Kedves Sanyi!

Lehet, hogy valoban utoljara, de azert had' szolaljak meg meg egyszer.
Ezt irod:

>1) Az elet kialakulasahoz szukseg van a:
>   a) helyes molekulakra (a fontos faktor itt a molekulak kotodese ->
>      elektromagneses ero es az elektron tomege a protonhoz)
>   b) a helyes atomokra (elegseges mennyisegu elemek osszessege - minegyiknek
>      egyidoben kell jelen lenni az elet kialakulasakor). A '70 es '80-as
>      evekben Fred Hoyle felfedezte pl hogy nagyon ossze van 'hangolva'
>      a nuklearis alap szintu energia a helium, berillium, szen es oxigen
>      atomoknal. Ha 4%-nal nagyobb lenne a kulonbseg ez az energia szint
>      kozott akkor az univerzum nem birna eleg oxigent vagy szenet termelni.
>   c) a helyes elektronok szama. Ha az elektronok szama nem lenne egyenlo
>      a protonok szamaval 10E-37 pontosaggal vagy jobban, az elektromagneses
>      erok vegett nem alakulhattak volna ki galakszisok, csillagok, bolygok,

Ad c): Ha elfogadjuk a Big Bang-et, akkor ez a keletkezes pillanatatol vagy
igaz, vagy sem. Ha kozben valtozott, akkor kerlek produkalj nekem olyan vizs-
galati eredmenyt, amely bizonyitja, hogy toltesszimmetria megbonthato.De ne
feledd, legalabb 10E-37 pontossaggal kerem! ;-)

Ad b): Az elethez alapvetoen H, C, N es O kell. A mai elolenyek tartalmaznak
meg mas elemeket is (foleg S, P, a novenyek a fotoszintezishez felhasznal-
nak Co-ot, az allatok - kesobb kialakult fajok - Fe-t.) Az osszes tobbi a
fejlettebb lenyek tartozeka. Ha nem igy van, bizonyitsd be, hogy a tobbi
harminc egynehany is letfontossagu, azaz MINDEN elo sejtben megtalalhato.
Kulonben mennyi az a minimalis oxigen mennyiseg ami az elethez kell? A
"nuclearis alapszintu energia" annyira ossze van hangolva, hogy csak me'g!
Marmint az anyagi allandokkal. Mit csinaljunk, ha az piszok termeszet
mar csak ilyen?! ;-)

Ad a): ugy ahogy van, zoldseg. Ismet javaslom, vegyel elo egy altalanos
iskolai kemia konyvet es mielott ilyeneket elso es alapveto feltetelkent
leirnal, olvasd el. :-((

Ugy erzem, hogy a tobbi ponttal ezek utan egyszeruen nem erdemes foglalkoz-
nom. Megis a kovetkezoket had' jegyezzem meg:

Hogy a tagulasi faktor 10E-55, vagy 10E-134.5 ertekkel ter-e el a maitol
azt Te nem tudhatod. Ha 10E-1234-et irsz, az sem hatna meg. A tagulasi
faktor amugy is csak becsult szam, a pontossaga kerdeses. Ameddig egy-
massal anyagaramlasi kapcsolatban levo galaxisok voros eltolodasa akar
kettes faktorral is elterhet, addig az egesz tagulasi elmelet csak hipote-
zis, amivel nehany adatot magyarazni akarnak. Az "altalanos" anyag tomeget a
sotet anyaghoz kepest meg ma is csak tippelgetik, 0.1-tol 10 ig mar szam-
talan fix szamrol olvastam (lathato anyag/sotet anyag).

>>Te allitasz valamit, amihez Watson, Crick es mas Nobeldijasok nevere hivat-
>>kozol. Kisse furcsalom, hogy nekem kellene utana mennem, hogy hol is ol-
>>vastad azokat a nezeteket es, hogy valoban azt olvastad-e. Megkerlek - es
>>ezzel nem allok egyedul, masok is kertek mar ra - tard fel titkaidat, jelold
>>meg a forrast, ahol azokat a bizonyos TENYEKet olvastad. Addig folosleges
>>barmirol is beszelgetnunk. OK?
>A forrasaim 'public domain information', akarki hozzaferhet es leelenorizheti.
>Elismerem hogy kapok pl newsletter-eket a NASAtol kezdve kisebb 'watchdog'
>jellegu organizaciokig amelyek igyekeznek leszurni a targyilagossagot a
>megjelentetett tudomanyos cikkekbol. Egyes dolgokhoz a hozzaferhetoseg csupan
>az USA (ez nem entolem hanem az adott organizaciotol fugg - kulonben meg a
>NASA se kuld akarmilyen 'whitepaper'-t, kutatomunkakat el akarkinek, hanem
>regisztralni kell a munkahelyedet naluk!).

Magyarul: nem olvastad az altalad idezett Nobel dijasok muveit, ergo,
amit allitasz roluk azt masok velemenye alapjan teszed :-( No comment!

Igy hat nekem is az a velemenyem, hogy itt megallunk, nincs ertelme
tovabb szaporitanunk a szot. Elnezest, hogy gunyoros voltam, sirnom kellene.

Udvozlettel:   Cser Ferenc

Kedves Sanyi !

Elnezest, hogy belekarattyolok Cser Ferivel folyo vitatba, de nem birom ki.

Egyfelol, nem tudtam, hogy a fluor ennyire kulonleges anyag, hogy csak
kettos feher torpekben fejlodhetett ki, bar biztos igy van. Igaz, akkor
felmerul a kerdes, hogy hogy keveredett ki onnan. Tovabba, ha jol emlek-
szem, radioaktiv bomlasi termek is, es ugye az uranhoz meg a transzuranokhoz
mas ut is elvezet, mint az emlitett csillagfajta. Nevezetesen a szupernova
robbanas eseten jelentos mennyisegu nehez elem kerul elo ...
Namost, ezek a dolgok 1E-37 a protonok meg elektronok szama kozott meg a
'nuklearis alap szintu energia' (barmi legyen is az) a He Be C O eseten,
1E-55 pontossag a tagulasi faktor merteken, hogy is mondjam, ezek ketoldali
fejvakarast okoztak nekem.
Egyik oldalon, a tudomanyoson, a kovetkezo viszketett: Ha jol tudom, a
tagulas merteke nem ismert pontosan, egy ezzel igen szoros osszefuggesben
levo Hubble nevevel femjelzett 'konstans' megszuletese ota tobb nagysagrend
(!) valtozason ment keresztul, es konstans neve ellenere meg ma is valtozik.
Tovabba, ez a proton-elektron dolog is fura. Nem ez a ket reszecske az egyet-
len (illetve kettotlen) amely toltessel bir, igy aztan a tobbieknek is csak
bele kene szolni az elektromos semlegesseg ugyebe. No mindegy.
Erdekesebb a masik oldali viszketes, ami a kovetkezo:
Azt allitod, hogy Nagy Tudosaink megallapitottak, ha ezek es ezek a dolgok
nem lennenek ilyen es ilyen kicsi hibahataron belul, akkor nem keletkezhe-
tett volna elet meg a vilagmindenseg meg minden. Ezt arra hozod fel ervkent,
hogy nem lehet veletlen, hogy ezek a dolgok ilyen pompasan klappolnak a mi
letunkhoz szukseges kriteriumokkal.
Hat ez az ok es okozat megforditasa, kedves Sanyi. A dolog helyesen igy
hangzik: Tortenetesen, a p+ es e- szam aranya 1E-37 -en belul kozelitette
1-et, es a He Be O C akarmilyen szintek 4%-on belul voltak. Raadasul,
a vilagegyetem tagulasi faktora 1E-55-on belul volt az altalunk ismeretlen
erteketol. Mindezek a korulmenyek ahhoz vezettek, hogy mivel (most adok neked
meg egy par otletet) a Planck allando erteke h es a fenysebessege c, vala-
mint a vilagegyetem ossztomege M, atomok alakultak ki. Ezek aztan osszealltak
gazfellegekke, csillagokka, galaxisokka, mifene. Kialakultak bolygok, es
az egyiken, mindezen dolgok szerencses osszejatszasa folytan, kialakult egy
'elet' nevu onorganizalo rendszer, amely fejlododott meg ilyesmik, es a vegen
egy (ez itt Lem) szarnyatag, hopp, nem, ezaz, sapatag allt. No ez vagyunk
itt mi. Nem azert volt olyan a vilag, hogy nekunk jo legyen, hanem nekunk
azert jo, mert a vilag olyan, amilyenben kialakultunk es amilyenhez
alkalmazkodtunk. Nagyon nagy kulonbseg. 

Ha Flemmingnek nem peneszedik meg az a nyavalyas bacilustenyeszet, soha nem
fedezi fel a penicillint. Szerinted mi a helyes megoldas: feltetelezni,
hogy egy Kulso Ero megpeneszesitette a tenyeszetet, hogy a penicillin fel
legyen vegre fedezve, vagy, egyszeruen a tenyeszet megpeneszedett es ezert
a penicillin fel lett fedezve. Ha nem igy lett volna, akkor nem tudnank,
hogy mi a fittyfene az a penicillin, igy aztan nem is csodalkoznank, hogy
miert is nincs felfedezve.
Amikor azt mondod, hogy 'ha nem igy es igy lenne a vilagegyetem akkor mi nem
lehetnenk itt', nem mondasz semmit. A vilagegyetem olyan, amilyen, es mi meg
itt vagyunk, pont azert, mert olyan, amilyen.
Tudod: ha a nagymamanak kereke lett volna ...

>>                    [...]                  - tard fel titkaidat, jelold
>>meg a forrast, ahol azokat a bizonyos TENYEKet olvastad. Addig folosleges
>>barmirol is beszelgetnunk. OK?
>A forrasaim 'public domain information', akarki hozzaferhet es leelenorizheti.
>Elismerem hogy kapok pl newsletter-eket a NASAtol kezdve kisebb 'watchdog'
>jellegu organizaciokig amelyek igyekeznek leszurni a targyilagossagot a
>megjelentetett tudomanyos cikkekbol. [ ... ]

A kerdes nem arra vonatkozott, hogy barki feltetelezne, hogy informacioid
a titkosszolgalat tudomanyos pancelszekrenyebol szarmaznak. Nem akarok masok
szavaiba belemagyarazni semmit, de azt hiszem, a ketsegek inkabb az altudo-
manyos muvek fele mutatnak.
Masreszt pedig, ha en kijelentem neked, hogy mi a Fold belso felszinen elunk,
es ezt mind public domain informaciot jelolom meg, nos ettol ez meg nem igaz.
Marmint a tartalom. Az informacio valoban public domain, a naci nemetorszag
egyik 'tudosa', Heidenberg(?) allitotta. Sot, olvastam egy cikket egy neves
orosz akademikustol(!), aki allitotta, hogy a laser bizonyos Vlagyimir
Ilijics Lenin nevevel femjelezheto, mivel ennek alapelvet, a populacio
inverziot Lenin fedezte fel, es alkalmazta neptomegekre (mar csak az en
adalekom, hogy ezzel megelozte a jovot is, kidolgozva a Hari Seldon nevehez
fuzodo pszichohistoria alapjait).
Magyaran, ha hivatkozol valamire, ami nem altalanosan ismert vagy inkabb nem
altalanosan elfogadott, legy szives kozold a forrast ugy mint szerzo es
konyv vagy folyoirat cim, hogy mindenki elolvashassa nevezett mu szobanforgo
reszeit, es egyetertsen vele vagy sem. Ha te adatokat hozol fel ervekkent,
akkor mi az adatok forrasaval kell vitatkozzunk, igy aztan legyen meg a lehe-
tosegunk az eredeti mu megismeresere.

Ez a leszurni a targyilagossagot pedig szerintem tutti zavaros dolog,
de lehet, hogy csak nem latom meg a Big Pikcsort. Mindenesetre, nem egeszen
ertem, mit kell egy tudomanyos cikken szurni: csak nem szenzacio-csirakat kell
krealni amugy artatlan felmondatokbol es szamokbol ?

Ko'csi Zolta'n

Kedves Ellmann Gabor!

Koszonom a konyv parametereit, megprobalom becserkeszni es a hivatkozott fe-
jezeteket elolvasni, megemeszteni. Nem remitenek meg a kepletek, sot!

Kedves Hunor!

Ugy latom szamodra csak a C14 izotop letezik es csakis a szerves anyag kormeg-
hatarozasi modjat ismered. Vannak mas izotopok is es a geologiai kormeghataro-
zast pl. K/Ar, a Thorium sorozat stb. alapjan csinaljak. Ezek nem fuggnek a
kozmikus sugarzastol, mert adottak. 

Hitedben megingatni nem akarlak - nem is lehet - igy hat maradjunk ennyiben,
hogy a tudomany mas eredmennyel zarja ezt a problemat.

Udvozlettel:  Cser Ferenc

A VITA uzeneteiben mar tobbszor is szerepelt valamilyen formaban az antropi-
kus kozmologiai elvre valo hivatkozas, legutobb K. Sanyi es Ellmann Gabor
leveleiben. Szeretnek most az elvrol egy kicsit reszletesebben irni, hogy
mindenki szamara erthetobb legyen, mirol van szo. Azert is, mert a fenti
elvet es kovetkezmenyeit mostanaban mint masodik kopernikuszi fordulatot
emlegetik. Ha alaposabban targyaljuk, tomeny fizikaval kell foglalkozni. Ezt
most nem lehet, ha valakinek ilyen kerdese lenne, arra majd kulon valaszolok.

Arra a kerdesre, hogy elkepzelheto-e egy olyan vilagegyetem, amelyben
sohasem keletkezhet elet, konnyen igennel felelnenk. A klasszikus fizika
szellemeben gondolkozva az ember a vilagegyetemnek csak jelentektelen kis
fogaskereke. A hagyomanyos tudomanyos felfogas nem tulajdonit kituntetett
fontossagot  az elet es az ember letezesenek. Feltetelezi, hogy az elet es az
ember leirhato es megertheto a biokemia  eszkozeivel. Mert valoban, az
alapveto fizikai torvenyeket tanulmanyozva nehez arra gondolni, hogy a
fizikanak es a vilagegyetemnek kulonosebb gondja lehetne az eletre. A
tavcsovekkel olyan fenyjeleket eszlelunk, melyeket forrasaik evmilliardokkal
Foldunk keletkezese elott bocsatottak ki. A nagy osrobbanas utani
masodpercben vilagegyetemunket rendkivul magas homerseklet es nyomasertekek
jellemezte'k. Az akkor zajlo nagyon nagy energiaju folyamatokat a mai
elemireszfizika segitsegevel  kezdjuk megerteni. A ter es idobeli, homerseklet
es nyomasbeli szelsosegek azt sugalljak, hogy az ember, aki egy tipikus
spiralgalaxisban, egy nagyon atlagos csillag egy kis bolygojan csupan a
legutobbi nehany szazezer ev alatt fejlodott ki, az egesz vilagegyetemet
tekintve jelentektelen tenyezo. A fizika ezert igyekezett elkerulni azt, hogy
az anyag alapveto mozgastorvenyeinek megfogalmazasakor az elet es az ertelem
letezeset barmilyen modon figyelembe vegye.

Azonban az utobbi ket evtizedben a kozmologusok koreben tert hodit egy olyan
nezet, amely szerint helyzetunk megiscsak kulonleges es kizarolagos. Mire
alapozzak ezt? Fokent arra, hogy a Vilagegyetem mai arculatanak- es benne a
foldi eletnek es az emberisegnek- a kialakulasa veletlen egybeesesek olyan
valoszinutlen lancolatan keresztul valosult meg, hogy az mar aligha tekintheto
veletlennek. Annyira, hogy sokan fel is teszik: Vilagegyetemunk fejlodeseben
egy olyan elv ervenyesul, amely lehetove teszi, hogy benne - tortenete valamely
idoszakaban - kialakulhasson az elet. Ez az ugynevezet antropikus kozmologiai
elv: az "emberelvu Vilagegyetem" eszmeje. Ebbol kovetkezik, hogy mar foldi
jelenletunk puszta tenye meglehetosen pontosan behatarolja Vilagegyetemunk
lehetseges tulajdonsagait: benne peldaul korat es mereteit, az alapveto
fizikai torvenyekben levo fizikai allandok lehetseges ertekeit.

A modell vizsgalata az elet keletkezesehez es fennmaradasahoz feltetlen
szukseges feltetelek megadasaval indul. Ezek a kovetkezok lehetnek. Szukseg
van atomokra, amelyekbol az eletet hordozo szerves vegyuletek epulnek fel.
Ezek kozul legismertebbek a hidrogen, szen,  nitrogen,  oxigen es foszfor. A
szerveskemiai reakciok nelkul ugyanis nagyon nehez lenne eletet elkepzelni.
Igy egy olyan vilagegyetemben, ahol nem letezhetnek a fenti elemek, illetve
nem alakul ki beloluk megfelelo mennyiseg, vagy ha ki is alakul, nem szorodik
szet a vilagurben, az elet fejlodese kizarhato. A nehezebb elemek a
galaxisokban jonnek letre, igy ezeknek a kialakulasa is az elet alapfeltetelei
koze sorolando. Szukseg van meg, az evolucios folyamat energiaforrasakent
meghatarozott fajtaju (eleg hosszu idon at kello erosseggel sugarzo)
csillagokra es bolygokra.

Puszta letunkbol kovetkezik, hogy a Vilagegyetem eletkora nem lehet
akarmekkora.  Ahhoz, hogy az Univerzumot ma megfigyelhessuk, el kellett telnie
a megfigyelo ember kifejlodesehez szukseges asztrofizikai (kb 10 milliard ev)
es a biologiai evoluciohoz szukseges idoszaknak. Valoban, a megfigyelesek a
Vilagegyetem eletkorat kb 15-17 milliard evre teszik. Hasonlo megszoritast
kapunk a Vilagegyetem mereteire is. Sokszor ervelnek ugy, hogy az elet
kialakulasahoz nincs szukseg ekkora vilagmindensegre. Azonban a vilagegyetem
eletkorat es tagulasi sebesseget nezve nem is szamithatunk kisebb meretu
univerzumra.

A vilagunkban talahato strukturak mint pl. a galaxisok, a bolygok, az atomok
stb milyenseget vegso soron az alapvetonek tekintett reszecskek (elektron,
proton, neutron) tomege es a negy alapveto kolcsonhatas erossegei hatarozzak
meg. A negy alapveto kolcsonhatas a jol ismert gravitacios es elektromagneses
valamint az atommagok kotottseget es bomlasait meghatarozo erosnek es
gyengenek nevezett kolcsonhatasok. A fenti tomegek, erossegek ertekeit az
eddig ismert fizikai torvenyek es elvek segitsegevel nem lehet kiszamolni,
ezeket jelenleg csak kiserletek alapjan hatarozhatjuk meg. Ezert eljatszhatunk
azzal a gondolattal, hogy mi lenne a kovetkezmenye annak, ha a fenti
mennyisegek erteke mas lenne, mint amilyennek most merjuk oket. Milyen lenne
az igy kalakult vilagegyetem, lennenek-e benne es milyen kemiai elemek,
milyenek lennek benne a csillagok, bolygok stb. Kifejlodhet-e benne az elet, az
ertelem? Milyen eros korlatokat jelentenek a fent felsorolt alapveto fizikai
mennyisegek ertekeire az elet letezese altal megkovetelt un. antropikus
megszoritasok? Az ertelemes elet kifejlodesehez szukseges adottsagkent csak a
fenti, (atomok+megfelelo hosszu ideig sugarzo nap) legnelkulozhetetlenebb
felteteleket kovetelnenk meg.

Tehat a fizikus gondolatban egy kicsit megvaltoztatja valamelyik vagy valamely
fizikai allando erteket es nezi, mi jon ki a modellbol. Mit kap? Peldaul ha a
az atommagot osszetarto eros kolcsonhatas csak nehany, kb. 9%-al gyengebb
volna, nem letezhetne a protonnal nehezebb atommag. De ha csak 3-4%-al
erosebb  lenne, a ket protonbol allo helium atommag is stabil volna. Ennek
pedig az lenne a kovetkezmenye, hogy mar az osrobbanas elso perceiben a
vilagmindenseg valamennyi protonja heliumma egett volna el. Igy sem hidrogen-
vegyuletek, sem hosszu eletu csillagok nem letezhetnenek (tehat mi sem
letezhetnenk). Nehany tucat ilyen 'antropikus' megszoritas letezhet, a reszle-
teket lasd pl. Barrow es Tipler konyveben, amit Ellmann Gabor is emlitett.

A vegkovetkeztetes: az elet igazan altalanos feltetelei az alapveto fizikai
allandok ertekeit szinte szazalekos pontossaggal rogzitik! Mas szavakkal: a
vilagegyetem milyenseget meghatarozo alapveto fizikai mennyisegek az eletre
vannak hangolva. A vilagegyetem finomhangoltsaga arra utal, hogy Foldunk
bizonyos ertelemben megiscsak kituntetett helyzetben van az Univerzumban.
Errol a masodik kopernikuszi fordulatrol holnap  Laszlo

Kedves VITA-zok!

Kisse meglepett, hogy mennyire visszhang nelkul maradt Paal
Gyorgy nehany szammal ezelott elpukkantott vitapatronja a
political correctness ugyeben. Nem tartom valoszinunek, hogy
senkinek se legyen rola velemenye, ezert aztan magam is
megprobalom feleleszteni ezt a temat egy kis mesterseges
utorengessel.

Ugy erzem, hogy ez a tema tobb ok miatt is aktualis. Egyreszt
tobb HIX-vita is beleutkozott mar ebbe a kerdesbe, ezert
aztan a PC megpiszkalasa esetleg segithet melyebbre asni az
egyes konkret esetekben, de legalabbis altalanosabb szemszogbol
latni az eredeti problemakat. Abbol a szempontbol is idoszeru a
kerdes, hogy mostanaban van szezonja a Nyugatrol (foleg az
USA-bol) masodkezbol importalt elvek/modszerek/o"ru~letek/
hiszteriak/ideologiak(?) hazai meghonositasanak, es sajnos az
altalanos tendencia az, hogy ezeket sokszor kulonosebb kritika
nelkul vesszuk at. Az europai ertelmiseg (ha van ilyen)
talan altalaban kritikusabban viszonyul az amerikai eredetu
aramlatokhoz (kulonosen all ez szerintem az elmult nehany
evtizedben szkeptikussa kondicionalt  kozep-kelet-europai
alfajra), de tudjuk, hogy minden immunrendszer lestrapalhato,
tehat ez a vedettseg egyre inkabb gyengul.

Szerintem a PC-kerdes valami nagyon alapvetobe tenyerel bele,
megpedig abba az emberiseg tortenelmen vegigvonulo kuzdelembe,
amely az osztonos/vegetativ es a tudatos/intellektualis let kozott
folyt es ami talan-talan az utobbi tobbe-kevesbe folyamatos
ternyeresevel jart. [Most eppen optimista hangulatban vagyok.]
Bizonyos szempontbol ez a kuzdelem, amely mind egyeni, mind pedig
tarsadalmi szinten folyt jellemzobb az emberiseg tortenetere,
mint a kozvetlenul megfigyelheto tarsadalmi jelensegek.
A fokozatosan kiepulo tarsadalmakban elobb-utobb kialakultak
azok a strategiak, amelyekkel az osztonos let a tarsadalmak
stabilitasa altal megkivant mertekben kordaban tarthato volt.
Ezek a mechanizmusok, amelyek a civilizacio lenyeges elemei
voltak, spontan alakultak ki. Szorosan kapcsolodtak a mindenkori
hagyomanyokhoz, vallasokhoz, hiedelmekhez, gondolati
konstrukciokhoz, de talan tulzas lenne azt allitani, hogy
tudatos tevekenyseg eredmenyei lettek volna. Tendenciajaban
ugyan egyre nagyobb szerep jutott a tudatos szferanak, de soha
nem kizarolagos.

Ebbol a nezopontbol a PC egy olyan kiserletnek foghato fel,
amely az eddigiekben egyedulallo modon, egyertelmuen es kizarolag
tudatos modon probalja korlatozni az osztonos szferat. Nem csoda,
hogy a PC igy lepten-nyomon konfliktusba kerul a tarsadalmi
realitasokkal, a fennallo, hosszu fejlodes eredmenyekeppen
kialakult strukturakkal, es meg azok szamara is nehezen
emeszthetonek tunik, akik pedig egyebkent toleransnak gondoljak
magukat az uj eszmek es a massag irant.

Mi lehet a baj? Vegul is a tudatos elemek ternyerese (lasd mint
fent) hosszutavon sikeres es kivanatos volt (persze tudom, hogy
ezt sokan vitatjak), akkor hat miert jelent gondot az, hogy
egyszerre kizarolagosan ezeket fogadjuk el? Talan tul 'steril" a
PC es ezert van az, hogy sokaknak a "Brave New World", a
"Kazohinia", az "1984", vagy a hasonlo negativ utopisztikus
tarsadalmakrol szolo muvek ugranak be a PC hallatan? Lehet, hogy
csak ido/megszokas/neveles kerdese, hogy a PC-uthenger sikeresen
atszaladjon a "fejlett vilagon", vagy azert komolyabb ellenallas
varhato?  Netan van valami alapveto inkompatibilitas a ket szfera
kozott, amely miatt minduntalan zsakutcaba kerul az, aki
tudatosan PC modon probal viszonyulni a valosaghoz?

Bennem nagyjabol hasonlo kerdesek fogalmazodtak meg, mikor
egyszer-ketszer megprobaltam kovetkezetesen vegiggondolni a PC
gyokereit. Vegleges valaszt nem tudtam magamnak adni, de inkabb
annak adok eselyt, hogy a PC-hullam elobb-utobb megtorik az osi
idokbe visszanyulo tarsadalmi hagyomanyokon. Nehany eleme
bizonyara beepul majd a kozgondolkodasba, de egyebkent utoleri a
rendszeres idokozokben jelentkezo divatideologiak sorsa.

Vegul ugyanez mas hangszerelesben. Szamomra az egesz PC-ugy
remenytelenul amerikainak (angolszasznak?, eszak-atlantinak?)
tunik es nem hiszem, hogy ezen a koron kivul tartos sikerekre
szamithatna. Olyan kerdesekre probal valaszolni, amelyek mashol
nem, vagy nem olyan formaban merulnek fel. Sok minden benne van,
ami leginkabb a fenti kulturkorre jellemzo, kezdve a puritan
hagyomanyoktol a viktorianus alszemeremessegen at a
leegyszerusito potmegoldasokba vetett hitig, ezert ugy gondolom,
hogy legfeljebb atmeneti divatiranyzatkent kerulhet eloterbe
mondjuk a latin Europaban, vagy akar Magyarorszagon is.

Udvozlettel,
               Levai Geza