O irta a cikket? Akarki is, nem ertem miert
kellene neki irnom a hold-meres referenciai ugyeben (hacsak nem o vegezte
a merest). Azt mondtad, hogy az UFO magazin tudomanyos lap, es hogy
megadja a referenciait. A cikkek vegen szokott lenni valami olyasmi, hogy
"References", "Irodalomjegyzek", vagy mi a fene, es nem a szerkesztosegbe
szokas irogatni ezugyben, ahol "hatha elokeresik". Feltetelezem, az UFO
Magazin is kozolt arrol valamit, hogy ki merte meg, hogy ures a Hold, hol
irta le, hol publikalta. Vagy netalan a Kossuth Radio 1973-as Deli
Kronikaja szerepelt, mint referencia? 

>> Mennyire ures a Hold belulrol ? Mert ha nagyon, akkor surgosen
>>ki kell talalni egy teoriat az arapaly jelensegek magyarazatara.
>Nem biztos, hogy teljesen ures, lehet, hogy csak a belsejeben vannak
>uregek. 

  Endre, a "Hold belul ures" (ezt irtad a mult heten) es a "belsejeben
vannak uregek" (ezt irod most) allitasok kozott eleg nagy a kulonbseg.  Es
egy tudomanyos cikk attol tudomanyos (tobbek kozott), hogy nincsnek benne
ekkora szenzaciohajhasz guritasok. 

>Egyebkent az arapaly jelensegek nem biztos, hogy a Hold tomorsegetol
>fuggenek.

Tenyleg nem, hanem a tomegetol. De a ketto szerintem elegge osszefuggo 
dolog. Itt megallok, mert nem ismerem a Hold suruseg adatait. Tudja 
netalan valaki, mekkora a Hold atlagsurusege?

Szita Gabor, Chicago

Az UFO vitahoz szeretnek egy (szerintem) tanulsagos iskolapeldat
mellekelni. Ime:

'UFO' megfigyelesekrol roppant erdekes es valtozatos beszamolokat hallhatunk.
Egyszer volt szerencsem nekem is megfigyelni azt, ami oly sok embert 
lelkesitett. Az MTA Csillagaszati Kutatointezetenek Piszkestetoi 
Obszervatoriumaban vegeztem megfigyeleseket (asztrofizikus vagyok), amikor
varatlanul bevilagitott valami a kupola resen. Valami egett, darabolodott
mikozben lassan atvonult az egbolton. A ket masik kupolaban dolgozo kollegaim
is szemtanui voltak e jelensegnek.  Mindharman elego mesterseges holdra
vagy raketa fokozatra tippeltunk, de azt sem zartuk ki, hogy egy ego repologep.
A fontos korulmeny, hogy szemunk elozoleg mar hozzaszokott a sotethez, mas
fenyek nem zavartak - JOL megfigyelhettuk, milyen volt az esemeny.
   Mindez az Obol Haboru idejen tortent. A kovetkezo hirekben beszamoltak
egy hamisnak bizonyult legiriadorol a tersegbol, melyet egy mesterseges
hold elego raketafokozata valtott ki. Ebbol meg egyertelmubbe valt a dolog.

   Masnap az ujsagok UFO megfigyeleseket kozoltek szerte az orszagbol.
A Nulladik Tipusu Talakozasok fo temaja lett az esemeny, amit a megfigyelok 
lattak kifli, vagy eppen kolbasz formajunak, a tetejen piros, az aljan zold lam
pa villogott, kupola forgott a tetejen. Volt aki az ablakokat is latta
az 'urhajon'. A neves UFO szakerto a megfigyelesek idopontjait elemezte.
Felirta az idopontokat egy terkepre, es idorendben osszekototte a pontokat.
Eleg cikcakkos gorbe jott ki, annak megfeleloen, hogy kinek milyen pontos az
oraja, s mikor jutott eszebe, hogy meg is nezze azt. Termeszetesen a magyarazat
az volt, hogy az urhajonak milyen eszmeletlen sebesseggel, es kanyarokkal
kellett mennie, hogy azt az utat bejarja. (Rogton hallhattuk a hajtomuvek elmel
etet is.) 
Katonai repuloterek ugyeletesei is beszamoltak a latottakrol (persze radarral
nem lattak a dolgot). Meglepo egybehangzoan allapitottak meg, milyen magasan mo
zgott a valami - mindossze par szaz meteres magassagot adtak meg.
DE: Hogyan lehet megallapitani valaminek a tavolsagat, ha nem ismerjuk
valodi meretet vagy tavolsagat? Sehogy. A katonak jol megbecslik (ranezesre is)
egy MIG-21-es repulesi magassagat. Azt jol megtanultak. De most is ugyan
arra a tapasztalatra epitettek, s ezert tevedtek pontosan egyforman.

A Nulladik Tipusu Talalkozasokban Horvath Andras (A Budapesti Planetarium
igazgatoja) is szerepelt. Beszamolt a mi piszkestetoi elmenyeinkrol, s
mas informaciokat is felhasznalva jogosan allitothatta, hogy elego muhold
volt a jelenseg hattereben.

A sajtoban meg tovabb folyt a vita (minket veletlenul sem kerdeztek tobbet),
ahol az UFO azonositatlan maradt. Kesobb egy konyv is megjelent  valogatott
ujsagcikkek alapjan (sajnos nem tudom a pontos koordinatait, talan
Debrecenben adtak ki). Ebben elego muholdat mar nem is emlitenek.

Mindenki dontse el maga, hogy mennyire hihet az ilyen kiadvanyoknak
es cikkeknek. En mar megtettem.

A hozzam jutott hirek alapjan szilveszterkor hasonlot lathattak ismet
Magyarorszagon.

Elnezest kerek, amiert pontos adatokat (pl. datum, idopont stb) nem
tuntettem fel, ideiglenesen otthonomtol tavol (nem) eszlelem az UFO-kat,
s igy nem tudok hozzaferni konkret adatokhoz. Talan valaki ki tud segiteni.

Tudom, hogy csillagok milliardjai vannak a mi Napunkon kivul, es valoszinu,
hogy sok a Foldhoz hasonlo bolygo. Amikor a repulo cseszealjakrol tudosito
irasokban ketelkedem, akkor nem a foldon kivuli elet lehetoseget vitatom.
Csak eppen jobb a foldon maradni es a szenzaciokat fenntartassal fogadni. 

Kollath Zoli

Tegnap olvastam: 
>Egyebkent az arapaly jelensegek nem biztos, hogy a Hold tomorsegetol
>fuggenek.
Biztos, hogy nem attol fuggenek, hanem a tomegetol (meg a Napetol), 
meghozza egyenes aranyban. A tavolsagtol pedig kobosen forditva. 
Durva becslesekkel a Hold hatasa haromszor akkora, mint a Nape (3 napaly).
Feladat: Maximum apaly-dagaly teli- es ujholdkor van, a ket hatas 
ilyenkor osszeadodik, es igy 3+1=negy napalynyi az erteke. Minimum 
nyilvan felholdnal van, de MEKKORA? Egyaltalan, hogy lehet ezt 
modellezni? 
Ha mar Holdkorozunk, nem tudja valaki, mekkora a homerseklet a Hold
kozeppontjaban (gondolom, ugyanannyi, mint 100 meter melyen)? Nemreg 
folmerult, hogy a hold belul ures. A kerdeses hoertek nyilvan fuggetlen 
attol, mivel is van az ureg kitoltve, pipafusttel, vagy coca-colaval. 
Azt, viszont, gondolom, senkinek nem kell magyarazni, hogy ha az 
utobbi eset allna fenn, a homerseklet kerdese mindjart egeszen mas 
megiteles ala esne! 

Udv, 

Varga Joska

Gondolatok a vallas-vitaban:

Szekely Zolinak:

>1. Berkics Mihaly tobbszaz sorban ir arro, hogy
>   szerinte serto es kirekeszto, amit a kereszteny-
>   segrol irok. 

   Ha jol emlekszem, ezeket a szavakat soha nem hasznaltam. Ha megis, 
kerlek idezd. Ezt azert irom, mert az a megfogalmazas, ahogyan 
interpretalod az allaspontomat, arrol arulkodik, hogy felreertettel. 
Nem a kirekesztessel van bajom, hanem a kovetkezetlenseggel. Azzal, 
hogy a szeretetrol beszelsz, mint a legfobb ertekrol, es ugyanakkor 
itelkezel. Szerintem a ketto egyutt nem megy.

>   Nos, itt alapveto a felreertes. En
>   eselyekrol irok. Azokrol az eselyekrol, amelyek
>   megnyilhatnak, vagy bezarodhatnak elottunk. Nem
>   hiszek abban, hogy eselyeket masra lehet kenysze-
>   riteni. Aki kereszteny, annak a belso melysegek
>   megismeresere tobb eselye van, mint az ateistanak.

   Pontosan ez az, amit kifogasolok. Azt, hogy a keresztenynek "a 
belso melysegek megismeresere tobb eselye van", ugy irod le, mint 
valami objektiv igazsagot, amely raadasul a masik felre nezve 
kedvezotlen. Ez bizony itelkezes. Maskepp hangzana, es nem is lehetne 
belekotni, ha eleirnad: "ugy erzem", "hitem szerint" stb. Ezzel 
kifejezned, hogy itt szubjektiv hitrol van szo, es nem karhoztatod 
azokat, akik maskent velekednek.

>   De nem kenyszeritheti az ateistat. Mint embert,
>   elfogadhatja az ateistat olyannak, amilyen, 

   Ez pontosan az, amirol fent irtam, ti. az itelkezes mellozese.

>   de
>   elvarja, hogy ot is fogadjak el a maga kereszteny
>   ertekeivel egyutt. Es fogadjak el, hogy ezekert
>   az ertekekert tenni is hajlando.

   En mindezt elfogadom. Ami nem tetszik, az az, ha a keresztenyek 
ellentmondasba kerulnek a sajat ertekeikkel. Persze ezt is megertem 
es elfogadom, abban az ertelemben, hogy nem itelkezem a jelenseg 
folott, de nem tetszik, es ezt a nemtetszesemet ki is nyilvanitom.
Ami lehet, hogy neked nem tetszik, es irsz egy ujabb levelet a VITA-
ba. Valahogy igy kepzelem a tolerans vitatkozast.


Horvath Pistanak:

>>   A problema pont az, hogy a kereszteny tanitas eleve magaban
>>foglalja, hogy aki nem hisz Istenben, az rossz eletet el, es
>>elkarhozik.
>
>    Ez az egy amivel nem ertek egyet. Vissza kell majd meg ide terni.

   Ez az egyet nem ertes kivancsiva tesz, ird meg, mire gondolsz.

>Szekely Zolinak irod:
>>Persze a keresztenysegnek alapveto hittetele,
>>hogy az Isten altal megszabott normak abszolutak de az is, hogy nem
>>az ember dolga ezen normak alapjan itelkezni mas emberek folott.
>
>    Ez nagyon hasonlo ahhoz amit az elejen ideztem toled. Igen igy van,
>ahogy irod. De megis. Maga Jezus is maskepp allt az emberekhez. Attol fuggoen
>azok hogyan kozeledtek hozza.
>    Mariat vagy Matet bunos voltuk ellenere is kedvesen fogadta. Azert nem
>irom, hogy szeretettel, mert szerintem a farizeusokat is szerette Jezus, de
>o felejuk megis maskepp viselkedett.
>    Most magamnak egy kitero a szalon fele. Valoban a melegeket is
>szeretni kell. De maskepp allok ahhoz aki egyebkent "normalisan" viselkedik,
>es maskepp ahhoz akinek hatarozott celja a masok moraljanak az atalakitasa.
>Sajnalatos, hogy neha elfelejtem, hogy oket is ugyanugy kell szeretni.
>    Nagyon nehez, es nagyon komoly dolog ez. Szamomra ott ertheto az
>egesz, hogy a gyermekevel is neha kenytelen az ember kemenyen banni. De biz-
>tos vagyok benne, hogy a szulo ilyenkor is szereti a gyermeket. Sot az ilyen
>szulo szereti igazan.

   A kutya a szeretet definicioja mellett van elasva (micsoda koltoi 
kep!). A szeretet ugyanis - mostani vitank szempontjabol - ketfele-
keppen lehet meghatarozni: 
   1. Elfogado, megerto attitud mas emberek (mindenki) irant.
   2. Pozitiv erzelem bizonyos konkret szemely(ek) irant. (Esetleg a 
      megfelelo kognitiv torzitasokkal egyutt, tehat ez is olyan 
      attitud-fele.)
   Jezus szerintem az 1. definicionak megfelelo szeretetrol beszelt, 
ez volna az a bizonyos keresztenyi szeretet, amirol sokat beszelnek, 
de amit keveset gyakorolnak. Ez mindenkeppen magaban foglalja, hogy 
nem itelkezem a masik folott: az itelet Isten szakterulete, amibe nem 
szabad belekontarkodni. Nem tudom, mi a helyzet a keresztenyseg 
etikajaban a negativ erzelmek kommunikaciojaval: milyen mertekben es 
formaban fejezhetem ki, ha nem tetszik valami a masikban? Egyaltalan: 
milyen merteku negativ erzelem ateleset engedhetem meg magamnak? Aki 
tud errol (keresztenyek elonyben), irja meg, legyen szives.
   Egyebkent szerintem ez az "1. tipusu" szeretet az, amit vilagiasan 
"tolerancia"-nak nevezunk. En preferalom is ezt a szohasznalatot, 
hogy a ket definicio miatt ne keruljunk fogalomzavarba. Azt hiszem, 
itt a megoldasa a te dilemmadnak: amikor azt irod, "a melegeket is 
szeretni kell", akkor a toleranciara gondolsz, amikor arrol szamolsz 
be, hogy errol neha elfeledkezel, meg hogy a kulonbozo viselkedesu 
homoszexualisokhoz maskepp allsz hozza, akkor erzelmi reakciokrol van 
szo. A szulo-gyerek kapcsolat mas teszta, ott alarendeltsegi-
fuggosegi viszony van a ket fel kozott, akik raadasul a kognitiv es 
erzelmi fejlodesnek sem azonos fokan allnak.

>    Bocsanat de megint kezdek beindulni, ugyhogy leallok. Csak megemlitem
>mi az a ket tema ami most meg bennem van.
>1. Jo kis sztorik arrol, hogy nagyon rossznak latszo dolgok, hogyan valtak
>kesobb az emberek javara. Mindig is irigyelni fogom azok hitet, akik a leg-
>rosszabb dolgok bekovetkezteert is halat tudnak Istennek adni. Hiszen tudjak,
>hogy minden a javukra van.

   Ehhez van par megjegyzesem:
   1. Nem biztos, hogy ezek a nagyhituek akkor, abban a pillanatban 
mar halat adnak a rosszert, lehet, hogy csak kesobb, utolag dolgozzak 
fel igy a tortenteket.
   2. A negativ hatasok feldolgozasara szamos technika van, es nem 
kotodik mindegyik a vallashoz.
   3. Ez a "halaados" technika szuksegszeruen azzal jar, hogy 
bizonyos egyaltalan nem magatol ertetodo allitasokat kell a magameva 
tennem, a vilag megismereseben eleve ki kell zarnom egy csomo 
lehetoseget, csak egyvalamiben szabad hinnem, a kerdojeleket el kell 
hessegetnem magamtol. Ertheto, hiszen ha csak egy pillanatig is 
elgondolkoznek azon, hogy a vilag esetleg nem olyan, mint amilyennek 
hiszem, felmerulne, hogy a rossz dolgok, amik velem tortentek, 
valoban rosszak, hogy a szenvedes ertelmetlen es esetleg elkerulheto 
volt, a veletlen vagy a kauzalitas (ahogy tetszik) csuf jatekot uzott 
velem. Sokan ezt nem birjak elviselni. Sokan inkabb valasztjak a 
"biztonsagos meleg kemencet", ahogy Nihil irta, es abban a tudatban 
elnek, hogy minden nagyon szep es jo, es minden happy end-del fog 
vegzodni. Ez persze gondolkodasuk "torzulasaval" jar (erre meg alabb 
visszaterek!). 
   Egy remek pelda: az USA-ban volt egy atombaleset (ugy emlekszem, 
Three-Mile-Island-nak hivtak a helyet), meghozza elegge sulyos. Egyes 
szakertok szerint a veszely miatt a kozelben lakok kitelepitese volt 
szukseges. Ugyanakkor kozvelemenykutatast is csinaltak arrol, hogy az 
amerikai emberek ill. az ottani lakosok mekkoranak itelik a veszelyt. 
Eredmeny: a kozvelemeny tulnyomo tobbsege azokkal a szakertokkel 
ertett egyet, akik a veszely merteket magasra becsultek, es azt 
mondtak, hogy az atom-lobby el akarja bagatellizalni az ugyet. Az 
eromu kozeleben lakok viszont teljes mellszelesseggel a letesitmeny 
uzemeltetoi mellett alltak ki, es az o allaspontjukat szajkoztak, ti. 
hogy jelentektelen a sugarzas (egyebkent: a sugarzas TENYLEG 
veszelyes merteku volt). Magyarazat: az ottlakok nem birtak elviselni 
a tudatot, hogy el kell hagyniuk eletuk munkajaval felepitett 
otthonaikat, es hogy a sugarzas miatt egeszseguk veszelybe kerult. 
Ezert inkabb elbagatellizaltak a dolgot - persze lehet, hogy volt 
olyan is, aki halat adott erte.
   Visszaterve a "torzulas" szora (lasd fent): nem ugy ertettem, hogy 
elitelem azokat, akik ezt a strategiat kovetik, meg lehet oket erteni 
(pl. az atombaleset ugyeben). Nem is Isten letezesevel kapcsolatban 
irtam ezt, hiszen a hit meg nem nevezheto "torzulasnak", elvegre 
lehet, hogy tenyleg van Isten. "Torzulas" az, ha nyilvanvalo, 
ellenorizheto dolgokat letagadok vagy lehetseges dolgokat biztosnak 
es megkerdojelezhetetlennek allitok. Pelda az elobbire a fenti eset, 
utobbira pedig az, ha Isten letet bizonyitott, mindenki szamara 
elerheto tenynek tekintem, ahogy azt pl. egyes vallasi propaganda-
anyagok teszik (van otthon egy par ilyen, jokat csemegezek rajtuk). 
   Az, hogy a "torzulas" szot vegig idezojelben hasznaltam, egyal-
talan nem veletlen. Ket alapveto motivacionk, a biztonsagos, 
baratsagos vilag ohaja es az ismeretek iranti vagyunk osszeutkozese-
rol van itt szo. Akiben az elobbi az erosebb, az a "Pangloss mester"-
technikat fogja alkalmazni: minden ugy jo, sot a legjobb, ahogy van. 
Akiben inkabb az utobbi motivacio erosebb, az inkabb a targyilagos 
megismeresre fog torekedni, ezt talan "Faust"-technikanak 
nevezhetnenk (nem tudom, szerencses nev-e, regen olvastam).
   Ket dolgot azonban rendkivul fontos leszogeznem:
   a) Nem letezik tisztan "Pangloss mester"-technika es "Faust"-
      technika; ezek mindenkiben keverten vannak ott, bar kulonbozo 
      aranyban. Mi, akik szeretjuk "Faustoknak" kepzelni magunkat,
      ha kovetkezetesen onmagunkra is alkalmazzuk szelsosegesen 
      objektivitasra torekvo technikankat, megtalalhatjuk a lelkunk 
      melyen lapulo es rejtetten mukodo "Pangloss mestert". 
      (Keleti asszociacio: ha a jang tulsulyba kerul, megjelenik 
      benne ellentete, a jin.)
   b) Egyik strategia sem "jobb" a masiknal, mindkettonek megvannak 
      az elonyei es a hatulutoi: "Faust"-kent tobbet tudsz, "Pangloss 
      mester"-kent boldogabb vagy (ez sem utolso szempont). Az utobbi 
      csapdaja a Three-Mile-Island-i eset, az elobbie az, amit talan 
      "hetedik szoba-effektusnak" nevezhetunk (a' la Kekszakallu 
      herceg), es amitol Madach-Lucifer igy ov minket: "Keserves lesz 
      meg egykor e tudasod / s tudatlansagert epedni fogsz vissza". 
      Nem veletlenul ideztem Madachot, a tudas vs boldogsag 
      konfliktus feloldasaba az o bicskaja is beletorott: az az 
      allaspont, amire a vegen eljut, hogy ti. "A cel halal, az elet 
      kuzdelem / s az ember celja e kuzdes maga", megintcsak nem mas, 
      mint Pangloss mester kikukucskalasa a megfaradt Faust valla 
      folott.
Nocsak! Hosszura nyult ez a 3. megjegyzes es kozben a sorlimitet is 
kimeritettem. Azt hiszem, mara tenyleg eleg ennyi. 
Udvozlet
Mihaly

Udvozlet a vitazoknak!

  Ismet UFO-k. 
 Az emberek nagyon nagy resze eleteben csak nehanyszor 
pillant fel az egre azert, hogy a csillagokban gyonyorkodjon. Csak egy 
viszonylag szuk reteg foglalkozik csillagaszattal, s ok azok, akik 
valamennyire ismerik a csillagos eget, s az egi "torteneseket".
Ha egy amatorcsillagasz, mint pl. en (ha nevezhetem magam annak) meglat 
az egen egy maga utan csovat huzo, netan a szinet es mereteit valtoztato 
gombot, akkor nem gondol arra, hogy UFO-t lat. Inkabb orvendezik, hogy 
ismet megpillanthatott egy csodalatos tuzgombot (igy hivjak a viszonylag 
nagymeretu, fenyes meteorokat). Termeszetesen nem varhato el, hogy 
minden egyes ember ismerje az eget, inkabb azt hianyolom, hogy az 
ujsagok, TV-csatornak melyek villagga kurtolik ezeket az esemenyeket nem 
figyelnek oda, s nem "lektoraljak" a hireiket... Javaslom mindenkinek, hogy 
ha foglalkoztat valakit ez a tema, ismerkedjen meg a csillagos eggel, a 
csillagaszattal. Higgyetek el teljesen megvaltozik majd a szemleletetek, 
nehany hirt mar nem fogadtok fenntartasok nelkul, de ne feljetek az 
UFO-k iranti erdeklodesetek nem tunik majd el...

                                   Csak ennyi, sziasztok:
                                                        
                                                    lucky

Udv, VITA-zok|

FE-nek:
-: Ki nem  akarja latni, az nyilvan nem latja... Pedig nekem mindket dolog
szinte kiszurta a szemem. A fenyirany kulonbsege a kevesbe feltuno, viszont
en ugy gondolom, hogy ket kulonbozo helyzetben levo, a megfigyelotol
kulonbozo iranyban levo testrol visszaverodo feny nem eppen igy fest.
Persze, ha valaki meg tudna szerezni a kepen lathato auto mereteit, akkor
az egesz dolog eldonteset rabizhatnank a matematikara. Tehat ha valaki ismeri
az adott tipust, akkor legyen szives irjon rola valamit|
A kepter elessegerol annyit, hogy mig az elo es hatter korulbelul azonos
modon van elmosodva, tehat nem lehet a fokuszalas miatt letrejovo hibarol
beszelni, addig az UFO tokeletesen eles. Egyebkent, ha sikerul megfelelo
informaciokat beszerezni a fotografia teruleterol, akkor ezt lehet hogy meg is
probalom kimerni. Persze ez nem lehet olyan pontos, mint a sugarkoveteses
eljaras.
Az ember szeme azt latja, amit latni szeretne. Nos, Endre, benne vagy ebben a
ket ellenorzo eljarasban?
-: Ures hold: A tengereket alkoto, lenyegeben osszefuggo kotombok hotagulasabol
adodoan vannak bizonyos mikrorezgesek, amik az egesz holdra kiterjednek.
Az ilyen rezgesek egy nagyobb ures terrol annyira visszaverodnek, hogy szinte
lehetetlen oket NEM erzekelni. A szeizmikus erzekelokkel ellatott holdszondak
pedig nem kuldtek olyan adatokat, amelyek alapjan nagyobb uregekre lehetne
kovetkeztetni. Sot: a tobbek kozott szeizmikus muszerek altal szolgaltatott
adatok alapjan a hold tomegerol, surusegerol es terfogatarol kapott
informacioink meglehetosen egybevagnak. Az az allitas, hogy a hold belul ures,
enyhen szolva tulzas. Persze az adatok pontatlansaga miatt egy esetleges
kismeretu bazis letezese nem zarhato ki teljes mertekben. Viszont a
"belul ures" akkor is ertelmetlen es hamis kitetel marad.
Meg egy aprosag Endrenek: En minden levelemben megprobalok valaszolni az elozo
leveledben felhozott ervekre. En viszont nem kaptam meg valaszt jelentos
mennyisegu ervre. Pl.: A faraok beltenyesztesenek ugyeben hogyan is allunk?
Ha mar veletlenul valaszoltal volna, akkor elnezest.
-: UFO-magazin: reszemrol a szavahihetoseg, es a "tudomanyos lap" tema lezarva.
A tovabbiakban csak mint hittezisek forrasakent veszem figyelembe, kiveve
egyenlore a foto-ugyet.

Volt valaki, aki a Stonehenge-rol szarmazo informacioim utan erdeklodott.
Sajnos a konyvtarban elerheto referenciak kozul eddig csak az egyiket tudtam
leellenorizni, az pedig nem azonos. Egyenlore nem tehetek mast, csak fojtatom
a keresest. Elore is elnezest kerek a kesesert.


Udv: Balogh Mihaly

Udv, VITA-zok|

Maris eszembe jutott par dolog, amit eppen kihagytam az elozo cikkbol.
1: Endre nem reagalt az altalam citalt METEOR GYORSHIREK-szamra. Az idopont
egyezik, es reszemrok egi temakban a MAGYAR CSILLAGASZATI EGYESULET-et
tartom az egi kerdesekben mervadobb forrasnak.
2: Az olajfalot az elejen egyaltalan nem kabareban mutattak be. Voltak akik
azt mondtak vegig, hogy nem valoszinu, hogy egy fejlett allat kepes lenne
megemeszteni a muanyagot es az olajat, de jo par napig az egesz vilag
abban a hitben elt, hogy megoldodtak a hulladekproblemak. Aztan persze
jott a szentsegeles es a szanom banom, es a tema atkerult a kabarekba.


Na, most mar tenyleg ennyi: Balogh Mihaly