1. |
ez-az (mind) |
79 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: *** HIX AZSIA *** #514 (mind) |
21 sor |
(cikkei) |
3. |
Gondolatok a Tokio Egyetemen folyo mernokkepzesrol (mind) |
203 sor |
(cikkei) |
4. |
ami Jugoszlaviat illeti: (mind) |
42 sor |
(cikkei) |
|
+ - | ez-az (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>Majd, ha
> beszuntetik a bombazast, es artatlan civilek, europai infrastruktura
> (gyarak, korhazak, hidak, stb) bombazasat AMERIKAI gepek, na majd
> AKKOR en is vicceket fogok nektek meselni, es tajleirasokkal,
> utibeszamolokkal szorakoztatni a plussfotelbol internetezgeto
> polgarokat.
Elfogadták a béketervet
[június 3.] A szerb parlament elfogadta a rendezési tervet,
így hamarosan vége lehet a háborúnak, ha az Egyesült
Államok is így dönt. Milosevics Szlobodán Jugoszláv elnök
percekkel ezelott bejelentette: a G8-ak béke és rendezési
tervét elfogadta a parlament is.
Nagy bajban vagy Beno!!!
> A masik, hogy nem hordok magammal igazolvanyokat,
> csak azoknak a fenymasolatait.
Be kell vallanom hogy ez egy zsenialis otlet, ezt egyik proli
felmenom sem tudta volna igy kitalalni.
Nagyon dezsavu-s a hangulat itt kerem. A "Hiromi szindroma"
uj aldozatokat szed az Azsian? Bar a fertozes nem olyan heves
mint a honapokkal ezelotti, lassan-lassan azert attetelezodik.
>Temakor: Paar soros iras, talan kinaiul? ( 27 sor )
>http://www.jazzmusic.demon.nl/azsiai_szoveg.tiff
>
Bar nagyon homalyosan de ki lehet venni hogy "hangul"
azaz koreai karakterek lathatok az kepen. A jelentesenek a
kideritesehez tobb ido kell.
>Peldanak okaert: a parvalasztas, de a baratkozas is kifejezetten
>kepzettsegi szint alapjan mukodik, azaz egyetemi diplomas csak es
>kizarolag egyetemi diplomas baratot/baratnot valaszt tarsul,
Itt "falun" en maskepp latom. A kasztosodasi tendencia nem
szembetunobb itt mint Magyarorszagon (pl.). Neked hany hegeszto
haverod van Mogyiban (vagy eppen Shanghaiban)? Nem is neveznem
ezt kasztosodasnak, egyszeruen csak a kulturalis felkeszultseg
szintjebol, es persze a mindennapi gondok kulonbsegebol adodoan
1 percnel tobbet nem tudsz eltolteni mas reteg kepviseloivel.
Kinaban van meg egy jelenseg amit en egyszeruen "kivagyisag"-nak
nevezne'k es az a gyanum hogy ezt nehezen lehetne levalasztani
a Guczo fele kasztosodas elmeletrol. Erdekes megfigyelni hogy
mi minden kepes elhitetni az emberekkel - ok masok, tobbek,
jobbak....stb.
De vigyazat, van meg egy erdekes reteg, amelyikbe nagyon
belenevelodott a "Mao zubbony" egyenlosdi. Tenyleg nevetseges,
de sok tanaromat es professzoromat nem lehet megkulonboztetni
a takaritonoktol, vagy a bolti eladoktol. Es ami az erdekes,
nem is kezdene'k a tarsalgast azzal hogy ok ennek vagy annak
az egyetemnek a professzorai. Szerenyek, kedvesek mindenkivel,
es altalaban lehet szamitani rajuk.
>>Egyebkent a multkor olvasgattam a konyvtarban az ide jaro China Today
>>magazint es nagyon erdekesnek talaltam, mivel ahogy bemutatja Kina
>>folyamatos fejlodeset, az felelmetes.
Olyan dokumentum filmeket mutattak mostanaban az elmult idoszak
fejlodeserol, es a ne'p hosiessegerol hogy meg nekem is konnyek szoktek
a szemembe. Es tenyleg vitathatatlan az orszag teruletenek arra a par
szazalekara kiterjedo fejlodes, csak a maradek, a nagy visszahuzo
mindig kimarad a jelentesekbol.
>Felado : [International]
>Temakor: 10 eve tortent ( 7 sor )
>Itt van a varva vart evfordulo. Semmi. Egyik nap olyan, mint a masik.
Szo szerint. Meg csak rendoroket sem lehetett latni sehol,
bar nem voltam a belvarosban. Csak egy dolgon ereztem
az evfordulo hatasat. Az elmult hetekben volt egy kis mellekszerepem
egy TV filmben, de az egyik utolso jelenet forgatasara nem kapott
engedelyt a stab, mert a forgatas jun.4 es 8.-a koze esett volna,
amikor is tilos barmifele "csoportosulas".
Vilipek
|
+ - | Re: *** HIX AZSIA *** #514 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> A minap epp javitgatjak a motoromat a motorszerelonel, amikor a
> hatterben szolo radiobol Sebestyen (vagy Maria?) enekel
Valoszinuleg Peter Gabriel lemezenek (Deep Forest)
egyik felvetelet hallhattad, ami reszben megmagyarazza
a dolgot. De ha mar errol beszelunk,
van azon a lemezen egy meg figyelemre meltobb
felvetel. A lemezen egy oreg "magyar" roma gajdolasat
is feltuningoltak. Nem is rossz. Viszont ehhez a felvetelhez
hozzatartozik meg egy apro sztori. Hogy-hogynem az oreg
va'lyogveto csaladja felismerte a lemezen a papa hangjat, es
fel is kerekedett az egesz purde' hogy hogy Londonban a Sony
kepviseletenel behajtsak az eloadoi jogokert jaro summat.
Persze ketlabbal rugtak oket v...ba, talan meg mindig tart
a pereskedes. Ha minden igaz, a nagy utazasrol meg
dokumentum film is keszult. Na, ez Pekingbol eleg nehezen
lekovetheto, ezert ha valaki valami pontosabbat tud a dologrol,
kerem tajekoztasson minket. Vegulis felig-meddig azsiaba
nyulnak vissza az emlitettek kulturalis gyokerei.
Vili-pek
|
+ - | Gondolatok a Tokio Egyetemen folyo mernokkepzesrol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Azsiasok!
Elkuldom ezt az irasomat, hatha erdekesnek talaljatok.
Eloszor ket evet toltottem a Tokio Egyetemen az Ipari Tudomanyok
Intezeteben, ahol elsosorban posztgradualis kepzes folyt, igy
errol szereztem a legtobb ismeretet. Hozza kell tennem, egyfelol
japan szemmel a mi negyed-otod eves hallgatoink is mar
posztgradualis hallgatoknak szamitanak, masfelol Japanon belul a
Tokio Egyetem kivetelezett helyzetben van, igy ez az egyetem nem
tekintheto tipikusnak.
Bar felkeszitettek, hogy az elso idoben nehany sokkolo elmenyben
is lesz reszem, megis elbizonytalanodtam, amikor roviddel
megerkezesem utan vendeglatomtol,
kaptam egy jatek tort, azzal a megjegyzessel, hogy azok a japan
egyetemi oktatok, akik nem tudnak evente jelentos nemzetkozi
folyoiratokban publikalni ilyen jatek torok eredetijevel vegeznek
magukon harakirit. Tudom, hogy ezt vendeglatom felig
viccnek szanta, de ez a tortenet talan erzekeltet valamit a japan
egyetemeken uralkodo publikacio-centrikus szemleletbol. Masodik
kinttartozkodasomkor az dobbentett meg, hogy elozo latogatasom ota
meg egy ev sem telt el, igy alig kilenc honap alatt a laborban
szinte minden kiserleti berendezes (egy japan hallgatonak
koszonhetoen, beleertve a sajat meresi osszeallitasomat is)
kicserelodott vagy megujult. Ez akkor derult ki szamomra, amikor a
MTA es az OMFB kuldottsege latogatta meg azt az egyetemi
intezetet, ahol dolgoztam. Felkertek, hogy ismertessem magyar
kollegaimnak a laborban folyo kutatasokat, ekkor tudatosodott
igazan, hogy sok olyan kiserleti berendezes, ami elozo evben meg
nagy attrakcionak szamitott, es amirol egy magyar kutato meg
almodni sem mer, akkor egyszeruen a sarokban porosodott, de nem
azert, mert hasznalhatatlan, hanem azert, mert volt ujabb es jobb.
Azota osszesen otszor visszatertem egy-egy honapra a kozos
kutatasainkat folytatni, de az elso napokban mindig nyomasztott
az, hogy szakmai teren hozzank kepest mennyivel gyorsabban meg
tudnak ujulni. A japan egyetemeken alapvetoen az ujabbnal ujabb
kutatasi eredmenyeket, illetve publikaciokat szinte mar gorcsosen
hajszolo szemleletmod uralkodik.
Az ipar es az egyetem kapcsolata
Japanban az ipar sajat kutatointezeti hatterrel rendelkezik, ezert
a kiemelt egyetemeken deklaraltan nem folyhat ipari kutatas. Ez
tapasztalataim szerint nem ervenyesul teljesen, de a jobb
egyetemeken semmikeppen sem hangsulyos. Ugy tartjak, hogy az
egyetemeknek 10-15 evvel a legfejlettebb technologiat kepviselo
ipar elott kell jarniuk, mert ha egy hallgato a jelen technologiai
szintjet, a jelen iparaban alkalmazhato muszaki megoldasokat
ismerne meg az egyetemen, akkor az iparba kikerulve azonnal
visszahuzo erove valna, ezzel szemben ha olyan dogokat tanul meg,
amik csak 10-15 ev mulva valhatnak iparilag alkalmazhatova, akkor
tudat alatt hosszu evekig az ujdonsagokat reszesiti elonyben a
donteseiben es a fejlesztesekben. Mindannyian nosztalgiaval
szoktunk az egyetemi evekre gondolni, de ez az erzelmi kotodes
kiterjed az elso onalloan megoldott feladatokra, a feladat kapcsan
elsajatitott es sikerrel alkalmazott muszaki megoldasokra,
matematikai eszkozokre is. Az uj muszaki megoldasok alkalmazasat
sokszor csak az akadalyozza, hogy eloszor nehez megbecsulni a
fejleszteshez szukseges idot. A szukre szabott hataridok miatt
mindenki azt az utat reszesiti elonyben, amit egyszer mar
vegigjart. A japan ipar nem csak az uj munkaerot, hanem az altala
hozott uj ismereteket is igenyli, mindezt azzal is kifejezi, hogy
anyagilag is ertekeli a tudomanyos fokozatot. A posztgradualis
kepzesbol kikerulo magasan kepzett hallgatok tobbsege az iparban
is talal tudomanyos felkeszultseget igenylo feladatokat.
Termeszetesen sok problemat kell megoldani addig, amig egy uj
elvbol ipari termek lesz, es alapvetoen mas alkotoi erenyekkel
kell rendelkeznie egy uj elveket kutato tudosnak es az elveket
termekke fejleszto ipari szakembernek. Ezert e ket alkotoi kor a
vilagon mindenutt ambivalens erzesekkel tekint egymasra. A
gyanakvast biztosan erositi, ha ez a ket reteg belekontarkodik
egymas munkajaba (bar ez nem feltetlenul baj). A japanok altalaban
igyekeznek a legkisebb konfliktust is messze elkerulni, talan ez
is szerepet jatszik abban, hogy az europai gyakorlattal szemben, a
mernokkepzes szamara is inkabb a tudomanyos szemleletu es nem az
ipari gyakorlattal rendelkezo mernoki szemleletu oktatokat
probaljak megnyerni. Lehet azon vitatkozni, hogy ez helyes vagy
sem, de valoszinuleg nekunk is ebbe az iranyba kell elmozdulnunk,
mert a Muegyetemet egykor naggya tevo ipari megbizasok (KK munkak)
csillaga lealdozoban van. Mindenesetre, szamomra eloszor kicsit
furcsa volt, hogy szegyellni valo dolognak tartjak, ha egy muszaki
teruleten dolgozo egyetemi professzor kozvetlen ipari kutatassal
foglalkozik. Aztan megtudtam, hogy allami egyetemeken
koltsegvetesi forrasbol kifejezetten alapkutatasra fordithato 1
000 000 USD nagysagu osszeget nehany fos kis csapat esellyel
palyazhat meg. Ennek ellenere (vagy a feladatkorok vilagos
szetvalasztasa miatt) szoros az ipar es az egyetemek kozotti
kapcsolat. Az ipari szakemberek kozott, s altalaban az egesz japan
tarsadalomban es kulturaban szamunkra elkepzelhetetlenul nagy
presztizse van az egyetemi professzoroknak. Az oktatas barmely
szintjen, az ovodatol az egyetemig relativan is es abszolut
ertelemben is sokkal nagyobb a tanarok tarsadalmi es anyagi
elismerese, mint nalunk. Ipari nagyvallalatok, egy altalam at nem
lathato erdek- es kapcsolatrendszer reven, jelentos kutatasi
penzeket juttattak bizonyos professzorokhoz olyan kutatasok
finanszirozasara, amelyekbol az adott vallalatnak lathatoan nem
lehet haszna a kozeljovoben. Az ipar ritkan fordul az egyetemekhez
konkret problemakkal. Azt mondjak, ha pontosan tudnak, hogy mit es
hogyan kene kifejleszteni, akkor, maguk is megbirkoznanak a
feladattal. Az ipar olyan meghokkentoen uj otleteket var az
egyetemektol, amelyek kesobb extraprofitot hozhatnak, de tisztaban
vannak azzal, hogy az ilyen otletekhez csak zsakutcakkal teli
kitaposatlan osvenyen lehet eljutni. Mivel az alaptamogatas az
egyetemen - japan mercevel merve - nem tul magas, igy mindenkepp
szukseg van reszben allami, reszben pedig ipari kiegeszito
palyazati penzekre. Ezert nagyon fontosnak tartjak, hogy kifele
milyen kepet mutatnak. Az intezet minden evben megrendezi az u.n.
nyitott kapu napokat, amikor minden labor folyamatosan bemutatokat
rendez az eppen folyo kutatasi temakbol. (A labor itt szervezeti
egyseget takar, gyakorlatilag minden egyetemi oktatonak relativan
fuggetlen, onallo laborja van, amihez egy resz- vagy teljes
munkaidos adminisztrator, egy-ket fos technikai szemelyzet, 5-10
postgradualis hallgato valamint nehany vendegprofesszor vagy
vendegkutato tartozik.) A nyilt napokon tomegevel erkeztek a
latogatok, de ev kozben sem voltak zarva a kapuk. Szinte mar
zavaroan sok ujsagiro, miniszteriumi hivatalnok, ipari kuldottseg,
kulfoldi es japan professzor latogatta meg laborunkat. Hetente
legalabb egy latogatonk biztosan volt, de elofordult, hogy egy nap
tobb kulonbozo csoportot is vegig kellett kalauzolni. Mindig
keszenletben volt nehany japan es angol nyelvu leiras a
kutatasainkrol, es ha egy kiserleti eszkoz eppen nem volt bemutato
kepes, akkor videon mutattuk be a fejlesztes legutolso mukodokepes
allapotat. Az elso ket evben en is tartottam rengeteg rovidebb es
nehany hosszabb beszamolo eloadast. Kezdetben komoly ketsegeim
voltak afelol, hogy az en eloadasaim a szaraz elmeleti jelleguk
miatt szurkenek hatnak a tobbiek szines, High-Tech-et felvonultato
eredmenyei mellett (a latvanyosabb temakbol a cikk masodik
reszeben talalhato izelito). Kesobb megertettem, hogy az en
szerepem is fontos volt a vendeglatom szamara. Vendeglatom
sikerenek titka az volt, hogy jo aranyerzekkel teremtett
egyensulyt a "technikai show" es a "magasztos tudomany" kozott.
Ugy erzem, hogy ezt a szemeletet kellene eltanulnunk. A kiemelten
tamogatott palyazatok elnyeresehez mindketto egyforman szukseges.
A japan iparban sokkal erosebb az elmeleti tudas tisztelete, mint
nalunk. A laboratoriumunkban rendszeresen rendeztek nehany napos,
esetenkent feleves erosen elmeleti tanfolyamokat az iparban,
illetve ipari kutatointezetekben dolgozo mernokok tudasanak
karbantartasara. Az eloadok sokszor kulfoldi vendegprofesszorok
voltak, akiket legtobbszor ipari tamogatassal hivtak meg, egy
honaptol egy-ket evig terjedo idotartamra, hogy ismertessek a
tudomany legfrissebb eredmenyeit. Ezzel szemben megemlitem, hogy
egyszer egy egykor szebb napokat megelt magyar szakmai folyoirat
azzal utasitotta el egy cikkemet, hogy tul sok benne a keplet. A
hirdetoket allitolag elriasztja, ha sok matematikat latnak egy
szakmai folyoiratban. A Tokio Egyetemen az ipar szamara tartott,
felsobb matematikaval erosen megtuzdelt eloadasokon, bar mindig
akadt egy-ket ember, aki a kimerultseg miatt elaludt (ez Japanban
termeszetes), de a tobbseg lathatoan komoly energiat fektetett
abba, hogy az uj ismereteket magaba szivja. Az eloadassorozatokon
mindig ugy ereztem, hogy a tobbseg tobb-kevesebb sikerrel otthon
feldolgozta magaban az elozo heten hallottakat. Ugyan az eloadast
latszolag passzivan, nema csendben hallgattak vegig, de azert az
eloadasok utan nehanyan elomereszkedtek az epp aktualis
problemajukkal, mert azon melegeben alkalmazni akartak a friss
elmenyeiket. Vendeglatom laboratoriumaban is mindig dolgozott egy
viszonylag fiatal master fokozattal rendelkezo ipari kollega, akit
vallalata azert fizetett, hogy fel evig elje ismet a
posztgradualis hallgatok sanyaru eletet, vegyen reszt az eppen
folyo tudomanyos kutatasi projektek egyikeben (abba nem szolt bele
az iparvallalat, hogy melyikben, hisz szamara az uj tudomanyos
ismeretek elsajatitasa es a cegehez atmenekites volt a kituzott
cel). A japan egyetemeken mostanaban sokaknal talan az okoz
valsagot, hogy az ipar olyan gyorsasaggal probalja az uj
tudomanyos eredmenyeket befogadni, hogy az egyetemeken nem gyoznek
az elvart 10 evvel az ipar elott loholni egyre nehezebb szamukra
az ipart messze megelozo uj tudomanyos kutatasi temat talalni, es
reszben ezert is eroltetetik az olyan kozos kutatasi
egyuttmukodeseket kulfoldi egyetemekkel, ahonnan uj otleteket
tudnak meriteni. (Nem veletlen, hogy a Tokio Egyetemen mindig
talalkozhatunk egy-ket ott vendegeskedo Muegyetemi kollegaval.) A
jobb japan egyetemeken a kutatasi temak kicsit kulonboznek a
nalunk szokasostol. Pl. a klasszikus robotos temaktol egyre tobb
professzor fordul olyan temak fele, amelyeket korabban a sci-fi
kategoriaba soroltunk pl. erzelmek szamitogepes atvitele.
Szamtalanszor hallottam, miszerint a vegso celkent a termelesben,
gyartasban vagy osszeszerelesben alkalmazando robotok kutatasa az
egyetemek szamara lezarult. Vendeglatom szerint, ezek elavult,
osregi kutatasi temak. Ez persze a felgyorsult japan eletbol
kovetkezo tulzasok egy jellemzo peldaja (hasonlo tulzasok
elofordulhatnak a posztgardualis kepzes tananyaganak viharos
gyorsasagu folyamatos megujitasaban is). Azt viszont tenykent el
kell fogadni, hogy a termeles tulzott robotositasa hibas
koncepcionak bizonyult, ezert jelenleg Japanban az ipari robotok
szama csokkenoben van. Vendeglatom szerint a japan robotokat csak
a tudatlan kulfoldiek szamara gyartjak. (A japan nyelvben a
kulfoldi allando jelzoje kimondva vagy kimondatlanul csak tudatlan
lehet, bar ez elsosorban kulturalis tudatlansagot jelent, vagyis
azt, hogy a kulfoldi nem sokat ert a sok ezer eves japan
kulturabol.) Az univerzalisan hasznalhato robotok helyett egyetlen
termekre kihegyezett automata gyartosorokat hasznalnak, es ha jon
az uj termek, akkor az egesz gyartosort lecserelik. Ezt a japanok
megtehetik, hiszen ezeket a rovid ideig hasznalt gyartosorokat
konnyen el tudjak adni mas azsiai orszagoknak. Ez a kompakt
fenykepezogepeknel figyelheto meg legjobban. Az uj modellek oriasi
reklam kampannyal jelennek meg a piacon, majd egy even belul
felarnal is olcsobban kezdik kiarusitani, de ekkor a "Made in
Japan" felirat "Designed in Japan" feliratta valik a hatoldalon.
Mindez persze arra a mindenki altal jol ismert tenyre is
figyelmeztet, hogy torekeny az a gazdasag, amely csupan a konnyen
felszerelheto, de ugyanilyen konnyen leszerelheto gyartosorokra
epit, mikozben hagyja a sokkal nehezebben kinevelheto fejlesztoi
potencialjat szetszeledni.
folyt. kov.
|
+ - | ami Jugoszlaviat illeti: (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
ez nem az en velemenyem, hanem egy baratnöm mondja aki Horvatorszagbol szarmazi
k, es annak ellenere hogy vannak rokonai Jugoszlaviaban:
Ha a NATO abbahagyta volna a bombazast, akkor Milosevic - mint mar sokszor tett
e ezt korabban - SEMMIT se tett volna meg amit megigert. Közismert teny hogy jo
l megszedte magat, ezert egesz egyszeruen fe´l hogy ha nem marad hatalmon akkor
azoktol akiktöl elvettek mindent, visszakövetelik a jogos tulajdonukat. Ezert r
agaszkodik annyira a hatalmahoz.
Mostmar viszont, tekintve hogy sajnos összevissza bombaztak Jugoszlaviat, csak-
csak megadja magat, most viszont ugy tunteti fel a nepnek mintha az ö erdeme le
nne hogyha a NATO abbahagyja a bombazast.
Csak meg azt akarom megkerdezni azoktol akik annyira ellene vannak ennek a "pis
zkos haborunak" (egyebkent minden haboru piszkos) akkor is ilyen igazsagtalan l
enne a Nato beavatkozasa ha a Vajdasagi magyarokrol lenne szo?
- es akkor amikor Causescu volt hatalmon, akkor neki volt igaza az erdelyi magy
arokkal szemben?
Nem azt akarom mondani hogy az UCK-gerillak jobbak mint a szerbek, de nem kell
glorifialni Milosevicet, se a politikajat mert az legalabb annyira piszkos, söt
szerintem sokkal piszkosabb, mint a Nato-bombazas. Milosevic vezetese es jovah
agyasa mellett is artatlan, civil emberek szenvedtek. Mit gondoltok, amikor bem
egy az a szerb katona puskaval, es a csaladnak 5 percen belul el kell hagynia
a hazat, az otthonat, ott kell hagyni mindent, aki nincs otthon azt a csaladtag
ot talan többet az eletben nem is latja, mert ha nem tunnek el akkor lelövik ök
et. Ha
nem adja oda az utolso filleret, a gyurujet vagy ami mas erteke van, akkor pl l
elövik a gyereket.
Nem akarok nevet irni (akinek nem inge....) de az Azsiaban elök ne CSAK a kinai
propagandat hallgassak. Ha meg azt hallgatjak es elfogadjak, egyetertenek vele
, akkor ne akarjak masra eröltetni a velemenyuket.
Egyebkent ez a tema szerintem se az Azsiara valo, es en is - megint - csak azt
tudom irni: irjatok Kinarol, es mas azsiai orszagokrol, szokasokrol, neha jön e
gy-egy ilyen leiras aztan megint elhallgattok. Ne a sajat politikai velemenyete
ket irjatok meg, hanem probaljatok több szempontbol leirni az azsiai helyzetet
es lehetöleg targyilagosan.
Azon kivul lehetne pl irni: unnepekröl, templomokrol (mint az utobbi szamban is
), ha kirandultok valahova, ha esetleg valami szinhazba vagy koncertre mentek,
kulönleges növenyekröl stb
udv
Agnes
|
|